Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Drégely vára

Szondi György és maréknyi védőseregének hősi története

2017. április 05. - Egri Gábor

Nógrád vára után visszatértünk a 2-es főútra és azon haladtunk észak fele, elhagyva Rétságot, Borsosberényt és Nagyoroszit. A főút bal oldalán, a hegyek között található a 444 méter magas sziklacsúcsra épült Drégelyvár, Drégelypalánk település viszont a 2-es út jobb oldalán van.

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.”

/Arany János: Szondi két apródja részlet/

20160823_141145_richtone_hdr.jpgDrégely vára, Szondi György bátor helytállásának és hősi halálának helyszíne

(Kép: https://www.digilab.hu/dregely-vara-legi-fotok/)

Majdnem a falu végén kanyarodtunk le jobbra, rá a Fő útra, ami bevitt minket a község központjába, elhaladtunk a Várkapitány Étterem, a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ mellett és feltűnt szemben a Polgármesteri Hivatal épülete. A Fő út itt elkanyarodik balra, mi viszont jobbra tértünk le a Rákóczi útra, ami aztán kivitt minket a falu szélére. Többször is láttuk a „Drégelyvár felé” táblát, de néha nem voltam benne biztos, hogy jó helyen járunk-e. Főleg miután áthaladtunk a 2-es főút alatt, és a macskaköves makadám minőségű út mentén romos épületek tűntek fel a jobb oldalon.

4d93acddb27169c1429f.jpgLégi felvétel a romokról

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)

Rövidesen az erdőben haladtunk, tőlünk jobbra csörgedezett a Hévíz-patak, balra pedig pincesorokat hagytunk el. Útközben több táblát láttunk, amelyek a Drégelyvár Nomád Tábort reklámozták. Rövidesen egy nagyobb tisztásra értünk, ami parkolóként funkcionál, ott letettük a kocsit. Innen három ösvény, illetve út is indult: az egyik az volt ahonnan jöttünk, északkeleti irányban, a másik ösvény a Nomád Táborba vezetett délkeleti irányba, a harmadik pedig, ha a parkolónak háttal álltunk, bal kéz felé nyugatnak indult. Mi az utóbbit választottuk, néhány méter után vasúti sínhez értünk, amellett haladtunk egy rövid szakaszon dél felé, majd jobbra tértünk le róla a Schaffer-kúthoz, ami a Szondi Kiállítótértől körülbelül 2.3 km-re található. A kútnál található mosdó, padok, esőbeálló és egy oszlop, amely azt hirdeti, hogy Drégely vára 2012-től történelmi emlékhely. A tisztástól indul az olykor meredeken emelkedő piros jelzésű erdei ösvény.

20160823_131832.jpgA Schaffer-kútnál indul az erdei ösvény a várhoz

Mikor már egész közel voltunk a várhoz, választhattunk: vagy letérünk balra egy kisebb és elég meredek ösvényre, hogy rövid idő alatt a vár északi oldalánál legyünk, vagy tovább haladunk a megkezdett úton és egy félkört téve, kicsit hosszabb idő alatt érünk fel a vár déli oldalához, ahol Melocco Miklós 2004-ben kihelyezett, a drégelyi csatát ábrázoló hatalmas kőtömbje várja a megfáradt vándort. Mi természetesen a meredek kaptatót választottuk, így rövidesen ott fújtattunk a híres vár romjainak tövében.

20160823_142419.jpgMelocco Miklós alkotása a vár déli oldalánál

20160823_134328.jpgA vár északi oldalához értünk a meredek ösvényen felkapaszkodva

 

A vár építésének ideje bizonytalan

Drégely várának építésével kapcsolatosan ellentmondó forrásokat találhatunk. A honti várbirtokot 1272 előtt királyi adományból nyerte el a Kassics nemzetségbeli Szécsényi Máté fia, Marót, de tőle elkobozták, mert a kunokhoz csatlakozva IV. (Kun) László király (1272-1290) ellen támadt. Több leírásban is azt olvashatjuk, hogy a drégelyi sziklavárat, a tatárjárás után a pusztuló honti vár helyett 1284/85-ben a Hont-Pázmány nemzetséghez tartozó Demeter építette. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek.

04_felso_nagy_dregely.jpgDrégely várának építése ideje bizonytalan (Kép: https://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)

Palánk akkor még nem létezett, csak századokkal később jött létre és a két község, Drégely és Palánk határát a köztük keresztülfolyó patak képezte. Györffy György szerint azonban 1285-ben Drégelyben még nem volt vár és nem volt Demeter kezén, szerinte a várról először 1308-ban esik említés, amikor Csák Máté itteni várnagyait említik. Ami biztos, hogy a vár birtokosai az Árpád-ház kihalását követő zavaros időszakban kénytelenek voltak behódolni a Felvidék akkori urának, Csák Máténak, aki 1321-ben bekövetkezett haláláig tartotta hatalmában Drégelyt. Ezt követően egészen 1390-ig királyi vár lett, amelyben királyi várnagy parancsolt. A korai vár szabálytalan alaprajzú, hosszúkás, kőfalakkal övezett épület volt. Keleti oldalát meredek sziklafal határolta, nyugati falának belső oldalához kétszintes faépület támaszkodott. Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tary Rupert fiának, Lőrincnek adta zálogba Drégelyt hűséges szolgálataiért.

 

Az esztergomi érsek örök birtoka

Később az esztergomi érsek panaszt emelt a drégelyi várnagy Konth Miklós ellen, aki az érsek jobbágyaitól vámot szedett. Mivel a várnagy Garai Miklós nádor tiltása ellenére tovább szedte a vámot, 1438-ban Albert király kiváltotta a zálogot, és a várat örök birtokként Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta, aki Drégely mellett birtokolta Patakot, Újhely és Dédes várát is. Pálóczy utóda Széchy Dénes esztergomi érsek megerősítette a várat és fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át az erődítményt. A XV-XVI. század fordulóján épült ki a külső várfal és a belsővár déli tornya, majd a belsővár keleti várfala és vele együtt az északi torony.

dregely.jpgDrégely vára a XVI. század első felében

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/dregelyvar_grafikai_elkepzeles/)

Drégely várának történelmi jelentősége a török betörések korában vette kezdetét. Az 1526-os mohácsi vész után ide menekült Várday Pál esztergomi érsek, és kezdetben ő, majd később a király állandó helyőrséget tartott itt. 1534-ben Szapolyai János török, rác és magyar katonái Drégely mezővárosát felégették és a lakosok marháit elhajtották. Buda várának 1541-ben történt eleste után két évvel a törökök bevették Esztergomot és Nógrád várát, ezzel Drégelyvár hadászati jelentősége tovább nőtt, fokozatosan az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védő végvárak előőrse lett.

2fb4e0c59bc23fcb1d0e.jpgBuda török kézre kerülését követően a vár jelentősége megnőtt

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)

Feltehetően ekkor építették fel a kapuja elé az ágyútoronnyal erősített barbakánt, a külső várfalakat pedig megvastagították.

maxresdefault.jpg1544-ben Szondi György lett a vár kapitánya (Kép: http://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)

Várday érsek 1544-ben nevezte ki a vár kapitányává Szondi (vagy Szondy) Györgyöt, aki sürgette az erősség kijavítását és kellő felszereltségét az egymás után íródott panaszos leveleiben, azonban a vár nagyon rossz állapotban várta a közelgő török támadást, falait megrongálta egy villámcsapás, mely lőporát is felgyújtotta. A csekély létszámú helyőrsége – ami 80 katonából, a király által felfogadott 40 zsoldosból és Selmecbánya 26 katonájából állt – többször is összecsapott a környékbeli falvakat fosztogató török portyázókkal.

drrajzok8.jpgA vár helyőrsége többször is összecsapott a környékbeli falvakat fosztogató török portyázókkal

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)

 

Szondi György és 146 katonájának hősi halála

Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint tízezer főnyi (egyes források szerint 12 ezer vagy 14 ezer főnyi) seregével zárta körül és vette ostrom alá Drégely várát, ezzel a sereggel szemben állt Szondi György 146 főből álló maroknyi védőserege. A hatalmas túlerő ellenére Szondi visszautasította a pasa ajánlatát a vár feladásáról.

01_felso_nagy_dregely.jpgAli budai pasa 1552-ben vette ostrom alá Drégelyt

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)

A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a rövid viadal részleteit. Első nap az ostromlók felgyújtották a külső fapalánkot, és a védőket a sziklavárba szorították vissza. Július 7-én a török a vár alatti Várbérczen sáncot emelt és onnan tarackokkal és mozsarakkal megkezdte a vár fővédművének, a kaputoronynak lövetését. Két napon át lőtte a várat, amikor a kaputorony július 9-én végül beomlott, és a vár homlokzata rommá lett.

05_felso_nagy_dregely.jpgA kaputorony július 9-én végül beomlott, és a vár homlokzata rommá lett

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)

Ekkor Ali pasa Mártont, a nagyoroszi papot küldte követségbe Szondihoz, hogy őt megadásra bírja. A büszke várkapitány a vár feladását ismét megtagadta, azonban két fiatal hadapródját Libárdyt és Sebestyént, valamint két előkelő török foglyot, drága skarlát ruhába öltöztetve Alihoz küldte azzal az üzenettel, hogy a várat az utolsó leheletig megvédi és csak azt kérte, hogy Ali a két szabadon bocsátott fogoly életéért fogadja cserébe a két apródot és nevelje őket vitéz katonává.

also_kicsi_01_dregely.jpgSzondi nem adta fel a várat (Kép: https://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)

Miután apródjairól gondoskodott, Szondi minden értékét – bútorait, ruháit, kincseit - a várudvarra hordatta, ahol máglyán elégette őket, kedves lovát leszúratta, így készült az utolsó rohamra. A török gyalogsági rohamait eddig hősiesen visszaverő, még életben lévő magyar végvári katonák felkészültek a halálra és a török utolsó rohamában, rövid, de véres közelharcban, valamennyien hősi halált haltak. A kapitány Szondi György először a térdén sebesült meg, de még talpra állt és tovább harcolt. Aztán egy eltévedt golyó a fején találta, a diadalittas janicsárok pedig fejét vették. Ali pasa a legendák szerint hősnek kijáró temetést rendezett az elesett Szondinak, sírja fölé kopját tűzött.

001_dregelypalank_clip_image002_0014.jpgSzondi György és katonái hősi halált haltak a vár védelmében

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Dregelypalank/pages/003_dregely.htm

A várvédők dicső helytállása és hősies halála a magyar irodalom több neves alakját is megihlette, a már említett Arany János és Tinódi Lantos Sebestyén mellett Kölcsey Ferencet és Czuczor Gergelyt.

 

Az ostrom után a várat többé nem állították helyre

Ali pasa serege tovább vonult és bevette Gyarmat, Ság, Szécsény, Hollókő és Buják várát, majd augusztus 10-11-én, a palásti csatában megsemmisítette a keresztény sereget. Szolnok alatt egyesült Ali pasa és Ahmed másodvezír serege – mely korábban Temesvár, Lippa és Solymos várainak tornyára tűzte ki a lófarkas zászlót – és a vár elfoglalás után Eger ellen vonultak, ahol Dobó István és katonái visszaverték az ostromot.

02_felso_nagy_dregely_1.jpgAz ostromot követően Drégely várát már nem építették újjá

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)

Drégely rommá lőtt várát a törökök nem építették újjá, a romos építményben csak kis létszámú őrség állomásozott, helyette 1575-ben erős, 2000 lovast is befogadni képes palánkvárat építettek a völgyben a község temploma körül. Az új várat eleinte Új-Drégelynek, később Palánknak nevezték és a környékbeli portyázások kiindulópontja volt.

dregelypalank_vara.jpgPalánk vára  (http://www.csesznekivar.hu/magyar/oldalak/hetvegi_varkalauz_dregelypalank/  )

1593-ban – a tizenöt éves háborúban – Pálffy Miklós érsekújvári generális visszafoglalta Drégelyt és Palánkot is, majd a védők két évvel később sikeresen verték vissza a törököket. Az 1596-ban elveszített mezőkeresztesi csata után Palánk várát megerősítették, Drégely várával azonban nem törődtek. A XVII. század elején ugyanaz játszódott le, mint Nógrád várának esetében, 1605-ben előbb Bocskai István foglalta el, majd adta vissza Rudolf császárnak egy évvel később, a bécsi béke értelmében, majd Bethlen Gábor seregei vették be a várat 1619-ben, hogy az 1622-es nikolsburgi béke ismét a császárnak juttassa azt vissza. 1663-ban Érsekújvár, Nyitra, Léva elfoglalása után nagy török had közeledett Palánk bevételére, amellyel a kis számú magyar és német helyőrség nem mert szembeszállni, ezért felgyújtották és elhagyták a palánkvárat, így az teljesen megsemmisült.

drrajzok6.jpgDrégely várának alaprajza

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)

A török uralom után a település újranépesítését az esztergomi érsekség viszonylag gyorsan, az 1700-as évek első évtizedében véghezvitte. A két falu – Drégely és Palánk - egyesítése a XIX. század közepén történt meg. Drégelyvár még álló falait a múló idő lerombolta, köveit a lakosság építkezésekhez elhordta.

dregely_1930.jpgDrégely vára az 1930-as években

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Dregelypalank/pages/001a_dregelypalank.htm)

Az egykori erődítmény állapota az 1980-as évek végére olyannyira kritikusra fordult, hogy félő volt, néhány évtized múlva már semmi nem marad belőle, ezért felvetődött a rekonstrukció gondolata. Az 1990-es években aztán megkezdődött a régészeti feltárás és a helyreállítás. 

20160823_141819.jpgA vár nyugati és déli oldala a barbakánról nézve

Rajtunk kívül senki se volt a várromnál, így nyugodtan sétálgathattunk a falmaradványok között és gyönyörködhettünk a kilátásban.

20180825_143235.jpgA nyugati várfal

20180825_145109_richtone_hdr.jpg

20180825_143743.jpgA vár északi része

Észak és kelet felé nagyon messzire el lehetett látni, a nyugati oldalon pedig a Börzsöny hegyvonulatai húzódtak.

20160823_134845_richtone_hdr.jpgKilátás a vár nyugati faláról északnyugati irányba

20160823_134835_richtone_hdr.jpgA Börzsöny hegyvonulatai a nyugati oldalon

20160823_135717_richtone_hdr.jpg

20160823_135412_richtone_hdr.jpgKelet felé messzire el lehetett látni

A belső várba a dél felé néző kapun keresztül jutottunk be, a kis belső tér közepén néhány fa állt. A falak sokszor több méter magasan vissza vannak építve, máshol derékig érnek.

20160823_134933_richtone_hdr.jpgA dél felé néző kapun keresztül jutottunk a belső várba

A bal oldalon a vár nyugati falán egy 2002-es emléktábla, előtte pedig egy 1982-ben állított hatalmas szarkofág emlékeztet Szondi György kapitány és társai hősi önfeláldozására.

20160823_135325.jpgDrégelyvár ostromának 450. évfordulójára állíttatott tábla

20180825_143451.jpgA fal előtt látható a szarkofág

Ebédre elfogyasztottuk a szendvicseinket a kapu elé emelt barbakán romjain, aztán a hosszabb, de kevésbé meredek úton indultunk le a hegyről.

20160823_140156_richtone_hdr.jpgA barbakán maradványai a vár déli oldalán

Visszafele megálltunk a kocsival Drégelypalánkon, a Fő út 22. szám alatt található Szondi Kiállítótérnél. 800 forintba került fejenként a belépőjegy, amiért megnézhettünk két 20-20 perces kisfilmet a drégelyi vár történetéről, valamint Szondi György legendájáról. A Kiállítótér további részei a tájszoba, a pajta, az irodalomtörténeti kiállítás és a régészeti leletek tára.

20160823_162752.jpgDrégelypalánkon még megálltunk a Szondi Kiállítótérnél

Eredetileg Drégely vára is szerepelt a Nemzeti Várprogramban, pontosabban annak a 3. ütemében. Úgy tűnt a támogatásnak köszönhetően rövidesen további romkonzerválásra kerül majd sor és a Drégelyvár Alapítvány is tovább folytatja megkezdett munkáját, sajnos azonban  2016. decemberében a drégelyi vár (Nógrád várához hasonlóan) kikerült a várprogramból.

53d99c24b3cbf0a2a6a8.jpgSajnos Drégely vára is kikerült a Nemzeti Várprogramból

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)

Ezért is fontos, hogy aki megteheti, adója 1 %-ával segítse a Drégelyvár Alapítvány (adószám: 19667410-1-12) működését.

Jó Drégelnek vára lőn basa kezébe,
Szondinak az testét vivék eleibe,
Fejét keresteté, az testhöz viteté,
Mint oly vitéz embört nagy szépen temetteté.”

/Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali pasa históriája részlet/

További képek Drégelyvárról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül, de nem utolsó sorban két videó a várról és Szondi Györgyről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.dregelyvara.hu/

http://www.turautak.com/cikkek/turautak/nagyoroszi--dregely-var-tura.html

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=14208

http://www.origo.hu/sport/x-mag/20030325dregelypalank.html

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Dregelypalank/pages/001a_dregelypalank.htm

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Dregelypalank/pages/003_dregely.htm

http://dregelypalank.hu/dregelyvar/dregelyvar-alapitvany/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr312391371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása