Eger – kirándulás az egri várba

Megelevenedik a történelem

2017. április 29. - Egri Gábor

Az előző bejegyzésemben az egri vár történetét mutattam be, a mai írásomnak a témája pedig a várban tett látogatásunk. Az Alsó kapun átlépve – a kaputól jobbra, a falban Illés Gyula és Tarr István 1952-ben készült domborműve hívja fel a figyelmünket a híres 1552-es egri ostromra – a rekonstruált déli külső várfal (ami már az 1552-es ostrom után épült) és a belső várfal között vezetett az út (ez a Déli falszoros).

Az Alsó kapun át jutottunk a Déli falszorosba, jobb oldalon a dombormű

Itt lehetett megvásárolni a belépőjegyeket, a múzeumi belépővel négy kiállítást néztünk meg: az egri vár történetét bemutatót, a Hősök termét, a börtön-, valamint a kazamatakiállítást, míg a panoptikumba való belépésért külön kellett fizetni (az árakat itt lehet megnézni). Miután végeztünk az adminisztrációval elindultunk a Varkoch-kapu irányába.

A Déli falszoros, a háttérben a Varkoch-kapubástya maradványai

Elhaladtunk egy gótikus kis kaputorony (Hippolit-kapu és a hozzá tartozó torony, amelyet nemsokára újra megnyitnak) mellett, majd a Varkoch-bástya romjai között a Varkoch-kapun keresztül jutottunk be a belső várba.

A Hippolit-kapu, a kép bal oldalán pedig a Varkoch-kapubástya romja

A Hippolit-kapu felett a kapu névadójának, Ippolito d'Este egri püspöknek (aki Mátyás király második feleségének, Beatrix királynőnek volt az unokaöccse) a címere látható

Ennyi maradt a Varkoch-kapuból, rövidesen helyreállítják

Az erősségbe belépve annak délnyugati részén találtuk magunkat, tőlünk jobb kézre a vár déli fala húzódott, melyet két szinten lőrések törnek át.

A déli várfal, bal oldalon pedig a Kálvária-domb

A déli fal és bástyái

A déli falszakasz ezen részét a Hippolit-kapu tornya zárja le, majd továbbhaladva a déli fal mentén a Hippolit-kaputorony mellett a Gergely-bástya áll (Bornemissza Gergely várkapitány építette), mellette a délkeleti – boltozott ágyútermű – fülesbástyát tekintettük meg. Ezen a bástyán találjuk az 1922-ben eltemetett Gárdonyi Géza sírját, akinek a neve összeforrt az egri vár nevével. Az 1596-os ostrom során a délkeleti bástyánál halt meg a vár akkori építésze Cristoforo della Stella és négy hadnagy, akik egy ellenakna ásását irányították. Az aknarobbanásban mintegy ötven védő vesztette életét és a várat rövidesen feladták a keresztény katonák.

Gárdonyi Géza sírja a délkeleti fülesbástyán, gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste!”

A fülesbástyától délre van még egy török kapuvédő bástya (a 91 éves török megszállás alatt épült), ami az Alsó kaput védi, amelyen keresztül a vár külső részébe beléptünk. Ezt a részt nevezik Törökkertnek, amit szintén felújítottak nemrég.

A képen balra a délkeleti fülesbástya Gárdonyi Géza sírjával, előtt lentebb a Törökkert, ami mellett az Alsó kapu látszik

Visszatérve a déli falhoz, a Gergely-bástyától északnyugatra van egy magas domb – az egri vár jelenlegi legmagasabb pontja –, melynek tetején három kereszt látható. Korábban itt egy ágyúdomb állt, majd mikor Pyrker János egri érsek a XIX. században hozzákezdett az akkorra már romossá váló vár helyreállításához, az ágyúdombot Kálvária-dombbá alakíttatta át.

A székesegyház romjai a Kálvária-dombról nézve, hátul pedig az északi várfal

A Szépbástyának is hívott dombot – amely omlásveszély miatt egy ideig nem volt látogatható – nemrég felújították, melynek keretében a domb csúszásveszélyes szakaszait statikailag megerősítették, helyreállították az egykori ágyúdomb falait, valamint a Kálvária-dombra vezető út mellett a XIX. században felállított stációkat visszahelyezték, továbbá a dombon egy kronoszkópot is üzembe helyeztek, amelybe belenézve az 1552-es állapotok elevenednek meg a szemeink előtt. Sajnos a kronoszkóp a látogatásunk során nem működött, a bedobott pénzt elnyelte, viszont semmit sem lehetett benne látni.

A helyreállított Kálvária-domb, előtte a székesegyház romjai

A vár keleti oldalán húzódott egykor a külső vár

A belső vár keleti oldalán húzódott valamikor a külső vár, amelynek azonban már a romjai sincsenek meg, mivel a csàszàri haditanács 1702-ben felrobbantatta és a köveit az egri lakosok építkezésekhez hordták szét.

A belső vár keleti várfala, egykor ezen az oldalon húzódott a külső vár, a háttérben az Almagyar-domb

A belső vár keleti fala mellett láthatóak az egykori hatalmas, román stílusban épített, majd gótikus stílusban kibővített és átépített, Szent János evangélista tiszteletére szentelt székesegyház romjai.

A Szent János székesegyház romjai, hátul a vár északkeleti részén a Sándor-bástya

A székesegyház főbejárata nyugati irányba nézett

A szentélyéből az 1552-es ostromot megelőzően ágyúbástyát alakítottak ki, mely keleti irányba nézett, azonban a XVI. század màsodik felében, az új fülesbástyák építésekor a Szentély-bástyát lerombolták. Az egykori székesegyház – mely a tatárjárás idején romba dőlt – kriptájában temették el Árpád-házi Imre királyt 1204-ben, a helyet ma egy emléktábla jelöli.

Imre király emléktáblája a székesegyház romjainál

A székesegyház legmagasabb, gigantikus vastagságú pillércsonkjára 1835-ben Szent István szobrát állították.

A kép jobb szélén Szent István szobra a székesegyház romjai között, bal oldalon pedig a tetővel fedett keresztelő kápolna

Az egykori templom romjai mellett láthatjuk a vár legrégebbi épületének, a X-XI. századi keresztelő kápolnának, a rotundának helyreállított és tetővel fedett alapfalait, valamint tőle délnyugatra a provizori palota (Dobó palota) maradványait.

A X-XI. századi rotunda tetővel fedett alapfalai a Setét-kapu mellett

A provizori palota (vagy Dobó palota) romjai

A székesegyház romjai és a Kálvária-domb között a keleti várfal déli szakaszán nyílik a rekonstruált Setét-kapu – ami egykoron a külső várba vezetett – ahonnan a kétszintes kaszárnyatermekbe, majd a kazamatákba, végül a Gergely-bástyához és a délkeleti fülesbástyához juthatunk el, de csak tárlatvezető kíséretében.

A Setét-kapu valamikor a külső várba vezetett, ma innen indul a túra a kazamatákba

Az 1552-es ostrom után kiépített három szinten futó alagutak, a kazamaták a várbeliek mozgását biztosították a bástyák között ostrom idején. A keleti várfal északi végén áll a Sándor-bástya, majd a vár északkeleti végén, egy fülesbástya (Zárkándy-bástya), amit a vasúti sínek vágtak le a várról.

A romos Zárkándy-bástya (északkeleti fülesbástya), melyet a XX. század legelején épült vasútvonal vágott le a várról

Ezt a részt még nem lehet látogatni, a székesegyház romjai mellett felvezető lépcső le van zárva. Rövidesen azonban sor kerül a vár ezen részének helyreállítására is, melynek során a romos Zárkándy-bástyát megmentik a végső pusztulástól.

Az északi várfal, a püspöki palota

Ezután a vár északi fala mellett haladtunk tovább, amelyen egy kapu nyílik. Idáig vezet fel a Dobó István utcától induló Várfalsétány, továbbá ha az északi kapun keresztül hagyjuk el a várat és lesétálunk a Bástya utcához, akkor arról jobbra letérve a Gárdonyi Géza utcába jutunk, ahol az író egykori házában berendezett Gárdonyi Géza Emlékmúzeumot látogathatjuk meg. A belső várudvar északnyugati részén az egyetlen, a várban fennmaradt középkori építmény, a volt püspöki palota – melynek északi fala a belső vár északi falára támaszkodik – áll, amit 1470-1475 között – több kisebb ház maradványainak felhasználásával – gótikus stílusban építettek, Beckensloer János egri püspök részére, aki Mátyás király (1458-1490) kedvelt embere volt, ám később – már esztergomi érsekként – hűtlenné vált az uralkodóhoz és III. Frigyes német-római császárhoz szökött, ahova magával vitte az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait.

A középkori püspöki palota

Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás egri püspök (később esztergomi érsek) fejezte be, akik elkezdték a székesegyház gótikus átépítését is. 1542-ben egy tűzvész megrongálta az épületet és tíz évvel később a nagy ostrom során ismét súlyos károkat szenvedett. Ezután Bornemissza Gergely várkapitány újjáépíttette, de már nem a püspökök, hanem önmaga részére. Amikor a törökök elfoglalták a várat 1596-ban, a palota az egri pasának lett a szállása, majd 1687 után a Habsburg császár várparancsnokának lett otthona. 1783-ban a kincstár az egész várat eladta a püspökségnek, ezután a földszintet börtönnek, az emeletet pedig magtárnak használták. Amikor viszont 1870-ben az érsek megint a katonaságnak adta át a várat, a többször átalakított gótikus palota kaszárnya, majd végül raktár lett. 1957-ben az épületet az egri múzeum kapta meg és megkezdődött a helyreállítása, ami 1963-ig tartott. A püspöki palota elpusztult keleti szakaszát a Nemzeti Várprogramban visszaépítik, ezzel is elősegítve a palotaudvar középkori jellegének visszaállítását. A püspöki palota előtti tér túloldalán a Dobó István Vármúzeum fehér igazgatósági épülete áll – 1870 után épült egykori kaszárnyaépület –, melynek földszintjén találjuk az információt, valamint télen a pénztárat is, továbbá innen indul a kazamaták megtekintésére induló vezetés is, bár nekünk a gyülekező a Setét-kapu előtt volt.

Egykori kaszárnyaépület, ma a Dobó István Vármúzeum igazgatósági épülete

A kazamatakiállítás

A kiállítás a „Lőporfüst – kövek között” elnevezést viseli és csak meghatározott időkben látogatható, erről a múzeum honlapján (http://www.egrivar.hu/) vagy személyesen lehet tájékozódni. A gyülekező után a Setét-kaputól tovább haladva a földszinti Kaszárnyatermekbe juthatunk, melyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek. A termek ma a vár gótikus székesegyházának építés történetét és a püspökkori várat, valamint a török kori vár harcászatot és várépítészetet bemutató interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállításoknak adnak otthont.

Részlet a „Lőporfüst – kövek között” kiállításból

A felső kaszárnya teremben egy hiánypótló kiállítás kapott helyet Egri Csillagok – regény és valóság címmel, ahol többek között az is kiderül, hogyan is nézhetett ki a Bornemissza Gergely által készített híres tüzes kerék.

Így nézhetett ki a tüzes kerék

A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán át az 1570-es években épült földalatti járatrendszerbe jutunk. Ezek az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek, így a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták.

Megéri végigjárni a kazamatákat

Érdemes nyáron is felöltözni, ugyanis a föld alatti járatokban hűvös van. A kazamaták és a Setét-kapu is átesett egy alapos felújításon a közelmúltban, amelynek során az alagúton keresztül is nyitottak egy bejáratot a várba a Dobó utca 12. szám alól.

A Hősök terme

A püspöki palota épületének földszintjén van a Hősök terme – ami a kazamatákhoz hasonlóan szintén csak vezetéssel látogatható –, melynek közepén Dobó István vörös márvány sírkövét – mely a páncélba öltözött hős várkapitányt ábrázolja – helyezték el 1965-ben.

Dobó István vörös márvány sírköve a Hősök termében

Dobót a felvidéki családi birtokon, Dobóruszkán temették el és sírkövét Buttler János gróf hozatta Egerbe 1833-ban, hogy Pyrker érseknek ajándékozza. A síremléket két oldalról hat, Kiss István szobrászművész által készített nagyméretű szobor veszi körül, melyek az 1552-es várvédelem szereplőit szimbolizálják: végvári katonákat, tiszteket, kovácsot és az egri nőket. A teremben lévő kőszarkofágok a gótikus székesegyház körül eltemetettek csontjait őrzik, külön szarkofágban vannak az 1552-es ostrom során elesett védők maradványai. A falon annak a 315 személynek a neve olvasható, akik az ostrom idején a várban tartózkodtak, s nevük fennmaradt.

315 várvédő hős neve maradt fenn

Dobó István az egri vár sikeres megvédése után lemondott a várkapitányságról (helyettesét Mekcsey Istvánt 1553-ban meggyilkolták), mivel kérdőre vonták, miért fogyott annyi bor és gabona az ostrom során. A hiányt a királyi kamara Dobó járandóságából vonta le. Később bevádolták a bécsi udvarnál, hogy titokban János Zsigmond erdélyi fejedelemhez pártolt át és ezért 1569-ben Miksa császár Dobót rokonával, Balassi Jánossal – Balassi Bálint apjával – együtt elfogatta. A börtönből csak 1572-ben szabadult, amikorra kiderült, hogy az ellene felhozott vád alaptalan volt. Az ok nélkül meghurcolt egri hős szabadon bocsátása után néhány hónappal meghalt.

Az egri vár történetét bemutató kiállítás

Az egri vár történetét Szent István király korától a Rákóczi-szabadságharcig bemutató kiállítás a gótikus püspöki palota emeletén kapott helyet. A látogató nyolc (reneszánsz kori) termen keresztül ismerheti meg a végvári élet mindennapjait, az 1552-es, híres török ostrom részleteit (a 4. teremben), majd az 1596-os végzetes csata következményeit és a törökök 91 évvel későbbi kiűzésének körülményeit. Az élményt makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és pirotechnikai elemek teszik teljessé.

Részlet az egri vár történetét bemutató kiállításból

A kiállítás egyik legértékesebb darabja a XV. századi alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó. A palota lépcsője alatt van az Éremverde bejárata. Bent különböző gépek segítségével saját kezűleg verhetünk emlékérmeket és egy numizmatikai kiállítást tekinthetünk meg. Ha kijövünk a püspöki palotából a jobb kezünk felé eső épület első emeletén rendezték be a külföldi és magyar festők műveiből álló képtárat.

A püspöki palotától jobbra eső épület

A gyűjtemény a nagy műveltségű, a művészeteket pártoló főpapok hagyatékából és ajándékából állt össze.

Börtönkiállítás

A XVI. században a kanonokok házaiból, a kenyérosztó házból és a pékségből, valamint egy nagyméretű magtárból álló épületsor állt a palota udvar nyugati oldalán. Mára már csak a házsor alatt húzódó pince maradt meg, melyben a Börtönkiállítás – mely szintén csak tárlatvezetéssel látogatható, a gyülekezés a Hősök terme előtt van – látható, ahol a középkori Magyarország büntetési nemeit lehet megnézni. A Börtönkiállítás lejárata a képtár épülete mellett található, ha szemben állunk az épülettel, akkor a bal oldalán. A kiállítás első részében a megszégyenítéshez, testfenyítéshez, testcsonkításhoz használt eszközöket láthatunk, mint a pellengér (szégyenoszlop) vagy a különböző kalodák. A tárlat másik felében a középkori kivégzési nemeket és eszközeit mutatják be. A kivégzés a feudalizmus korában az elrettentést szolgálta, ezért nyilvánosan hajtották végre azokat. Érdemes a Börtönkiállítás megtekintése előtt is felöltözni, ugyanis a pincében 6 fok körüli a hőmérséklet.

Panoptikum

A püspöki palota és a képtár épülete között áthaladva a vár északnyugati részébe jutunk, ahol a Tömlöc-bástya áll, mellette pedig a fülesbástyává átalakított Földbástya, termeiben Panoptikumot rendeztek be, ahol Egri csillagok című film szereplőinek viaszfigurái elevenednek meg.

A Tömlöc-bástya a vár északnyugati sarkán áll

A panoptikumban az Egri csillagok című film szereplőinek viaszfigurái elevenednek meg

Ide külön kell belépőjegyet váltani 500,- forintért, amit akár a bejáratnál a múzeumi belépővel együtt is meg lehet venni.

A nyugati várfal, mely 1552-ben a legerősebb része volt a várnak

A Tömlöc- és Földbástyától a nyugati fal mentén haladtunk tovább, amelyet a XIX-XX. században restauráltak. A visszaépített XIV. századi körtornyon keresztül juthatunk a XVI. század derekán épített Dobó-bástya belsejébe, ami konferenciatermeknek és időszakos kiállításoknak biztosít teret több szinten. Az 1552-es ostrom során ez volt a vár legújabban megépített része, a nyugati falat a törökök nem támadták. A városra kitekintve láthatjuk a minaret egekbe szökő, karcsú épületét.

A vártól nyugatra látható a minaret

A nyugati várfal: előtérben egy helyreállított középkori torony, hátul pedig a Dobó-bástya belsejébe vezető körtorony

A nyugati várfal mentén továbbsétálva egy helyreállított középkori torony mellett haladtunk el, tőlünk bal kézre pedig a másik középkori ágyúdomb emelkedett (Kálvária-dombon már jártunk, ami szintén ágyúdomb volt a középkorban), amelyen nemzeti színű zászlót lengetett a szél, ezért is hívják zászlódombnak. A domb belsejében mozit alakítottak ki, ahol az 1552-es ostromot bemutató 3D-s filmet lehet megtekinteni.

Zászlódomb (középkori ágyúdomb)

A dombról leereszkedve visszaértünk a kiindulási pontunkhoz: a Varkoch-kapuhoz. Még egyszer felmentünk a déli falra és letekintettünk a Dobó térre.

A Dobó tér a várból nézve

A várudvar a déli falról nézve

A várban megnézhető egyéb kiállítások: Az újjászületés kapujában (belépő: 300 Ft), Elődeink fegyverei, fegyvereink elődei, Múlt-Kirakó, Repülő nemzet leszünk, melyekről további információt a Dobó István Vármúzeum honlapján lehet találni.

http://utazasadelid.blogspot.hu/2012/02/egri-var-ii.html