Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Ónod vára a Sajó partján

A Cudar család, majd a Perényiek, később a Rákócziak birtoka

2017. május 24. - Egri Gábor

Muhitól – ahol megtekintettük a csatában hősi halált halt harcosok tiszteletére állított emlékművet – északkeletre néhány kilométerre fekszik Ónod, mely település többek között a XIV. században itt épült várról nevezetes. A muhi emlékmű és az ónodi vár között mindössze négy kilométer a távolság, amit gyalog se túl megerőltető megtenni.

A Rákóczi utcán értünk be Ónodra, ami nem sokkal a Karthágói Szent Júlia templom előtt balra kanyarodik, mi viszont jobbra tértünk le a Vár utcába, és az elvezetett minket a község keleti szélére, ahol a Sajó folyó partján áll az ónodi vár. A várrom előtt ingyenes parkolásra kialakított hely is található. Rajtunk kívül éppen senki se volt kíváncsi az egykori erősségre, így kényelmes tempóban, senkitől sem zavartatva tudtuk megszemlélni a romokat.

onod_legifoto.JPGA vár a Sajó partján, a település határában található

(Kép: http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/04_kpisti/090128_onod/helyreallitas.html)

  

A várat a Cudar család építette a XIV. században

Az oklevelek szerint a bőcsi eredetű Cudar család 1356-ban szerezte meg az Ónod nevű jobbágyfalut adományként, miután a korábbi birtokos Ónodi Jakab fia Pál örökös nélkül halt meg. Cudar Péter bán – aki a diósgyőri és a dédesi várak várnagya is volt – Nagy Lajos király (1342-1382) legkedveltebb hívei közé tartozott, befolyása révén családja vagyonát kedvező házasságokkal és királyi adományokkal gyarapította. A Cudarok kezében összpontosult Sáros, Abaúj, Borsod, Zemplén vármegyék irányítása, valamint több fontos királyi váruradalom, köztük a diósgyőri igazgatása is.

nagy_lajos.jpgNagy Lajos adományozta Ónodot a Cudar családnak 1356-ban

Cudar Péter 1360-ban kapott először országos tisztséget, mikor főpohárnok lett, később országbíró is volt. Részt vett Nagy Lajos itáliai hadjárataiban, 1369-től pedig szlavón bánként működött. Nagy Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után a Cudar család kegyvesztett lett és korábbi hatalmát már nem nyerte vissza. Az ónodi vár kiépítése Péter bán és fiainak – Simonnak és Jakabnak – a nevéhez fűződik. A földesúr kisajátította a jobbágyfalu kőből épült plébániatemplomát, ahhoz vaskos tornyot emeltetett, és az egészet erős kőfallal vette körbe, így hozva létre az uradalmi birtokközpontot, azonban nem kért a vár építéséhez királyi engedélyt. Valamikor 1394-96 között meghalt Cudar Péter és később az örökösök pert indítottak egymás ellen az ónodi várral kapcsolatban, ami addigra még nem készült el. 1413-ban Péter fiai: Simon és Jakab az ónodi vár befejezésére kaptak Luxemburgi Zsigmondtól (1387-1437) királyi engedélyt, ami végül 1416-ban készült el. Ekkor érte el Cudar István fia Benedek (Simon és Jakab unokatestvére), hogy minden birtok fele neki járjon. Az ítélet szerint a váron korábban osztozó két testvér – Simon és Jakab – kapta meg a vár egyik felét, míg a másikat Benedek, a templom mellé emelt tornyot pedig meg kellett osztani. A későbbiek során Cudar Benedek főleg a család északon, a lengyel határ közelében található makovicai várában – melynek romjai ma a szlovákiai Zboróban láthatóak – tartózkodott, míg az ónodi várban elsősorban Simon és Jakab lakott családjaikkal. Az utódok folytatták a nemesi rezidencia bővítését, egy 39 x 39 métert magába foglaló, belsőudvaros, kétszárnyú lakóépülettel, aminek árkait a közeli Sajó folyóból töltötték fel vízzel. A vár nem számított katonai szempontból fontos várnak, csak, mint a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó uradalmi központ szolgálta földesurait. A család két ágának viszálya a későbbiekben is folytatódott, mert míg Benedek fia, Cudar János V. László (1444-1457) pártjára állt, addig Jakab fiai – Jakab és Simon – I. Ulászlót (1440-1444) és Hunyadi János kormányzót támogatták. 1467-ben a Rozgonyiak örökösödési szerződést kötöttek a Cudar család egyetlen élő férfitagjával Jakabbal, akinek az 1470-es halálával férfiágon kihalt a Cudar család, amelynek vagyona, közte az ónodi váruradalom is, a Rozgonyiakra – Jánosra és fiaira – szállt.

Ónod és a Perényi család

A XV. század végén Ónod királynői birtok lett, majd az XVI. század elején több zálogbirtokos is váltotta egymást, míg 1516-ban Perényi Imre nádor szerezte meg, aki nagyszabású építkezésekbe kezdett, amire szükség is volt, mivel a vár állapota az elmúlt ötven év hányattatásai következtében erősen leromlott.

250px-perenyi_imre.jpgPerényi Imre nádor 1516-ban megszerezte Ónod várát

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Per%C3%A9nyi_Imre_(n%C3%A1dor)

A munkálatok elsősorban a lakóhely komfortfokozatának emelését szolgálták és nem a védelemét. A régebbi épületeket gyakran a járószintig visszabontották, csak a pincéket hagyva meg raktározási célokra. Az erős kőfallal oltalmazott várba a déli oldalon, egy magas kaputoronnyal és felvonóhíddal ellátott bejáraton keresztül juthattak be.

galery_image_php.jpegA várba a déli oldalon, egy magas kaputoronnyal és felvonóhíddal ellátott bejáraton keresztül lehetett bejutni (Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/gyozedelmes_onodiak)

Perényi Imre első felesége – ecsedi Báthori Magdolna (Bora), aki I. Báthori András lovászmester lánya, valamint III. Sánta” Báthori István nádor testvére volt – halála után feleségül vette Geréb Péter nádor özvegyét, Kanizsai Dorottyát. Birtokába tartozott többek között a siklósi és a valpói vár is. Perényi Imre nádor 1519-ben meghalt, örököse Perényi Péter koronaőr testvérével harcolt 1526-ban Mohácsnál, ahol Perényi Ferenc váradi püspök el is esett. Mostohaanyja, Kanizsai Dorottya Ferenc holttestét keresve 400 jobbágya és a környék papjai segítségével közös sírba temette a csatatéren maradt hősi áldozatokat, megadva nekik a végtisztességet.

orlai_perenyine.jpgKanizsai Dorottya a mohácsi csata után összeszedi a halottakat

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kanizsai_Dorottya)

A tragikus mohácsi csatavesztés után Perényi Péter először Szapolyai Jánost támogatta, de emellett igyekezett kialakítani egy önálló tartományt az ország északi – akkor még a török dúlásoktól távoli – részén. Péter elfoglalta a mohácsi csatában elesett Palóczy Antal báró, Zemplén megye főispánjának sárospataki birtokát, amely tartományának központja lett. Szapolyai János megkoronázását követően Perényi a Szent Koronát nem a visegrádi várba vitte, hanem a füzéri várában őriztette, majd 1527-ben kiadta azt Habsburg Ferdinándnak. Jutalmul megkapta Sárospatak és az egri püspökség javainak haszonélvezetét. Perényi Péter Patak mellett Eger várában is erőteljes erődítési munkákba fogott, a kivitelezésben olasz mestereket fogadott fel. 1544-ben portyázó törökök törtek be Ónodra, felperzselték a lakóházakat, sok embert legyilkoltak és elhajtották az állatokat. Ezek után Perényi Péter megerősítette az ónodi várat, a belső lakóépületet szabályos négyzet alakban várfallal vették körül, amelynek sarkain kisméretű ó-olasz típusú ágyúbástyákat húztak fel, továbbá Ónod mezővárosát is palánkfallal kerítették körbe. 1567-ben Perényi Péter fia, Perényi Gábor báró halálával férfiágon kihalt a dúsgazdag főnemesi család, birtokaik, az ónodi várral együtt visszaszálltak a kincstárra.

Ónod, mint végvár

Ónodra a császár zsoldjában lévő katonák vonultak be, akik gyakran csaptak össze a környék lakosságát fosztogató, portyázó török és tatár könnyűlovasokkal. A bécsi Haditanács foglalkozott az ónodi vár modernizálásának, kiépítésének gondolatával, azonban források hiányában erre nem került sor. Eger 1596-os eleste után az ónodi vár a végvárrendszer első sorába lépett, a benne állomásozó katonaságra hárult a Sajó völgyének védelme. 1600 körül Ónodon született Lorántffy Zsuzsanna – Lorántffy Mihály ónodi várkapitány és Zeleméry Borbála gyermekeként – aki később I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége lett.

maxresdefault.jpgÓnodon született 1600 körül Lorántffy Zsuzsanna (Kép: Youtube)

Zeleméry Borbála – aki örökölte a XVII. század elején kihalt ruszkai Dobó család, valamint a Gutkeled-nemzetségből származó, a Báthoriakkal rokon Zeleméry család vagyonát – révén került Lorántffy Zsuzsanna birtokába Sárospatak, ahol később ő építette a Vörös-tornyot és a palotaszárnyat összekötő folyosót és lépcsőt (Lorántffy-loggia). 1602-ben az országgyűlés végvárrá nyilvánította az ónodi várat és elrendelte a felújítását, amire továbbra sem volt pénz, így a váruradalmat 1603-ban bérbe adták Rákóczi Zsigmondnak. A Bocskai-féle felkeléshez 1604 őszén Rákóczi Zsigmond és Ónod is csatlakozott, majd a fejedelem halála után, 1607-ben Rákóczi visszatért Rudolf császár hűségére. Ekkor Ónod várának kapitánya Monoky Miklós volt, akinek lányát – Monoky Annát – Andrássy II. Mátyás vette feleségül, ezáltal az ősi Monoky család 1643-as kihalását követően a Monoky birtokok egy részét az Andrássyak szerezték meg. 1619 szeptemberében az akkori birtokos Rákóczi Zsigmond fia, György (Loránttfy Zsuzsanna férje) várai – többek között Sárospatak, Szerencs és Ónod is – megnyitották a kapuikat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai előtt, így tíz évre Ónod története az Erdélyi fejedelemséghez kapcsolódott.

ledentu-onod-teljes.pngA XVII. század folyamán a várat többször megostromolták

(Kép: http://www.szadvar.hu/2014/12/varjaro-magazin-14-szam/)

1639. október 10-én az egri pasa váratlanul jelentősebb sereggel támadt Ónodra. A törökök áttörték a város palánkfalát, kifosztották és felperzselték a lakóházakat, majd megostromolták a kővárat is, azonban a védők visszaverték a támadást. Ezután a várban felújítások kezdődtek, amik az erősség életében az utolsó nagyobb méretű munkálatok voltak. Az északnyugati és délkeleti bástyák dongaboltozatot kaptak, míg a település felőli nyugati várfal mögött mintegy négy méter magas ágyúdombot alakítottak ki. Mivel erről volt várható a következő támadás is, ide összpontosították a lőfegyverek jelentős részét.

onod.jpgÓnod vára a XVII. század közepén

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/onod_vartortenet_varrajz/)

A XVII. század végén kitört kuruc felkelés során a vár többször is gazdát cserélt, hol a törökök által támogatott Thököly Imre kezén volt, hol a császáriakén. 1682-ben a budai pasa két napi ostrommal vette be a várat, amit a törökök átadtak Thökölynek. A császári hadsereg 1685-ben visszafoglalta a várost, ami egyre rosszabb állapotba került.

periodizacio-reves-laszlo-es-tomka-gabor-nyoman.jpgAz ónodi vár alaprajza (Kép: http://www.szadvar.hu/2014/12/varjaro-magazin-14-szam/)

A vár pusztulása és az ónodi országgyűlés

Végül 1688-ban a fosztogató krími tatárok lerohanták és felgyújtották, ami után Ónodot többé nem állították helyre, hadi jelentőségét elvesztette. Egy 1701-ben készült összeírás "puszta-vár"-ként említi a várat, falainak egy részét lebontották és a környék építkezéseinél használták fel, a vár északnyugati részén pedig téglából egy magtárépületet emeltek.

1e12.jpgA magtár épülete a vár északnyugati részén

(Kép: http://epa.oszk.hu/00000/00030/00216/datum05885/cim205891.htm)

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1707-ben ónodon tartották az országgyűlést – amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását –, de a Sajó áradása miatt a vár már nem volt használható állapotban, ezért a gyűlést a közeli körömi mezőn nyitották meg. A Sajó későbbi áradásai (1845-ös és 1855-ös) nyomán a vár északkeleti bástyája és falszakaszai ledőltek.

helyreallitas_17.jpgA vár az 1950-es években

(Kép: http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/04_kpisti/090128_onod/helyreallitas.html)

A várból történő kőbányászatot csak a XIX. század közepén tiltották meg, pusztulásának az 1985-ben elkezdett, Révész László vezette régészeti kutatás és helyreállítás vetett véget, amelyet Tomka Gábor régész és csapata folytatott.

onod_var_054.JPGÁsatás a vár területén (Kép: http://www.koh7.hu/1_muemlek/080920_falvedes/fal_vedelem.html)

A helyreállítás során a délkeleti bástyát és a hozzá kapcsolódó falszakaszokat újjáépítették, a helyreállított bástyában kiállítást rendeztek be.

onod_castle_nagykep.jpgA vár keleti irányból nézve (Kép: http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=8585)

A várba – amely négyszögletes alapú, négy sarkán egy-egy ó-olasz bástyával – a déli oldalon, egy töltésen lehet bejutni az egykori vizesárok felett.

20161111_105226.jpgA vár bejárata a déli oldalon

A 70x70 méter hosszú várfalak egy nagy szabad teret fognak közre. A bejárattól jobbra a délkeleti bástya helyre van állítva, melynek falán az 1707-es ónodi országgyűlésre emlékező tábla lett kihelyezve.

20161111_105304_richtone_hdr.jpgA helyreállított délkeleti bástya

20161111_105353_richtone_hdr.jpgAz 1707-es országgyűlést a Sajó áradása miatt nem a várban, hanem a közeli körömi mezőn tartották

A várfalak szépen meg vannak magasítva és néhány épület körvonalai is kirajzolódnak. A keleti falról a közelben folyó Sajóra lehet látni, míg a nyugati fal Ónod településére néz.

20161111_105535_richtone_hdr.jpg

20161111_105949_richtone_hdr.jpgA keleti falról a Sajóra lehet látni, a nyugati pedig a településre néz

Mivel a vár a község határában található, a közelében csak kevés ház áll, közülük a déli oldalon, szinte a vár tövébe épült ház egy kicsit zavaróan hat. A felújított délkeleti toronyban az ajtóra kitett papír alapján kiállítás kapott helyet, azonban a kulcsokat a közeli – Vár utcában található – tájháznál kell elkérni.

20161111_105549_richtone_hdr.jpgA vár néhány épületének alapját is feltárták

20161111_105425_richtone_hdr.jpgA háttérben a nyugati fal és az északnyugati bástya romjai

20161111_105906.jpgA belső udvar a nyugati ágyúdombról nézve

A vár északnyugati részén vannak a legmagasabb – több méteres – falmaradványok és alattuk fel lehet deríteni néhány pincehelyiséget is, amit valaki hálóhelynek használ a nyomok alapján.

20161111_105918_richtone_hdr.jpgA vár északnyugati része, ahol a XVIII. században a magtár is állt

20161111_110355_richtone_hdr.jpgBemásztunk a pincehelyiségbe

Miután odabent mindent végignéztünk, lementünk a Sajó partjára, és körbe sétáltuk a várat, amelynek nyugati oldalán egy kellemes liget található magas fákkal.

20161111_112100_richtone_hdr.jpgAz északnyugati rész kívülről, valamint a nyugati falszakasz melletti liget

20161111_111847_richtone_hdr.jpgKeleti várfal kívülről nézve

20161111_105203_richtone_hdr.jpgA délkeleti bástya

Mivel az ónodi vár is szerepel a Nemzeti Várprogram 3. szakaszában, rövidesen a megkezdett helyreállítás folytatására kerül majd sor, így a kirándulók még több élménnyel gazdagodva tudnak majd továbbmenni erről az egykor háborúk dúlta, mára már békés környékről. A polgármesteri hivatal tervei között szerepel a környező ingatlanok tulajdonjogának rendezése, kiállítások létrehozása, valamint konferenciák és rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszín kiépítése.

További képek a várról a Studhist Facebook oldalán láthatóak: https://www.facebook.com/studhist/

Végül pedig két videó Ónodról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.onod.hu/index.php/2013-02-18-15-21-40/tortenelem/4-az-onodi-var

http://www.onod.hu/index.php/2013-02-18-15-21-40/hires-szulottek/22-cudar-peter-es-a-cudar-csalad-tortenete

http://elmenyekvolgye.hu/varak/29-onodi-var

http://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/onod

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13930

http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/04_kpisti/090128_onod/helyreallitas.html

http://www.szadvar.hu/2014/12/varjaro-magazin-14-szam/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6412528407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása