Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Nagyvázsonyi Kinizsi vár I. rész

Vázsonykő vára, melyet a Vezsenyi család kezdett el építeni

2018. február 04. - Egri Gábor

Következő két bejegyzésemben Vázsonykő várát, más néven a nagyvázsonyi Kinizsi várat fogom bemutatni. Nagyvázsony községe a róla elnevezett Vázsonyi-medence közepén, a 600 méter magas Kab-hegy lábánál fekszik 256 méterre a tengerszint felett. A településtől délre a Balaton-felvidék dombjai húzódnak, míg északra a Kab-hegy magasodik. 2017 augusztusának elején a híres Kinizsi váron kívül a Szent Mihály tiszteletére felszentelt pálos kolostor romjait is meglátogattuk Nagyvázsonyon, melyről külön bejegyzésben fogok írni. A település mellett elhalad a Veszprémet Tapolcával összekötő 77-es főút, melyről Tapolca felől érkezve jobbra tértünk le a Rákóczi utcára a Szent István templomnál. A kocsit a temetőnél hagytam, mivel onnan könnyen meg tudtuk közelíteni gyalogosan mind a várat, mind a pálos kolostort, a nyári hőségben nem volt kedvünk kilométereket sétálni.

A híres négyszögletű lakótorony – a Dunántúl egyik legépebben maradt késő gótikus lakótornya – már messziről felhívta magára a figyelmünket, rövidesen pedig már a belépőjegyekkel (az árakat itt lehet megnézni) a kezünkben indultunk meg a vár bejáratát védő barbakán felé.

20170802_105939.jpgA nagyvázsonyi vár híres négyszögletű lakótornya

20170802_105933.jpgA belépőjegyek megvásárlását követően elindultunk a barbakán felé

 

A Vázsony nemzetség

A honfoglalást követően a Váson vagy Vázsony nemzetség a mai Veszprém és Zala megye területén szerzett birtokokat. Ákos – a nemzetség első ismert tagja – a XIII. század elején több megye, köztük Veszprém megye főispánja, majd 1216-tól II. András király (1205-1235) második feleségének – a francia királyi Capeting-dinasztiából származó Courtenay Jolán magyar királyné – udvarbírája lett. 1284-ben a Vázsony nemzetség Veszprém megyében birtokos Mencshelyi ága – Mencshelyi Móric és fiai (Péter, Miklós és Domokos) – Kun Erzsébet királynőtől, V. István király (1270-1272) özvegyétől több települést kapott birtokba a mai Vázsonyi-medencében, így többek között Barnag birtokát is megszerezték. Ezt valószínűleg a Monoszló nemzetségből származó Lodomér esztergomi érsek támogatásának köszönhették, aki anyai ágon rokonságban állt a Vázsony nemzetséggel. Fontos kiemelni, hogy a mai ismereteink szerint – erről olvashatunk Horváth Richárd és Koppány András Zádorvártól Vázsonykőig című írásában is – ebben az időben, vagyis a XIII. században a két Vázsony (Nagyvázsony és Tótvázsony) közül még csak Tótvázsony települése létezett, a mai Nagyvázsony területén az Árpád-korban minden valószínűség szerint nem vagy csupán alig laktak. A XIV. század elején a Mencshelyi ág fiúágon kihalt, a birtokaik felaprózódtak, idegen kézre kerültek.

A Vezsenyei család

1382-ben a Külső-Szolnok megyéből származó Vezsenyi családból származó Vezsenyi Miklós és fia, László Veszprém megyei birtokokat kaptak Mária királynőtől (1382-1385). A fentebb már hivatkozott Horváth Richárd és Koppány András Zádorvártól Vázsonykőig című írásában az olvasható, hogy a Vezsenyi család – a név hasonlósága ellenére – a fennmaradt, hiteles oklevelek alapján nem állt rokonsági kapcsolatban a Vázsony nemzetséggel, pedig erről több helyen is lehet olvasni. 1384-ben Vezsenyi László, Mária királynő hű asztalnokmestere egy vár építésére kapott engedélyt, ekkor épült fel Zádorvár – a mai Barnag és Pécsely települések között –, mely a család központja lett.

maxresdefault.jpg1384 után Zádorvár lett a Vezsenyi család központja (Kép: Youtube)

Rövidesen azonban Vezsenyi László birtokvitába keveredett a veszprémi káptalannal, ezért a XIV. század végén a család Zádorról az északabbra fekvő Vázsonyra – a mai Nagyvázsonyra és nem Tótvázsonyra – helyezte át rezidenciáját, ahol ekkoriban még nem éltek sokan, mivel a közelben fekvő, de napjainkra már elpusztult Árpád-kori Csepely nevű település volt lakott.

Vázsonykő várának építése

A XIV-XV. század fordulóján a Vezsenyiek nagy építkezésekbe kezdtek, ekkor épült fel egy templom és egy lakótorony is Vázsonyon, mely helységet tehát valószínűleg ők alapították.

dronfelvetel-nagyvazsony.jpgNagyvázsony községe napjainkban

(Kép: http://nagyvazsonyma.hu/2017/10/18/hallatlan-nepszeru-nagyvazsony-imazsfilmje/)

Vezsenyi László Vázsonykő várát nem a domborulat fennsíkjára, hanem annál vagy 30 méterrel mélyebben a domboldalra építette a XV. század elején, aminek két oka is volt. Az egyik, hogy onnan jobban lehetett ellenőrizni a Vázsonyon áthaladó két kereskedelmi utat, ugyanis a Budáról Olaszország, illetve a dalmát tengerpart felé vezető fontos kereskedelmi utak itt ágaztak el egymástól. A várat tehát a két út kereszteződésétől mintegy nyíllövésnyi távolságra építették fel, így annak őrsége mindkét utat egyaránt ellenőrizhette. A másik, talán fontosabb szempont az ivóvíz, ami a dombtetőn csak nagy mélységekben volt található, és azok a források nagy szárazság idején elapadtak, míg lentebb bővizű forrás fakadt. A lakótorony építői jól használták ki azt a körülményt is, hogy északról a malomgátakkal felduzzasztott Séd vize és a várfalak meggátolták a torony megközelítését, ezért is képzeték ki a lakótorony északi oldalát főhomlokzattá, amelybe nagyméretű ablaknyílásokat helyeztek.

lakotoronye.jpgA lakótorony északi oldala lett a főhomlokzat

A 10x12 méteres négyzetes alaprajzú, ötszintes torony eredetileg 25 méter magas volt, melyhez kisebb méretű épületeket csatoltak, amiket az udvarral együtt fal vett körül.

vazsonyrajzok9.jpgVázsonykő vára a Vezsenyiek idejében (Kép: http://jupiter.elte.hu/)

A falakon kívül volt a vizesárok, melyen keresztül egy híd vezetett a kis méretű várudvarra. Mivel a XV. század elején békés vidéknek számított Vázsony környéke, Vezsenyi László nem fordított különös gondot jelentősebb védőművek kialakítására. A vár – ami a Vezsenyi család birtokközpontjaként, és nem igazi erősségként funkcionált – első írásos említése 1469-ből származik, ekkor Udvary Pál volt a várnagya. 1472-ben Vezsenyi László szintén László nevű fia – aki Mátyás király (1458-1490) itáliai követe volt – örökösök nélkül halt meg. Még ugyanabban az évben, 1472 augusztusában Vázsonykő várát és a hozzá tartozó birtokot Mátyás király hűséges hadvezérének, Kinizsi Pálnak adományozta.

Kinizsi Pál, a legendás hadvezér

A legendás hadvezér életének első feléről kevés hiteles forrással rendelkezünk, valószínűleg az 1430-as években született. A legenda szerint egy bihari molnár fia volt, aki hatalmas erejével felkeltette Mátyás király figyelmét is, mikor egy malomkövön szolgálta fel a frissítőt. 1468-ban Kinizsi már Magyar Balázsnak, a király egyik hadvezérének alvezére volt, és kitüntette magát a morvaországi hadjáratok során. Rövidesen Mátyás egyik kedvenc hadvezérévé lépett elő a Herkules termetű Kinizsi, és 1472-ben megkapta a vázsonyi birtokot. 1474-ben Boroszlónál a többszörös túlerőben lévő cseh-lengyel seregek bekerítették Mátyás király hadát, ám Kinizsi egy lovascsapat élén egészen Krakkóig elkalandozott, folyamatosan támadva az ellenség utánpótlási vonalát. Ezek a támadások annyira sikeresnek bizonyultak, hogy az ostromló cseh és lengyel csapatoknak minden élelme elfogyott, így kénytelenek voltak békét kérni. Megtörtént tehát az, hogy nem az ostromlottakat, hanem ostromlókat éheztették ki.

portrait_of_pal_kinizsi.jpgKinizsi Pál, Mátyás király híres Fekete Seregének egyik vezére

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kinizsi_P%C3%A1l)

A hatalmas erejű Kinizsi Pál szívesen vett részt lovagi tornákon, melyeket rendre meg is nyert, hadvezéreként pedig egyetlen csatáját sem veszítette el. 1477-ben a mai Ausztria területén harcolt, majd 1478-ban temesi ispánná és az alsó részek főkapitányává nevezték ki. Egy évvel később, 1479-ben egy fosztogató török sereg tört be Erdélybe, melyet október 13-án Kenyérmezőnél ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál csapatai öldöklő küzdelemben végül megsemmisítettek. A csatában Kinizsi, mint egy démon két szablyával a kezében aprította az ellenséget, majd a legenda szerint a győzelmet követő ünneplés során a két hóna alá kapott egy-egy török holttestet, míg a harmadikat a fogaival emelte fel, így járta félelmetes győzelmi táncát. A Kenyérmezőnél szerzett zsákmányból építkezett Kinizsi Vázsonyban, míg Báthori István a csata előtti fogadalmának megfelelően Bátorban ( Nyírbátor) felépítette a mai református és minorita templomokat.

20170415_125241.jpgBáthori István erdélyi vajda (balra) és Kinizsi Pál a kenyérmezei csatát követően

1480-ban Kinizsi feleségül vette egykori parancsnokának, Magyar Balázsnak második házasságából származó lányát, a 14-16 éves Benignát. még ebben az évben hadjáratot vezetett a szerb területekre, ahol sorozatos győzelmeket aratott Iskander török bég csapatai felett, Kinizsi ekkor egészen Krusevácig nyomult előre. 1482-ben Szendrőnél, 1484-ben pedig Temesvárnál aratott győzelmet az oszmánok felett.

Kinizsi és Vázsony

Kinizsi Pál 22 éven keresztül, 1472 és 1494 között volt Vázsony ura, ez a két évtized nem csak a vár, hanem a környék történetének is a legfényesebb időszakát jelentette. A Mátyás uralkodása alatt oly ritka csendes esztendőket az 1480-ban megházasodott hadvezér Nagyvázsony rendbehozatalára használta fel. A gazdag hadizsákmányokból 1480-81 között a vázsonyi plébániatemplomot építette át, majd 1483-ban apósával, Magyar Balázzsal együtt megalapították a pálos kolostort, ahova a közeli tálodi kolostorból érkeztek szerzetesek.

20170802_104848.jpgA nagyvázsonyi pálos kolostort Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapították

Vázsonykő várának bővítéséhez, átalakításához, felszerelésének gazdagításához Kinizsi utasítására Leányfalvi Ágoston várnagy kezdett hozzá, aki később Somló váránál is építkezett, mely 1479 és 1492 között szintén Kinizsi birtokában volt. A lakótorony tetejére egy lőréses ágyúteraszt építettek, így a torony – melynek fala alul két-két és fél méter vastag volt, felfelé pedig egyre vékonyodott, míg legfelül alig haladta meg az egy méter szélességet – magassága már elérte a 30 métert. A várat jelentősen kibővítették, a lakótorony nyugati oldalához egy palotaszárnyat építettek. A kétemeletes épület egykori nagyságát a lakótorony oldalán látható gerendanyílások mutatják, ahol a palota tetőrésze a lakótoronyhoz csatlakozott. A palotaszárny legszebben kiképzett termei az első emeleten sorakoztak, ablakaik kelet felé, a várudvarra néztek. Az északnyugati sarokban alakították ki a várkápolnát, melyhez kelet felől a nagyterem csatlakozott.

vazsonyrajzok6.jpgKinizsi idejében Vázsonykő várát jelentősen kibővítették (Kép: http://jupiter.elte.hu/)

A lakóhelyiségek körül 4-5 méter szélességű, többszintű körben futó védőfolyosó húzódott, melynek falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az összesen 48x65 méteres területű épületegyüttes négy sarkán lévő őrtornyokból lehetett tüzelni a várárokba bejutott támadókra.

nagyvazsonyrajz.jpgA lakóhelyiségek körül 4-5 méter szélességű, többszintű körben futó védőfolyosó húzódott

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/nagyvazsony_kinizsi_var_varrajz_vartortenet/)

A várárokban található bővizű forrás – mely még napjainkban is percenként több mint 60 liter vizet ad – töltötte meg a belső várfalat körülvevő várárkot, valamint a belső udvaron kialakított víztározót. A várárkot kívülről is fallal vették körül, míg a keleti oldalon egy patkó alakú, ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet, vagyis barbakánt emeltek. A kétszintes barbakán volt a vár legerősebb pontja, ahonnan a védők lőrésekből tüzelhettek, és biztosították a vár keleti, északkeleti oldalának védelmét. Az első emeleti lőrések mellett vezet végig a zsindellyel fedett gyilokjáró.

20170802_112350.jpgA barbakán a várból nézve

A barbakánt és a belső vár kaputornyát egy felvonóhíd kötötte össze, mely a vízzel teli, hegyes facölöpökkel kirakott farkasverem fölött teremtett kapcsolatot a külső kapuvédmű és a belső udvar között. A vár kibővítésénél kettős cél vezette Kinizsit: rangjának, vagyonának megfelelő lakóhelyre, palotára volt szüksége, de gondoskodni kívánt annak megfelelő védelmezéséről is, ezért nagy gondot fordított kiépítésére, megerősítésére.

vazsonyrajzok7.jpgKinizsi nagy gondot fordított a vár kiépítésére, megerősítésére (Kép: http://jupiter.elte.hu/)

 

Trónharcok Mátyás király halálát követően

1490-ben meghalt Mátyás király, aki halála előtt megeskette hű támogatóit, hogy az utódjának kijelölt Corvin János liptói herceget fogják a trónra segíteni.

baldassare_estense_004.jpgMátyás király törvénytelen fiát, Corvin Jánost szánta utódjául a magyar trónra

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Corvin_J%C3%A1nos)

Kinizsi azonban nem tartotta be az ígéretét, sőt 1490. július 4-én a Tolna megyei Csontmezőnél Báthori Istvánnal közösen megsemmisítette a liptói herceg seregét, mikor Corvin a Szent Koronával és a királyi kincstár javainak nagy részével éppen dél felé igyekezett. Kinizsi II. Ulászló cseh király trónigényét támogatta, akinek királysága alatt később országbírói tisztséget is kapott.

vladislaus_ii_of_bohemia_and_hungary.jpgVégül II. Ulászló szerezte meg a magyar trónt

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ul%C3%A1szl%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly)

Azonban Habsburg III. Frigyes német-római császár fia, Miksa is igényt tartott a magyar trónra egy – az apja és Mátyás király között 1463-ban megkötött – szerződésre hivatkozva, amely kimondta, hogy Mátyás halála esetén III. Frigyes vagy utódai öröklik a magyar trónt, amennyiben a magyar királynak nem lesz törvényes örököse. Miksa II. Ulászló király (1490-1516) megkoronázásának hírére seregével betört a Magyar Királyság területére, és 1490. november 17-én már Székesfehérvár is a kezére került, korábban pedig Vázsonykő várát is megszállták csapatai szinte az egész Dunántúllal együtt. Miksa már Buda felé indult, mikor elfogyott a pénze, ezért zsoldos csapatai visszafordultak.

albrecht_durer_portrait_of_maximilian_i_google_art_project.jpgHabsburg Miksa, aki később német-római császár lett

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Miksa_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r)

Corvin János, Ulászló és Miksa mellett a negyedikként János Albert lengyel herceg – mint Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) dédunokája – is bejelentette a magyar trónra az igényét, aki II. Ulászló testvéröccse volt. Miksa támadása idején János Albert éppen a Felvidéken támadott és Kassa városát ostromolta, azonban végül a két Jagelló testvérnek sikerült megegyeznie.

jan_i_olbracht_by_bacciarelli.jpgJános Albert későbbi lengyel király is meg akarta szerezni a magyar trónt

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._J%C3%A1nos_lengyel_kir%C3%A1ly)

1491-ben II. Ulászló seregei Kinizsi Pál vezetésével megindultak és visszafoglalták a Miksa kezére került dunántúli várakat és városokat, ekkor Vázsonykő várát is visszaszerezte Kinizsi. 1492-ben a pénzhiánnyal küszködő II. Ulászló király nem tudta tovább fizetni Mátyás király híres Fekete seregének zsoldját, ezért a katonák fosztogatni kezdtek. Végül Kinizsi Pál verte szét annak az egykor oly dicső seregnek a maradékát, melynek valamikor ő maga volt az egyik vezére.

Kinizsi halála

Még 1492-ben az idős és súlyos beteg Kinizsi végrendeletet készített, melyben feleségét Magyar Benignát tette meg örökösévé. A nagy hadvezér utolsó éveiben a délvidéken harcolt a törökök ellen. 1494-ben megakadályozta, hogy a helyőrségből egyes tisztek átjátsszák Nándorfehérvárt az oszmánok kezére, az árulókat kegyetlenül megkínoztatta és kivégeztette. Az esetet követően szélütést kapott, azonban megrendült egészségi állapota ellenére, félig bénán, hordszéken is támadást indított a szerb területek ellen. 1494. november 24-én Szendrő várának ostromát követően, egy Szent Kelemen nevű faluban távozott az élők sorából. Felesége a vázsonyi pálos kolostorban temettette el, melynek fennmaradását Kinizsi életében gazdag adományokkal biztosította. Egész alakos faragott sírkövének – mely ma a vár kápolnájában látható – feliratát a pálosok készítették.

20170802_111856.jpgKinizsi Pál vörösmárvány síremléke

Következő írásomban folytatom Vázsonykő várának történetét, szó lesz Kinizsi Pál özvegyének, Magyar Benignának további két házasságáról, harmadik férjének meggyilkolásáról, a Horváth, majd a Zichy család birtoklásáról, végül pedig a várban tett látogatásunkról.

Zárásként egy videó a kenyérmezei csatáról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://kinizsivar.hu/nagyvazsonyi-kinizsi-var/

http://kirandulastippek.hu/balaton-felvidek/nagyvazsony-kinizsi-var

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=19169

http://balcsi.net/balatoni-varak/kinizsi-var

http://www.castrumbene.hu/files/c7_02horvath-koppany.pdf

http://www.szozat.org/index.php/emlekezet/tartalommutato/8344-darnay-kalman-vazsonyko-tortenete-es-legendai

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1494_november_24_kinizsi_pal_halala/

http://tortenelemklub.com/node/24

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8313631954

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lyzX · http://kirandulo.blog.hu 2018.02.09. 05:57:57

De jó kis poszt ez! Tartalmas.

Egri Gábor 2018.02.11. 20:50:01

Köszönöm, örülök, hogy tetszett!
süti beállítások módosítása