Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Alvinci kastély

Martinuzzi Fráter György várkastélya

2018. március 22. - Egri Gábor

2017 augusztusában, az öt napos erdélyi körutazásunk első napjának késő délutánján – Solymos, Déva és Vajdahunyad várainak meglátogatását követően – érkeztünk meg a Szászsebestől délre található Szászcsóron lefoglalt szállásunkra. Vajdahunyadtól Szászsebes felé elhaladtunk Alkenyér mellett, mely település közelében vívták 1479-ben a híres kenyérmezei csatát, ahol Kinizsi Pál és ecsedi Báthori István erdélyi vajda fényes győzelmet aratott az Erdélybe betörő és fosztogató török sereg felett. Kirándulásunk második napjának reggelén, mielőtt folytattuk volna utunkat délkeleti, keleti irányban – Nagyszeben, majd Fogaras felé – tettünk egy rövid kitérőt a Szászsebestől északnyugatra, a Maros partján fekvő Alvinc településre, ahol Martinuzzi Fráter György bíboros egykori várkastélyának maradványait tekintettük meg.

A romokat az Alvincról Borberekre vezető út bal oldalán, a Maroson átívelő hídtól mintegy 300 méterre, egy kisebb magaslaton találtuk meg.

20170817_074514.jpgA Martinuzzi-kastély romjai Alvinc határában

alvincterkep1.jpgAlvinc a Maros partján fekszik

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/605-Alvinc-Martinuzzi-varkastely/)

Az út túloldalán a XIX. században épült, majd 2011-ben felújított Horváth-Inczédi kastély eklektikus épülete emelkedett, melyben az általános iskola működött éveken keresztül.

20170817_074532.jpgA Horváth-Inczédi kastély az út túloldalán

Eredetileg domonkos kolostor állt a kastély helyén

A Martinuzzi-kastély helyén eredetileg egy domonkos kolostor állt, melyet valószínűleg a XIII. század végén vagy a XIV. század elején alapítottak, majd a XVI. század elejére fokozatosan elnéptelenedett.

alvincrajzok0.jpgA domonkos kolostor és körülötte a kastély alaprajza

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/605-Alvinc-Martinuzzi-varkastely/)

Az Alvincet magába foglaló uradalmat 1526-ig a Szász Egyetem birtokolta, majd a mohácsi csatát követően Szapolyai János király (1526-1540) Radu de la Afumaţi havasalföldi fejedelemnek adományozta a birtokot. 1528-ban Georg Reicherstorffer kapta meg az uradalmat, majd 1532 és 1538 között Kozárdy (Kosári, Kocsárdi) Miklós, aki a birtok területén álló, elnéptelenedett domonkos kolostort először használta lakóhelyként. Tőle kerülhetett 1538-ban a Fogarast is birtokló Majláth István erdélyi vajdához Alvinc, aki Szapolyai János király 1540-ben bekövetkezett halálát követően megpróbálta kezébe venni Erdély vezetését, de 1541-ben Petru Rareș moldvai vajda elfogta és Konstantinápolyba vitette, ahol bezárták a Héttoronyba. Majláth István nem térhetett vissza Erdélybe, fogságban halt meg 1550-ben. Feleségétől, Nádasdy Annától – Nádasdy Tamás nádor húgától – két gyermeke született: Majláth Gábor és Majláth Margit, utóbbinak első férje később somlyói Báthory AndrásBáthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, valamint Báthory Kristóf erdélyi vajda testvére – lett. Az alvinci birtok 1540-ben Radu Paisie havasalföldi fejedelemnek kezébe került, végül 1546-ban Martinuzzi Fráter György váradi püspök, helytartó és kincstartó szerezte meg a részben már átépített kolostort, melyet erődítménnyé alakított.

Martinuzzi Fráter György fiatalkora

Az 1480-as években (valamikor 1482 és 1485 között) született az Utyeszenics (Utyeszenovics) horvát nemesi család sarjaként Kamičak várában azonban később nem ezen a néven vált ismertté. Édesanyja – aki egy velencei család leszármazottja volt – nevének, a Martinusevicsnek, olaszosan eltorzított változata után kezdték el Martinuzzi Györgynek hívni. Fiatalon, 8-10 éves korában került Hunyadi Mátyás király (1458-1490) törvénytelen fiának, Corvin János liptói hercegnek az udvarába. Martinuzzi a herceg 1504-ben bekövetkezett halála után Szapolyai István nádor özvegyét Tescheni Hedvig hercegnőt szolgálta, ekkor ismerkedett meg az ifjú Szapolyai Jánossal, akivel később a sorsa összefonódott. Érdekesség, hogy a fiatalon éveken keresztül magyar földön élő I. (Öreg) Zsigmond lengyel király Szapolyai István nádor és Tescheni Hedvig lányát, Szapolyai Borbálát vette feleségül. Később pedig Zsigmond második feleségétől – Sforza Bona milánói hercegnőtől – született lányával, Izabellával, az időközben elhunyt Borbála bátyja, Szapolyai János kötött házasságot.  Utyesenovics György előbb az 1510-ben erdélyi vajdának kinevezett Szapolyai János mellett katonáskodott, majd otthagyta Erdélyt és belépett a Pálos Rendbe.

200px-martinuzzi_frater_gyorgy.jpgUtyesenovics György belépett a Pálos Rendbe

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%A1ter_Gy%C3%B6rgy#/media/File:Martinuzzi_(Fr%C3%A1ter)_Gy%C3%B6rgy.jpg)

Négy éven keresztül a sajóládi pálos kolostorban volt novícius, ahol kitűnt szorgalmával és gyors észjárásával. Ennek köszönhette, hogy a lengyel czestochowai testvérmonostor – ami napjainkban a Pálos Rend központja – perjelének választották. Fráter György – György barát, vagy a pálosok fehér ruházata alapján „a Fehér Barát”-nak is hívták – rövidesen már a sajóládi pálos kolostor perjele volt.

A Fehér Barát felemelkedése

1527-ben Martinuzzi az egy évvel korábban királlyá választott Szapolyai János (1526-1540) mellett bukkant fel. Ekkor már javában dúlt a belháború a mohácsi tragédiát követően rövid időn belül megválasztott két király között, és éppen Habsburg Ferdinánd állt nyerésre. Szapolyai János kénytelen volt sógorához, Zsigmond királyhoz lengyel földre menekülni, ahova Fráter György is követte.

szapolyai_janos_fametszet.jpgSzapolyai János király

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._J%C3%A1nos_magyar_kir%C3%A1ly#/media/File:Szapolyai_J%C3%A1nos_fametszet.jpg)

György barát Szapolyai diplomatájaként rendszeresen járt vissza a magyar területekre, igyekezett támogatókat szerezni. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a bátyja – V. Károly német-római császár és spanyol király, aki 1527-ben bevette Rómát is – támogatását élvező Ferdinánddal szemben csak az ősi ellenséggel, a Mohácsnál győztes Szulejmán szultánnal szövetségben lehet Szapolyainak esélye országának visszaszerzésére. Az 1529-es török hadjárat során Ferdinánd seregei visszaszorultak, Budát – melyet Nádasdy Tamás védett, aki az ostromot követően fogságba esett – pedig Szulejmán szultán visszaadta Szapolyainak. A János király mellett kormányzóként tevékenykedő, a törökök által küldött velencei származású kalandort, Lodovico Grittit Medgyes várának ostromát követően 1534-ben Majláth István lefejeztette, mely eseményt követően Fráter György megkapta a királytól a váradi püspökséget és Gritti egyik tisztségét, a kincstartóságot. A kiváló diplomata György barát I. János király legbizalmasabb tanácsadójává vált, legfőbb politikai célja pedig a mohácsi vészt követően szétszakadt ország egyesítése volt.

george_martinuzzi.jpgFráter György a király legbizalmasabb embere lett

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%A1ter_Gy%C3%B6rgy#/media/File:George_Martinuzzi.jpg)

A török szolgaságtól tartva Fráter György a bécsi udvarral történő kiegyezést kezdte szorgalmazni, tevékenységének gyümölcse volt az 1538-ban titokban megkötött váradi egyezmény, melyben Ferdinánd és János kölcsönösen elismerték egymás királyságát, felosztották egymás között a területeket, és a békeszerződés tartalmazta azt is, hogy Szapolyai halála után Ferdinándra száll a magyar korona és az egész ország. A török udvar hamar tudomást szerzett a békekötésről, mind Ferdinánd, mind Szapolyai követei tájékoztatták róla a Portát, ami bizonyítja, hogy egyik fél sem akarta azt valójában betartani.

Martinuzzi kormányzó

1539-ben az 52 éves Szapolyai feleségül vette – az esketést Várdai Pál esztergomi érsek végezte – sógorának, Zsigmond lengyel királynak 20 esztendős lányát, Jagelló Izabellát, egy évvel később pedig megszületett utódja, Szapolyai János Zsigmond. Azonban a király alig pár nappal élte túl örököse születését, halálos ágyán pedig azzal bízta meg hű tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy csecsemő fia, János Zsigmond trónigényét támogassa, és ne tartsa be a váradi békeszerződésben foglaltakat, ami alapján az ország egész területének Ferdinánd alatt kellett volna egyesülnie. Így a már korosodó pálos szerzetes, Martinuzzi Fráter György 1540-ben Török Bálinttal és Petrovics Péterrel együtt a csecsemő trónörökös gyámja, az ország kormányzója lett, és szembeszállt a váradi szerződés értelmében az országot birtokba venni kívánó Ferdinánd seregeivel.

frater-gyorgy2.jpgA Barát Szapolyai János halálát követően az ország egyik kormányzója lett

(Kép: http://szapolyai.hupont.hu/76/damm-karoly-frater-gyorgy-meggyilkolasa-1551)

Budát Roggendorf generális vette ostrom alá 30 ezer fős seregével, a vár védelmét pedig György barát – aki többször is összetűzésbe került az özvegy Izabella királynéval – irányította. A várba beszorult magyarok korábban a törököktől kértek segítséget, Szulejmán szultán hatalmas serege élén pedig már útban volt Buda felé. Roggendorf csapatai még a tökök sereg megérkezése előtt felhagytak az ostrommal, és mire Szulejmán Buda alá ért, nem maradt ellenség, akivel megütközhetne. Az ostromot követő időszakról – Buda csellel történő elfoglalásáról, Török Bálint török fogságba vetéséről, az ország három részre szakadásáról – többek között Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagy sikerű történelmi regényében is olvashatunk.

Az önálló Erdély kialakítása

Fráter György Izabella özvegy királynéval és a kis János Zsigmonddal együtt kénytelen volt elhagyni a magyar nemzet egykori fővárosát – aminek elvesztése miatt élete végéig bűntudat gyötörte a pálos Barátot – és előbb Lippára, majd Gyulafehérvárra költözött az udvar.  Martinuzzi a kudarc után már letett arról, hogy a törökök segítségével egyesítse az országot, és megkezdte a közeledést Ferdinánd felé – 1541 decemberében megkötötték a gyalui egyezményt –, de közben igyekezett a Porta jóindulatát is megtartani és fizette a szultán által kirótt évi adót. A gyalui egyezményben foglaltak szerint Ferdinánd 1542-ben megpróbálta visszafoglalni Budát, de a hadjárat csúfos eredménnyel járt, a rá következő évben pedig török kézre került többek között Siklós, Pécs, Esztergom, Tata és Székesfehérvár is. Ezt követően a helytartó, kincstartó és váradi püspök Fráter György politikáját a Habsburgok és a törökök között egyensúlyozás határozta meg, miközben letette a későbbi Erdélyi Fejedelemség államszervezetének alapjait. Mint kincstartó, igyekezett takarékoskodni, emiatt többször összeütközésbe került az özvegy Izabella királynéval – akit szeszélyes, komolytalan, megbízhatatlan, uralkodásra alkalmatlan személynek tartott –, sokszor szabályos polgárháborúk dúltak köztük, melyekből mindig a Barát került ki győztesként. 1546-ban Fráter György megszerezte a mezőváros Alvincet, és hozzáfogott az ott álló, de már nem működő domonkos kolostor átalakításához. Az elkövetkező években egy fahíddal átívelt vizesárokkal körülvett, Szászsebes irányába néző, felvonóhidas kapuval rendelkező, négyszög alaprajzú, a sarkain bástyákkal erősített várkastélyt kezdtek építeni a kolostor bontásával párhuzamosan, azonban az építkezést Fráter György haláláig nem sikerült teljesen befejezni, valószínűleg csak az északi szárny készülhetett el, a szögletbástyákat csak később építhették. Az ország egyesítéséről azonban továbbra sem mondott le a Fehér Barát, 1549-ben Bátorban (mai Nyírbátor) Izabella királyné nevében megkötötte a bátori egyezményt Ferdinánd megbízottjaival, ecsedi Báthori Andrással (Bonaventura) és ifjabb Salm Miklós hadvezérrel.

20170415_125506.jpgA bátori egyezmény megkötése a nyírbátori Báthori Várkastély panoptikumában: szemben Fráter György, balra Salm Miklós, jobbra pedig Báthori András

Ennek értelmében Izabella és János Zsigmond lemondanak a keleti országrészről, ahova Ferdinánd csapatai vonulnak be, cserébe pedig az oppelni és ratibori hercegi birtokokat kapja meg Izabella és fia. A megegyezést azonban Izabella háta mögött kötötték, így azt az özvegy királyné, aki egyre nehezebben viselte Martinuzzi gyámkodását nem fogadta el, ambícióit – Erdélyhez viszonyítva – nem elégítették ki a felajánlott oppelni és ratibori hercegi birtokok.

workshop_of_lucas_cranach_ii_isabella_r_hungari_czartoryski_museum.jpgJagelló Izabella özvegy királyné

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Jagell%C3%B3_Izabella_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9#/media/File:Workshop_of_Lucas_Cranach_(II)_-_Isabella_R._Hungari%C3%A6_(Czartoryski_Museum).jpg)

Végül Fráter György fegyveresen kényszerítette lemondása és a Szent Korona átadására Izabellát, aki 1551-ben a 11 éves János Zsigmonddal lengyel földre távozott Erdélyből, ahova Ferdinánd 8-9 ezer fős zsoldosserege vonult be Giovanni Battista Castaldo vezetésével.

Fráter György meggyilkolása

1551 nyarán és őszén a közben erdélyi vajdának és esztergomi érseknek kinevezett György barát III. Gyula pápától a bíborosi rangot is megkapta, míg csapatai Castaldo katonáival együtt megállították az Erdélybe betörő havasalföldi és moldvai fejedelmeket.

gyorgy1.jpgFráter György esztergomi érsek és bíboros

(Kép: http://web.axelero.hu/bornemiszabela/fratere2/gyorgy.htm)

A keresztények ezt követően megostromolták és visszafoglalták a töröktől Lippa várát, ahol Nádasdy Tamás bandériumában ott harcolt Palonai Magyar Bálint fonyódi és szigligeti kapitány is. Fráter György szabad elvonulást engedélyezett a Lippát védő Uléma pasának, ez azonban Castaldoban és a császári tisztekben gyanút keltett, minként az is, hogy a Barát szokás szerint megküldte az évi adót a Portának, mivel nem akarta a fejére vonni a szultán teljes haragját. Ezt azonban Castaldo árulásként, a törökkel való összejátszásként értelmezte, és egyre bizalmatlanabb volt György baráttal szemben, erről pedig leveleiben tájékoztatta uralkodóját, Ferdinándot is, akiben szintén az a meggyőződés alakult ki, hogy az erdélyi vajda kettős játékot játszik, és hatalma biztosítására törekszik. 1551 évének végén Castaldo olyan parancsot kapott Bécsből, hogy ha a Barát törökökkel való összejátszása és a Habsburg-hatalom elleni politizálása bizonyossá válik előtte, tegyen belátása szerint.

portrait_of_giovanni_battista_di_castaldo_by_titian.jpgGiovanni Battista Castaldo

(Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Portrait_of_Giovanni_Battista_di_Castaldo_by_Titian.jpg)

A hadműveletek befejezését követően alvinci kastélyába visszavonult idős bíborost Castaldo emberei 1551. december 17-én kegyetlenül meggyilkolták. Az orgyilkosság végrehajtására a Barát olasz származású titkárát, Marco Aurelio Ferrarit bérelte fel Castaldo, a merényletben Sforza-Pallavicini generális és emberei is részt vettek. A saját kastélyában, éjszaka több lövéssel és szúrással meggyilkolt Fráter György fülét – melyről azt tartották, hogy születésétől fogva szőrös volt – bizonyítékként Bécsbe küldték a gyilkosok.

to042rva9710b.jpgFráter György meggyilkolása (Kép: http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index164.html)

Martinuzzi Fráter György holtteste hetven napig feküdt temetetlenül, 1552 februárjában a gyulafehérvári káptalan papjai helyezték örök nyugalomra a Szent Mihály székesegyház kriptájában, sírja fölé ennyit írtak: "Omnibus moriendum est" (Mindenkinek meg kell halnia.) A római anyaszentegyház bíborosának meggyilkoltatása természetesen felháborodást váltott ki mind Rómában, mind az európai udvarokban. A Szentszék által elrendelt vizsgálat végül nem állapította meg Ferdinánd szerepét a merényletben, és megtorlatlanul hagyta a Barát halálát. 1552-ben a török büntetőhadjárata során elesett Veszprém, Drégely, Buják, Hollókő, Szécsény, Temesvár, Lippa, Solymos, Szolnok és csak Egernél sikerült megállítani a török előrenyomulást, míg 1556-ban az erdélyi rendek visszahívták Izabella királynét és János Zsigmondot lengyel honból, Ferdinánd pedig kiszorult Erdélyből. Fráter György életéről Jókai Mór és Lissák György is írt regényt, továbbá a Barát alakja felbukkan Passuth László: Víz tükrére krónikát írni és Nemeskürty István: Önfia vágta sebét (Elfelejtett évtized) című történelmi regényeinek lapjain is.

20170820_132902.jpgFráter György sírja a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban

 

A kastély és a Báthory család

Martinuzzi meggyilkolása után az alvinci uradalmat Nádasdy Tamással szemben a Szász Egyetem próbálta meg visszaszerezni, 1553 nyarán a szászszebesi szászok Georg Keisder királybíró vezetésével el is foglalták a kastélyt, de nem sokáig tartották a kezükben, hiszen Alvinc hamarosan a török fogságban 1550-ben meghalt Majláth István örököseinek – Majláth Gábornak és Majláth Margitnak – a birtokába került. Majláth Margit első férje somlyói Báthory András volt, fiaik közül ketten – Báthory Boldizsár és Báthory András bíboros – rövid ideig Erdély fejedelmei is voltak, de mindkettejüket meggyilkolták, míg harmadik fiúk, Báthory István vitte tovább a családi nevet.

image133.jpgA somlyói Báthory család

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image133.jpg)

1559-ben Szapolyai János Zsigmond fejedelem Alvincet Bekes Gáspárnak adományozta, aki János Zsigmond 1571-ben bekövetkezett halálát követően fellépett somlyói Báthory Istvánnal – akinek testvére volt Báthory András, Majláth Margit férje és Báthory Kristóf – szemben az erdélyi fejedelmi cím megszerzéséért. Az 1575-ben vívott kerelőszentpáli csata Bekes vereségével végződött, Báthory István erdélyi fejedelem pedig megszerezte többek között az alvinci birtokot is. Báthoryt még abban az évben megválasztották lengyel királynak, Erdélyben az ügyeket ettől kezdve testvére Báthory Kristóf erdélyi vajda intézte 1581-ig. Miután Báthory András meghalt, özvegye, Majláth Margit feleségül ment Iffjú Jánoshoz, aki 1578-ban megkapta Báthory Kristóf vajdától Alvincet. 1588-ban lett nagykorú és teljes jogú erdélyi fejedelem Báthory Kristóf és Bocskai Erzsébet – Bocskai István testvére – fia, az ingatag jellemű, kapkodó politikát folytató, kegyetlen Báthory Zsigmond. 1594-ben Zsigmond lemondott a fejedelemségről unokatestvére, a fentebb már említett Báthory BoldizsárBáthory András és Majláth Margit fia – javára, azonban rövidesen nagybátyja, Bocskai István segítségével visszatért az Erdélyi Fejedelemség élére és több ellenzéki főurat – köztük unokatestvérét Báthory Boldizsárt, annak mostohaapját Iffjú Jánost, a Kendy testvéreket, Kovacsóczy Farkas kancellárt és Bornemissza Jánost, az egri hős Bornemissza Gergely fiát – kivégeztette, illetve meggyilkoltatta. Ekkor Alvinc fejedelmi kézbe került, kincstári birtok lett, ahol Báthory Zsigmond 1595-től 1597-ig a kastélyban tartotta fogságban az őt eláruló egykori szövetségesét, Rettenetes Aron a moldvai vajdát, aki ott is halt meg. Az alvinci uradalom többször cserélt gazdát a századforduló idején, majd 1607-ben Báthory Gábor későbbi erdélyi fejedelem (1608-1613) – Báthory István fia, Báthory András és Majláth Margit unokája – szerezte meg, és ettől fogva évtizedekig fejedelmi magánbirtok lett.

Bethlen Gábor építkezései, majd a kastély pusztulása

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a kastélyt első feleségének, Károlyi Zsuzsannának ajándékozta, és 1615-ben megkezdték a Fráter György által épített, de be nem fejezett négyszög alaprajzú épület átépítését. A tervek szerint előbb egy ötszögletű, majd egy szabályos hatszögletű épületegyüttest akartak kialakítani, a sarkain bástyákkal, valamint a meglévő északi szárny felhasználásával, azonban – annak ellenére, hogy a bejárati kapunál látható latin nyelvű feliraton 1617-es dátum olvasható – a kastély a művészettörténészek szerint Bethlen Gábor 1629-ben bekövetkezett halálakor még nem volt maradéktalanul kész. A munkálatok félbeszakítását bizonyítja a megásatlanul maradt délkeleti sáncrész és a délkeleti sarokbástya befejezetlensége, ahol csak a földszinti rész épült meg. Kívülről a Bethlen-féle kastélyt a Maros vizéből táplált vizesárok övezte, melyen egy hat pilléren fekvő híd tette lehetővé észak felől az átjutást. A fallal kerített épületegyüttes keleti oldalán öt ház sorakozott, míg a déli oldalon további hat épület helyezkedett el.

alvincrajzok1.jpgA kastély alaprajza (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/605-Alvinc-Martinuzzi-varkastely/)

Az északi és nyugati oldalon húzódó L alakú palotaszárny mennyezeti festményeit Egerházi (Képíró) János készítette, aki ezért Bethlen Gábortól nemességet kapott, amit I. Rákóczi György is megerősített 1631-ben. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1657-ben a Porta engedélye nélkül támadta meg a lengyeleket, hogy Báthory Istvánhoz hasonlóan megszerezze a királyi trónt, megtorlásul török-tatár sereg tört be Erdélybe és 1658-ban felgyújtották és kirabolták az alvinci kastélyt, a települést pedig elpusztították. Az önálló Erdélyi Fejedelemség megszűnte után kincstári birtokká vált Alvinc, egy 1696-os leírás és leltárfelvétel szerint a kastély épülete erősen lepusztult állapotban volt. 1715-ben a gyulafehérvári káptalan szerezte meg a kastélyt, amihez 1733-ban Sorger Gergely püspök barokk kapuzatot építtetett.

alvinc_martinuzzi_kastely_1900.jpgA Sorger Gergely püspök által 1733-ban építtetett barokk kapu

(Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Alvinc_Martinuzzi_kast%C3%A9ly.jpg)

1792-ben a kastély leégett és bár a XIX. század elején tervek készültek a helyreállításáról, végül csak egy részét tették lakhatóvá.

alvinc-martinuzzi-kastely_02.jpgA barokk kapu, mellette a négyszög alapú, kisméretű torony és az emeletes északi palotaszárny

(Kép: http://www.karpat-medence.hu/keptar/index.php?/category/901)

alvinc-martinuzzi-kastely_04.jpgA fenti három rész a kastély udvarról nézve

(Kép: http://www.karpat-medence.hu/keptar/index.php?/category/901)

alvinc-martinuzzi-kastely_05.jpgAz északi szárny belső udvarra néző oldala

(Kép: http://www.karpat-medence.hu/keptar/index.php?/category/901)

Az 1930-as években a déli oldal épületeit teljesen elbontották, a köveket építkezésekhez hordták el. 1981-ben a még álló északi szárny udvar felőli sarka is beomlott, azóta is gazdátlanul pusztul.

 alvinc-martinuzzi-kastely_06.jpgA kastélyt vizesárok vette körül (Kép: http://www.karpat-medence.hu/keptar/index.php?/category/901)

Szomorú volt látni az elhanyagolt, romos Martinuzzi-Bethlen kastély és út másik oldalán álló, néhány évvel ezelőtt felújított Horváth-Inczédi kastély közötti éles kontrasztot.

20170817_075224.jpgA Horváth-Inczédi kastély

Míg utóbbi körül rendezett parkot alakítottak ki, előbbinek a nyugati oldalát nehéz kivenni a szabadon burjánzó, sűrű növényzettől.

20170817_075231.jpgA két kastély állapota között nagy a különbség

A Martinuzzi-kastély északi oldala még dacol az idővel, a többi épületrész viszont szinte már teljesen elpusztult. A hatszög alakú kastélyépület északi oldalán látható a Sorger Gergely püspök által építtetett barokk kapu, mely fölött a homlokzatot a püspök 1733-as címeres építési emléktáblája díszíti.

img_0072.JPGA kastély 1733-ban épült barokk kapuja

20170817_074632.jpgSorger Gergely püspök építési emléktáblája

A kapun látható még a Bethlen Gábor építkezéséről megemlékező latin feliratú emléktábla is, mely szerint „Bethlen Gábor, Isten kegyelméből Erdély fejedelme, ezt a kaput az egész fallal és négy bástyával alapjából felépítette az Úr 1617. esztendejében, Ákosi Litterátus Gáspár gondviselő idején".

20170817_074640.jpgA Bethlen Gábor építkezéséről megemlékező latin feliratú emléktábla

A kaputól bal kézre kezdődik az északkeleti kőfal, mely a délkeleti kőfallal együtt az udvart keríti, míg a kapu másik oldalán egy négyszög alapú, kisméretű torony, majd a tető nélküli, emeletes északi palotaszárny áll üres ablakaival.

20170817_074518.jpgA kastély északi oldala a kapuval

20170817_074601.jpgAz északkeleti kőfal

20170817_074606.jpgA négyszög alapú, kisméretű torony és az emeletes északi palotaszárny

Ez a rész valószínűleg már Fráter György idejében felépült, Bethlen Gábor csak átépíttette. A kapun áthaladva a déli oldalt vettük volna szemügyre, ahol azonban már egyáltalán nem maradt meg semmi a kastélyból. Csak néhány bárány legelészett békésen az egykori kastélyudvaron ezen az augusztusi reggelen.

img_0075.JPGA kastély déli részéből nem maradt semmi

Az épület északnyugati sarkán egy átlósan megnyúlt, négyszög alaprajzú nagyobb bástya szárny- és homlokfalainak maradványait láthattuk, melyhez a nyugati épületszárny lépcsőházának maradványai csatlakoznak.

20170817_074730.jpgAz északi palotaszárny és az északnyugati bástya

Az északnyugati bástyától egy kicsit távolabb, a hatszög délnyugati sarkán egy másik bástya és a hozzá épített négyszög alapú torony romjai rejtőznek a fák és bokrok takarásában.

20170817_074859.jpgA két bástya maradványai a nyugati oldalon

Sajnos az elvadult növényzettől nem tudtam jobban megközelíteni a kastély nyugati oldalát. Ennyi maradt hát abból a kastélyból, ahol 1551-ben véget ért Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, váradi püspök, esztergomi érsek, bíboros, kincstartó, kormányzó, helytartó, erdélyi vajda élete. Mielőtt még továbbindultunk volta Nagyszeben felé, megnéztük közelebbről is a Horváth-Inczédi kastélyt, majd kocsiba szálltunk és búcsút vettünk Alvinctől.

20170817_075211.jpgA Horváth-Inczédi kastély megtekintése után búcsút vettünk Alvinctől

Az alvinci Martinuzzi-kastélyról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Források és ajánlott oldalak, könyvek:

http://www.varak.hu/latnivalo/index/605-Alvinc-Martinuzzi-varkastely/

http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/alvinc.html

http://epa.oszk.hu/00400/00458/00410/pdf/Korunk_EPA00458_1971_08_1169-1173.pdf

http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/9910/1/tiszataj_1978_002_025-030.pdf

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-1492-1914/a-harom-reszre-szakadt-magyarorszag-mindennapjai/frater-gyorgy-elete

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1551_december_17_frater_gyorgy_meggyilkolasa/

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=15899

http://web.axelero.hu/bornemiszabela/fratere2/gyorgy.htm

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarTortenetiEletrajzok-magyar-torteneti-eletrajzok-BE5D/kovacsoczy-farkas-15761594-3764/az-osszeeskuves-es-kovacsoczyek-megoletese-38D2/ii-38ED/

Lissák György: Az aranykígyó

Jókai Mór: Fráter György

Passuth László: Víz tükrére krónikát írni

Nemeskürty István: Önfia vágta sebét (Elfelejtett évtized)

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr513766084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása