Miskolc városának nyugati részén, a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombon, a Lillafüred irányába vezető úttól nem messze áll a négy saroktornyos, jellegzetes formájú diósgyőri vár. Könnyű megtalálni, hiszen már messziről feltűnik az egyedi építmény, amelynek története fordulatokban gazdag. Mi egy hűvös novemberi délutánon kerestük fel, hogy több mint két órát töltsünk a falai között.
Diósgyőr vára 2017 januárjában
Vita a várak helyreállításáról
Mostanában sokat lehet olvasni a várak felújításával, állagmegóvásával kapcsolatos álláspontokról, véleményekről, ahol általában két sarkos nézőpont szokott ütközni. Van egy olyan csoport, amelynek tagjai szerint a középkori várainkat a mai romos állapotban kell konzerválni, a feltárt falakat nem szabad tovább építeni, a leromlott szakaszokon maximum csak állagmegóvást szabad végezni. Véleményük szerint a várrom így adja vissza a dicső múlt, a középkori magyar hon hangulatát, így hiteles a megjelenése. Velük ellentétes azoknak az álláspontja, akik szerint az ilyen középkori várakat önfenntartóvá kell tenni, hiszen az állam nem tud (vagy akar) néhány évente visszatérően milliókat költeni egy rom újabb és újabb felújítására. Azt hangoztatják, hogy a fennmaradt forrásokra és leírásokra támaszkodva fel kell építeni az egykori várat, úgy, hogy az több funkciót is el tudjon látni és a turizmusból finanszírozni tudja az üzemeltetését és az esetleges további felújítását.
A tervek szerint néhány éven belül így fog kinézni a diósgyőri vár
(Kép: http://www.boon.hu/folytatodik-a-diosgyori-var-rekonstrukcioja-2/3589924)
Persze jön az ellenérv, miszerint amennyiben nem állnak rendelkezésre a megfelelő történelmi források, vagy azok hiányosak, akkor valójában nem a középkori várat építik vissza, hanem egy XXI. századi építmény készül a régi emlékeket is felhasználva, ezzel pedig a történelmi vár eltűnik. Aztán persze felvetődik a kérdés, hogy ha vissza is építik a korhű várat, annak termeit/szobáit mivel rendezzék be? Hiszen a viharos középkorból nem sok tárgy maradt ránk, így tehát a berendezés nagy részét most kell létrehozni. Ez pedig sokak szerint megtévesztő lehet, a látogató nem fogja tudni, hogy mi eredeti és mi nem. Nekem nem feladatom ebben a vitában igazságot tenni, mindkét oldalnak el lehet fogadni a véleményét. Ami szerintem fontos, hogy nem szabad hagyni egyik várunkat sem teljesen elpusztulni, eltűnni a föld színéről, hanem azokat valahogy meg kell őrizni az utókornak is. Nekem személy szerint tetszik a felújított füzéri, sümegi, egri vagy visegrádi vár, az ott található kiállítások izgalmasak, a várjátékok és a különböző programok érdekesek. De ugyanúgy tetszenek a mindentől távoli, elhagyott helyeken, erdők mélyén rejtőző falmaradványok, amelyek az egykor ott állott büszke várakról regélnek. Sajnos az ilyen vármaradványok közül sok lassan teljesen el fog tűnni (pl. a börzsönyi Perőcsény közelében található Salgóvár, vagy a markazi vár), hacsak nem kezdik el sürgősen a feltárási és állagmegóvási munkálatokat. Előbbi helyeken a nyüzsgő életet, a színes programokat, a modern technika eszközeivel bemutatott történelmet, míg az utóbbi romoknál a természet békés csöndjét és a gondolataimban megelevenedő múltat tudom élvezni. Diósgyőr várát nemrégiben felújították, falait sok helyen újraépítették és számos kiállítást lehet megtekinteni a termeiben. Azt döntse el mindenki saját maga, hogy ez tetszik-e neki, vagy sem.
A vár a 2014-es felújítást követően
(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/latogathato_magyar_varak_legifotokon/)
A vár korai története
Diósgyőr várának nevét elsőként Anonymus említi a XII-XIII. század fordulóján írott, Gesta Hungarorum című krónikájában. Eszerint a honfoglalás idején a mai vár helyén egy földvár állott és Árpád fejedelem Bors apjának Böngérnek adományozta azt a területet, amelynek neve Miskolc volt, a földvár pedig az itt álló gyűrűvárra utaló „Győr" nevet viselte. Győr vára fontos helyen épült, a Buda felől érkező út három irányba ágazott szét a várnál: Lengyelország, Moldva, valamint Galícia és Lodoméria felé.
Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/296-Miskolc-Diosgyor/
A földvár – melynek közelében vívták 1241-ben a muhi csatát – valószínűleg a tatárjárás idején pusztulhatott el. IV. Béla király (1235-1270) a tatárjárás után kedvelt hívének, az Ákos nemzetséghez tartozó Ernye bánnak – Karczag György Zúgó nyilak című történelmi regényének főszereplője, aki a muhi csatából menekülő IV. Bélának átadta a lovát és egy időre feltartóztatta az üldöző mongol lovasokat – adományozta a helyet, akinek fia, István nádor építtette az új, belső udvaros kővárat, ami a család birodalmának egyik pillére volt Dédes vára és Cserépvár mellett.
A XIII. század végén az Ákos nemzetséghez tartozó István nádor építtette az új, belső udvaros kővárat
(Kép: http://pazirik.hu/projekt/diosgyori-var-2/)
A XIV. század elején István nádor két pálos kolostort is alapított a környéken, az egyik épületei a mai Diósgyőr területén – az Erdész utca - Köln utca - Árpád út - Hegyalja út által határolt területen – álltak, míg a másik a Szentlélek tiszteletére a Bükk rejtekében, 710 méter magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl. István fiaitól – egy 1316-ban kitört lázadásban való részvételük miatt, amikor is Borsa Kopasz oldalán a király ellen fordultak – I. Károly (1308-1342) elkobozta a várat a várbirtokkal együtt és Debreceni Dózsa erdélyi vajdának adományozta azt. 1340-től Diósgyőr királyi vár, fennhatósága alá tartozott három további királyi vár is: Dédes vára, Cserépvár és Regéc.
Nagy Lajos király lovagvára
Diósgyőr várának neve összekapcsolódik Nagy Lajos királyunk (1342-1382) nevével, aki szívesen időzött a falai között, 1360-tól mind gyakrabban fordult meg itt. 1364-ben a király nagy birtokrészt (Miskolc városát és környékét) csatolt a várhoz, amelynek jelentősége tovább nőtt, mikor Nagy Lajos elfoglalta a lengyel trónt is, hiszen Diósgyőr fontos állomás volt a két főváros, Buda és Krakkó közötti úton. A várat itáliai és dél-francia mintára gyönyörű, négy saroktornyos, gótikus várkastéllyá építették át. Sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk vették körül a tulajdonképpeni várat, amely négyszögletes udvar köré épült, négy sarkán egy-egy csúcsos tetejű torony magasodott. A vár körüli négy méter mély árkot meleg vizű források táplálták, azon kívül állt a szabálytalan alaprajzú, kettős tornyokkal megerősített külső várfal.
Diósgyőr, Nagy Lajos lovagvára (Kép: http://pazirik.hu/projekt/diosgyori-var-2/)
A vár alsó szintjének termei gazdasági, tárolási célokat szolgáltak, az emeleten a lakosztályok voltak, valamint a 13×25 méter területű, Közép-Európa legnagyobb lovagterme, mely három oszloppal alátámasztott, kéthajós csarnok volt. A lovagterem építését Nagy Lajos lánya, Mária uralkodása idejében fejezték be. A király, aki Budát mind inkább hanyagolta, harmadik székhelyének tette meg Diósgyőrt – Visegrád és Zólyom mellett –, az udvartartásával egyre több időt, évente több hónapot töltött a vadban – szarvas, őz, vaddisznó, medve, bölény – gazdag bükki erdők szélén fekvő pompás várkastélyában.
Nagy Lajos harmadik székhelyének tette meg Diósgyőrt (Kép: http://pazirik.hu/projekt/diosgyori-var-2/)
Nagy Lajos nemcsak az őszi vadászatok idejét és a karácsonyi ünnepeket töltötte szívesen Diósgyőrben, de politikai célokra, nemzetközi találkozókra, hivatalos szereplésre is használta a várat, amelynek falai között ratifikálták 1381-ben a velencei háborút lezáró turini (torinói) békét, melyben Velence elismerte a magyar király fennhatóságát Dalmácia felett.
A várban ratifikálták az 1381-es turini békét (Kép: http://pazirik.hu/projekt/diosgyori-var-2/)
A békeszerződés értelmében Velence városa többek között kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren, továbbá a békeszerződés egyik titkos pontjában Nagy Lajos kötelezte Velence városát Remete Szent Pál ott őrzött, mumifikálódott – fej nélküli – holttestének átadására, melyet titkokban előbb Budára, majd onnan ünnepi körmenettel a budaszentlőrinci pálos főmonostorba vittek.
Nagy Lajos Diósgyőr vára előtt fogadja a Remete Szent Pál ereklyéit hozó velencei békeküldöttséget
(A kép a lillafüredi Palotaszállóban látható)
A királynék vára
Nagy Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma lett, mint jegyajándék, ezért is emlegették a várat „a királynék jegyruhájaként” vagy a „királynék váraként”. Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) is többször megfordult a várban, 1424-ben második feleségének Cillei Borbálának ajándékozta azt.
Diósgyőr, a királynék jegyruhája (Kép: http://tervlap.hu/web/cikk/show/id/2276#!prettyPhoto)
Ezek után Albert király 1439-ben Luxemburgi Erzsébetnek, Mátyás király 1476-ban Aragóniai Beatrixnak, II. Ulászló király 1502-ben Candale-i Anna királynénak, II. Lajos király pedig 1522-ben feleségének, Habsburg Máriának adományozta a birtokot. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos felesége volt királynéi birtokosa a várnak.
A diósgyőri vár a XV. században (Kép: http://pazirik.hu/projekt/diosgyori-var-2/)
Végvári idők, Diósgyőr hanyatlása
Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, 1540-ben Balassa Zsigmond zálogba vette a várat I. Ferdinándtól. A család az addigi várpalotát erőddé alakította át, az északnyugati torony elé olasz mintára rondella épült, a karcsú tornyok helyére zömök bástyák kerültek. A bejáratot a nyugati oldalra helyezték át, a királylépcső mellé ötszögű olaszbástyát építettek. Ez volt az utolsó nagy átépítés a vár történetében. Balassa Zsigmond halála után zálogbirtokosok egész sora követte egymást és a vár pusztulásnak indult. Diósgyőr a XVI. század második felében a végvári vonalba került, csekély őrsége azonban nem tudta megakadályozni, hogy a török a környéket 1544-ben felégesse és kifossza. Egy, a magyarországi végvárak állapotát rögzítő jelentés 1588-ban már arról számolt be, hogy az épület romos, és nagy munkával lehetne csak helyrehozni. Eger 1596-os eleste és a mezőkeresztesi csatavesztés után a törökök feldúlták Diósgyőr várát is, de tartósan nem tudták megszállni.
A vár XVII. század eleji alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/296-Miskolc-Diosgyor/)
A keresztények hamar visszafoglalták a várat és külső védművek építésével próbálták megerősíteni. Az 1650-es török ostromot sikerült visszaverni, azonban 1673-ban tűz ütött ki a falak között, amelynek során elpusztult a tetőzet és a kápolna boltozata, ekkora a vár már alig volt lakható.
A vár tovább pusztul, majd megkezdődik a helyreállítása
1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt, a kuruc harcokban már nem játszott fontos szerepet. A vár elhagyatottan pusztult, a romokat a környék lakossága kőbányának használta. A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak, a táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott. A diósgyőri naplemente ihlette a tornyok alatt megpihenő Petőfi Sándort „Alkony” című verse megírására.
A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak
(Kép: https://moly.hu/zonak/hazai-varaink)
A vár helyreállítása 1953-ban indult meg, több méter magas feltöltést hordtak ki a várból, és ekkor még csak az életveszélyesen romos részeket hozták rendbe, majd 1960-ban elkezdődött a régészeti feltárás is (1962-től Czeglédy Ilona régész vezetésével). A vár a nagyközönség számára 1973-ban vált látogathatóvá.
A vár helyreállítása 1953-ban indult meg (Kép: http://koos.hu/2010/04/25/hazajaro-diosgyori-var/)
2014-ben a várat 2,7 milliárd forintos beruházással újjáépítették, melynek során nemcsak a romok konzerválása, hanem a továbbépítése, rekonstrukciója is megtörtént. A vár két szint magasságig újra felépült, a délnyugati torony kivételével, valamint a projekt keretében, a falakon kívül kialakították a Lovagi Tornák terét és a Vásárteret.
Újra felépítették a vár tornyait, a délnyugati torony kivételével
A vár tornyai között három palotaszárny is megújult, amelyekben helyet kapott az egykori lovagterem, a várkápolna és a királynék lakóterme.
A parkolótól megindultunk az impozáns vár irányába
A kocsit a vártól nyugatra felépített arénaszerű Lovagi Tornák Tere mellett hagytam, aztán a Tapolcarét, majd a Vár utcán megindultunk a diósgyőri vár (címe: 3534 Miskolc, Vár utca 24.) irányába, amely egyre monumentálisabban magasodott előttünk.
Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/296-Miskolc-Diosgyor/
Először a Haller György utcából leereszkedtünk a várárokba és kívülről körüljártuk a várat, aztán miután megvettük a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni) és átjutottunk a kapun, végigsétáltunk a várárok felett átívelő hídon, elhaladtunk egy bástya mellett, amelyből egy ágyú csöve néz ki, majd felmentünk a lépcsőn és beléptünk a belső vár kapuján.
Először leereszkedtünk a várárokba és kívülről körüljártuk a várat
A várudvart egy páncélokkal díszített folyosón át értük el, ahol ellenőrizték a jegyünket és közölték, hogy pár percen belül indul a tárlatvezetés. Addig a négy toronnyal körülvett, kövezett belső udvaron nézelődtünk és készítettünk egy képeslapot, amit el is küldtünk e-mailben magunknak. A tárlatvezetés a várudvarról indult, az udvari lépcsőn mentünk fel az emeleti szintre, és körbejártuk a különböző termeket.
A tárlatvezetés a várudvarról indult
Először a lenyűgöző méretű lovagterembe léptünk be, majd következtek sorban a különböző termek, előbb a férfiak szárnya, majd a királynék szárnya a hálóteremmel és fürdővel.
Közép-Európa legnagyobb lovagterme
Miután véget ért a fél órás tárlatvezetés, felkapaszkodtunk a kilátóként funkcionáló toronyba, ahonnan letekintettünk a várra, ráláttunk a környező hegyekre és sajnos a diósgyőri lakótelep paneljeire is, ami levont valamennyit az élményből.
A várudvar a toronyból letekintve
Miután lemásztunk a toronyból, újra végignéztük az emeleti termeket, de ezúttal a saját tempónkban.
Képek a vár első emeletének kiállításairól
A földszinti részen, a belső udvarból nyíló kiállítótermek is tartogatnak izgalmakat, érdekességeket. Megnéztük többek között a vadász szobáját a kitömött állatokkal, a fémműves műhelyet a fegyverekkel és páncélokkal, a különleges alkimista szobát, a vártörténeti kiállítást, valamint a Szent Hedvig tiszteletére felszentelt várkápolnát, ahol az oltár oldalában kialakított ereklyetartóban van elhelyezve Nagy Lajos kisebbik lányának, az 1997-ben szentté avatott, egykori lengyel királynő, Hedvig csontereklyéje.
A vadász szobája
A fémműves műhely
A várkápolna
Szinte mindegyik kiállítóteremben, sőt az emeleti termekben is sok helyen érintő képernyős, interaktív táblák voltak elhelyezve, információkkal és különböző játékokkal.
Szinte minden teremben volt egy interaktív tábla
Az emeleti szintre felvezető lépcső alatt, a várudvar belső, fedett részéből nyílik a bejárat a Rondellába, ahol egy 3D-s, körpanorámás kisfilmet néztünk meg a vár történetéről.
A várudvar belső, fedett része
Odakint közben elkezdett esni a havas eső, de ez sem tántoríthatott el minket attól, hogy a belső várból kilépve megnézzük a külső vár maradványait, ahol egy hat életképet megjelenítő panoptikumot is megtekintettünk.
A panoptikum életképei
Több mint két óra telt el a megérkezésünk óta, és ha nem lett volna már sötét, talán tovább is maradunk. Nemsokára – a tervek szerint 2017 elején – megkezdődik a várfelújítási munka második üteme, amelynek során tető kerül a bástyákra, felépül a külső vár, az ötszögletű bástya és a királynő füvészkertje, valamint a várárkot feltöltik vízzel.
A kivilágított diósgyőri vár
További képek találhatóak a várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/
Végül egy-egy videó a középkori és a jelenkori diósgyőri várról:
Források és ajánlott oldalak:
https://varak.hu/latnivalo/index/296-Miskolc-Diosgyor/
http://kirandulastippek.hu/bukk/diosgyori-var
http://epiteszforum.hu/kiralynek-vara-varak-kiralyneja-a-diosgyori-var2
https://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3sgy%C5%91ri_v%C3%A1r
http://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/diosgyor
http://miskolcblog.blogspot.hu/2011/05/palos-epuletek-diosgyorben.html
