Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Vámosatyai Büdy-vár

Kis vár a Tiszahát vidékén

2017. március 29. - Egri Gábor

A Büdy-vár nevével véletlenül találkoztam, mikor egy 2013-as kárpátaljai kirándulás utolsó napjáról készült beszámolót olvastam az interneten. Nem tartozik a nagy hírnévvel rendelkező váraink közé, nem találhatunk róla a történelmünk lapjain ostromokról, hősies helytállásról szóló feljegyzéseket, a krónikások nem írták meg építését és pusztulását sem. De tény, hogy létezett és romjai ma is láthatóak, így nem volt kérdéses, hogy meg kell látogatnom.

A várrom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán határ közelében található Vámosatya kisközség határában. A Tiszahát a keleti országrész egyik legmegragadóbb vidéke, ahol a Tisza felső szakasza négy külön részre oszlik. Ez a táj ihlette Petőfi Sándor Tisza című versét, valamint a Tiszahát egyik településén, Szatmárcsekén írta meg a Himnuszt Kölcsey Ferenc 1823-ban. A 41-es úton Vásárosnaménynál átkeltünk a Tiszán, rögtön utána következett egy körforgalom, amit a harmadik kijáraton hagytunk el a Beregszászi út felé, melyről a Munkácsi útra tértünk át. Néhány perc alatt elértük, majd keresztülhajtottunk Vámosatya községen. Alighogy elhagytuk a falu végét jelző táblát és elindultunk Gelénes felé, a jobb oldalon feltűnt egy zúzalékkővel borított út, ami a Büdy-várhoz vezet. Szerencsére esős, sáros időben is járható volt, de ha valaki inkább gyalogolna, akkor az az út szélén hagyhatja a kocsit, hiszen 10-12 perc sétával megközelíthető a várrom. Először balra kell fordulni az úton, majd jobbra és a távolban már látszanak azok az akácfák, amelyek a falak maradványait veszik körbe. A zúzalékkő sajnos elfogyhatott, mert egy rövid távot a földúton kell megtenni, ami elég vendégmarasztaló is lehet.

20161211_121709_richtone_hdr.jpgEső után a látogató könnyen beleragadhat a sárba (2016. december 11.)

A kocsit a legszélső fáknál hagytuk és megindultunk egy tábla felé, amely azt ábrázolta, hogyan is nézhetett ki a vár hajdanán.

20161211_121812.jpgÍgy nézhetett ki a vár

A XVI. században építtette a Büdy család

A vár nem tartozott a tatárjárás utáni időkben, a nagy várépítési korszakban felépített erősségek közé. A források szerint a vámosatyai birtokot Büdy Mihály munkácsi várnagy és beregi főispán 700 forintért vásárolta meg Guthi Lászlótól és az 1530-50 közötti időben (egyes helyeken 1539-48-at, máshol 1537-47-et olvashatunk) egy kővárat építtetett, amely a vámosatyai birtokának uradalmi központját képezte. Azonban ez a vár nem volt olyan jelentős, mint a Tiszahát – ma már az országhatáron túl található – várai (pl. Munkács, Ungvár, Huszt), nagyobb sereg visszaverésére nem volt alkalmas. Az 1526-os mohácsi csatavesztés után három részre szakadt ország területén folyamatosak voltak a kisebb harcok, villongások, portyák. A vár ura, Büdy Mihály Habsburg I. Ferdinánd oldalán állt, ezért nem sokkal a vár felépítése után szembe kellett néznie az első ostrommal. 1557-ben az Erdély-párti Balassa Menyhért és Hagymási Kristóf sereggel vonult Munkács vára ellen, útközben egy kardcsapás nélkül elfoglalták az atyai várat, ahonnan az ifjabb Büdy Mihály sietve elmenekült, így a kicsiny erődítmény rövid időre Szapolyai János özvegye, Izabella királyné és János Zsigmond kezére került. Ezután rövid békeidőszak kezdődött és a Büdy család visszatért a várba, amit 1563-ban megerősítettek és vizesárokkal vettek körül.

budy2.jpgA várat 1563-ban megerősítették és vizesárokkal vették körül

(Kép: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18757)

Azonban a béke nem tartott sokáig, 1564-ben Báthory István – a későbbi erdélyi fejedelem és lengyel király – vette ostrom alá a várat, amit ágyúkkal lövetett (az 1965-ös ásatás során kerültek elő ágyúgolyók). A csekély létszámú helyőrség rövid ellenállás után, szabad elvonulás fejében feladta a kilátástalan harcot. 1566-ban János Zsigmond Csáky Mihály kancellárnak – aki a legbizalmasabb udvari köréhez tartozott – adományozta a birtokot és a várat, azonban a Büdy családnak később azokat sikerült visszaszereznie, amit I. Rudolf egy 1578-ban kelt okiratában meg is erősített.

A vár története a Büdy család kihalását követően

A XVII. század elején a Büdy család férfiágon kihalt, ezután több kisnemesi család osztozott meg a vár egyes helyiségein és a hozzá tartozó nagybirtokon. Több nagyobb ostromot nem állt ki a vár, a mozgalmas század során ellenállás nélkül foglalták el a híres erdélyi fejedelmek seregei: előbb Bocskai István, majd Bethlen Gábor, végül I. Rákóczi György vitézei állomásoztak a Büdy-vár falai között. A források 1660-ban már, mint elhagyott puszta várat, várromot említik, azonban a pusztulásának körülményeiről nem maradtak fenn források, valószínűleg egy kisebb ostrom során dőltek romba a falai és épületei, amelyeket már nem állítottak többé helyre. Az évszázadok alatt az időjárás viszontagságai – valamint a környékbeli lakosság építkezései – nyomán jórészt eltűntek az egykori védőműveket, melyek maradékát 2006-ban kezdte feltárni egy régészcsapat.

A vár maradványait egy száraz árok veszi körül, ami fölött egy fahíd vezet át. Körbe padok és asztalok vannak kihelyezve, valamint egy eső elleni beálló. Jó időben akár piknikezhetnek vagy főzhetnek is a látogatók a szabadban, az egykori vár romjai mellett.

20161211_122237_richtone_hdr.jpg A várból mára alig maradt meg valami

Az információs táblával átellenben pedig egy magaslesre lehet felmászni, ahonnan teljes egészében be lehet látni a romokat.

20161211_122937_richtone_hdr.jpgA bal oldalon, a fák között látható a magasles

20161211_122615_richtone_hdr.jpgRálátás a romokra a magaslesről

Sajnos nem sok maradt a várból, de néhány szoba, terem és torony elhelyezkedését így is ki lehet venni, rajtunk kívül senki se volt a környéken, így nyugodtan körül tudtuk járni a falmaradványokat és minden szögből le tudtam fényképezni a várromot.

20161211_122349.jpg

20161211_123000_richtone_hdr.jpg

20161211_123153_richtone_hdr.jpgKörüljártuk a falmaradványokat

Több mint fél órát töltöttünk a szemlélődéssel, összeszedtük a szemetet a romok környékén, aztán visszaballagtunk a kocsihoz. A vámosatyai önkormányzat honlapját olvasva meggyőződésem, hogy tovább fogják alakítani a várrom környezetét, a régészeti feltárások pedig segíthetnek a vár történetének rekonstruálásában és ezzel további információval szolgálhatnak a történelem iránt érdeklődő turistáknak.

További képek a várromról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

http://budyvar.uw.hu/

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18757

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/budy-var--vamosatya-.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6412374293

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.