Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Nógrád vára, Castrum Novigrad

Ősi várrom a Börzsöny hegység területén

2017. április 02. - Egri Gábor

2016 augusztusában Kismaroson nyaraltunk és természetesen jött az ötlet, hogy keressünk fel néhány várat a közelben. Mivel a visegrádi várhoz tavaly nyáron felsétáltunk és megnéztük, idén áprilisban voltunk ott a Spartanon, aztán júniusban egy barátom legénybúcsúja alkalmával szintén átkompoztunk a Dunán Nagymarosnál, hogy aztán kocsival felmenjünk a fellegvárig, most inkább északra indultunk el a Börzsöny irányába.

A 2-es út Vácot elhagyva északnak fordul, mi Verőcén áthaladva csatlakoztunk be, azután Szendehely község után néhány kilométert még tovább kellett menni a főúton, majd bal kéz felé letérve, északnyugati irányba haladtunk tovább. Szendehelytől 15 perc autózás után elértük Nógrád települését. Nem nehéz megtalálni a romokat – a község délnyugati részén magasodik a 286 méter magas várhegy – és nem kell sokat gyalogolni ahhoz, hogy a megmaradt falak alá érjünk. A vár szabadon látogatható, címe: 2642 Nógrád, Hunyadi János út 18.

dji00195.jpg

A nógrádi vár romjai a Várhegyen (Kép: https://www.digilab.hu/nogradi-var-legi-fotok/)

 

Már a honfoglalás idején is állt itt egy vár

A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínű, hogy a helyén a népvándorlás korában már kezdetleges formában épült földvár állt. A meredek domboldal kiválóan védhető, uralja a környéket és a várból messzire szemmel tartható az ellenséges mozgás. Később a Kárpát-medencében élő szláv és bolgár törzsek a földvárat megerősítették és egyes feltételezések szerint megvetették egy kővár alapjait is. Anonymus leírása szerint a honfoglalás idején már állt a vár, amit Novigrádnak (Újvárnak) neveztek, innen ered a megye névadó településének, Nógrádnak a neve. A várat a védői ellenállás nélkül adták át Árpád vezér magyar csapatainak. Szent István király (1000-1038) városi rangot adott a vár körüli településnek, ami a vármegye első székhelye lett. Első okleveles adatunk a várral kapcsolatban 1108-ból származik, amiből kiderült, hogy a várnagy és ispán egy bizonyos Slauiz. Az 1274-ig, mint királyi várként (castrum regium) szereplő nógrádi vár a Vácról a felső-magyarországi városokba vezető utat védelmezte. Az 1241/42-es tatárjárás során Nógrád városa elnéptelenedett és később sem nyerte vissza egykori jelentőségét.

 

Nógrád fénykora Báthori Miklós váci püspök idején

Valamikor 1274 és 1284 között IV. (Kun) László király (1272-1290) a várat és a váruradalmat I. Tamás váci püspöknek adományozta. Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) halála utáni években a huszita támadásoktól tartva Szilassy Vince váci püspök megerősítette a falakat. Mátyás király (1458-1490) idejében Báthori Miklós püspök (1440-1506) – a kenyérmezei győztes Báthori István erdélyi vajda testvére – felügyelete alatt, az olasz származású Jacobus Tragurinus építész tervei alapján sor került az erősség helyreállítására és azt új épületekkel jelentősen bővítették. A nagyszabású építkezés hatalmas költségekkel járt, a várat egy sziklába vágott harminc láb mély és ugyanilyen széles árokkal kerítették körbe, valamint megépült a belső vár öregtornya, amelynek csonkja ma is áll. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakítottak ki.

nograd.jpgA nógrádi vár a XV. században

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/nograd_rekonstrukcios_elkepzeles)

 

Báthori Miklóst – aki Bolognában tanult, és váci udvara a művészetek fellegvára volt – maga Mátyás király is nagyra becsülte. Az öregtorony falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három sárkányfog címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábláját helyezték el. Ezt az emléktáblát a Héj Miklós vezette 1949-es feltáráskor megtalálták a torony előtt húzódott sziklaárokban, a törmelék között.

 

Nógrád, mint végvár

A mohácsi csatavesztés után a hadak útján fekvő vár sűrűn cserélt gazdát: 1526-ban Szapolyai Jánosé lett, akitől I. Ferdinánd serege 1527-ben elfoglalta. Miután Buda 1541-ben török kézre került, megnőtt a nógrádi vár jelentősége, amely a végvárrendszer fontos része lett. 1544-ben Mehmed budai pasa és Husszein esztergomi bég sereggel indultak a vár ellen, a török közeledtének hírére Miskey István várkapitány és a várőrség gyáván megfutamodott, harc nélkül feladva a várat, amit a törökök szandzsákszékhellyé tettek. 1593-ban III. Murád szultán hadat üzent Rudolf császárnak és ezzel kitört a tizenöt éves háború, melynek első éveit a keresztények győzelmei jellemezték. Mátyás főherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fővezérek egyesített serege 50 évi török megszállás után 1594. február 27-én rövid, heves ostrom után felszabadították Nógrádot. Az ismét végvárrá lett erősség védelmét Révay András kapitány parancsnoksága alatt 300 magyar és 300 német katonából álló őrség látta el. A vár megerősítése elmaradt, bár arra sürgető szükség lett volna, és a védők száma rövidesen a felére csökkent. Az 1598-as török ostromot még sikeresen visszaverték, de nem sokkal később, 1605-ben a rosszul felszerelt, élelemmel kellőképpen el nem látott vár könnyűszerrel jutott a török segítséget élvező Bocskai István erdélyi fejedelem hajdúi kezére. Az 1606. évi bécsi béke alapján a vár visszakerült Rudolf császár kezébe, hogy aztán megismételje magát a történelem. 1619-ben ugyanis Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai vették be a várat, amit az 1622-es nikolsburgi béke ismét a királynak juttatott vissza.

castle_nograd_rec.jpg

Nógrád vára a XVII. században észak felől

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Castle_Nograd_rec.jpg)

1626-ban Eszterházy Pál várkapitány sikeresen verte vissza Murtteza budai pasa ostromló seregét. Hiába rendelték el 1655-ben a folyamatos ostromokban alaposan megsérült nógrádi vár megerősítését, 1663-ban a törökök utolsó nagy támadássorozatában Nadányi Miklós várkapitány ellenállás nélkül átadta az erősséget, amelyben Kászim pasa vezetésével 400 főnyi török csapatot helyeztek el.

 

A vár romba dől

1685-ben egy villámcsapás felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat, ami megpecsételte a vár további sorsát. A detonáció hatalmas rombolást végzett a védőfalakban, azok jelentős része romba dőlt. A törökök értelmetlennek látták a romhalmazzá váló egykori erődítmény további oltalmazását, ezért a még épen maradt részeket felgyújtották és elhagyták Nógrádot, aminek Buda 1686-os felszabadítása, majd Eger visszafoglalása után a katonai jelentősége megszűnt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca (1703-1711) idején a fejedelem többször sürgette Bottyán generálist a vár kijavítására és felépítésére. A nógrádi kapitány, Földváry László 1709 májusában azt jelentette Bercsényinek, hogy azt Károlyi János megtekintette és jónak találta. A vár megerősítése azonban nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709 októberében a kurucok szétrombolták. A császáriak rövidesen el is foglalták, és a még álló falakat lerombolták. Ezzel a vár hadászati szerepe teljesen megszűnt, a maradék romokat az időjárás és a környék lakossága bontotta tovább.

jpg_fotok_php.jpeg

A vár a XVIII. századtól folyamatosan pusztul

(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/galeria/nograd_vara/)

 

A várba vezető út mellett a védőtetővel ellátott kerek rondella alatt áll a Millecentenáriumi emlékmű, a hét magyar honfoglaló vezér és Álmos képmásával díszített kopjafákkal.

20160823_115717.jpg

Millecentenáriumi emlékmű

 

20160823_110819.jpg

A várba vezető út elhalad a védőtetővel ellátott kerek rondella mellett

 

Az út továbbvisz a várfal alatt, majd a kapun keresztül bejuthatunk a külső várba, ami szabálytalan alaprajzú, és körülveszi a belső várat, amelyből a romos öregtorony maradványainak háromemeletes fala, mint egy felkiáltójel mered az ég felé.

20160823_110920.jpg

A várkapunk keresztül lehet bejutni a külső várba

 

20160823_112415.jpg

Középen az Öregtorony maradványa, balra a várkapu, jobb szélen a kalodák

 

Az 1990-es évek végén egészítették ki a maradványokat az Új-Olaszbástyával, ahonnan csodás kilátás nyílik északi és nyugati irányba Börzsöny hegyeire.

20160823_111252.jpg

20160823_111914_richtone_hdr.jpg

Kilátás az Új-Olaszbástyáról nyugati és északi irányba

 

A várfal jobbára a vár északi és keleti részén maradt meg, illetve ott építették vissza, a déli és a nyugati oldalán csak néhol bukkanhatunk rá a romokra. Középen nagy füves térség terül el, ahol két kalodát helyeztek el. Az olaszbástya falán egy emléktábla hirdeti, hogy gróf Széchenyi István is meglátogatta a várromot 1832. július 10-én.

20160823_112527.jpg

Emléktábla gróf Széchenyi István látogatásáról

 

Nem messze a táblától az országzászlót lengeti a szél. Végigsétáltunk a vár nyugati oldalán, majd a délin is, ahonnan szintén messzire el lehet látni.

20160823_113433_richtone_hdr.jpg

Csodás panoráma a vár délkeleti sarkából nézve

A keleti oldal egy részén már megvannak a falak, amik elvezetnek minket az északkeleti szögletben magasodó kerek rondellához, ahonnan a falu templomára és házaira tekinthetünk le.

20160823_113637_richtone_hdr.jpg

Keleti várfal, végén a kerek rondellával

 

20160823_115226.jpg

 Az 1990-es években a körbástya védőtetőt kapott

 

2016 decemberéig úgy tűnt, hogy nemsokára újabb feltárások és fejlesztések fognak történni a nógrádi várral kapcsolatban, hiszen a nemrég elindult Nemzeti Várprogram harmadik ütemében Nógrád vára is szerepelt. Mivel 80%-a még feltáratlan, valószínűleg fontos leletek kerülnének napvilágra, azonban sajnos a 2016. decemberi kormányhatározatban a nógrádi vár neve már nem szerepelt a várprogram egyik ütemében sem. Csak remélni tudom, hogy hamarosan sikerül forrást találni a vár további fejlesztésére, régészeti kutatására és helyreállítására.

Addig is, aki teheti, segítse a várat adója 1 %-val: Nógrád Várának Megmentéséért Alapítvány (adószám: 19163796-1-12).

 

20160823_110541_richtone_hdr.jpg

 A parkolóba menet még készítettem egy képet a várról

 

További képek Nógrád váráról a Studhist Facebook oldalán tekinthetőek meg: https://www.facebook.com/studhist/

 

És végül három videó:

 

 

Források és ajánlott oldalak:

http://nograd-var.hu/leiras.htm

 

http://kirandulastippek.hu/palocfold/nogradi-var

 

http://www.origo.hu/sport/x-mag/20030325nograd.html

 

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=14207

 

http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/vaci_puspokseg/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2112387077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.