Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Benevár, Castrum Bene

Várrom Mátrafüred közelében

2017. április 12. - Egri Gábor

A markazi vár meglátogatása után Abasáron és Pálosvörösmarton keresztül mentünk Mátrafüredre, ahol szintén egy várromot szándékoztunk felkeresni. Benevár romjainak megtekintéséhez nem kellett annyit gyalogolni, mint a markazi várhoz, azonban ha valakinek jut rá ideje és szeret túrázni, a vár mellett vezető ösvényen feljuthat akár a Kékestetőig is.

Mivel az idő már erősen délutánba hajlott, és még a visszaútra is kellett legalább két óra, mi ezúttal csak a vár maradványait sétáltuk körbe. A Pálosvörösmarti útról már Mátrafüreden rátértünk a 24-es számú főútra, aztán pár száz méter után jobbra kellett kanyarodni a Parádi útra – ott, ahol bal kéz felől a High-Tech Sportok Bázisa látható – és a kocsit letettük az ingyenes parkolóban. Kellemes séta következett északi irányba a Bene-patak mentén, a K+ jelzést követve elhaladtunk egy erdei tűzrakó hely és esőbeálló mellett (Zsiványtanya), átkeltünk egy hídon, majd szinte rögtön a híd után, egy elágazásnál, ahol a betonút jobbra kanyarodik, rátértünk egy meredeken meginduló kis erdei ösvényre.

20160910_151240_richtone_hdr.jpgA híd után indul az erdei ösvény a vár felé

Rövidesen újabb elágazáshoz jutottunk, a jobb oldali ösvény a Malomárokba vezet, mi a bal oldali K+ jelzést követtük tovább. Néhány perces kapaszkodás után bal oldalunkon fel is tűntek a falmaradványok, megérkeztünk a 471 méter magasan fekvő hajdani Benevárhoz. A parkolótól az út a várromhoz körülbelül 1.2 kilométer és 20 perc alatt kényelmesen meg lehet tenni.

15670322.jpgBenevár romjai a Mátra erdeinek sűrűjében

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/galeria/benevar_legifelvetel/)

 

A várat a Csobánka család építette

A Kalló- és a Csatorna-patak közt lefutó bércre felépült vár történetéről nem sokat tudunk. Feltehetően a környező vidéket uraló Aba-nemzetséghez tartozó Csobánka ág vagy család építette a tatárjárás után, a XIII. század második felében. A feltételezések szerint korábban egy pogányvár állt a helyén, melynek első birtokosa Árpád fejedelem egyik vezérének, Edömérnek az unokája, Bene vitéz volt. Róla nevezték el aztán a várat Benevárnak, mely a tatárjárás során elpusztult. A Csobánka család által épített vár első okleveles említése („castrum Bene”) 1301-ből való, mikor is Csobánka fia János három fia felosztotta egymás között a várat.

300px-benevar_rekonstrukcios_rajz.jpgBenevár a XIV. században délkelet felől

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1traf%C3%BCred)

Ebből az okiratból ismerhetjük meg Benevár felosztását: a hosszúkás szabálytalan ötszög alaprajzú, 40x45 méteres kiterjedésű, kőből épült várat kettős száraz árok vette körül, amelynek nyomai napjainkban is kivehetőek. Az oklevélben említésre kerül az Öregtorony, egy palotaszárny, kisebb gazdasági helyiségek, valamint a bejáratot védelmező torony.

benevar.jpg

A vár központi épületei az Öregtorony és a hozzá csatlakozó palotaszárny voltak

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/benevar/)

Ám az erősség nem szolgálta sokáig a Csobánka család hatalmát. Az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett kihalását követően kitört belső háború során a vár urai behódoltak a környék nagy hatalmú tartományurának, Csák Máténak, akit fegyveresen támogattak az Anjou Károly elleni harcokban is. A kiskirály 1321-ben bekövetkezett halálát követően I. Károly király (1308-1342) 1327-ben a Csobánkákat minden vagyonuktól megfosztotta, akik kénytelenek voltak elmenekülni ősi fészkükből, Benevárat az uralkodó a bizalmas udvari köréhez tartozó, az ország vezetésében is fontos szerepet játszó Szécsényi Tamás főnemesnek adományozta.

Széchenyi Miklós báró száműzése, a vár pusztulása

A vár pusztulásáról sem maradtak fenn írott források, vélhetően a XV. században néptelenedett el. A vár akkori birtokosát Salgói Szécsényi Miklós bárót (Szécsényi Tamás erdélyi vajda dédunokáját) hamis pénz veretése és házasságtörés miatt Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) 1424-ben száműzetésre, valamint teljes birtokelkobzásra ítélte. A főnemes együtt élt Garai János feleségével, Hedvig mazóviai hercegnővel, aki 1429-ben férjét, Garai Miklós nádor öccsét meggyilkolta.

12_8.JPGA várudvar közepén állt a ciszterna (Kép: http://www.gothic.hu/benevar)

A Velencébe menekülő Szécsényi Miklós báró négy várából kettőt, a perőcsényi Salgóvárat és a mátrai Benevárat a földig rontották, Ajnácskő várát a király felesége, Cillei Borbála kapta meg, míg a nógrádi Salgóvárat Zsigmond Szécsényi Lászlónak, Nógrád vármegye főispánjának adományozta. Máshol azt lehet olvasni, hogy Benevárat az északról betörő husziták rombolták le, esetleg egy villámcsapás okozta a pusztulását. Az erősséget ezután nem állították helyre, 1497-ben már romként említik, a falait az évszázadok alatt benőtte az erdő. Az 1982 és 1992 között Szabó J. János régész vezetésével elvégzett régészeti feltárások és ásatások nyomán előkerültek a vár falmaradványai, valamint a vár feltételezett ciszternája helyén egy fából készített kútházat állítottak fel.

bene2.jpgA vár bejárata az azt védelmező toronnyal kelet felé nézett

(Kép: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18106)

A várfalakat kiegészítették, rekonstruálták, míg a feltárás során napvilágra került tárgyi emlékeket – cserép- és üvegedény-töredékeket, fémtárgyakat – a gyöngyösi Mátra Múzeumban lehet megtekinteni.

jpg_fotok_php.jpegBenevár maradványai napjainkban

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/galeria/benevar_legiregeszet/)

20160910_153252_richtone_hdr.jpgInformációs tábla a várromnál

A keleti oldalról, az egykori várárkon átkelve közelítettük meg a romokat. Egykor itt állhatott a vár kapuja a felvonóhíddal, valamint a bejáratot védelmező toronnyal.

20160910_153206_richtone_hdr.jpgA keleti oldalról közelítettük meg a várat

A keleti várfal töredékei még látszanak, ahogy a jobb kéz felé eső északi fal is szinte végig előkerült a föld alól.

20160910_153318_richtone_hdr.jpg

20160910_154915_richtone_hdr.jpgAz északi várfal teljes hosszában látható

A várromot pár perc alatt körbe lehet járni, sok helyen a falak magassága csak néhány centiméter, máshol azonban egész magasra kiegészítették, ezeken a részeken, főleg a vár nyugati oldalán, az egykori helyiségeket a palota és az Öregtorony maradványait is fel lehet ismerni.

20160910_153429_richtone_hdr.jpgA palotaszárny, egykori lakórész maradványai

A falak tetejéről, északnyugati irányba elnézve látszik a 176 méteres kékesi adótorony.

20160910_153503_richtone_hdr.jpgA távolban látszik a kékesi adótorony

Az egykori várudvar közepén, a vár feltételezett ciszternája helyén egy fából készült kútház áll, míg mögötte a vár nyugati részén, az egykori palotaszárny romjai látszanak.

20160910_154920_richtone_hdr.jpgA palotaszárny belső fala

A várrom északnyugati sarkán, a palotaszárny mellett állt az Öregtorony, melyet szintén említettek az 1301-es oklevélben.

20160910_153436_richtone_hdr.jpgAz Öregtorony a vár északnyugati sarkán állt

Az északi várfallal ellentétben a déli falból mára semmi sem maradt. Miután alaposan körüljártuk a romokat, a fák árnyékában megettük a maradék szendvicseinket, kifújtuk magunkat, majd elkezdtük a leereszkedést vissza a kocsihoz.

További képek a várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Végül egy videó a várról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://kirandulastervezo.hu/celpont/matrafured/bene-var-rom

http://www.ittvoltam.hu/ittvoltam.aspx?id=4fcd42ea-20e8-4f8c-a2e7-cba5dd02ce98

http://www.gyongyos-matra.hu/hu/info/latnivalok/varak-kastelyok/benevar.html

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18106

http://konzervatorium.blog.hu/2008/06/26/varak_kastelyok_templomok_bene_vara

http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/benevar/

http://www.castrumbene.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5012401117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.