Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kisvárdai vár

A Várday család és az első magyar nyelvű magánlevél

2017. április 15. - Egri Gábor

Kisvárdára Nyíregyházán keresztül a 4-es főúton jutottunk el, a város Debrecentől 95 km-re fekszik északkeletre. A főút Kisvárdától nyugatra halad el, a nagy bevásárlóközpontnál lévő körforgalomnál kellett letérni az első lehetőségnél a Városmajor utcára, ami elvisz a Várfürdő mellett, majd egy balkanyart követően a Krucsay Márton utcában folytatódik. A Krucsay utcán nem kellett sokat menni, a második utca a bal oldalon a Vár utca, ami elvezetett minket egészen a vár előtt kialakított kellemes kis parkig. Ha valaki nem akarja ezt a kört megtenni, akkor leteheti a kocsit a Várfürdőnél valahol és onnan is meg lehet közelíteni a parkot és a várat.

A várat a Várday család építette

A kisvárdai vár területén talált őskori leletek alapján azt feltételezik, hogy a mai várrom helyén egykor földvár állott. A honfoglalást követően az ősi Gutkeled nemzetségből származó Várday család (mely a Báthory családdal közös őstől ered) lett a település birtokosa, amely családot első ízben egy, a XIII. század végéről származó oklevél említ. A család 1415-ben Luxemburgi Zsigmondtól kapott engedélyt egy vár létesítésére, 1421-ben a király városi joggal ruházta fel Kisvárdát. Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros – Mátyás király fő és titkos kancellárja Vitéz Jánossal együtt – 1465-ben kezdte meg a vár szinte teljes átépítésének előkészítő munkálatait, amely a bíboros 1471-es halálakor még tartott. Az építkezésen a korabeli feljegyzések szerint a jobbágyok mellett harminc mesterember is dolgozott.

Az első magyar nyelven írt magánlevél

A Várday családhoz kapcsolódik Magyarország első, magyar nyelven írt magánlevele, melyet Várday Aladár küldött 1486 körül Visegrádról testvérének, Várday Miklósnak Kisvárdára:

En Jo vram tugya thekegyelmed hogh Beganytol myth Jzentelwala az dologhfelewl vayda vramnak tugyad Byzonnyal hogh azth nekyee mindzorulzora megh bezellethem Jgken fogada hogh eremesth therekeedikbenne minden Jo veghre...”

(Én jó uram. Tudja te kegyelmed, hogy Bégányitól mit üzentél vala az dolog felől vajda uramnak. Tudjad bizonnyal, hogy azt neki mind szóról szóra megbeszéltem. Igen fogadta, hogy örömest törekedik benne minden jó végre...)

kozlev2.jpghttp://konyves.blog.hu/2008/05/08/osi_leveltitkot_sertettunk_bibliofil_csemegek

varday-aladar.jpegVárday Aladár szobra Kisvárdán (Kép: http://planetrise.org/hu_HU/kisvarda-kulturalis-ertekei/)

Az 1500-as évek elején, Várday Ferenc erdélyi püspök idejében a belső vár köré három méter széles palánkfalból – melynek kettős cölöpsorát döngölt földdel töltötték fel – külső várat építettek, amit mély vízzel feltöltött árok és mocsaras terep vett körül. A külső várat négy sarokbástya tette védhetőbbé. Az 1526 utáni trónharcokban a Várdayak előbb Szapolyai János, majd I. Ferdinánd oldalára álltak, ezért az erdélyi seregek háromszor is megostromolták a várat, sikertelenül. A családból származott a Kisvárdán született Várday Pál, aki a mohácsi csatát követően lett esztergomi érsek. 1565 és 1585 között a várat délnyugaton és délen három új-olasz bástyával vagy fülesbástyával, további részeken három ó-olasz bástyával erősítették meg.

kisvarda.jpgA várat délnyugaton és délen három új-olasz bástyával, a további részeken három ó-olasz bástyával erősítették meg

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/kisvarda_varrajz/)

A földből és fából készült sáncok, valamint a hatalmas bástyák több ágyú elhelyezésére adtak lehetőséget, hátrányuk volt viszont, hogy mivel nem időtálló anyagból készültek, gyakran szorultak javításra, frissítésre, tapasztásra.

A vár története a Várday család kihalását követően

Várday Mihály királyi főpohárnokmester 1583-ban meghalt, vele pedig férfiágon kihalt a Várday család. Ezek után vetélkedés indult meg a vár és az uradalom birtoklásáért. Nyáry István – aki résztulajdonosa volt a várnak – idejében, az 1630-40-es években, tovább bővítik a várat a déli szárny negyedik emeletével, és egységes tetőszerkezetet alakítottak ki. Az építkezés célja a várnak lakóhelyként való átalakítása, bővítése, kényelmesebbé tétele volt, a kor barokk stílusának megfelelően.

maxresdefault.jpgA kisvárdai vár a XVII. században (Kép: Youtube)

A vár a XVII. század második felében házasságok révén újabb birtokos családok (Esterházy, Homonnai, Zichy) között öröklődött, osztódott. Ezek az új részbirtokosok nem fordítottak elég gondot az erősség karbantartására, hiszen voltak előkelőbb palotáik, biztonságosabb váraik, ahol lakhattak. A Wesselényi-féle összeesküvés után, 1672-ben a vár egy időre az Erdélyből kicsapó bujdosók kezére került. A Thököly-felkelésben a vár ismét némi katonai szerephez jutott. A legendás kuruc vezér bukásával azonban felmerült az erősség lebontása. A Rákóczi-szabadságharc idején volt utoljára szerepe a kisvárdai várnak, mint Rákóczi utánpótlási központja, a foglyok őrzőhelye, a megyei adminisztráció székhelye, valamint az átvonulók szállása. Maga a fejedelem is négyszer járt Kisvárdán a szabadságharc idején.

A magyar műemlékvédelem egyik első dokumentuma

Az erődítmény a szabadságharc 1711-es bukását követően pusztulásnak indult, megszűntek az itt tartott megyegyűlések, a megyei levéltári anyagot és a várban őrzött rabokat elszállították. A környék lakossága a vár köveit és tégláit széthordta és építkezésekhez használta fel. 1828-ban határozat született, amely szerint: „ A Vár fenn álló falát, mint betses régiséget, meg hagyja a Földes Uraság a mostani állapotjába…”. Ez a határozat a magyar műemlékvédelem egyik első dokumentuma. A várkert az 1880-as években kedvelt kiránduló- és szórakozóhely, majálisok, színházi rendezvények, ünnepségek helyszíne.

Ásatás és helyreállítás a vár területén

1954-ben a várrom mellé tervezett futballpálya építésének előkészületei kapcsán ásatás kezdődött, melyet Éri István és Szabó György vezettek. A déli épületszárny homlokzatát állagmegóvásban részesítették, a falkiomlásokat és az ablaknyílásokat a kőkeretek pótlása nélkül kiegészítették. Pótolták a délkeleti saroktorony leszakadt boltozatait, a keleti és az északi oldal falszakaszait újrafalazták. A megmaradt épületszárny földszinti, illetve alagsori helységeinek dongaboltozatát újra elkészítették, innen indították el a délkeleti torony emeleti helységeibe felvezető csigalépcsőt.

kisvardavar.JPGNapjainkra nem sok maradt a várból (Kép: http://www.tothgeza.hu/#)

A várban Vármúzeumot rendeztek be, amelynek állandó kiállítása 1980-ig volt látogatható, ekkor alakult meg a Kisvárdai Várszínház, amely átvette a múzeum helyét. A vár első emeleti kőtárában látható az 1438-ban elhunyt Várday Pelbártnak – Várday István bíboros apjának – a sírköve, valamint Nyári István 1635-ben elhunyt feleségének, Telegdy Annának vörös márvány sírköve, amelyen egy latin gyászvers és a kettős címer látható.

20161008_141019_richtone_hdr.jpgA vár déli, négyemeletes épületszárnya és a délkeleti torony

A vár 1990 óta a Nemzeti Örökség része, mint hazánk építészeti, történeti szempontból kiemelkedően fontos műemléke, de csak bejelentkezéssel látogatható. A belépőjegy 300,- Ft, és a 06 45/500-265 vagy a 06 45/405-239 telefonszámokon kell előre egyeztetni a várlátogatással kapcsolatban. A Vármúzeum jogutódja a korábbi zsinagóga épületében helyet kapó, nemrég gyönyörűen felújított Rétközi Múzeum (Csillag utca 5.) lett, ahol az állandó kiállítások között a galérián meg lehet tekinteni a régészeti kiállítást.

picture.jpegRétközi Múzeum

(Kép: http://nyirvilag.hu:8080/Connect/Secured/Calendar?cal_method=program&id=3574)

A hangulatos várparkban sétálgatva élveztük az őszi napsütést, a szökőkutak látványát, előttünk pedig már felbukkant a kisvárdai vár déli épületszárnyának megmaradt, négyemeletes homlokzata, valamint a délkeleti torony.

20161008_141622_richtone_hdr.jpgHangulatos várpark, az egykori várárok maradványával és szökőkúttal

20161008_140812_richtone_hdr.jpgFelbukkant a kisvárdai vár déli épületszárnyának megmaradt, négyemeletes homlokzata

Az északi oldalon lévő két, tetővel fedett körbástya az eredetieknek a rekonstrukciója, míg a keleti és nyugati oldalfalat is az eredeti fal alapjaira építették rá a helyreállítás során. A két körbástya között, az északi oldalon állt egykor a vár bejárata, most a nyugati oldalon találjuk a várszínház ajtaját.

20161008_141131_richtone_hdr.jpgA belső vár nyugati oldala a körbástyával

20161008_141426_richtone_hdr.jpgA déli épületszárnynak csak a fala maradt meg

A mai várrom csak a vár legbelsőbb része volt, ezt még körbevette egy várfal, majd a vízzel töltött várárok és a külső fal. Meglepő módon közvetlenül a vár északi oldala mellett áll a kisvárdai focipálya, így a várat nem is lehet teljesen körüljárni.

20161008_141445_richtone_hdr.jpgFocipálya közvetlenül a vár mellett

A délkeleti torony falán emléktáblák vannak kihelyezve, többek között Balassi Bálint és II. Rákóczi Ferenc emlékére.

20161008_141646_richtone_hdr.jpg

20161008_141701_richtone_hdr.jpgEmléktáblák a délkeleti torony falán

Az 1594-ben Esztergom ostrománál hősi halált halt Balassi neve a következőképpen kapcsolódik a kisvárdai várhoz: 1584 karácsonyán feleségül vette az egy évvel korábban elhunyt Várday Mihály – aki az utolsó férfi Várday volt – özvegyét, Dobó Krisztinát (az egri hős Dobó István lányát), aki történetesen Balassi unokahúga volt. Az esküvőt követően a költő egy rövid időre csellel elfoglalta a pataki várat, mely akkor unokatestvérének (és egyben sógorának), Dobó Ferencnek a zálogbirtoka volt. Házassága idején Balassi sokat tartózkodott Kisvárdán, míg 1591-ben végül is érvénytelenítették a vérfertőző frigyet, a közben hűtlenné vált feleségével.

20161008_141909_richtone_hdr.jpgA vár kelet felől nézve

Kisvárda vára is szerepel a Nemzeti Várprogram keretében felújítandó és helyreállítandó várak között, a munkálatokat eredetileg már 2016-ban meg kellett volna kezdeni, de erre utaló nyomot október elején még nem láttunk. Idén azonban már megkezdődnek a régészeti feltárások a vár egykori területén.

További képek a megtekinthetők a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Videó a kisvárdai várról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://szinhaz.w3h.hu/tartalom/varlatogatas

http://www.kisvarda.hu/index.php/turizmus/a-kisvardai-var/multja

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisv%C3%A1rdai_v%C3%A1r

http://vardaimuzeum.hu/

https://ezahir.hu/2017/02/25/15-milliard-forint-a-kisvardai-var-turisztikai-fejlesztesere/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5112418195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

János Agárdi 2018.05.19. 08:40:42

Gyermekkorom a Vay kastélyban töltöttem. A hatvanas évek elején még lehulló téglák akadályozták a közelebbi szemlélődést, Örömmel tölt el, hogy mára megóvták az enyészettől.
Gyermekként egy kertésztől hallottam, hogy állítólag a kisvárdai , várat és a berkeszi Vay kastélyt egy alagút köti össze persze ez lehet mendemonda is. Lehetséges egy műholdas szemrevételezés eloszlatná a kételyeket Ez a felújítás rá férne a berkeszi kastélyra is, főleg a kripta és a sírhely rendbetételére gondolok, itt nyugodott Vay Elza, akinek a tó mellett lévő fehér márvány sírkövét kiforgatták a helyéről.