Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Siroki vár

Kazamaták a vár alatt, valamint a Barát és Apáca sziklák legendája

2017. április 22. - Egri Gábor

Kisnánát Verpelét felé hagytuk el, de nem mentünk be a faluba, hanem még előtte letértünk északnak, Tarnaszentmária irányába, majd rákanyarodtunk a 24-es főútra és rövidesen meg is érkeztünk Sirokra. Az út tizenhét percig tartott mindösszesen, véleményem szerint érdemes egy nap alatt felkeresni akár mindkét várat, jut idő az alapos felfedezésükre. Sirok településre beérve rögtön feltűnik az erősség, ami a 294 méter magas Vár-hegy riolittufakúpjára épülve uralja az egész környéket.

Egy darabig a 24-es főúton haladtunk (Nyírjes út), majd balra kanyarodtunk a Petőfi útra. Ezután két jobbos kanyar következett: előbb a Dózsa György utcára tértünk rá, majd a Temető utcára, ami pár száz méter után kétfelé válik. A vár felé balra kell kanyarodni, rövidesen elhagytuk a házakat és megérkeztünk a parkolóba, ahol pár száz forintot kellett fizetnünk. Míg a többiek felkészültek a hegyre való felkapaszkodásra, én készítettem néhány fotót a fölém magasodó várról.

20161002_141515_richtone_hdr.jpgSirok vára a parkolóból nézve

Egy kövezett úton indultunk meg, vigyázva, hogy az emelkedőn lefelé száguldozó kerékpárosok ne gázoljanak el minket. A bágyadt őszi napsugarak kereszttüzében vidáman gyalogoltunk fel a vár alatti nyeregig, ahol kettéválik az ösvény, mi balra folytattuk tovább utunkat a vár irányába, amit nemsokára el is értünk.

20161002_153001_hdr.jpgA vár alatti nyeregnél balra kanyarodik a kövezett út a várkapu felé

A várba a felújított kapun keresztül jutottunk be, a pénztárat a várfalon belüli új faépületben találtuk, ahol is 1000,- forintot fizettünk fejenként a belépésért.

20161002_152107_richtone_hdr.jpgA 2012-ben, az eredeti mintájára felújított várkapu, mely az alsó várba vezet

 

A felső vár építése

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett, festői környezetben, egy meredek vulkáni csúcson magasodik a siroki vár. A honfoglalás után Sirok környéke is – Kisnánához hasonlóan – az Aba-nemzetség birtoka volt, melynek Borh-Bodon ága vette birtokába a mai fellegvár helyén álló ősi avar, később szláv területen fekvő pogányvárat. A belsőtornyos felső várat a tatárjárás után a XIII. században építette a Bodon család, először 1267-ben említik a feljegyzések, míg a vár aljában található községet – amit akkor Sirok-aljának neveztek – csak 1388-ban alapították.

A XIV-XV. században a vár sűrűn cserélt gazdát

Az Árpád-ház kihalását követő belháborúkban előbb Csák Máté, majd 1320-ban egy ostrom után I. Károly (1308-1342) kezébe került a vár, amelynek várnagyává a király a hozzá hű Kompolthy Imrét nevezte ki. Az elkövetkező évtizedekben a vár sűrűn cserélt gazdát: 1331-ben I. Károly egy Ehenyk nevű cseh vitéznek adományozta azt, 1337-ben ismét királyi vár lett, 1372-ben Nagy Lajos (1342-1382) zálogbirtokként Domoszlai Miklós hevesi alispán és siroki várnagynak adta, amiért az a kijavítási munkálatok költségét, kétezer aranyforintot megfizetett. 1388-ban Zsigmond király (1387-1437) szolgálataiért cserében megengedte Tari Lászlónak – a pokoljáró Tari Lőrinc apjának –, hogy kiváltsa a várat a zálogból, amit a zálogösszeg Domoszlai Miklósnak való megfizetése után új adomány címen kapott meg a királytól. Tari László miután birtokba vette a várat, alatta falut is alapított, amit 1389-ben már oklevél is említ Sirok-alja néven. A falu a XV. században gyorsan gyarapodott, városias jelleget öltött, vámszedőhellyel is bírt. 1465-ben Tari László György nevű dédunokája összes birtokát – köztük a siroki várat – zálogba adta a Pásztói családnak, majd végrendeletében Guthi Országh Mihály nádorra és sógora fiaira (Kompolthy Miklósnak és Vencelnek) hagyta. Miután Tari György örökös nélkül halt meg, és a Pásztói család elveszítette a pert a nádorral szemben, Országh Mihály birtokba vette a várat, amit Mátyás király (1458-1490) 1475-ben adománylevélben erősített meg. A XVI. század második felében Guthi Országh Kristóf – Országh Mihálynak, Mátyás király egykori nádorának ükunokája – lett a vár birtokosa, aki sokat tartózkodott Sirokon, oda vitte magával feleségét, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős Zrínyi Miklós leányát.

A Guthi Országh család

Guthi Országh Lászlónak – Országh Mihály nádor dédunokájának – egy fia (Kristóf) és két lánya (Ilona és Borbála) született feleségétől, Pekry Annától. Országh László halálát követően özvegye 1544 körül feleségül ment Losonczi (Losonczy) István nógrádi főispánhoz, aki 1552-ben Temesvárnál halt hősi halált a török elleni harcok során. Pekry Anna második házasságából két gyermek született: Losonczi Fruzsina, aki ecsedi Báthori Miklós országbíró felesége lett és Losonczi Anna, Balassi Bálint költő nagy szerelme.

guthi_orszagh_csalad.bmp

Guthi Országh Kristóf a szigetvári hős, Zrínyi Miklós lányát, Zrínyi Ilonát vette feleségül, azonban gyermekük nem született, így mikor Országh Kristóf 32 évesen 1567-ben váratlanul meghalt, ezzel a család férfiágon kihalt. Guthi Országh Ilona férje Perényi Gábor volt, aki többek között a füzéri és pataki várat is birtokolta, nekik sem született utóduk. Harmadik testvérük Országh Borbála, enyingi Török Ferenchez – a híres hadvezér Török Bálint fiához – ment feleségül, így Országh Kristóf halálával Török Ferenc megörökölte az Országh család vagyonát. Guthi Országh Borbála még kétszer ment férjhez, harmadik férje Geszti Ferenc Déva várának későbbi kapitánya volt.

1541 után Sirok a végvárrendszer része, majd török kézre került

Miután Buda 1541-ben török kézre került, megnőtt a vár katonai jelentősége, a végvárrendszer része lett, mint Eger elővára Cserépvár és Szarvaskő vára mellett. 1561-ben Guthi Országh Kristóf megerősítette a felső várat, valamint megépíttette az ó-olasz bástyát és az alsó várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki.

 

 

sirok.jpgA siroki vár a XVI. században (Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/sirok/)

1567-ben meghalt Országh Kristóf, és ezzel kihalt az Országh család férfiágon. 1596-ban elesett Eger vára, majd a mezőkeresztesi csatavesztést követően Sirokot elhagyta a várőrség, így a várat a török sereg egy kardcsapás nélkül elfoglalta, majd azt meg is erősítette.

sirok2.jpgA várat a török sereg 1596-ban egy kardcsapás nélkül foglalta el 

(Kép: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18499)

A környékbeli elnéptelenedett falvakból felhordott kövekből új bástyákat építettek és a falakat is felmagasították.

sirok1.jpgA vár 1687-ben került ismét keresztény kézre

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/latvanyos_barlangvar_lesz_sirok_sziklavara)

A Buda visszafoglalását követő évben, 1687-ben a török őrség – akárcsak majdnem száz évvel korábban a magyar – szintén harc nélkül hagyta el a várat, amelyet a rendbe hozatal után császári őrség szállt meg.

A császáriak felrobbantották

A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok kezén volt a vár, majd a szabadságharc bukása után, 1713-ban a császáriak felrobbantották azt. Ezzel Sirok jelentősége végleg megszűnt, falai az idők során leomlottak, eltűntek a várárkok.

var_alaprajz.png

A vár alaprajza (Kép: http://sirokivar.hu/hu/var_epiteszeti_leiras)

Az 1960-as években az Egri Múzeum régészei feltárták a vár vulkáni tufába vájt járatait, azonban Sirok helyreállítása csak az 1990-es években kezdődött meg.

sirok_castle.jpgSirok a 2000-es évek elején (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sirok)

A 2012-ben elvégzett helyreállítások során – az eredeti mintájára – épült várkapu az alsó várba vezet, de mi nem sokat időztünk ott, hanem megindultunk a sziklába vésett szűk és meredek alagút felé.

20161002_151600.jpgFeljárat a felső várba

Sirok vára ma is járható kazamatarendszerrel rendelkezik, így nem árt, ha a látogató felkészülten érkezik, és hoz magával zseblámpát, vagy a mobiltelefonjával világít.

20161002_144812.jpgSirok vára ma is járható kazamatarendszerrel rendelkezik

Az alagútrendszerben bolyongtunk egy kicsit, aztán felkapaszkodtunk a 2015 júliusa óta újra látogatható felső várba a középső járaton keresztül. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, közepe táján emelkedett egy lakótorony, melyre az öregtorony épült, aminek a falai vékonyabbak voltak és az őrség lakott benne. A lakótornyot, ami valószínűleg magában foglalta a lovagtermet, fallal vették körül és tornyokkal erősítették meg a sarkokon, a falakon belül pedig lakó és gazdasági épületeket emeltek.

maxresdefault.jpgA felső vár a kép jobb oldalán látható, balra pedig az olaszbástyával megerősített alsó vár

(Kép: Youtube)

20161002_143736_richtone_hdr.jpg

20161002_144243_richtone_hdr.jpgA felső vár épületeinek maradványai

A felső várat övező védőfal átlagos magassága két méter volt, és fentről csodálatos panoráma nyílt meg a szemünk előtt, körös-körül hegyek húzódtak a látóhatár pereméig. Érdeklődve mentünk az egyik oldalról a másikra, letekintettünk a vár alatt elterülő községre, a távolban felfedeztük a Kékestetőt a Tv-toronnyal, az ősz minden színében pompázó erdőkkel borított hegyek ámulatba ejtő látványt nyújtottak.

20161002_144416_richtone_hdr.jpg

20161002_143705.JPGKilátás a felső várból

Miután kigyönyörködtük magunkat és elég fényképet készítettünk, a felső vár északi oldalán a falba erősített láncok segítségével leereszkedtünk egy kazamatába, ahonnan ablakok nyíltak a várhoz vezető útra.

20161002_144700.jpgLáncokba kapaszkodva leereszkedtünk egy kazamatába

A sötétben való "bújócskázás" után visszatértünk az alsó várba, ahol bementünk az új, fából épített kiállító épületbe. Itt török fegyvereket, ágyúkat, ruhákat és használati tárgyakat lehet megnézni, sőt a vállalkozó kedvűek a kaftánokat, turbánokat akár fel is próbálhatják egy tükör előtt.

20161002_150843.jpgKiállítás az alsó várban

Van ismeretterjesztő filmvetítés, óriás kirakó és vendégkönyv. Az alsó várban is találhatóak üregek, melyek közül kettő magtárként, egy pedig esővíz gyűjtőként szolgált.

20161002_143415_richtone_hdr.jpg

20161002_151604.jpgA felújított alsó vár

A vár igazi védelmi rendszerét az alsó vár jelentette, ahol három ó-olasz rendszerű bástyát emeltek 1561-ben.Rövidesen a felső vár lakótornyának helyreállítására is sor kerül, ám azt megelőzően régészeti ásatásokat fognak végezni, melynek eredményeként jelentős leletanyag előkerülésére számítanak a szakemberek.

sirok3.jpghttp://halaszihirek.hu/kiranduljunk/siroki-var/

A várból visszaereszkedünk a Vár-hegy nyeregbe, de még nem tértünk vissza a parkolóba a kocsikhoz, hanem északkeleti irányba, az országos kék jelzés mentén elkezdtünk felkapaszkodni a várral ellentétes irányban emelkedő a Barát és az Apáca sziklákhoz. A két magányos, 6-8 méter magas szikla a vulkáni működés során a kráterből kiszóródott riolittufából keletkezett, amelyek beágyazódtak az alattuk lévő puhább kőzetekbe. A köznyelv a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. Azonban létezik egy legenda is a sziklák kialakulásával kapcsolatban. Eszerint egy barát és egy apáca egymásba szerettek, de a tiltott szerelmük napvilágot látott, ezért a népharag elől a szerelmesek leugrottak a hegytetőről, azonban az ugrás pillanatában sziklává váltak. A kék jelzésű ösvényen továbbhaladva az úgynevezett Török asztalhoz értünk. A lapos szikla a nevét a formájáról kaphatta, az asztalról egyszerre láthattuk a lenyugodni készülő nap által megvilágított várat és az alatta csendesen pihenő községet, valamint a távolban húzódó Bükk vonulatait.

20161002_153658_richtone_hdr.jpgSirok vára a Török asztalról nézve, előtérben a Barát és Apáca sziklák

A Török asztaltól visszamentünk a nyereghez, onnan pedig a kocsikhoz és búcsút vettünk Siroktól.

latogathato_2015_10_siroki_var_15.jpgBúcsút vettünk a vártól

(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/latogathato_magyar_varak_legifotokon/)

 

További képek a várról a Studhist Facebook oldalán tekinthetőek meg:  https://www.facebook.com/studhist/

Végül öt videó Sirokról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://sirokivar.hu/hu

http://www.gyongyos-matra.hu/hu/info/latnivalok/varak-kastelyok/siroki-var.html

http://kirandulastippek.hu/matra/siroki-var

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18499

http://www.sirok.hu/latnivalok/barat_apaca.php

http://www.gyongyos-matra.hu/hu/info/latnivalok/termeszeti-ertekek/barat-es-apaca-sziklak.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3112429643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.