Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

Klastrom a Bél-kő hegy lábánál

2017. május 06. - Egri Gábor

Szarvaskő után folytattuk az utunkat észak fele a 25-ös főúton, amiről nem sokkal később jobbra le kellett térni Szilvásvárad irányába. Mónosbél után értünk be Bélapátfalvára, ami Szarvaskőtől mindössze tíz kilométerre fekszik. Az apátság épülete a falu külterületén található, de ki van táblázva a letérő.

Bélapátfalvára beérve a IV. Béla úton haladtunk, ez a főút szeli át a települést és aztán folytatódik Szilvásvárad irányába. Néhány száz méter után, ott ahol bal oldalon a Szent István templom áll, míg jobb oldalon a Városi Emlékkert található, éles, majdnem 180 fokos kanyart kellett tenni, aztán az út balra kanyarodva rávezetett minket az Apátsági útra. Ezen kellett haladni egy darabig, jobbra elhagytuk a temetőt, kiértünk a faluból, aztán egy jobb kanyart és egy lejtőn történő leereszkedést követően meg is érkeztünk az apátsághoz.

belapatfalva-02.jpghttp://www.legifoto.com/magyar/galeria/belapatfalva_ciszterci_kolostor12/

Az volt az eredeti tervünk, hogy végigmegyünk az öt kilométer hosszú Bélkő tanösvényen, ami a templomtól indul, de a hideg, esős idő miatt végül a túrát máskorra halasztottuk.

A ciszterci rend rövid története

A ciszterci rendet – mint a római katolikus Nursiai Szent Benedek rendjének (bencések) egyik ágát – Szent Róbert alapította 1098-ban. Első monostorukat a burgundiai Dijontól délre, Citeaux-ban (melynek latin neve: Cistercium) alapították, innen ered a rend neve. Chatillon Bernát gróf, a későbbi clairvaux-i Szent Bernát folytatta Szent Róbert munkáját, a rend tagjai bekapcsolódtak a lelkipásztorkodásba és a tanításba, mivel nagy tudással rendelkeztek: olvastak, írtak, szántottak, vetettek, mocsarakat csapoltak le, szőlőt és gyümölcsös kerteket műveltek, valóságos mintagazdaságokat hoztak létre.

cls-12-geoffroy1146bernard16eboispeintcathtroyes.jpgSzent Bernát (kép: http://szentmagyarorszagert.blogspot.hu/p/regi-ritus.html)

Szívesen települtek a völgyekbe, ahol templomokat és monostorokat építettek, de távol állt tőlük a hivalkodás, a nagyravágyás és a pompa, templomaikat nem díszítették.

A ciszterci rend a Magyar Királyság területén

Száz év alatt Európa egyre nagyobb területein terjedt el a rend, a Magyar Királyságban húsz középkori ciszterci monostorról szólnak a források. Hazánkban az első ciszterci apátságot II. Géza király (1141-1162) alapította Cikádoron (mai Bátaszéken). Fia, III. Béla király (1172-1196) lett a ciszterciek legnagyobb pártfogója, ő alapította Egres, Zirc, Szentgotthárd, Pilis (1184) és Pásztó ciszterci apátságait, míg az Erdély területén található Kercen apátságát már III. Béla fia, Imre király (1196-1204) alapította. Mindezekre a helyekre a francia területről jöttek a szerzetesek, akik lelkiségükkel, tudásukkal, műveltségükkel gyarapították az országot. A rendházak sorába tartozott Ercsi, Buda, Siklós, Apátfalva, Kapronca, de a ciszterciek közreműködésével épült a péterváradi erőd és a pozsonyi vár egy része is. IV. Béla királyunk (1235-1270) további monostorokat alapított: Toplica, Szepes, Pozsega térségében.

ciszter_monostorok.jpghttp://www.szig.hu/rovid-iskolatortenet

A hazai legnagyobb és legjelentősebb a Pilisi monostor volt, mely romjaiban ma Pilisszentkereszt mellett található. A monostorok között filiális (anya-leány monostor) kapcsolat állt fenn, vagyis az újonnan alapított apátság leányapátság, az őt benépesítő apátság ellenőrzése alá tartozott.

A rend hanyatlása

Az 1241/42-es tatárjárás súlyos csapást jelentett az országra, városok, falvak és monostorok pusztultak el. 1357-ben mindössze csak tizenöt ciszterci apátságról tudunk, de ezek közül is csupán a szepesi, a péterváradi és a kerci apátságban élt 12-12 szerzetes, másutt az apáton kívül legfeljebb hat, vagy annál is kevesebb. Az 1526-os mohácsi vereség és Buda 1541-es török megszállása után a reformáció és a törökök előnyomulása következtében nemcsak a ciszterci monostorokban, hanem igen kevés kivétellel – a pálosoknak és a ferenceseknek maradt fenn néhány kolostora – az összes magyarországi szerzetesházban szinte teljesen megszűnt az élet. A törökök kiűzését követően már csak néhány ciszterci kolostorban indult újra az élet: Zircen, Pásztón, Szentgotthárdon.

A ciszterci rend oktató tevékenysége

1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, és a pécsi, a székesfehérvári, valamint az egri gimnáziumokban az oktatást a ciszterciek vették át tőlük, később pedig a bajai és egy budai gimnáziumban is ők oktattak. Zirc lett a magyarországi ciszterciek központja, ott képezték a rendbe jelentkező novíciusokat. 1923-ban XI. Piusz pápa felállította a ciszterci rend Zirci Kongregációját, amelynek alkotmánya, konstitúciója 1941-ben nyert először szentszéki jóváhagyást. 1945-ben a zirci apátságtól kárpótlás nélkül elvették birtokait, amelyek addig az öt gimnázium fenntartását szolgálták, 1948-ban államosították az ország minden iskoláját, 1950-ben pedig a totális kommunista diktatúra betiltotta a rend minden működését. 1989-ben a Zirci Kongregáció ismét államilag elismert intézmény lett, az első néhány szerzetes 1990 elején térhetett vissza Zircre. 1993-ban a pécsi (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma), 1994-ben a székesfehérvári (Ciszterci Szent István Gimnázium), 1997-ben a budai (Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium) és az egri gimnázium (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium) ismét a rend tulajdonába és ciszterci irányítás alá került, de az oktatást főleg világi tanárok végzik. A Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza monostort – mely 1993-tól apátság – Kismaroson hozták létre.

A Bélháromkúti monostor építése

A Bélapátfalvai Ciszterci Apátságot 1232. május 16-án alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére II. Kilit egri püspök a 781 méter magas Bél-kő hegy lábánál, mint a Pilisi (ma Pilisszentkereszt) monostor filiáját. A középkorban az apátságot Bélháromkútnak nevezték a mellette fakadó forrás (Háromkút) miatt.

belko-tanosveny_010.jpgA Bél-kő hegy lábánál épült fel a monostor (kép: http://elmenyekvolgye.hu/tanosvenyek/156-bel-koi-tanosveny)

Az alapító püspök gazdag birtokadományokat juttatott a bélháromkúti monostornak a Bél nemzetség Eger környéki uradalmi területeiből és a Tiszánál található három halastóval. A templom és a monostor építését megszakította a tatárjárás 1241-ben, ekkoriban azonban a főfalak nagy része állt még csak, így a mongolok nem okozhattak nagy kárt. Az 1246-ból származó történelmi források szerint a templom már elkészült és szerzetesek éltek a monostorban.

20161112_131043_richtone_hdr.jpg1246-ra elkészült a templom

1289-ben IV. Kun László király (1272-1290) seregei felégették az apátságot, de azt helyreállították, 1383-ból is van építkezésre utaló adat. 1495-ben az apátság csere útján Bakócz Tamás, egri püspök (későbbi esztergomi érsek) kezelésébe került és ettől az időszaktól fogva az egri püspökség alá tartozott.

A monostor elnéptelenedése

A XV. század végére az apátság, több más monostorhoz hasonlóan fokozatosan elnéptelenedett, a monostor falai beomlottak. 1503-ban a perjellel együtt mindössze három szerzetes, míg 1508-ban öt szerzetes élt az apátság területén. 1534-ben a református hitre tért Perényi Péter várkapitány elfoglalta az egri püspöki birtokot, amelynek része volt a bélháromkúti apátság is, majd halála után I. Ferdinánd császár szerezte meg azt 1548-ban. Eger 1596-ban török kézre került, a folyamatos portyázások, harcok során a környék elnéptelenedett, a templom és a monostor elhagyatott rom lett. 1700-ban I. Lipót császár rendeletére az apátság, az egri papnevelő intézet tulajdonába került.

A templom helyreállítása

Az 1730-as években, a barokk korban kezdődött a templom helyreállítása az eredeti állapotnak megfelelően, amit végül 1745-ben szentelt fel gróf Erdődy Gábor egri püspök. 1934-ben kezdődött meg a templom műemléki helyreállítása Lux Kálmán vezetésével, de azt a második világháború félbeszakította. 1953/54-ben folytatódott a helyreállítás, az épület műemléki falkutatását Szakál Ernő kőszobrász restaurátor végezte.

belapatfalva.jpghttp://www.legifoto.com/magyar/galeria/belapatfalva_ciszterci_kolostor12/

A templom külső helyreállítása dr. Rados Jenő professzor tervei alapján Surin István építész irányítása alatt folytatódott, 1964 és 1966 között Valter Ilona régész vezetésével tárták fel a templom déli oldalán álló elpusztult monostor alapfalait, melynek során többek között megtalálták a közel 800 éves vízvezeték elemeit.

Látogatás az apátságnál

Ahogy haladtunk az úton a templom felé, előttünk látszottak a feltárt monostor falainak maradványai, amelyek egy 21x17 méteres teret zárnak közre, míg bal kéz felől magasodott a látványos Bél-kő hegy.

20161112_130837_richtone_hdr.jpgA feltárt monostor falainak maradványai

20161112_130857_richtone_hdr.jpgA pénztár épülete, háttérben pedig a Bél-kő hegy

A pénztár egy különálló épületben kapott helyet, 450 forintba került egy felnőttjegy. A szomszédos szobában megnéztünk egy húsz perces kisfilmet a ciszterci rendről és az apátság történetéről. A templomba az épület nyugati főhomlokzatán nyíló kapun keresztül jutottunk be, amely fölött rózsaablakon keresztül jut be a fény a templom belsejébe.

20161112_130747_richtone_hdr.jpgA templom nyugati főhomlokzata

A belső tér tükrözi a ciszterci rendre jellemző tulajdonságokat: a legszükségesebbre való korlátozás, minden hiúság elhagyása, a világosság, a méltóság, fenség és komolyság előtérbe helyezésével.

20161112_130108_richtone_hdr.jpgA ciszterci rendre jellemző a legszükségesebbre való korlátozás

A templom restaurálása során jól megkülönböztethetővé tették az eredeti román és gótikus részeket a barokk kori részektől.

20161112_131248_richtone_hdr.jpgA XIII. században épült templom még ma is áll

A tatárjárásig elkészült részek (a szentély, a főhajó nagy része, a főhomlokzat) román, az utána épültek (a kereszthajók, a keresztboltozat) már gótikus stílusúak, míg a bútorzat, az orgonakarzat mellvédje, a XVI. Lajos stílusában kivitelezett, bibliai történetek domborműveivel – Jézus találkozása a szamaritánus asszonnyal, Jézus a megváltó, valamint a Magvető – díszített szószék, illetve az oltárok barokk kori alkotások.

20161112_130342_richtone_hdr.jpgBibliai történetek domborműveivel díszített szószék

Az épület, a ciszterci hagyományoknak megfelelően, torony nélküli, nyeregtetős, háromhajós kereszthajós szerkezettel bír, a három hajónak megfelelően egy fő- és két mellékoltár található a templomban.

20161112_130920_richtone_hdr.jpgA templom torony nélküli, nyeregtetős, háromhajós kereszthajós szerkezetű

20161112_130258_richtone_hdr.jpgA főoltár az 1800-as években készült

Kimagasló értékű a jobb oldali, déli mellékszentélyben álló Szent Imre oltár, amely 1748-ban készült és a magyar rokokó művészet kiemelkedő alkotása. Középen, a festményen Szent Imre látható kezében liliommal, tőle balra Szent István, míg jobbra Szent László fából faragott szobrai állnak. Az oromzaton szintén két – magyar ruhába öltöztetett szobor – van: Szent Borbála és Szent Ilona szobrai.

20161112_130210_richtone_hdr.jpgSzent Imre oltár

A templomban található továbbá az ország legrégibb templomi orgonája is, amelyet rangos hangversenyek alkalmával is megszólaltatnak az orgonaművészek. A déli mellékhajóba külön bejárat vezet, ez volt a laikus testvérek bejárata.

20161112_130248_richtone_hdr.jpgA déli mellékhajó, hátul a laikus testvérek bejárata

A szemerkélő eső ellenére kívülről is körbejártuk a méltóságteljes templomot, élveztük a csendet, amely körülvett minket. Mielőtt még elhagytuk volna Bélapátfalvát, elgurultunk a Lak-völgyi tó partjára, ahonnan fenséges kilátás nyílik a Bél-kő hegyre.

20161112_132527_richtone_hdr.jpgKilátás a Lak-völgyi tó partjáról

 

További képek találhatóak az apátságról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

http://belapatfalvaiapatsag.hu/

http://elmenyekvolgye.hu/bukk-hegyseg/107-belapatfalvai-ciszterci-kolostor

http://kirandulastippek.hu/bukk/belapatfalva-apatsagi-templom

http://www.belapatfalva.hu/index.php/latnivalok/gilitka-kapolna/11-varosunk/latnivalok/10-belharomkuti-apatsag.html?showall=1&limitstart=ű

http://www.ocist.hu/rendtortenet-magyarorszagon

http://vigilia.hu/regihonlap/2002/7/valter.html

http://tortenelemcikkek.hu/node/170

http://esolivia.hupont.hu/38/belapatfalva-ciszterci-apatsagi-templom

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2212475937

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.