Bükkszentléleki pálos kolostorrom

A Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére alapított kolostor

2017. május 13. - Egri Gábor

2016 szilveszterét Szilvásváradon töltöttük, túráztunk egy kellemeset a Szalajka-völgyben, aztán 2017 első napján úgy döntöttünk, hogy nem a legrövidebb úton, Eger felé térünk vissza Debrecenbe, hanem keresztülmegyünk a Bükkön és útközben megnézzük a pálos kolostor romjait, ami Mályinka és Lillafüred között található Bükkszentléleken. Ez nem egy település, régebben itt csak a kolostor állt, amit a Szentlélek tiszteletére neveztek el, és később a kolostor titulusáról kapta a Látó-kövek által közrefogott terület is a ma használatos nevét: Szentléleki-völgy.

A bükszentléleki pálos kolostor és templom romjai

Az utakon nem sok autó közlekedett, a legtöbb ember január elsején behúzódott a meleg házába a kinti mínusz 11 fokos hidegről. Novemberben ugyanezen az úton haladtunk, mikor Szarvaskő és Bélapátfalva után visszatértünk a Lillafüreden található szállásunkra.

A lillafüredi Palotaszálló

Akkor Mályinkát elhagyva, ahogy a keskeny út egyre magasabban kanyargott a hegyek között, előbb havas eső, majd hó esett. Az volt az első havazás, amit 2016 őszén átéltünk, igazán pazar látvány volt a fehérbe öltözött erdő.

Az első havazás 2016-ban

Most – 2017 első napján – nem volt csapadék, csak kellemesen hideg idő. Szilvásváradról Nagyvisnyó felé indultunk el, Dédestapolcsányt csak éppen érintettük, majd délkeletnek fordultunk Mályinka irányába.

2017 első napján Szilvásváradról indultunk el Nagyvisnyó felé

A falut elhagyva megkezdtük a kapaszkodást a hegyi szerpentinen, ami néhol ködbe burkolódzott. A Bánkúti elágazásnál balra kanyarodtunk Lillafüred irányába, majd körülbelül egy kilométer után letértünk jobbra a szentléleki pálos kolostorromhoz vezető rövid útra, ami tizenkét kilométerre fekszik Mályinkától. A kolostor romjai mellett találjuk a Szentléleki Fogadót, ahova be lehet térni inni vagy harapni pár falatot. A romokat meg lehet közelíteni Miskolc-Ómassa felől is a kék túraúton, északi irányba indulva egy két kilométeres meredek kaptatón, az úgynevezett Szuszogó-ösvényen. 2017 október első napján ismét a környéken jártunk, és néhány percre újra felkerestük a bükkszentléleki pálos romokat.

A romokból még meg lehet állapítani, milyen díszes lehetett egykor a templom

A pálos rend történetéről már korábban írtam egy bejegyzést, amit itt lehet elolvasni: http://studhist.blog.hu/2017/05/10/a_palos_rend_rovid_tortenete

Remeték a Bükk rengetegében

A szentléleki kolostor a Bükk rejtekében, 710 méter magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl, igazi, remeték számára való helyen. Egy 1240-ben IV. Béla (1235-1270) által kiadott oklevélből kiderül, hogy a kolostor helyén már abban az időben remeték éltek. Ezen a „remeték földjének” nevezett helyen valószínűleg egy fából összeeszkábált kápolna és néhány egyszerű hajlék állhatott. A környék az Ákos nemzetség birtokába tartozott, akik borsodi birodalmukat három pillérre építették fel: a Győri kővárra (mai Diósgyőri vár), Dédes várára, valamint Cserépvárra. Az Ákos nemzetséghez tartozó Ernye ispán – aki később országbíró lett – az 1250-es években építette fel Dédes várát, eközben a remeték helyzetét is igyekezett rendezni, egy az ebből az időből származó oklevél már egy új monostort említ, amely a „remeték földjének” nevezett helyen épült. Ernye bán IV. Béla király kedvelt híve volt, a muhi csatából való meneküléskor átadta a lovát a királynak és egy időre feltartóztatta az üldöző mongol lovasokat. Kalandos életét Karczag György Zúgó nyilak című történelmi regénye mutatja be. Azt, hogy a monostor első falait pontosan mikor húzták fel a források nem említik.

A szentléleki kolostor alapítása

1313-ban kerülhetett sor a kolostor tényleges alapítására – a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére – ekkor az Ákos nembéli Ernye bán fia, István országbíró, később nádor a remetéknek adományozta Paprétet, a Fil-tó halászatát a Tisza mellett és a diósgyőri Előhegy egyik szőlőjét. István nádor IV. (Kun) László király (1272-1290) híve, majd III. András király (1290-1301) bizalmasa volt, utóbbit ő búcsúztatta 1301-ben, mint az Árpád-ház utolsó aranyágacskáját. Az Árpád-ház kihalását követően István nádor a nagyhatalmú tartományurak egyikeként hatalmas birtokok felett rendelkezett. 1315-ben bekövetkezett halálát követően fiai – István és János – Borsa Kopasz tartományúr mellé álltak I. Károllyal szemben, azonban 1316-ban vagy 1317-ben vereséget szenvedtek a Debreceni Dózsa által vezetett királyi seregtől, melyben ott harcoltak a Báthory család ősei, Bátori Bereck fiai: János, Lökös és Miklós is. I. Károly király (1308-1342) István nádor fiait fej- és jószágvesztésre ítélte, birtokaikat és váraikat elkobozta, a szentléleki kolostor felett ezt követően a kegyuraságot a király gyakorolta.

A kolostor bővítése

Az 1340-es években Poha Benedek pálos szerzetes irányításával újabb, nagyarányú építkezések folytak a kolostor – amit sokszor dédesi Szentlélek rendház néven említenek a források – területén. A rendház ekkor kaphatta a maradványaiban ma is látható arculatát. A XIV-XV. században egymás után kapták a királyi és egyéb adományokat – malmokat, földbirtokokat, szőlőbirtokokat – a szentléleki pálos szerzetesek.

A templom rekonstrukciója

(Kép: http://miskolcblog.blogspot.hu/2012/04/civil-osszefogas-szentleleki-palos.html)

A szerzetesek elűzése

A 1526-os mohácsi tragédia után a szerzetesek a koronáért vívott harcban Szapolyai Jánost támogatták, ezért megtorlásul Serédy Gáspár, Habsburg I. Ferdinánd kapitánya rájuk támadt, a kis létszámú (6-8) fős közösségben élő szerzeteseket elűzte, a kolostort pedig felgyújtotta. Ezután a kolostor birtokai a világiak kezére jutottak erőszakos foglalásokkal. A megmaradt pálosok közül néhányan megpróbáltak visszatérni az üszkös romok közé, de az újjáépítésre nem volt lehetőség, a kolostor 1550 körül végleg elpusztult.

A templom alaprajza

(Kép: https://regitemplomok.wordpress.com/2016/04/02/miskolc-bukkszentlelek-palos-kolostor-romja/)

A török hódoltság után, egy 1755. évi jegyzékben rég elhagyott, elpusztult épületként szerepelt.

Az épület a török kor óta egyre pusztul

A törökök kiűzését követően, 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak az időközben rommá vált kolostor újjáépítésére. A diósgyőri pálos kolostort szintén a XIV. század elején alapították, és 1526 után pusztult el. 1739-1742 között építették újjá, de csak rövid ideig, a Pálos Rend 1786-os feloszlatásáig működhetett. A kolostor és főbb épületei Miskolc mai Erdész utca - Köln utca - Árpád út - Hegyalja út által határolt területén álltak. Egyes épületei, ha átépítve és megváltozott funkcióval, de még napjainkban is láthatók.

A romok feltárása

Az 1930-as évek elején a kolostorrom mellett turistaházat kezdtek építeni (amit 1954-ben Herman Ottó turistaháznak neveztek el), az építkezés során ásatásra került sor, a leletek a miskolci múzeum raktárába kerültek.

A templom a klasszikus gótika jegyében épült

A kolostorhoz esetleg kapcsolódó kiszolgáló és gazdasági épületek maradványai az építkezés során tűnhettek el. A templom egykori falai jórészt még ma is állnak, ami annak köszönhető, hogy a lakott településektől távol esik, így a köveit nem hordták szét építőanyagnak.

Légi felvétel a romokról (Kép: http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=654)

A ma már műemlék romokat 1974/75-ben konzerválták. Ferenczy Károly építész 1978-ban így számolt be a kolostorrom állapotáról: „Időnként felszínre kerül a megoldás megkeresése, de évtizedekre lekerül a napirendről a munka. A rom a környék szemétlerakó helyévé vált, a kolostor sarkában falazott, vasbetonnal fedett WC-csoportot emeltek. A WC miatt nem lehetett védelembe venni a kolostort.” A turistaházat 1990-es években modernizálták és aszfaltozott parkoló építésére is sor került, napjainkban Közúti Vendégháznak vagy Szentléleki Fogadónak hívják és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tulajdonában van.

A világtól elzárt bükki ősvadonban épült a kolostor

A késői klasszikus gótika jegyében épült, egyhajós, hosszú szentélyű templom falai ma is magasan állnak, melyhez észak felől két boltszakaszos sekrestye csatlakozik, amely mögött a kerengős kolostor maradványai láthatóak, melynek falai sajnos feltáratlanok, földdel borított romjai azonban jól felismerhetőek.

A templom falai ma is magasan állnak, előtérben pedig az északi oldalon épült kolostor romjai

Az erőtlen téli napsütésben hamar körbejártuk a maradványokat, hiszen a templom kisebb, mint a pálos kolostoroké általában, hajója körülbelül 10x8 méteres alapterületű, falain jól tanulmányozhatóak az egykori pálos építészet főbb jellemvonásait.

A templom déli oldala

A templom nyugati homlokzatát csak egy magasra helyezett ablak töri át

Nem törődve az omlásveszélyre figyelmeztető táblával, rajtunk kívül mások is megközelítették a Nap bágyadt sugaraiban fürdő romokat.

Figyelmeztető tábla a keleti fal mellett

A szentély és a hajó közötti diadalív megroggyant, így a folyton aláhulló kövek miatt a romtemplom látogatása életveszélyessé vált.

A szentély és a hajó közötti diadalívet alá kellett támasztani

Remélhetőleg rövidesen sor kerül a felújítására és a környezetének feltárására, mivel az elhagyatott romok egyre jobban pusztulnak.

A téli Nap bágyadt sugaraiban fürödtek a romok

A kolostor és temploma két gótikus építési periódus lenyomatát mutatja. Az első, XIV. század eleji, korai csúcsíves korszak stílusjegyei a magyarországi Anjou-uralom idejében keletkezett pálos intézményekkel társítja Szentléleket.

A templomból a kolostor romjaihoz vezető lépcső

A kolostor második virágkora az 1400-as évek második felére tehető, az ekkor készült falpilléreknek gazdag, szinte túlburjánzó a díszítése. A sekrestye és a templom melletti szárny emeletes lehetett: a sekrestye fölött emeleti helyiség nyomai, a traktusban az emeletre felvezető lépcső nyomai láthatók.

A kolostor romjaiból megállapítható, hogy ott is egy négyszögletes udvart fogott közre az a kerengőfolyosó, amely az elmélkedő sétáknak, zsolozsmázásoknak a színhelye volt. A kerengőből nyílhattak a barátok cellái, a gazdasági helyiségek, az ebédlő, amelyeknek pontos elrendezését csak régészeti ásatás tisztázhatná.

Balra látható a kolostor négyszögletes udvara, mely körül a kerengő állt

Számomra furcsa volt, hogy a romokhoz ilyen közel épült fel a turistaház és ilyen közel parkoltak az autók, ezzel mintegy megtörve az egykori kolostor békéjét.

A romokhoz közel épült fel a turistaház