Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Muhi Csata Emlékműve

A világhódító mongol sereggel szembeni hősies küzdelem emlékhelye

2017. május 20. - Egri Gábor

2016. november 11-én a Bükkbe indultunk egy három napos kirándulásra, és az útvonalunk tervezése során beiktattunk egy-egy megállót a Muhi Csata Emlékművénél, valamint az ónodi várnál, később pedig a diósgyőri várnál. Debrecenből a 35-ös főúton indultunk el Hajdúböszörmény irányába, majd Görbeházán és Polgáron keresztül értük el a Tiszát, mely felett áthaladva következett Tiszaújváros és Sajószöged.

 

Muhi 78 kilométerre van Debrecentől, a Miskolcra vezető 35-ös főút mentén, azonban ez nem az a település, melynek határában 1241. április 11-én megütközött a magyar és a mongol sereg. A tatárjárás során Muhi teljesen megsemmisült, majd a XIV. századi benépesítését követően, 1596 – Eger eleste és a mezőkeresztesi csata – után újra elnéptelenedett. A közelében található szintén elpusztult Poga nevű falu a törökök kiűzését követően, a XVIII. században újra benépesült, majd a falu 1928-ban a csata tiszteletére felvette a Muhi nevet. Az emlékhely – egy mesterségesen emelt domb, rajta fakeresztekkel – közvetlenül a 35-ös főút mellett látható.

muhi15k_4.jpgMuhi Csata Emlékhely a 35-ös főút mentén

(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/harcterek_csatahelyszinek_legifotoi/)

 

 

A mongolok betörtek az országba

1241 tavaszán a mongol – a magyar köznyelvben tévesen szereplő tatár – seregek több ponton is betörtek a Magyar Királyság területére, a fősereg Batu kán – Dzsingisz kán unokájának – vezetésével áttört az Orosz kapun (a Vereckei-hágón) és március 12-én megsemmisítette az átkelőt védő Tomaj nembeli Dénes nádor 5000 fős seregét. Alig három nappal később a mongol portyázók már elérték a Duna vonalát, fel-feltűntek Pest környékén. Március 17-én elesett Vác városa, amit a támadók teljesen feldúltak és kifosztottak. Batu főserege mellett Kadan serege a Radnai-hágónál tört át a Kárpátokon, míg Szübőtej és Bedzsak csapatai a Bodzai-szoroson keresztül nyomultak be Erdélybe, ahol március 31-én legyőzték Pósa erdélyi vajda hadát. Később északi irányból még egy mongol sereg érkezett Orda kán vezetésével, miután április 9-én a legnicai csatában tönkreverték az egyesített lengyel-német lovagsereget.

04_13.jpgA mongolok 1241/42-es hadjárata

(Kép: http://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/az-aranybulla-es-tatarjaras)

 

IV. Béla király (1235-1270) Pestről indult meg a királyi fősereggel az Orosz kapu irányába és nagyjából 10-15 nap alatt jutott el a Tisza vidékére. A magyar sereg – mely legfeljebb 30 ezer fős lehetett, de még valószínűbb, hogy csak 10-15 ezer főből állhatott (bár 50 ezer fős seregről is lehet olvasni), mely a korabeli európai viszonyokat nézve nem volt kis haderő – végül a Sajó partján, Muhi település közelében vert tábort, hogy bevárják a még érkező csapatokat, míg a folyó másik oldalára megérkezett Batu kán főserege, mely a magyarok seregénél nagyobb létszámú lehetett, egyes vélekedések szerint kétszeres vagy háromszoros túlerőben voltak.

 

Éjszakai mongol támadás a híd ellen

A mongol rajtaütés elkerülése érdekében a magyarok összeláncolt szekerekkel vették körül a táborukat – mely taktikát a steppei harcosok, maguk a mongolok is előszeretettel alkalmazták, mikor nagyobb létszámú ellenséges csapatokkal kerültek szembe –, míg a Sajón átvezető egyetlen híd őrzésére egy ezer fős egységet küldtek ki. A két sereg itt nézett egymással farkasszemet, míg április 10-éről 11-ére virradó éjszaka, éjfél körül a mongolok támadást indítottak a híd ellen. A tervükről egy szökött orosz hadifogoly még időben értesítette a magyar tábort, így az átkelő mongolokat megtámadta Kálmán herceg – IV. Béla király öccse és Csák nembeli Ugrin kalocsai érsek fegyveres csapataikkal.

2016041166.jpgA híd elleni első mongol támadást a magyarok visszaverték

(Kép: http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160411-mongol-birodalom-kozepkor-tatarjaras-batu-kan-magyar-kiralysag-iv-bela-arany-horda-julianus.html)

 

Véres csata bontakozott ki a hídfőnél, ahol végül is sikerült visszaszorítani a mongolokat a Sajó túlsó partjára. Kálmán herceg őrséget hagyott hátra a hídnál, és csapataival visszavonult a körülkerített táborba.

 

Az újabb mongol támadás

A mongolok azonban az éjszaka folyamán újabb támadást indítottak, ezúttal viszont már három irányból. Kőhajító gépeket állítottak fel – melyek használatát a kínaiaktól tanulták el, és nemcsak városok ostromához, hanem mezei ütközetekben is felhasználták azokat – melyekkel sikerült megfutamítaniuk a hídfő magyar őrségét. Eközben Sejbán jobbszárnya északon átúsztatott a Sajó egyik gázlóján, míg délre Szübőtej bagatur – aki még Dzsingisz kán hadvezére volt, életében több, mint húsz hadjáratot vezetett, melyek során nagyobb területet hódított meg, mint bármely más hadvezér a történelem során – balszárnya kelt át a folyón tutajokon. A Batu vezette centrum átnyomult a hídon, és a magyar tábor előtti mezőn öldöklő küzdelem kezdődött a ki-kitörő magyar csapatokkal, melybe a közben megérkező mongol jobbszárny is bekapcsolódott.

muhi_2.jpgA magyar tábor előtti mezőn öldöklő küzdelem kezdődött

(Kép: http://www.costadelsolmagazin.com/content/776-eve-jutott-magyarorszag-vegveszelybe-muhinal)

 

Szübőtej balszárnya azonban még nem érkezett meg, a magyarok támadásai viszont egyre hevesebbek lettek, annak ellenére, hogy a magyar vezéreknek nem volt sem idejük, sem terük arra, hogy csatarendbe állítsák az egész seregüket a szekértáboron kívül. IV. Béla seregében harcoltak a templomos lovagok vezetőjükkel Rambald de Carumb magisterrel, akik a kor nehézlovas elitegységeinek számítottak. A délelőtt folyamán Batu kánt visszaszorították a híd közelébe, elit testőrei közül is többen elestek, valamint egyik vezére, Bakatu is odaveszett.

muhi3.jpgA mongol sereg három irányból indított támadást

(Kép: http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/kozepkor/hadjaratok/muhi.html)

 

Szübőtej balszárnyának érkezése eldöntötte a csatát

Egyes mongol források szerint már a visszavonulásra gondoltak a mongol vezérek, amikor megérkezett a Szübőtej parancsnokolta balszárny – melynek tutajokon való átkelése a Sajón nagyon elhúzódott és a pihent csapatok a nap második felére megtörték a magyarok ellenállását. IV. Béla serege visszaszorult a szekértábor környékére, miközben egyre többen estek el közülük, míg mások megpróbáltak kijutni az egyre szorosabbá váló mongol gyűrűből. Mikor látszott, hogy a csata elveszett, Béla király is kitört válogatott testőrei kíséretében és előbb északi, majd nyugati irányba menekült. Ekkor történt, hogy az Ákos nemzetséghez tartozó Ernye ispán – aki Karczag György Zúgó nyilak című történelmi regényének főszereplője – átadta a lovát a királynak és egy időre feltartóztatta az üldöző mongol lovasokat. Hűségéért cserébe IV. Béla Diósgyőrt, Dédest és Cserépvárat is Ákos fia Ernyének adományozta – aki később a bükkszentléleki pálos remetéket is támogatta –  miután 1242-ben a mongolok elhagyták az országot.

tatarok.jpgIV. Béla király menekül a mongol lovasok elől

(Kép: http://mult-kor.hu/ketnapi-jarofldre-mindent-holttestek-boritottak-a-muhi-csata-utan-20170412)

 

Szintén IV. Béla meneküléséhez kapcsolódik Boldogkő várának legendája, miszerint a király életét az üldöző tatároktól egy Bodó nevű aszalómester mentette meg, aki később felépítette a várat. Mivel a magyarok nem látták a királyuk menekülését, tovább folytatták a harcot, ellenállásuk csak akkor tört meg, mikor a mongolok elvágták a tábor közepén álló királyi sátor kötelékeit, azonban sötétedésig még kisebb-nagyobb összecsapások voltak a tábor területén és környékén. A csatában a magyar vezérek jelentős része odaveszett. Elesett a templomosok magisztere, összes harcosával együtt, Mátyás esztergomi és Ugrin kalocsai érsek, Gergely győri, Rajnald erdélyi és Jakab nyitrai püspök, valamint számos más egyházi és világi előkelő, továbbá fegyveresek ezrei. Kálmán hercegnek bátyjához hasonlóan sikerült kitörnie a mongol gyűrűből, azonban súlyosan megsebesült és sérüléseibe hamarosan belehalt.

30406.jpgKálmán herceg lovas szobra (Kép: https://guideathand.com/hu/sight/kalman-herceg-szobra)

 

Tévhitek a csatával kapcsolatban

Napjainkra az a szemlélet gyökeresedett meg – Rogerius mester leírása alapján, aki a legkevésbé sem kedvelte IV. Béla királyt –, hogy a magyarok széthúzása és rossz taktikája volt az oka a katasztrofális muhi vereségnek. B. Szabó János hadtörténész szerint azonban a magyar seregnek a világ akkori legerősebb, kiválóan szervezett és túlerőben lévő hadseregével szemben szinte semmi esélye sem volt a győzelem kivívására. A magyar hadsereg a korabeli európai királyi seregekhez viszonyítva nem volt kis létszámú, és az sem helytálló, hogy a hosszú békés évek alatt elszoktak volna a harcoktól, mivel a XII-XIII. század folyamán is voltak összecsapások a kunokkal, besenyőkkel, bizánciakkal, velenceiekkel, halicsiakkal, osztrákokkal és más népekkel. Elmondható, hogy a magyarok még nem találták szembe magukat olyan jól képzett, kiváló és tapasztalt hadvezérek által vezetett hadsereggel, amilyen a mongol volt. Ne felejtsük el, hogy a mongolok hozták létre a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulatát, ennek során rengeteg népet leigáztak, csaták százaiban fejlesztették ki a rajtaütésekben, cselvetésekben bővelkedő villámháborús taktikájukat.

a_nagy_mongol_birodalom.jpgA hatalmas mongol birodalom (Kép: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19706)

 

IV. Béla azzal, hogy eltorlaszoltatta a Kárpátok hágóit, a téli hadjáratokat kedvelő mongolokat 1240 telén feltartotta, azok csak 1241 tavaszán tudtak az országba betörni. Nem volt elhibázott a Sajó mentén kövekkel megrakott, összeláncolt szekerekből és pajzsokból épített tábor sem, mivel valamilyen védelmet ki kellett építeni az éjszakai rajtaütéseket kedvelő mongolokkal szemben. Az, hogy végül az ellenséges seregek mégis át tudtak kelni a Sajón – nem csak a hidat használva –, leleményességüknek, vezetőik merész haditervének és az évtizedek óta megállás nélkül folytatott harcokban szerzett tapasztalataiknak volt köszönhető. A magyar tábor körül sokáig kiegyenlített harc folyt, a mongolok is nagy veszteségeket szenvedtek el, a csatát érdemben Szübőtej balszárnyának érkezése döntötte el, de a magyarok még ezután is órákig ellenálltak.

 

A mesterséges dombhoz – mely egy jelképes sírhalom – a földet az ónodi vár romjaitól hordták el, a körülkerített emlékmű Vadász György és Kiss Sándor tervei alapján készült. 1991-ben avatták fel a muhi csata 750. évfordulója alkalmából.

6771725.jpg

http://hu.worldmapz.com/photo/106272_ko.htm

 

A dombon keresztek állnak az elesett keresztény katonák emlékére, a Szárnyas angyal fából faragott szobrát 1992-ben helyezték el a Johannita Lovagrendnek a muhi csatában részvevő tagjai emlékére, valamint a templomos lovagok is külön emlékkeresztet állítottak a sírhalmon.

20161111_102955_richtone_hdr.jpgA dombon keresztek állnak az elesett keresztény katonák emlékére

 

Egy 2000. április 12-én állított tábla őrzi a csatában halálos sebet kapott, a premontrei rend nagy jótevőjének, a 33 évesen meghalt Kálmán hercegnek az emlékét, melyet a Gödöllői Premontrei Perjelség és a Szent Norbert Gimnázium közössége helyezett el.

20161111_103404.jpgA hősi halált halt Kálmán herceg emléktáblája

 

Fából készült, spirális rámpán lehet feljutni a domb tetejére, ahol egy fából készült kettős kereszt-harangtorony áll egy oszlop tetején, mely a domb közepén tátongó üregből emelkedik ki.

20161111_103732_richtone_hdr.jpgKettős kereszt-harangtorony a domb közepén

 

A domb gyomrába is be lehet menni egy bejáraton keresztül, azonban mára az egész emlékmű nagyon rossz állapotba került.

20161111_103749_richtone_hdr.jpgA domb gyomrában is az enyészet az úr

 

A fa keresztek közül néhány kidőlt, mások bármelyik percben rádőlhetnek az alattuk elhaladókra. A fa járórészek korhadtak, sok helyen már nem is látszanak, a Szárnyas angyal szobrának is hiányoznak már darabjai, a feje sincs már meg.

20161111_103600_richtone_hdr.jpg

Látogatásunkkor a domb gyomrába vezető út középen egy elpusztult vakond teteme jelezte legjobban az emlékmű elhagyatottságát. A bejárati kapunál több felirat is figyelmeztet a balesetveszélyre, mellette pedig egy tájékoztató oszlopon azt olvashatjuk, hogy a Muhi Csata Emlékműve történelmi emlékhely.

20161111_104403_richtone_hdr.jpgA fa keresztek közül néhány bármikor kidőlhet

 

 

Ideje lenne a szomorú, pusztuló állapotokon változtatni, nem kellene sok pénzt ráfordítani az emlékmű rendbetételére és folyamatos karbantartására. A mai állapota méltatlan a közelben 776 éve hősi halált halt magyar katonák emlékéhez, továbbá elrettenti a turistákat is.

20161111_103812.jpg

 

 

További képek az emlékhelyről a Studhist Facebook oldalán tekinthetőek meg:  https://www.facebook.com/studhist/

 

 

Frissítés: 2018 tavaszán pályázati forrásból végre megújul az emlékmű, melyet május 12-én az Emlékhelyek Napján fognak ünnepélyesen átadni. A tervek szerint a sírhalmot éjszakai kivilágítással látják el, gépkocsi parkoló létesül, a két épületben pedig illemhelyet, valamint fogadóhelyet alakítanak ki. További részletek itt olvashatók.

 

 

 

Magyar Krónika - A muhi csata:

 

 

B. Szabó János előadása: 

 

 

 

Források és ajánlott oldalak:

 

http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160411-mongol-birodalom-kozepkor-tatarjaras-batu-kan-magyar-kiralysag-iv-bela-arany-horda-julianus.html

 

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1241_aprilis_11_iv_bela_muhinal_vereseget_szenved_a_mongoloktol/

 

http://tortenelmiportre.blog.hu/2016/04/10/a_tatarjaras_iii_resz_a_muhi_csata

 

http://muhi.mindenkilapja.hu/html/18908641/render/muhi-csata-emlekhely

 

http://hvg.hu/velemeny.interju/20110412_kurcz_tatarjaras_batu

 

http://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/tortenelmi-emlekhelyek/muhi-csata-emlekmuve.html

 

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=-5732

 

 

Ajánlott könyvek:

 

Karczag György: Zúgó nyilak

 

B. Szabó János: A tatárjárás

 

Hunyady József: A második honalapító

 

Makkai Sándor: Sárga vihar

 

Benkő László: Tatárjárás-trilógia

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3512507301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.