Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

A Báthori (Báthory) család története - I. rész

A család eredete, a korai Bátoriak és az ecsedi Báthoriak

2017. június 03. - Egri Gábor

A nyírbátori Báthori várkastély, a református templom és a minorita templom bemutatásához és történetének megismeréséhez elengedhetetlen a Nyírbátorral szorosan összekapcsolódó Báthori család történetének megismerése, fontosabb alakjainak bemutatása. Már évekkel ezelőtt felkeltette érdeklődésemet ez az ellentmondásos személyekben – hadvezérek, zsarnokok, gátlástalan oligarchák, felvilágosult gondolkodók, bölcs uralkodók, a művészeteket pártolók és boszorkánysággal vádolt nők – bővelkedő család, melyről több könyvben és cikkben is olvastam, ezekre a következő bejegyzésem végén még visszatérek. A következő két bejegyzésemben nem törekszem a teljességre, célom mindössze a család eredetének bemutatása, majd a két fontos ágának – az ecsedi és somlyói – továbbvezetése, egészen a család XVII. században bekövetkezett kihalásáig.

 

Bátor Bereck, a család őse

A Báthori család eredete messzire nyúlik vissza, a család megalapítója a sváb származású, hatalmas Gutkeled nemzetség – mely Orseoló Péter király (1038-1041, illetve 1044-1046) idejében, valamikor 1043-46 között telepedtek le az országban – majádi főágából származó I. Kopasz András de Rakamaz fia, Bereck de Rakamaz. Mivel Bereck fiú testvérei utód nélkül haltak meg, a családi ágat ő vitte tovább. A tatárjárást (1241-42) követően az addig a Dunántúlon élő családok jelentek meg az elnéptelenedett alföldi területeken, köztük a Nyírségben. Ilyen volt a Gutkeledek majádi főága is, akik Adonymonostor területén – ma Nyíradony – szereztek birtokot és építették fel nemzetségi templomukat. Később újabb szerzeményként kapcsolták a Szabolcsra, Szatmárra és Biharra kiterjedő birtokukhoz az Ér- és Berettyó- menti falvakat – például Diószeg, Székelyhíd, valamint Bélpércs (mai Vámospércs) – Egyedmonostor központtal. A majádi főág bátori ágához tartoztak a későbbi Báthoriak, valamint a Zeleméry család is, akiknek birtokai a mai Bodaszőlő közelében feküdtek. IV. Kun László király (1272-1290) hű szolgálataiért 1279 körül Berecknek adományozta Abram, Bátur (mai Nyírbátor) és Kis-Bakta helységeket. Bereck ekkor elhagyta régi (de Rakamaz vagy Rakomaz) előnevét és Bátorról (Batur), mely birtokai központja volt, kezdte nevezni magát. Innentől kezdve Nyírbátor – mely ekkoriban már valamennyire városias település lehetett, rövidesen pedig vásártartási jogot is kapott – és a Báthori család története szorosan összekapcsolódott.

 

A család eredetmondája

A családnak később keletkezett egy eredetmondája is, mely szerint a nyírség és a szatmári síkság közelében lévő ecsedi-láp mocsarában egy – a környéket pusztító, a lakosságot rettegésben tartó – sárkány tanyázott. A lápban a víz olyan mély volt, hogy hiába engedtek az aljára több száz ölnyi kötelet, nem érték el azt. Szent István király (1000-1038) idejében egy Vid nevű vitéz, aki a Gutkeled nemzetséghez tartozott, elhatározta, hogy megöli az ecsedi-láp sárkányát, a legenda szerint lement a mélybe és buzogányával sikerült legyőznie a szörnyeteget. Hősi tettét bizonyítandó, magával vitte a sárkány három fogát, mely fogak a Báthori-féle sárkányos címerben is szerepeltek.

20170304_133922_richtone_hdr.jpgVid legyőzi az ecsedi-láp sárkányát (a szobor Nyírbátor várostörténeti sétányán látható)

A legendának van alapja, ugyanis Salamon király (1063-1074) uralkodása alatt létezett egy Bátor Opos nevű vitéz, aki Szent István király egyik bizalmasának, a Koppányt legyőző bajor eredetű Vencellinus ükunokája volt. Opos – akinek alakja Fehér Tibor Nyugtalan vér című történelmi regényében és Benkő László Szent László-trilógiájának lapjain is feltűnik – a bátor jelzőt 1069-ben kapta, mikor a csehek Trencsénbe betörtek és a Salamon seregében harcoló Opos egy párviadalban legyőzött egy hatalmas termetű cseh vitézt. 1074-ben Bátor Opos segítségével menekült meg a mogyoródi csatából Salamon király, amit unokatestvérei – a későbbi I. Géza király (1074-1077) és I. Szent László király (1077-1095) – ellen vívott. Oposról – aki a XI. század legnépszerűbb magyar hőseinek egyike volt – tartják azt, hogy legyőzte az ecsedi-láp sárkányát, de ő nem állt rokonságban a későbbi Báthoriakkal. Az idők folyamán, a Báthori-család krónikáiban azonban Vid és Bátor Opos neve összefonódott.

 

A korai Bátoriak

Az Árpád-ház 1301-es kihalását követően a Bátoriak I. Károlyt (1308-1342) támogatták a trónharcokban, Bátori János, Bátori Bereck legidősebb fia harcolt 1312-ben a rozgonyi csatában, majd testvérével Bátori Lökössel együtt 1316-ban Borsa Kopasz ellen a debreceni csatában. 1325-ben a Bátoriak megkapták a királytól Ecsed birtokát, és I. Károly 1334-ben engedélyezte, hogy az ecsedi-lápnál egy kővárat építsenek, ezt lett a Hűség vára. 1330-ban Bátori János és Bátori Lökös elkísérték a királyt a havasalföldi hadjáratába, a mészárlássá fajuló posadai csatában – ahonnan maga I. Károly is csak egy Dezső nevű vitézének önfeláldozása révén tudott elmenekülni – Lökös meghalt, János pedig fogságba esett.

426px-viennese_illuminated_chronicle_posada.jpgA posadai csatában Bátori Lökös meghalt, míg Bátori János fogságba esett

(Kép: http://jobbikit.hu/vilagunk/tortenelem/havasalfold-olahok-tortenete)

 

A család három ága, a nevek írása

Rövidesen a Bátori család három ágra vált: az ecsedire, a szaniszlófira és a somlyóira (vagy somlyaira). Bátori Lökös fia, Báthori Péter Itáliában tanult, majd váradi kanonok lett, de mivel testvére meghalt, kilépett az egyházi rendből és a családi birtokokon történő osztozkodáskor ő kapta meg Ecsed és a hozzá tartozó Bátor birtokát. Így tőle származtatjuk a Báthori család ecsedi ágát – melynek birtokai a Felvidéken és a Partiumban helyezkedtek el –, ahonnan már a XV. században országos főméltóságok kerültek ki.

image131.jpgA korai Bátoriak családfája

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image131.jpg)

Báthori Péter unokája, I. Báthori István Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) udvarához tartozott, elkísérte őt európai útjaira és a Zsigmond által 1408-ban alapított Sárkány Lovagrendnek (Societas Draconistrarum) is a tagja lett. Ezután került a Báthoriak címerpajzsába a három sárkányfog mellé a sárkánykígyó

csaladi_cimer_bathory_01.jpgA Báthoriak címere

(Kép: http://www.cimerem.hu/nemesi-csaladi-cimerek-tervezese-keszitese/bathory-cimer)

Báthori István 1435 és 1440 között országbíró volt, majd I. Ulászló király (1440-1444) híveként, mint királyi zászlótartó esett el 1444-ben a várnai csatában, ahol maga a fiatal király is életét vesztette

varnai_csata2.jpgEcsedi I. Báthori István 1444-ben a várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó

(Kép: http://mohacsi-csata.hu/content/1444-v%C3%A1rnai-csata)

Az ő fia volt az a II. Báthori István (1430-1493), aki a híres kenyérmezei csatában Kinizsi Pállal karöltve legyőzte a törököket. Hozzá még később, az ecsedi ág bemutatásánál visszatérek, de most néhány szót a család másik fontos ágáról – a szaniszlófiak nem játszottak fontos szerepet –, a somlyói Báthoryakról. A szakirodalomban a Báthoriak családneve többféleképpen szerepel, de a legtöbb helyen a korai Bátoriakat (Bereck, János, Lökös) teljesen fonetikusan, i-vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat (Báthori Péterrel kezdve) i-vel és h-val, míg a somlyói Báthoryakat y-nal és h-val írják, így én is ezt az írásmódot követem. Bátori Bereck legidősebb fiáról, Bátori Jánosról – aki I. Károlyt támogatta és a posadai csatában fogságba esett – már volt szó, az ő fia Bátori László, 1351-től szabolcsi főispán, aki feleségül vette a Pok nemzetségből származó Medgyesaljay Móricz lányát, Annát és e házasság révén megszerezte a Kraszna vármegyei Somlyót (mai Szilágysomlyó).

image132.jpgA Báthoryak somlyói ágának ősei

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image132.jpg)

Bátori László dédunokája volt az a II. Báthory Miklós (1462-1500), aki felvette a somlyói nevet, mely ágból származtak később Erdély fejedelmei, ahol birtokaik is feküdtek.

 

Az ecsedi Báthoriak: II. Báthori István erdélyi vajda

Az ág egyik leghíresebb tagja volt II. Báthori István (1430-1493) országbíró és erdélyi vajda, aki 1479. október 13-án Kinizsi Pál temesi ispán, délvidéki kapitánnyal együtt tönkreverte az Erdély déli részét fosztogató Isza bég és Ali bég török seregét.

kenyermezoi_csata.jpgAz 1479-es kenyérmezei csata (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Keny%C3%A9rmezei_csata)

A legenda szerint a magyarok a győztes csatát követő éjszakán nagyszabású ünnepséget tartottak a Gyulafehérvár melletti Kenyérmezőn, mely során Kinizsi Pál, az ütközet egyik hőse úgy járt győzelmi táncot, hogy a foga közt és két karjában összesen három halott törököt tartott.

20170415_125241.jpgII. Báthori István erdélyi vajda balra és Kinizsi Pál jobbra a kenyérmezei csata után

Egy másik hagyomány szerint Báthori István az ütközet előtt fogadalmat tett: ha Isten győzelemre segíti a keresztény magyar harcosok fegyvereit, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátor városában. A csatában szerzett hadizsákmányból két templom is épült Bátorban, 1484 és 1494 között építették fel a ma is álló minorita templomot és a mellette álló ferences kolostort, mely ma is római katolikus templom, míg 1484 és 1511 között épült fel a Szent György tiszteletére felszentelt templom, mely a XVI. század folyamán református templommá vált, mikor az ecsedi Báthoriak áttértek a kálvinista hitre.

20170304_134332_richtone_hdr.jpgA nyírbátori minorita templom

20170218_133646.jpgA nyírbátori református templom

Mindkét templom a késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása, igazi gyöngyszeme.

 

Báthori István Mátyás király (1458-1490) halála után II. Ulászló király (1490-1516) mellé állt, és Kinizsi Pállal 1490. július 4-én szétverték Corvin János – akit Mátyás örökösének tett meg – hadait Csontmezőnél.

20170415_132501.jpgII. Báthori István szobra Nyírbátorban

Az erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres erdélyi vajda zsarnokoskodása miatt a székelyek lázadozni kezdtek, ezért II. Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával 1493-ban lemondatta Báthorit a vajdai címről, aki még abban az évben meghalt és a már majdnem teljesen elkészült bátori minorita templomban temették el, majd később átvitték síremlékét a református templomba.

20170304_130633_richtone_hdr.jpgII. Báthori István szarkofágjának vörös márvány fedele a nyírbátori református templomban

A minorita templomhoz csatlakozó egykori ferences kolostorból kialakított múzeum ma az ő nevét viseli.

 

I. Báthori Miklós váci püspök és I. Báthori András

II. Báthori István testvére volt az az Itáliában tanult I. Báthori Miklós (1440-1506) váci püspök, akinek uradalma alatt Vác felvirágzott, udvara a művészetek fellegvára volt és az ő felügyelete alatt folytak a nógrádi várban nagyszabású építkezések az olasz származású Jacobus Tragurinus építész tervei alapján. A vár Héj Miklós vezette 1949-es feltáráskor megtalálták Báthori püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három sárkányfog címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábláját.

image136.jpgA Báthori család ecsedi ága

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image136.jpg)

Szintén II. Báthori István testvére volt I. Báthori András lovászmester, aki nagyszabású építkezéseket végzett Ecseden, 1492-ben megerősítette a várat, mely messze földön híres, szinte bevehetetlen erődítménnyé vált. (Ezt bizonyítja, hogy az 1620-es évek elején Bethlen Gábor a Szent Koronát az Ecsedi várban őriztette.) Három oldalról láp vette körül, melyen csak csónakkal lehetett közlekedni, az ember gyalogosan beleveszett, a nagyobb hajók pedig megfeneklettek. A negyedik oldalon volt a szárazföld, ahonnan meg lehetett közelíteni a külső két szigetre épült Ecsed települését – melyet a lápba vert, erős cölöpökre épített széles kőfallal vettek körbe, amelyen lőrések is voltak – majd a belső két szigeten álló ecsedi várat. Egy hosszú fahíd vezetett a Kraszna folyón keresztül Ecsed városából a külső várba, melynek két végén egy-egy földbástya állt.

ecsed_vara.jpgAz ecsedi Hűség vára

(Kép: http://perjatszokor.blogspot.hu/2015/11/az-ecsedi-es-somlyodi-bathori-csalad.html)

A bástyák védelmében szárazmalom, darabontház és egyéb gazdasági épületek húzódtak. Egy másik hídon lehetett bejutni a külső várból a vár központi részébe, a belső várba, ami a mai Nagyecsed község északi részén, a Győrtelekre vezető út melletti dombon, a láp legbelső, negyedik szigetén állt. A belső vár legfontosabb építménye egy szabálytalan négyszög alakú, kőből emelt várkastély volt, pincékkel és kétszintes lakótermekkel. A belső várban négy, hatalmas kőből épült bástya állt – melyek lakó- és raktárhelyiségként is funkcionáltak –, ezek nevei: Báthory, Késcsináló, Dobolyi és Csaholyi- bástyák voltak. I. Báthori András fiai vitték tovább az ecsedi ágat, mivel sem II. Báthori István erdélyi vajdának, sem Báthori Miklós váci püspöknek nem voltak utódai.

 

III. Báthori István nádor, I. Báthori György és II. Báthori András

III. Báthori István – aki az 1480-as évek közepén született – I. Báthori András fia, jellegzetes figurája volt korának. A gyengekezű II. Ulászló király, majd a gyermek II. Lajos király (1516-1526) uralkodása alatti zűrzavart kihasználva egyre nagyobb hatalomra tett szert, az ország egyik legbefolyásosabb oligarchájává vált. Budai várnagy, majd temesi főispán, aki részt vett a Dózsa György vezette parasztsereg elleni harcokban. A köszvénye miatt „sánta” gúnynévvel illetett Báthori megverte Dózsa előőrseit az apátfalvi csatában, azonban elbizakodottsága miatt azt hitte, hogy a parasztok főseregét győzték le, ezzel elfojtva a lázadást. A Nagylaknál győzelmi lakomát ülőket azonban Dózsa főserege meglepte, Báthorinak csak szerencsével sikerült elmenekülnie.

parasztok_tamadasa.jpgIII. Báthori István Temesvárra menekült a parasztsereg elől

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy-f%C3%A9le_parasztfelkel%C3%A9s)

Nem sokkal később Dózsa körbevette és egy hónapig ostromolta Temesvárt, amit az oda visszahúzódó Báthori védett. A kelepcéből Szapolyai István mentette meg, aki seregével megtámadta az elhúzódó ostromban demoralizálódó felkelőket, és súlyos vereséget mért rájuk. Dózsa György is fogságba esett, ezzel a parasztfelkelést leverték. Az 1516-ban trónra kerülő II. Lajos egyik nevelője Báthori lett, aki 1519-től az ország nádora, mely tisztségéből kétszer leváltották – törvénytelen ügyei miatt (sikkasztás és hamis pénz veretése) – de mindkétszer vissza is helyezték. Mint nádor, részt vett a tragikus kimenetelű mohácsi csatában (1526), ahonnan szolgája pihent lován tudott csak elmenekülni.

20120828-mohacsi-csata-ii-lajos-holttestenek.jpgMegtalálják II. Lajos király holttestét a mohácsi csatatéren 1526-ban, III. Báthori István nádor el tudott menekülni a csatából

(Kép: http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150828-mohacsi-csata-ii-lajos-kiraly-szulejman-szultan-ibrahim-nagyvezir-tomori-pal-szapolyai-janos.html)

 

A trónharcok során I. Ferdinánd (1526-1564) mellé állt, aki megerősítette nádori tisztségében, és négy hegyaljai várral – köztük Tokajjal – jutalmazta hűségét. 1528-ban Magyarország helytartója lett, adományként megkapta Ferdinándtól – akinek több ízben is folyósított kölcsönöket – hatalmas uradalmai mellé Kőszeget és Dévényt is, utóbbi helyen halt meg 1530-ban, utódja nem volt. Testvérei I. Báthori György főlovászmester és somogyi ispán, akinek szintén nem születtek gyermekei, valamint II. Báthori András szatmári és szabolcsi főispán – utóbbi 1523-24 között somlyói Báthory István erdélyi vajdával, a híres somlyói Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apjával közösen – aki 1511-ben befejezte a nagybátyja, az 1493-ban elhunyt II. Báthori István által elkezdett bátori templom építését, melyet Szent György tiszteletére szenteltek fel.

image137.jpg

A későbbi ecsediek

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image137.jpg)

Báthori András az 1526-os mohácsi csatában a nyírségi csapatok parancsnoka volt, majd a trónharcok során, testvérével III. Báthori István nádorral ellentétben, Szapolyai János királyt (1526-1540) támogatta tárnokmesterként. Fiai II. Báthori György, III. Báthori András (Boneventura) országbíró, tárnokmester és II. Báthori Miklós országbíró vitték tovább az ecsedi ágat. A fent említett három Báthorinak – III. Istvánnak, I. Györgynek és II. Andrásnak – volt a lánytestvére Báthori Magdolna (a családfán Bora néven szerepel), aki Perényi Imre nádor első felesége volt. Az ő gyermekük volt Perényi Ferenc váradi püspök és Perényi Péter koronaőr, a XVI. századi magyar történelmi egyik jellegzetes alakja, aki a Szent Koronát 1526/27-ben füzéri várában őriztette, kiépítette Patak várát, átépíttette az egri és az ónodi várakat. Perényi Péter és Perényi Ferenc örökösödési szerződést kötöttek III. Báthori Istvánnal és II. Báthori Andrással.

 

III. Báthori András (Bonaventura), II. Bátori György és II. Báthori Miklós

III Báthori András (Bonaventura), mint I. Ferdinánd híve, több megye főispánságát is elnyerte, 1544 és 1554 között tárnokmester. Megpróbált közvetíteni a Habsburg udvar és Erdély között, az egyeztetések eredményeként írták alá 1549. szeptember 8-án Bátorban Izabella anyakirályné és Habsburg Ferdinánd császár megbízottai az Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését kimondó szerződést, amelyet bátori egyezménynek neveznek.

20170415_125652.jpgFráter György balra és III. Báthori András (Bonaventura) jobbra a bátori egyezmény egyeztetésekor

A megállapodás – mely a pálos szerzetes Fráter György, és I. Ferdinánd biztosa, ifjabb Salm Miklós országos főkapitány tanácskozása nyomán született – értelmében Erdély a tiszántúli részekkel együtt János Zsigmond halálát követően visszaszállt volna a magyar királyságra, vagyis I. Ferdinándra és utódaira. 1551-ben Fráter György lemondatta Izabella királynét és János Zsigmondot, aztán átadta Erdélyt Ferdinándnak, akinek biztosai Báthori András, Giovanni Battista Castaldo generális és Nádasdy Tamás sereggel vonultak Kolozsvárra. Ezt követően indult meg a törökök büntető hadjárata 1552-ben, mely során elestek többek között Temesvár, Solymos, Lippa, Szolnok, Veszprém, Drégely, Buják, Szécsény és Hollókő várai. A török előrenyomulás végül Eger várának falai alatt torpant meg, ugyanis Dobó István és hős katonái sikeresen visszaverték az ostromot. Az Erdélybe bevonult Castaldo 1551. december 17-én – Ferdinánd császár jóváhagyásával – alvinci kastélyában kegyetlenül meggyilkoltatta a 69 éves Fráter György esztergomi érsek, bíborost, korának egyik legnagyobb alakját. 1552 áprilisában Ferdinánd Fráter György utódjaként Báthori Andrást nevezete ki erdélyi vajdának, mely posztról ő 1553 tavaszán lemondott. 1554-től 1566-ban bekövetkezett halálig országbíró, utódai nem voltak. Testvére II. Báthori György feleségül vette somlyói Báthory Annát – aki Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király testvére volt – így a család két ága egyesült. Az ő házasságukból született V. Báthori István, az utolsó ecsedi Báthori és a hírhedt Báthori Erzsébet – 1560. augusztus 7-én látta meg a napvilágot Bátorban, majd gyermekéveit Ecseden töltötte –, akinek alakját rémséges legendák övezik.

20170304_133059.jpgEcsedi II. Báthori György és somlyói Báthory Anna házassága összekötötte a család két ágát

Báthori György és Báthory Anna buzgó támogatói voltak a kálvinizmusnak, az ő idejükben lett a bátori Szent György templomból református templom. Bonaventurának szintén testvére volt II. Báthori Miklós, aki eredetileg János Zsigmond híve volt, de testvére András (Bonaventura) unszolására átállt Ferdinánd pártjára 1561-ben, emiatt János Zsigmond ostrom alá vette Ecsed várát és városát, azonban azokat nem tudta elfoglalni. 1568-ban testvére, András után ő is országbíró lett, mely tisztséget 1584-ben bekövetkezett haláláig viselte. Felesége Losonczi Fruzsina, az 1552-ben Temesvár török ostromakor hősi halált halt Losonczi István lánya volt. 1567-ben – 35 évesen – meghalt Perényi Péter koronaár fia, Gábor és birtokait, köztük Füzér várát, a hozzá tartozó uradalommal együtt – egy korábban megkötött örökösödési szerződés alapján – ecsedi II. Báthori Miklós országbíró és II. Báthori György szerezte meg. Báthori György és Miklós halálát követően Füzért György fia, V. Báthori István országbíró örökölte. 

A vetkező bejegyzésemben az utolsó ecsedi Báthoriakról, valamint a somlyói Báthoryakról lesz szó, utóbbiak közül öt erdélyi fejedelem is kikerült.

 

Források és ajánlott oldalak:

http://erdely.ma/multidezo.php?id=7850&cim=a_bathory_csalad_osszetartozasa_es_szetvalasa

http://mek.niif.hu/04700/04750/html/143.html

http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/109-134.pdf

http://www.bathorivarkastely.hu/hu/tortenet/

http://epa.oszk.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf

https://www.youtube.com/playlist?list=PLUZmY-7kJOAo0SyiDWEDhZ_XUprcIopu4

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6712549037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.