Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

A Báthori (Báthory) család története - II. rész

Az utolsó ecsedi Báthoriak, valamint a somlyói Báthoryak

2017. június 07. - Egri Gábor

Az előző bejegyzésemben a korai Bátoriakat mutattam be, valamint a család ecsedi ágának történetét kezdtem el leírni. Jelen írásomat az utolsó ecsedi Báthorival – zsoltáros Báthori István országbíróval – kezdem, majd áttérek a Báthory család somlyói ágának rövid ismertetésére.

Ecsedi V. Báthori István országbíró

Az ecsedi ág utolsó férfitagja – ecsedi II. Báthori György és somlyói Báthory Anna fia – V. Báthori István (1555-1605), Habsburg Rudolf császárt támogatta, nagy tekintélyű főúr volt, akit a császár 1585-ben országbíróvá nevezett ki. Ecsedi udvara hosszú ideig az országrész legjelentősebb szellemi központja volt, európai műveltségű humanisták és prédikátorok vették körül. Zsoltárai és a szentháromság kérdéséről írt munkája kéziratban maradt fenn, melyeket a nyírbátori Báthori István Múzeum őriz.

400.jpgEcsedi Báthori István szobra Nagyecseden

(Kép: http://www.szatmarikisterseg.hu/kisterseg/latnival.htm)

Ő vitette át a templomépítő, a kenyérmezei csatában győztes II. Báthori István erdélyi vajda síremlékét a minorita templomból a református templomba a stallumokkal együtt. Fiatal korában a török ellen harcolt, később már nem nagyon mozdult ki ecsedi birtokáról – a várat megerősítette –, még az országgyűlésekre sem ment el. 1601-ben örökbe fogadta unokatestvére somlyói Báthory István – a híres Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király unokaöccsének – árváit, Báthory Gábor későbbi erdélyi fejedelmet és Báthory Annát. Báthory Gábor az ő hatására tért át a kálvinista hitre. Ecsedi Báthori Istvánt – aki élete végén Bocskai István mellé állt – 1605-ben bekövetkezett halálát követően, végrendeletének megfelelően a bátori református templomban helyezték örök nyugalomra, szarkofágját Báthory Gábor faragtatta.

20170304_130532_richtone_hdr.jpgBáthori István szarkofágja a nyírbátori református templomban

Halálával kihalt a Báthori család ecsedi ága, hatalmas vagyona – benne az ecsedi vár, Bátor és a környező birtokok – a somlyói ágra, Báthory Gáborra szálltak.

A tragikus sorsú ecsedi Báthori Erzsébet, „aki szűz lányok vérében fürdött”

Báthori István testvére volt Báthori Erzsébet, akit a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc grófhoz – Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya fiához –, a végvári harcok egyik legjelentősebb hadvezéréhez, a híres „fekete béghez” adtak feleségül.

bathory-erzsebet.jpgBáthori Erzsébet Nádasdy Ferenc grófhoz ment feleségül

(Kép: http://ujszo.com/online/kultura/2014/08/19/bathory-erzsebet-a-csejtei-rem-400-eve-halt-meg)

1604-ben Nádasdy meghalt, így a megözvegyült Báthori Erzsébetre maradt két lányuk – Anna és Katalin – és fiúk, Pál nevelése, valamint az ország egyik leghatalmasabb birtokrendszerének igazgatása. Valószínűleg birtokainak elkobzása volt az ellene felhozott hamis és koncepciós vádak („Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett.”) indítéka, valamint az, hogy támogatta unokaöccsét, somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelmet, aki szemben állt a Habsburg-párti magyar főurakkal.

20170107_125946_richtone_hdr.jpgA híres vérfürdő jelenete a nyírbátori Báthori várkastély panoptikumában

Báthori Erzsébetet 1610. december 29-én tartóztatta le személyesen Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, mely során a cselédek kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek. Eszerint Erzsébet okkult tanokkal foglalkozott, és fiatalságát, szépségét annak köszönhette, hogy szolgálóleányainak vérében fürdött. Thurzó György nádor azzal vádolta, hogy hatszáznál is több leány életét oltotta ki, bár e vádat nem sikerült bizonyítani. Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban tartották fogva halála napjáig, szobájának ajtaját befalazták és az elborult elméjű nő végül 1614. augusztus 21-én halt meg. Gyermekei közül Nádasdy Anna Zrínyi Miklóshoz – a szigetvári hős Zrínyi Miklós unokája, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós nagybátyja – ment feleségül, de házasságukból gyermek nem született. Nádasdy Katalint egy másik tehetős főúri család sarja, Homonnai Drugeth György vette el. Nádasdy Pál fiát, Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért I. Lipót császár 1671-ben – Zrínyi Péterrel és Frangepán Ferenc Kristóffal együtt – lefejeztette.

A somlyói Báthoryak: Báthory István erdélyi vajda

A család somlyói ága nem játszott olyan kiemelkedő szerepet Bátor (Nyírbátor) történelmében, – tekintettel arra, hogy Erdély területén voltak a birtokaik – azonban ebből az ágból került ki öt erdélyi fejedelem is. A korai Bátoriakról szóló bejegyzésemben II. Báthory Miklósnál hagytuk ott őket, akinek a fia Báthory István (1477-1534) Szapolyai János familiánsa volt.

image133.jpgA Báthory család somlyói ága

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image133.jpg)

 

1523–24-ben ecsedi II. Báthori Andrással együtt lett szabolcsi ispán, majd mikor Szapolyait 1526-ban királlyá választották, az megtette őt erdélyi vajdának.

Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király

Báthory Istvánnak négy fia – Báthory István, Báthory Kristóf, Báthory András és Báthory Miklós – és négy lánya – Báthory Erzsébet, Báthory Zsófia, Báthory Anna és Báthory Katalin – született. Közülük Báthory István (1533-1586) 1571-től erdélyi fejedelem, majd 1576-tól lengyel király, de közben Erdély trónjáról sem mondott le.

bathory_istvan.pngBáthory István erdélyi fejedelem és lengyel király

(Kép: http://perjatszokor.blogspot.hu/2015/11/az-ecsedi-es-somlyodi-bathori-csalad.html)

Előbb vajdaként bátyja, Báthory Kristóf – akinek a felesége Bocskai István testvére, Bocskai Erzsébet volt – kormányozta a fejedelemséget, majd az ő halála után, 1581-ben Kristóf fia, Báthory Zsigmond lett a vajda.

bathory_kristof.jpgBáthory Kristóf bátyja távollétében vajdaként irányította az Erdélyi Fejedelemséget

(Kép: http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index187.html)

 

Báthory István 1586-ban halt meg, utódja nem volt, a Krakkóban található waweli székesegyház kriptájában temették el.

20150411_121440.jpgBáthory István sírja a waweli székesegyházban

Testvérének, Báthory Annának (a családfán Zsófia néven szerepel) harmadik férje ecsedi II. Báthori György lett, így a család két ága egyesült. Szintén Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, Báthory Kristóf és Báthory Anna testvére volt Báthory András szatmári kapitány, akinek három fia – István, Boldizsár és András – közül kettő: Báthory Boldizsár és Báthory András bíboros, ha rövid időre is – mert mindkettőjüket meggyilkolták –, de szintén erdélyi fejedelmek voltak.

Báthory Zsigmond, Báthory Boldizsár és Báthory András erdélyi fejedelmek

Báthory Istvánt az Erdélyi fejedelemség trónján 1586-ban unokaöccse, az ingatag jellemű, következetlen és kapkodó politikát folytató Báthory Zsigmond (1572-1613) – Báthory Kristóf és Bocskai Erzsébet fia – követte, akinek anyai nagybátyja Bocskai István volt. Bocskai Erzsébet és Bocskai István apja, bocskói Bocskai György, míg az anyjuk lekcsei Sulyok Krisztina volt, az egri hős Dobó István feleségének, lekcsei Sulyok Sárának a testvére.

bathory_zsigmond.jpgBáthory Zsigmond kapkodó politikájával lerombolta, amit nagybátyja, Báthory István felépített

(Kép: http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index188.html)

Az 1593-ban kitört tizenöt éves háborúban Bocskai tanácsára Zsigmond a Habsburgok oldalára akart állni, azonban az erdélyi országgyűlés a fejedelem tervezetét nem fogadta el, ezért Báthory Zsigmond 1594-ben lemondott a trónjáról unokatestvére, a török párti Báthory Boldizsár – Báthory András (akinek három fia: Boldizsár, András, István és egy lánya, Erzsébet volt, utóbbi második férje az egri hős Dobó István fia, Dobó Ferenc lett) fia – javára. Amikor Báthory Zsigmond néhány héttel később Bocskai segítségével a hatalmat visszavette, az ellenzéki urakat, köztük unokatestvérét Báthory Boldizsárt elfogatta és Szamosújvár börtönében még abban az évben megfojtatta.

bathory_boldizsar.jpgBáthory Boldizsárt unokatestvére, Báthory Zsigmond gyilkoltatta meg

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Boldizs%C3%A1r)

Az 1596-os mezőkeresztesi vereséget követően – félve a törökök bosszújától – Zsigmond ismét lemondott a fejedelmi trónról, majd 1598-ban katonai puccsal újra elfoglalta azt. 1599-ben hazahívta lengyel honból másik unokatestvérét, Báthory András bíborost, az öt évvel korábban meggyilkoltatott Báthory Boldizsár testvérét, és lemondott javára a trónról. A bíborost azonban nem fogadták el az erdélyi nemzetek közül a szászok és a székelyek, valamint sem a törökök, sem a Habsburgok nem támogatták. Még 1599-ben támadás érte a belső ellentétek miatt meggyengült Erdélyt, Rudolf császár felbujtására II. Mihály havasalföldi vajda – aki Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) néven erdélyi fejedelem lett – a hozzá csatlakozott székelyek segítségével Sellenberknél legyőzte Báthory András fejedelem seregét, a Lengyelország felé menekülő bíborost Csíkszentdomokos határában egy székely lófő, "Ördög" Balázs Mihály egy fokossal meggyilkolta. Levágott fejét elküldték Vitéz Mihály vajdának. Csíkszentdomokos lakóit, mint a bíboros-fejedelem halálában közreműködőket, egyházi átokkal és száz évre szóló, pénteken és szombaton tartandó böjttel sújtotta a pápa. 

bathorya.jpgBáthory András bíboros, aki testvéréhez, Boldizsárhoz hasonlóan csak rövid ideig volt erdélyi fejedelem

(Kép: http://tortenelemportal.hu/2013/07/bathory-andras/)

 

1601-ben Báthory Zsigmond ismét visszatért Erdélybe, és negyedszer is fejedelemmé választatta magát, azonban miután a Székely Mózes és Csáky István vezette erdélyi fejedelmi sereget Basta császári tábornagy és Vitéz Mihály havasalföldi vajda egyesült serege Goroszlónál legyőzte, Báthory Zsigmond negyedik alkalommal is lemondott a trónról és ezúttal végleg távozott Erdélyből. Ezután Csehországban élt a császártól kapott jövedelemből, 1613. március 27-én Prágában, utód nélkül halt meg. Mivel sem Báthory Boldizsárnak, sem Báthory Andrásnak nem volt fiú utódja a somlyói ág vagyona harmadik testvérüknek – az 1601-ben elhunyt Báthory István – fiára, Báthory Gáborra szállt. Az árva Báthory Gábort és lánytestvérét Báthory Annát apjuk unokatestvére, ecsedi Báthori István országbíró fogadta örökbe, míg féltestvérük Báthory András valószínűleg Lengyelországban töltötte gyermekéveit. A korábban megkötött, az ecsedi ágat képviselő Báthori György és a somlyói ágból származó Báthory Anna házasságának köszönhetően somlyói Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem, Báthory Boldizsár erdélyi fejedelem, Báthory András bíboros, erdélyi fejedelem, Báthory István – a későbbi Báthory Gábor erdélyi fejedelem apja –, Báthory Erzsébet (Dobó Ferenc felesége), valamint az utolsó ecsedi Báthori István és testvére, a csejtei börtönben meghalt ecsedi Báthori Erzsébet mind unokatestvérek voltak.

Báthory Gábor, Erdély (Tündérkert) fejedelme

Báthory Gábor (1589-1613) – az ötödik és egyben utolsó Báthory, aki Erdély fejedelme lett – katolikusnak született, ám gyámapja, a zsoltáros ecsedi Báthori István hatására áttért a kálvinista hitre. Gábor és testvére Anna 1601-ben váltak árvákká, ekkor halt meg apjuk, Báthory István, és mivel apjuk testvéreinek – a meggyilkolt Báthory Boldizsárnak és Andrásnak, akik rövid ideig erdélyi fejedelmek voltak – nem voltak leszármazottai, a somlyói családi vagyont Báthory Gábor örökölte. 1605-ben meghalt az utolsó ecsedi Báthori István országbíró, akinek hatalmas vagyona az általa örökbe fogadott ifjú és törtető Báthory Gáborra szállt, így az ő kezében egyesült a Báthoryak (somlyóiak és ecsediek) minden vagyona.

bathory_gabor.jpgBáthory Gábor kezében egyesült az ecsedi és a somlyói ág vagyona

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_G%C3%A1bor_erd%C3%A9lyi_fejedelem)

Báthory Bocskai István erdélyi fejedelem udvarában ismerkedett meg többek között Bethlen Gáborral és Rákóczi Györggyel, akik később szintén erdélyi fejedelmek lettek. 1608-ban a Bocskait követő idős főúr, Rákóczi Zsigmond – a Rákócziak hatalmának megalapozója, akit a szerencsi református templomban temettek el – lemondott a fejedelmi trónról Báthory Gábor javára. A források szerint Báthory erőszakos kormányzásával, kivégzéseivel, pénzszórásával és erkölcstelen magánéletével – ivott és mások feleségét, lányait csábította el – elidegenítette az erdélyi rendeket, azonban a legtöbb forrás a Báthoryt a fejedelmi trónon követő Bethlen Gábor idejében született, így nem lehet elfogulatlannak nevezni őket. Szilágyi Sándor Báthory Gábor fejedelem története című könyvét így kezdi: „A történetírás Báthory Gábor jellemét bizonyos tekintetben elfogultan fogta fel, s uralkodását túlságosan fekete színekkel ecsetelé... őt vádolják békeszegéssel, pedig neki minden háborúja önvédelemből származott, őrült zsarnokak festik, pedig kegyetlenségei nem az általa felidézett viszonyokból folytak.” Báthory rövid ideig, mindössze öt évig uralkodhatott, amikor a korábbi fejedelmi tanácsosa, Bethlen Gábor ellene fordult és a törökök támogatásával a fejedelmi trónra tört. A mindössze 24 esztendős Báthoryt 1613. október 27-én, Váradon, a korábban támaszainak számító hajdúk gyilkolták meg, bosszúból Nagy András hajdú főkapitány kivégeztetéséért. „A történeti valóságot – megítélésünk szerint – mindenekelőtt maga Bethlen Gábor torzította el egyes leveleiben, valamint az ő elmondásai, útmutatásai alapján dolgozó egykorú udvari historikusai. A kellő ismeretek hiányából, gyakorta elfogultságból származó torzult portré uralkodik a mai köztudatban is mind Bethlen, mind Báthory alakjáról és a köztük lévő kapcsolat alakulásáról" írja Nagy László Tündérkert fejedelme Báthory Gábor című könyvében.

20170107_131556_richtone_hdr.jpgBáthory Gábor mellszobra a nyírbátori református templom előtt, ahol végső nyugalomra helyezték

Báthory Gábor sorsa kísértetiesen emlékeztet  IV. Kun László magyar király tragédiájára, akit hasonló kétségek gyötörtek, megpróbálta konszolidálni az országot, azonban amikor ez a kísérlete egyes érdekkörök ellenállása miatt kudarcba fulladt, a források szerint uralkodóhoz méltatlan életmódot kezdett folytatni, sokat italozott és hírhedt volt nőügyeiről. A királyt – aki a Báthory család ősének, Berecknek adományozta Bátor birtokát – végül kedvelt kunjai gyilkolták meg bosszúból 1290-ben. 1613-ban tehát meghalt Prágában Báthory Zsigmond, majd Báthory Gábor, egy évvel később pedig követte őket az ártatlanul meghurcolt és a csejtei várban befalazott ecsedi Báthori Erzsébet is. A legenda szerint a meggyilkolt fejedelem, Báthory Gábor holtteste tizenöt éven keresztül temetetlenül feküdt Bátorban és csak 1628-ban került sor Bethlen Gábor utasítására a temetésre a református templomban.

„Báthory Gábor nagy lélek volt: a legkülömb, akit valaha ifjúban remélhettünk: igazi tündérkirályfi, de a tündérek nem e világra valók...

Aki emberfia magasabb szellemekkel fog kezet: belepusztul a szerencsébe ...”

/részlet Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első könyvéből/

A „boszorkány” Báthory Anna

Báthory Annának – Báthory Gábor testvérének – is hasonló koncepciós eljárással kellett szembenéznie, mint amilyennel nagynénje, ecsedi Báthori Erzsébet is szembekerült. Anna – aki korán elvesztette a szüleit és gyámapja, Báthori István ecsedi birtokán nőtt fel – előbb tizennégy éves korában Bánffy Dénessel kötött házasságot 1608-ban, majd annak halála után Jósika Zsigmondhoz ment feleségül 1613-ban, azonban az év októberében meggyilkolták bátyját, az erdélyi fejedelmet, ezzel Anna sorsa is tragikus fordulatot vett.

anna-bathory.jpgBáthory Anna, akit nagynénjéhez, Báthori Erzsébethez hasonlóan koncepciós eljárás keretében fosztottak meg vagyonától (Kép: http://torimaskepp.blog.hu/2017/04/28/boszorkany_volt-e_bathory_anna)

1614-ben az új fejedelem, Bethlen Gábor pert indított Báthory Anna ellen, boszorkánysággal vádolta, és nem ismerte el Jósika Zsigmonddal kötött házasságát. 1618-ban és 1621-ben kicsapongó, házasságtörő életmódjáért, vérfertőzésért – a vád szerint testvérével, Báthory Gáborral volt nemi kapcsolata –, gyermekének megöléséért és bűbájosságáért még további két pert indítottak ellene, melyekben végül fő- és jószágvesztésre ítélték. A per valójában az Anna kezén lévő Báthory birtokok megszerzésére irányult, így miután Bethlen a török segítségével megszerezte az erdélyi fejedelmi trónt az ifjú Báthory Gábortól, rátehette a kezét az üldözött Báthoryak hatalmas vagyonára is.

20161203_154803_richtone_hdr.jpgA meggyilkolt Báthory Gábort Bethlen Gábor követte az Erdélyi Fejedelemség élén

Anna végül Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől kegyelmet kapott és csupán birtokaitól fosztották meg, ami szintén az ártatlanságát bizonyítja, hiszen amint lemondott a hatalmas vagyonáról, ejtették az ellene felhozott koholt vádakat. A meghurcolt nő Lengyelországba menekült, ahonnan csak Bethlen 1629. november 15-én bekövetkezett halálát követően tért vissza. 1636-ban bekövetkezett haláláig Eszterházy Miklós nádor udvarházában élt a Királyi Magyarországon kegyelemkenyéren.

Báthory András, az utolsó férfi Báthory

Báthory András – aki Báthory Gábor és Báthory Anna féltestvére volt – maradt az utolsó Báthory, aki örökölte a hatalmas vagyont, azonban 1637-ben fiú utód nélkül halt meg, vele pedig a nagy múltú Báthory család férfiágon kihalt. Lánya az 1629-ben született Báthory Zsófia II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége lett, nagyanyja II. Rákóczi Ferencnek. Ő mentette meg a Wesselényi-féle összeesküvésben Nádasdy Ferenccel, Zrínyi Péterrel és Frangepán Ferenc Kristóffal együtt részt vevő fiát – I. Rákóczi Ferencet – a halálos ítélettől.

bathory_zsofia_1629.jpgBáthory Zsófia volt a híres család utolsó sarja (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Zs%C3%B3fia)

Ecsed vára is a Rákócziak birtokába került, melyet a Rákóczi-szabadságharcot követően a Habsburgok teljesen leromboltattak. Az egykor bevehetetlen erősség köveit a szatmári béke után Károlyi Sándor vitette el, ami pedig megmaradt, azt a környékbeli lakosság hordta szét és építkezésekhez használták fel, például a bátori minorita templom XVIII. századi újjáépítése során, mely a reformátussá vált Báthoriak alatt pusztulásnak indult. A vár megmaradt romjait teljesen elnyelte a láp. Az egykori vár területén feltárt tárgyakat – ágyúgolyók, ezüstpénzek, cserép és épülettöredék – a helyi múzeumban, a Berey József Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria épületében őrzik.

Források és ajánlott irodalom:

Aki többet szeretne megtudni a Báthoriakról – erről a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó családról és tagjairól – azoknak a következő könyveket ajánlom elolvasásra: Passuth László Négy szél Erdélyben című történelmi regénye Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel királyról szól, míg Sárkányfog című regényében az Erdélyt romlásba taszító Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem életét követhetjük nyomon.

passuthn.jpgPassuth László két történelmi regényt is szentelt a Báthory családnak

(Kép: http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/passuth/passuth.html)

Bethlen Farkas Erdély történetének IV. része is Báthory Zsigmond viharos uralkodásáról szól. Érdemes elolvasni Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját, melynek első kötete – a Tündérkert – Báthory Gábor erdélyi fejedelemségét mutatja be, míg a másik két kötet főszereplője Bethlen Gábor. Szintén a tragikus sorsú Báthory Gáborról olvashatunk Nagy László Tündérkert fejedelme címet viselő könyvének lapjain, aki felbukkan testvérével Báthory Annával együtt Makai Sándor Ördögszekér című művében. Móricz és Makai művében is tetten érhetők a Bethlen Gábor által koholt vádak, amelyekre alapozva előbb megszerezte a fejedelemséget Báthory Gábortól, majd rátette a kezét Báthory Anna vagyonára. Nagy László könyvének, A rossz hírű Báthoryaknak témája Báthory Zsigmond, Báthory Gábor, Báthory Anna mellett ecsedi Báthori Erzsébet is, akinek sorsát A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet címen megjelent könyvében Péter Katalin próbálja meg tisztázni. Ugron Zsolna erdélyi származású író 2013-ban megjelent regénye, az Erdélyi menyegző központi alakja Báthory Anna.

„Óh szép nemzetségim, vitéz Báthoryak,

Szánjatok, hol vagytok, mert vadak, madarak

Siratnak kik szánnak sok jó vitéz ifjak

Erdélyi urakban kik el maradtanak.”

 

/Báthory Gábor halotti búcsúztatója –

részlet Nagy László Tündérkert fejedelme című könyvéből/

 A következő két bejegyzésemben a Báthori család névadó településének három épületét – a Báthori várkastélyt, a református és a minorita templomot – fogom bemutatni.

 Végül két videó Báthori Erzsébettel kapcsolatban:

 

 

Források és ajánlott oldalak (a fentebb ismertetett könyveken kívül):

http://erdely.ma/multidezo.php?id=7850&cim=a_bathory_csalad_osszetartozasa_es_szetvalasa

http://mek.niif.hu/04700/04750/html/143.html

https://erdelyinaplo.ro/szabadido/bathory-erzsebet-mitosz-es-valosag

https://www.google.hu/?gws_rd=ssl#q=erd%C3%A9ly+b%C3%A1thory

http://tortenelemportal.hu/2013/07/bathory-andras/

http://epa.oszk.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf

http://mek-oszk.uz.ua/11400/11465/11465.pdf

http://torimaskepp.blog.hu/2017/04/28/boszorkany_volt-e_bathory_anna

http://www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/BiroVencekBathory.pdf

https://www.youtube.com/playlist?list=PLUZmY-7kJOAo0SyiDWEDhZ_XUprcIopu4

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8412557113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.