Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Nyírbátor – a Báthori várkastély és a református templom

Történelmi emlékhelyek Nyírbátorban

2017. június 10. - Egri Gábor

Az előző két bejegyzésemben (lásd itt és itt) a Báthori család történetét mutattam be röviden, most pedig három olyan nyírbátori épületről lesz szó – a várkastélyról, a református templomról és a minorita templomról – melyek a Báthori családhoz kötődnek. Bátor települését IV. (Kun) László király (1272-1290) adományozta Bereck de Rakamaznak 1279-ben, aki aztán birtokainak központjává tette és a nevét is megváltoztatta Bátor Bereckre. A XIV. században Báthori Péter a családi birtokokon történő osztozkodáskor megkapta Ecsed és a hozzá tartozó Bátor birtokát, tőle számítjuk a Báthori család ecsedi ágát, akik Nyírbátor történelmében fontos szerepet játszottak.

A Báthori várkastély története

A Báthori család valamikor a XIV-XV. században egy udvarházat épített a Krisztus teste nevű kápolna közelében. Ezt az udvarházat bővítette ki és építette át a kenyérmezei csatában győztes II. Báthori István erdélyi vajda és országbíró a XV. század végén. A várkastély épületeit palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett.

nyirb2.jpgA Báthori család várkastélya a XVI. század elején

(Kép: http://mult-kor.hu/20080404_hetvegi_varkalauz_nyirbator)

1549. szeptember 8-án III. Báthori András (Bonaventura) közreműködésével a várkastélyban kötötték meg Izabella anyakirályné (Szapolyai János király özvegye) és Habsburg Ferdinánd császár megbízottai a bátori egyezményt, amelyben Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését mondták ki. 1560. augusztus 7-én Bátorban látta meg a napvilágot a később meghurcolt és a csejtei várba bezárt és befalazott ecsedi Báthori Erzsébet. Négy évvel később, 1564-ben János Zsigmond erdélyi hadai több várral és várossal együtt Bátor várát is elfoglalták.

20170415_124808.jpg1549. szeptember 8-án itt kötötték meg a bátori egyezményt

Bátor utolsó Báthory birtokosa – az ecsedi ág 1605-ben férfiágon történő kihalását követően – az 1613-ban Váradon meggyilkolt somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelem volt. A Báthori család férfiágon történő kihalását követően Bátort a Rákóczi család szerezte meg 1648-ban. Báthory András lánya, Báthory Zsófia II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége lett, és ő volt a nagyanyja II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek.

20170415_131809.jpgA várkastélyt a Báthori család XVII. században bekövetkezett kihalását követően a Rákócziak, majd a Bethlen és a Károlyi család birtokolta

A várkastély – melyet később többek között a Bethlen és a Károlyi család is birtokolt – a XVIII. századra már erősen romos állapotba került, ekkor már csak az úgynevezett északi palota, az egykori konyha és ebédlőépület volt használható állapotban, amit magtárnak alakítottak át, míg a többi épületet lebontották.

800-phppi9ili-magtar.jpgAz északi palotát magtárnak alakították át, a többi épületet lebontották

(Kép: http://epiteszforum.hu/vita-egy-nyirbatori-epitmenyrol)

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította az épületet, így a rendkívül rossz műszaki állapotban lévő északi palota az ország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke lett. Régészeti feltárások után 2006-ban a várkastély megmaradt épületét újjáépítették – mely műemlékvédelmi körökben éles vitát váltott ki – és megnyitották a látogatók előtt. Címe: Nyírbátor, Vár utca 1.

20170218_132528.jpgAz újjáépített északi palota 2017 januárjában  

Báthori Panoptikum

A kastély pincéjében kőtár és egy 60-100 férőhelyes, korhű középkori reneszánsz étterem található, míg a földszint és az emelet 2009 óta a Báthori Panoptikumnak ad helyet.

20170107_131252_richtone_hdr.jpgA kastély pincéjében kőtár és egy reneszánsz étterem található

20170107_131221_richtone_hdr.jpgA Báthori Panoptikum bejárata

A belépőjegy áráért – mellyel kapcsolatban a http://www.bathorivarkastely.hu/ címen lehet tájékozódni – öt jelenetben, 45 életnagyságú, hihetetlenül aprólékosan kidolgozott figurát tekinthetünk meg, korhű reneszánsz környezetben. A földszinti bal oldali teremben az 1479-es kenyérmezei csata utáni győztes pillanatok elevenednek meg. A székben a csatában megsebesült Báthori István erdélyi vajda ül, mellette pedig Kinizsi Pált láthatjuk, tőlük balra a török foglyok, jobbra pedig az ünneplő magyar katonák jelennek meg. Kinizsi előtt egy láda utal a törököktől zsákmányolt kincsekre, melyekből aztán Báthori István Bátor két templomát – a minorita templomot és a Szent György templomot, mely később református templom lett – építtette.

20170107_124038.jpgA földszinti bal oldali terem az 1479-es kenyérmezei csata utáni győztes pillanatokat mutatja be

A földszinti jobb oldali teremben az 1549-es bátori egyezményt előkészítő tárgyalásokba tekinthetünk be. Az asztalnál, a történelmi Magyarország domborzati térképének bal oldalán Ferdinánd császár megbízottja, ifjabb Salm Miklós (vagy Niklas Salm) – akinek az apja szintén Habsburg Ferdinánd hadvezére volt, és 1527-ben elfoglalta Budát, majd Bécs 1529-es első török ostroma során szerzett elgennyesedett sebe következtében halt meg vérmérgezésben 70 éves korában – országos főkapitány ül elgondolkodva, míg jobbra, a térkép fölé hajolva Báthori András (Bonaventura) látható. Középen Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, helytartó ül, aki Erdély élén próbált meg egyensúlyozni a török és a Habsburg birodalom között.

20170415_125506.jpgA bátori egyezmény megkötését megelőző tárgyalások a jobb oldali teremben

A háttérben két oldalt az uralkodók láthatóak, akik nem voltak jelen az egyezmény megkötésénél. Balra I. Nagy Szulejmán szultán, míg jobbra a gyermek János Zsigmond (Szapolyai János király fia) és Habsburg Ferdinánd állnak.

20170107_125000_richtone_hdr.jpgKözépkori lakoma a várkastély emeletén

20170107_125351_richtone_hdr.jpgA kandallón a Báthori család címere látható

Az emeleten egy középkori lakoma részlete, valamint a nők akkori helyzetével foglalkozó jelenet tekinthető meg, majd a belső terem Báthori Erzsébet életének három fontos eseményét mutatja be. Középen Báthori Erzsébet mellett megjelenik vádlója Thurzó György nádor, a háttérben Habsburg II. Mátyás császár látható, valamint az előtérben ott ül somlyói Báthory Gábor (Erzsébet unokaöccse) is, aki 1608 és 1613 között volt erdélyi fejedelem, és akit Báthori Erzsébet támogatott.

20170415_130743.jpgThurzó György nádor vádlóan mutat Báthori Erzsébetre

A bal oldali jelenetben a boldog házaspárt, Nádasdy Ferencet (a fekete béget) – a „nagy nádornak” nevezett báró Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya fiát – és Báthori Erzsébetet láthatjuk, míg a jobb oldalon Báthori Erzsébet vérfürdőt vesz a meggyilkolt szűz lányok vérében.

20170415_131225.jpgBáthori Erzsébet és Nádasdy Ferenc

Ez volt az egyik hamis vád, mely alapján Erzsébetet 1610-ben letartóztatták, majd per és ítélet nélkül a csejtei várban tartották fogva haláláig. A Báthori Várkastély tetőterében egy – a legmodernebb technikai berendezésekkel felszerelt, légkondicionált, körpanorámás, reprezentatív – 80-100 fős terem található.

20170107_131319_richtone_hdr.jpg

 Az épület melletti ingyenes parkolóban lehet hagyni a kocsit, és onnan lehet elindulni Nyírbátor középkori emlékeinek – a református és a minorita templomok – felfedezésére.

20170107_133035_richtone_hdr.jpgA várkastély a parkolóból nézve

A református templom körüli szobrok

A Báthori várkastélytól nem kellett sokat sétálni a következő állomásunkig, a református templom épülete (Nyírbátor, Egyház u. 1.) az Édesanyák útjának túlsó oldalán magasodik. A várkastély, valamint a két templom (református és minorita) egy egységet alkotnak, hiszen mindhárom épület a XV. század végén épült egységes koncepció alapján.

20170107_131046_richtone_hdr.jpgA református templom a várkastélyból nézve

A református templom körül több szobor is látható, az első, amit megtekintettünk az Édesanyák útja és a Báthori István utca kereszteződésének közelében álló Báthori István szobor, mely a kenyérmezei csatában győztes erdélyi vajdának és országbírónak állít méltó emléket. Tovább haladva a templom déli oldala felé, feltűnik Báthory Gábor erdélyi fejedelem szobra, a templom mellett álló fa harangtorony előterében pedig Tinódi Lantos Sebestyént láthatjuk elmaradhatatlan hangszerével.

20170218_133646.jpgA református templom délről nézve

A templom északi oldalán, az Egyház utca felől Kodály Zoltán és Liszt Ferenc szobrait tekinthetik meg a látogatók.

20170107_131755_richtone_hdr.jpgA templom északi oldala

A Szent György templom építése

A hagyomány szerint Báthori István erdélyi vajda a kenyérmezei ütközet (1479. október 13.) előtt fogadalmat tett, mely szerint, ha Isten győzelemre segíti a magyarokat, templomot emeltet Bátorban a Mindenható dicsőségére. A Gyulafehérvár melletti győztes csata után a zsákmányból a vajda utasítása alapján két templom építését is elkezdték: egy fogadalmi templomét, mely a Báthori család kápolnája volt eredetileg és egy plébániatemplomét. Előbbi lett később a református templom, míg utóbbi a minorita, bár eredetileg mindkettő katolikus templomnak épült. A mai református templom, melyet Szent György tiszteletére szenteltek fel, a magyar késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. Az építés kezdetének pontos dátumát nem ismerjük, valószínűleg 1484 és 1511 között épült János szerzetes-építész vezetésével. Az építkezést az 1493-ban meghalt Báthori István unokaöccse, II. Báthori András szatmári és szabolcsi főispán fejezte be.

20170107_131800_richtone_hdr.jpgA református templomot a Báthori várkastély (a háttérben) közelében építették fel

Erről tanúskodik a templom déli főbejáratául szolgáló kettős kapu szemöldökén álló latin nyelvű felirat, mely szerint:  „A nagy Isten anyjának a tiszta Szűz Máriának és Szent György vértanúnak tiszteletére a nagyságos András úr, Báthori András fia építette alapjától kezdve kegyeletből saját költségén ezt a templomot.” A szöveg annyiban félrevezető, hogy csak Báthori Andrást említi, aki az építkezést befejezte, Báthori István vajdáról nem emlékezik meg. A vajdát minden bizonnyal a minorita templomban temették el 1493-ban bekövetkezett halálakor, mivel az már majdnem teljesen elkészült addigra, míg a családi kápolna építése csak 1511-ben fejeződött be.

20170304_130047_richtone_hdr.jpg

Református templom lesz a Szent György templomból

A XVI. század közepén az ecsedi Báthoriak áttértek a kálvini hitre, s ezzel a város lakosságával együtt a Szent György templom is reformátussá vált. Báthori György és felesége, somlyói Báthory Anna – akiknek a házasságával egyesült a Báthori család két ága – buzgó támogatói voltak a kálvinizmusnak. Az ő gyermekük volt a hírhedt Báthori Erzsébet, valamint zsoltáríró Báthori István országbíró, aki átvitette a templomépítő, kenyérmezei győztes Báthori István erdélyi vajda síremlékét a minorita templomból a református templomba. Arról nem tudtam meg információkat, hogy a maradványokat is átvitték-e ekkor, így a vajda csontjai még lehet, hogy a minorita templom altemplomában vannak. 1605-ben meghalt Báthori István országbíró, akivel a család ecsedi ága kihalt, vagyonát unokatestvére, somlyói Báthory István árváira hagyta – Báthory Gáborra és Annára –, akiket 1601-ben örökbe is fogadott. Végrendeletében intézkedett a református templomban való eltemetéséről is: „temessenek engemetth az Bathori Zentegyházban, ott az hol immáron… az Syrth megh czináltattam”. Szarkofágját örököse, az 1613-ban Váradon a hajdúk által meggyilkolt Báthory Gábor erdélyi fejedelem faragtatta, akit 1628-ban Bethlen Gábor ugyancsak itt temettetett el.

A Báthori család kihalását követően

Az évszázadok során a templom több kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül, amit részben írásos források, részben az 1960-64 között, Sedlmayrné Beck Zsuzsa tervei alapján végzett műemléki feltárás és helyreállítás igazolnak. 1811-ben befalazták a XVII. században kihalt Báthori család kriptáját az altemplomban, majd 1834-ben földrengés rongálta meg az épületet, amit 1837-ben állítottak helyre. Az 1960-as években végzett helyreállítást követően 2010-ben a templomot, a minorita templommal együtt ismét felújították és a két épületet egy várostörténeti sétánnyal kötötték össze.

nyirbator-reformatus-templom_08.jpghttp://www.karpat-medence.hu/c.php?c=nyirbator-reformatus-templom

Az egyetlen hatalmas teremből álló református templom – mely 44 méter hosszú, 12 méter széles, 20 méter a belmagassága és 31 méter a tetőgerinc magassága – a dombtetőről fenségesen magasodik a tájba. Az épületet a déli homlokzata felől közelítettük meg, amit – ha a délnyugati lépcsőtornyot nem számoljuk, – a lépcsős tagolódású támpillérek hét mezőre osztanak. Az ablakokat csak a nap felé helyezte el a szerzetes-építész – ezért a templom északi oldalán nem is találunk ablakot – az első, délkeleti ablaknál (ahol belül a szentély található) kel fel a nap, és az utolsó, nyugati ablaknál (mely a nyugati kapu felett található) nyugszik le. A déli homlokzat nyugatról számított első mezőjében kis négyszögletes, kőkeretes reneszánsz ablak a karzat világítását biztosítja. A harmadik mező kivételével valamennyi mezőt háromosztású csúcsíves, tagolt kávájú ablakok törik át, csúcsukat négyosztatú halhólyagos kőrácsok ékesítik, melyekben bibliai szimbólumok vannak.

20170218_132728.jpgAz ablakokat csak a nap felé helyezte el a szerzetes-építész

A nyugati kapu feletti ablak felső díszítésében a Paradicsom kertjének élet fája látható, amelyet Isten ültetett Ádámnak és Évának, a másodikon ablakon (mely már a déli homlokzaton van) a kígyó tekervényei láthatók, amely megkísértette és bűnbe vitte Ádámot és Évát. A harmadik ablak halhólyagdíszítésében Jézus Krisztus virága, míg a negyediken a keresztelés vízcseppjei láthatóak. Az ötödiken a Szentlélek lángnyelveit ábrázolták, míg a hatodikon – a délkeleti ablak díszítésén – a három kör a Szentháromságra utal. A templom főbejáratául szolgáló kapu a déli homlokzat harmadik mezőben nyílik, amely elé a XVIII. század második felében törtvonalú oromzattal ellátott zárt előcsarnokot építettek. Az épület északkeleti oldalán áll az emeletes sekrestye, míg a délnyugati sarkához kisméretű, négyszögletes alaprajzú lépcsőtorony kapcsolódik. A torony teteje csak a hajó főpárkányáig ér, és eredetileg is csupán a padlás megközelítésére szolgált.

20170107_131434_richtone_hdr.jpgA templom főbejárata a déli homlokzat harmadik mezőben nyílik, amely elé a XVIII. század második felében törtvonalú oromzattal ellátott zárt előcsarnokot építettek

Mellette a középtengelytől kissé északra tolódva nyílik a gazdagon díszített csúcsíves nyugati kapu, melyen át beléptünk a templomba. A templombelső minden megszakítás nélküli, egyetlen fényben úszó teremből áll, a teljesen egységes terének lenyűgöző hatását az oldalfalak finom tagolódása és az egészet lezáró hatalmas hálóboltozat fokozza.

20170304_125938.jpgA templombelső minden megszakítás nélküli, egyetlen fényben úszó teremből áll, hátul a szentély látható

20170304_125948_richtone_hdr.jpgA templom hálóboltozatos mennyezete

A bal oldalon, a templom északi oldalán látható az 1767-ben készített református szószék, míg a nyugati bejárat felett, a karzaton a gyülekezet több, mint száz éves, három manuálos, 37 regiszteres orgonája, mely 1995-ben lett átépítve és kibővítve.

20170304_130113_richtone_hdr.jpgAz 1767-ben készített református szószék

20170304_130234_richtone_hdr.jpgA nyugati bejárat felett, a karzaton a gyülekezet több, mint száz éves orgonája

A nyugati bejárattal szemben lévő szentély részben látható az 500 éves katolikus oltár, melytől jobbra, a templom déli falába egy reneszánsz hármas papi ülőfülke mélyed, amelyen legfelül hét angyal van, melyből az első öt és a hetedik egyforma, míg a hatodik a többivel ellentétben becsukja a szemét és egy hajpántot visel. Ez Jézus Krisztusnak a nagypénteki váltsághalálára utal (a középkorban a hét első napja a vasárnap volt, így a péntek a hatodik), a hajpánt pedig az ártatlanságát és dicsőségét jelképezi. Emellett az ülőfülkén felül egy reneszánsz húsvéti tojássor is látható, amely a feltámadás győzelmét jelképezi. A szentély bal oldalán – szemben a papi ülőfülkével –, a sekrestye ajtaja mellett egy szentségtartó fülke mélyed az északi falba. A sekrestyébe vezető ajtó felett egy korlát látható, mely a szentélyre nyíló felső imateremhez tartozik. Bátor egykori urai, a Báthori család tagjai hallgatták innen a misét egykoron. A templom északkeleti oldalához épült sekrestyében látható az 1493-ban elhunyt, kenyérmezei győztes, templomépítő Báthori István erdélyi vajda szarkofágjának vörös márvány fedele, melyen Báthori életnagyságban, harci díszben van ábrázolva, zászlaján pedig egy latin rövidítés olvasható (IHS), amelynek jelentése: Jézus emberek Megváltója.

20170304_130633_richtone_hdr.jpgA kenyérmezei győztes Báthori István erdélyi vajda szarkofágjának vörös márvány fedele

A sekrestyében található másik szarkofág az 1605-ben meghalt utolsó ecsedi, zsoltáros Báthori István országbíróBáthory Gábor által faragtatott – kőszarkofágja, aki többek között a magyar nyelvű vizsolyi Bibliának is nagylelkű anyagi támogatója volt.

20170304_130417_richtone_hdr.jpgZsoltáros Báthori István országbíró szarkofágja

Sajnos a szarkofág nem tartalmazza az elhunyt csontjait, mivel azok az altemplomban találhatóak az ott eltemetettek – többek között Báthory Gábor erdélyi fejedelem – maradványai között, és csak alapos és drága kutatással, valamint DNS vizsgálattal lehetne megállapítani a történelem viharai során feldúlt és szétszórt maradványok között, hogy mely csontok kihez tartoznak. A református templom további érdekessége, hogy mivel eredetileg a Báthoriak családi kápolnájának és temetkezési helyének épült, ezért a XVI. század végén nem épült hozzá harangtorony és nem is található benne harang. Csak később 1640-ben – Bethlen István és fia, Péter jóvoltából – készült el a templomtól délnyugatra álló, hatalmas, közel 30 méter magas fa harangtorony.

20170304_132239_richtone_hdr.jpgA templom nyugati oldala és a tőle délnyugatra álló fa harangtorony

A székely mesterek az építése során egyetlen vasszeget sem használtak fel, a torony kizárólag fából épült. A torony alap szerkezete, egy masszív gerenda váz, amelynek gerendáit 1-16-ig középkori sorszámok valamint összeillesztési jelek találhatóak. A sűrű gerendázatot fazsindelyek borítják, felül oszlopos tornác fut körül körben, amelynek mellvéddeszkái és pikkelydíszes íve a legkorábbi fennmaradt magyar építészeti fafaragások.

20170304_131634_richtone_hdr.jpgKilátás a harangtoronyból, a távolban a minorita templom látszik

A harangtorony teteje gúla alakú zsindelyes sátortető, amelynek négy sarkán egy-egy gótikus fa fiatorony található. A fiatornyok szélzászlóin 1778, 1841, 1889, 1928-as évszám szerepel.

A Báthori várkastélyról és a református templomról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Zárásként három videó a Báthori várkastélyról és a református templomról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.bathorivarkastely.hu/hu/tortenet/

http://kirandulastippek.hu/felso-tisza-videke/nyirbator-bathori-varkastely

http://kirandulastippek.hu/felso-tisza-videke/nyirbator-reformatus-templom

http://www.nyirbator.hu/a_keso_gotikus_reformatus_templom

http://www.karpat-medence.hu/c.php?c=nyirbator-reformatus-templom

http://muemlekvedo.hu/Sarkadi-cikk%20korrekturara.pdf

http://mult-kor.hu/20080404_hetvegi_varkalauz_nyirbator

http://mult-kor.hu/20110527_kitapinthato_tortenelem_nyirbatorban

http://epiteszforum.hu/vita-egy-nyirbatori-epitmenyrol

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr112557585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.