Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Füzérradványi Károlyi-kastély

Egykori luxusszálló a Zemplénben, közel a határhoz

2017. június 17. - Egri Gábor

Debrecentől Füzérradvány – mely település az ország északi részén, a szlovák határ közelében található – 150 kilométerre fekszik. Megközelíteni a 37-es számú főúton érdemes, ami Miskolcról indul, és Sárospatakon keresztül jut el Sátoraljaújhelyig.

Mi a 4-es főúton indultunk el Debrecenből Nyíregyháza irányába, ahol rátértünk a 38-as főútra. Rakamazon és Tokajon keresztül értünk el Bodrogkeresztúrra, mely falu után jobbra rákanyarodhattunk az előbb említett 37-es főútra. Sátoraljaújhely után a főút elkanyarodik kelet – a magyar-szlovák határ – felé, mi azonban tovább haladtunk északnyugati irányba, átrobogva a Kazinczy Ferenc által elnevezett Széphalom – ami ma már Sátoraljaújhely része – és Mikóháza főútján. Pálházára beérve az Urunk színeváltozása görögkatolikus templomnál kellett jobbra lefordulni a Dózsa György útról Füzérradvány felé, melyet tábla is jelöl. Innen már csak mintegy 3,5 kilométerre van a Károlyi-kastély, melynek pontos címe: 3993 Füzérradvány, Kossuth út 4/A. A település nem túl nagy, ezért nehéz eltéveszteni a kastélyt, melyet hangulatos, több hektáros park vesz körül.

Radvány a XVII. század végén került a Károlyi család kezébe

A mai kastély elődjének számító épületet a XVI. század végén Réthey Péter építette, az akkor még Radvány nevű településen. Habsburg I. Lipót császár (1657-1705) báró Károlyi Lászlónak – Szatmár vármegye örökös főispánjának – adományozta a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot 1686-ban, Buda visszafoglalásának évében. Ezt követően a radványi kastély a Károlyi-család vadászkastélyaként, uradalmi gazdasági központjaként működött. Károlyi László fia volt a híres gróf, Károlyi Sándor – előbb kuruc, majd császári tábornagy –, aki a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét megkötötte II. Rákóczi Ferenc fejedelem távollétében, 1711. április 30-án Szatmárnémetiben a Vécsey-palotában.

karolyi_sandor_53_255.jpgGróf Károlyi Sándor volt a kuruc felkelők egyik vezére

(Kép: http://reformacio.mnl.gov.hu/szenci_molnar_albert_mondaja_katolikus_fourak_18_szazad_eleji_levelezeseben)

 

Károlyi Ede átépítette a kastélyt

1843-ban Károlyi Ede örökölte a radványi birtokot, aki nagyszabású átépítésbe kezdett, miután feleségül vette gróf Korniss Klarisszát. Az átépítés 1860 és 1870 között zajlott Ybl Miklós és Károlyi Ede tervei alapján, romantikus stílusban.

karolyi_ede2.jpgKárolyi Ede a radványi kastélyon nagyszabású átépítésbe kezdett

(Kép: http://pestipalotak.blogspot.hu/2014/04/a-magnasnegyed-szazadfordulon-hg.html)

Utóbbi tervezte a nyolcszög alaprajzú, vékony, magas tornyot, mely magába foglalja a csigalépcsőt és a zászló tartószerkezetét. Az F alaprajzú épület átmenet a neoreneszánsz és a romantika között, déli és keleti szárnya (előbbi az F betű felső vízszintes szára, míg utóbbi a függőleges szára) emeletes, északi (az F betű alsó vízszintes szára) keresztszárnya földszintes, ezek határolják a kőmellvéddel elzárt díszudvart.

jpg_fotok_php.jpgAz F alaprajzú épület átmenet a neoreneszánsz és a romantika között

(Kép: http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=189)

A déli szárnyban helyezkedtek el a reprezentáció legfontosabb terei és a grófi lakószobák, az északi keresztszárny egyetlen nagy terme a télikert volt, ennek folytatásában helyezték el a kastély lakóinak ellátását szolgáló helyiségeket. A kastély legkarakterisztikusabb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, mely középen loggiával – melynek emeletét később, az 1960-as években beüvegezték – és a jellegzetes toronnyal van ellátva.

Károlyi László átalakította a kastély belső tereit

Károlyi Ede 1879-ben bekövetkezett halálát követően, fia Károlyi László örökölte a kastélyt, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával hozzákezdett a kastély belső tereinek átalakításához. Ennek keretében az 1897-1907 között újjáépült déli szárny földszintjén impozáns tereket alakítottak ki, melynek a díszudvarra néző oldalán helyezkedik el a hosszú, földszinti terem a fekete-fehér-vörös színű márvánnyal burkolt márványfolyosó, mellette pedig a két csavart vörös márványoszloppal díszített nagyszalon.

fuzer3.jpgA két csavart vörös márványoszloppal díszített nagyszalon

(Kép: http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-ede-kastelyanak-atalakitasa-fuzerradvany)

A grófi házaspár csaknem két évtizedig járta a bécsi és itáliai műkereskedéseket – leggyakrabban Firenzében a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak, azzal a céllal, hogy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki a radványi kastélyban, ahova eredeti itáliai reneszánsz és kora barokk bútorokat, textíliákat, művészien faragott kőfaragványokat, ajtó- és kandalló kereteket, domborműveket hozattak. A földszint neoreneszánsz jellegű márványfolyosóján reneszánsz asztalokat, faragott, bőrrel, textillel kárpitozott, változatos kialakítású székeket helyeztek el. Kandalló majdnem minden szobában volt.

019_692bnd.jpgA földszint neoreneszánsz jellegű márványfolyosó

(Kép: http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-ede-kastelyanak-atalakitasa-fuzerradvany)

A kastély berendezését reneszánsz szekrények, keleti szőnyegek, kőfaragványok, aranyozott tükrök, ágyak, csillárok, agancsok, állatbőrök, családi képek mellett számos különleges tárgy gazdagította.

025_121bnd.jpgA kastély keleti szárnya kívülről

(Kép: http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-ede-kastelyanak-atalakitasa-fuzerradvany)

Károlyi István luxusszállóvá alakíttatta át a kastélyt

Károlyi László fia, Károlyi István és felesége, Windischgrätz Mária Magdolna – Lehoczky György budapesti építész tervei alapján – luxusszállóvá alakíttatta át a kastélyt, ekkor készült el a nagyszalon hármas nyílászáró-szerkezete, a recepciós pult, a lépcsőház faburkolata és színes üvegablakai.

11462.jpgKárolyi István és felesége, Windischgrätz Mária Magdolna luxusszállóvá alakíttatta át a kastélyt

(Kép: http://ntf.hu/index.php/2016/12/29/magyarorszagi-kastelysorsok-a-mozgalmas-20-szazadban/)

11463.jpgA nagyszalon 1940-ben

(Kép: http://ntf.hu/index.php/2016/12/29/magyarorszagi-kastelysorsok-a-mozgalmas-20-szazadban/)

fuzer4.jpgA földszinti márványfolyosó

(Kép: http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-ede-kastelyanak-atalakitasa-fuzerradvany)

A kastélyszálló – melynek vendégei vadásztak, kocsikáztak, lovagoltak, úsztak, kirándultak – 1938 májusában nyílt meg, de csak néhány évig, 1944-ig fogadta a vendégeket.

fortepan_11464.jpgA kastélyszálló 1938 és 1944 között működött

(Kép: http://ntf.hu/index.php/2016/12/29/magyarorszagi-kastelysorsok-a-mozgalmas-20-szazadban/)

 

A második világháború, majd a kastély államosítása

A második világháború során a kastélyt kirabolták, berendezése közül számos darabnak nyoma veszett.

fuzer2.jpgA kastélyt a második világháború során kirabolták

(Kép: http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-ede-kastelyanak-atalakitasa-fuzerradvany)

Néhány értékes tárgy 1949-ben Sárospatakra került, és jelenleg a Rákóczi Múzeum gyűjteményében látható, más tárgyak később visszakerültek a kastélyba. 1945-ben államosították az épületet, azonban egy rövid időre azt Károlyi István – a háború alatti ellenállási érdemeire való tekintettel – visszakapta. 1947-ben azonban végleg elvették a kastélyt a Károlyi családtól és gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC szanatóriumát hozták létre benne.

fortepan_76980.jpg1947 után először gyermekszanatórium, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC szanatóriuma kapott helyet a kastély épületében (Kép: http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-ede-kastelyanak-atalakitasa-fuzerradvany)

A rendszerváltozás után 1993 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a kastély vagyonkezelője. Az épület nagyarányú felújítási, helyreállítási munkái a 90-es évek közepén, a déli szárny tetőzetének, valamint földszinti termeinek felújításával kezdődtek, ahol múzeumot rendeztek be.

35_fuzerradvany_karolyi.jpgA kastély földszinti termeiben múzeumot rendeztek be

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/karolyi_kastely_fuzerradvany/) 

A kastély parkja

Néhány mondatot feltétlenül írnom kell a kastély parkjáról, melynek kialakulása hosszú időre nyúlik vissza. A XIX. század közepén, az addigi gyümölcsöskertből a kastély körüli belső területen – III. Napóleon francia császár főkertésze által tervezett – angol stílusú parkot alakítottak ki.

galery_image_php.jpgA kastélyt több hektáros park veszi körül (Kép: http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=189)

A park külső, erdészeti kezelésben lévő részét a XIX-XX. század fordulóján ültették be változatos összetételű fenyőcsoportokkal, valamint ekkor épült meg a kastély déli homlokzata előtt a teraszos franciakert is, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra, melyben több száz éves faóriások állnak: láthatunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat és két hatalmas platánfát – a parkban csörgedező patak partján áll az 1721-ben ültetett Rákóczi platán –, melyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A parkban – melynek gondozását és építését 1906 és 1947 között Zinke Ferenc irányította – található két tó is – a nagyobbat ”Halastónak” nevezték –, melyeket sétaút vett körül. Zinke nagy kiterjedésű tisztásokat alakított ki, melyeket hálózatba ültetett ligetes facsoportok törtek meg. A kertészetnek külön melegháza is volt, melyben a virágágyásokba való növényeket nemesítették. A fa és cserjefajokat úgy válogatták össze, hogy az év minden szakaszában esztétikai élményt nyújtsanak. Károlyi István idejében, az 1930-as években – mikor a kastélyt luxusszállóvá alakították át –, a park, melynek gazdag madár- és állatvilága volt, Európa szerte híres lett.

ag_fuzerradvany_2_1280x800.jpghttp://www.koh.hu/hirek/a-fuzerradvanyi-karolyi-kastely-parkja/828

A kisebb tavat fürdőházzá és úszómedencévé alakították át fehér és kék színű csempével, míg a Halastavon lehetett csónakázni, emellett egy golfpálya és több kilométernyi, kocsin vagy lóháton is kényelmesen járható sétaút szolgálta a vendégek kényelmét. 1947-ben a kastélyszállót és a hozzá tartozó parkot is államosították, ezután a növényzet egy része elvadult, a távoli kilátást biztosító nyiladékok benőttek, a halastó pedig mocsaras területté vált. Az ötvenes évektől a tisztásokat beültették kisebb facsoportokkal, így megtört a park harmóniája, szellőssége. A 140 hektáros park – mely Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja – 1975 óta természetvédelmi terület. A 140 hektáros park nagyobbik része erdészeti kezelésben áll, melyet kerítés választ el a kastélyhoz tartozó, 15 hektáros belső résztől.

A kastély látogatása

Miután leparkoltuk a kocsit a kastély ingyenes parkolójában, legalább egy órán keresztül barangoltunk a kastély szabadon látogatható, egész évben hajnaltól sötétedésig nyitva álló parkjában. A nyár végi perzselő Nap elől jól esett behúzódni az öreg fák hatalmas lombkoronájának árnyékába.

20150829_112106.jpgKilátás a kastély déli homlokzata előtti franciakerttől

Miután a franciakerttől alaposan szétnéztünk, elindultunk az egyik ösvényen – rengeteg van belőlük – délkelet felé, közben vissza-visszatekintettünk a kastély épületére, amely déli oldalával nézett felénk.

20150829_112226.jpgA kastély déli homlokzata

Először egy kis tó partjára értünk, majd a békalencsétől zöld színű patak felett átívelő fehér hídon átkelve nemsokára a nagy tóhoz jutottunk, amit megkerülve kimentünk a napközben nyitva álló kapun a park azon részébe, amelyet már az erdészet kezel.

20150829_112645_richtone_hdr.jpgElőször egy kis tó partjára értünk

20150829_113035_richtone_hdr.jpgMajd átkeltünk a békalencsétől zöld színű patak felett átívelő fehér hídon

20150829_114734_richtone_hdr.jpgVégül egy nagyobb tóhoz jutottunk

20170805_111447.jpg2017 nyarán már tiszta volt a víz

Egy darabig haladtunk a fenyőerdőben, majd visszafordultunk és kelet felől kerültük meg a kastély épületét.

20150829_115733_richtone_hdr.jpgA kastély épülete kelet felől távolról...

20170805_110609.jpg...és a keleti oldal közelebbről

20170805_115212.jpgItt volt a kastély főbejárata

Az északi oldalon elhaladva megnéztük az egykori díszudvart, majd a pénztárnál megvettük a belépőjegyeket.

20150829_121004.jpgA kőmellvéddel elzárt egykori díszudvar

A kastély belső termeit csak tárlatvezetéssel lehet megtekinteni, ami fél óránként indul a bejáratnál található pénztártól. A kastély nyolc, földszinti termén haladtunk keresztül, megtekintettük többek között a könyvtárszobát, a márványfolyosót, a grófi nagy szalont – ahol két nagy, csavart vörösmárvány oszlop szolgál térelválasztóként –, az ebédlőt, a hálószobát, a márványmedencés fürdőszobát és végül egy nagyobb termet, amelynek egyik falán az afrikai vadászatok trófeái voltak kiállítva: bivaly, gnú, zebra.

20150829_123619.jpgA nagyszalon csavart vörös márványoszlopai

20150829_123638.jpg20150829_123755.jpgAz ebédlő

20150829_124047.jpgA falon Károlyi István portréja látható, aki a kastély utolsó tulajdonosa volt

20150829_124125.jpgDolgozószoba

20150829_124225.jpgMárványmedencés fürdőszoba

20150829_124747.jpgFöldszinti márványfolyosó

A terem érdekessége még a ”szatmári-asztal”, egy hatalmas íróasztal, amelyen Károlyi Sándor tábornagy, kuruc generális 1711. április 30-án Szatmárnémetiben aláírta a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. 

20150829_124516.jpgA "szatmári-asztal"

A Nemzeti Kastélyprogram keretében rövidesen 2,9 milliárd forintot fognak a füzérradványi Károlyi-kastély felújítására fordítani. Ebből a pénzből a tervek szerint teljes tető- és homlokzati helyreállítást, szigetelést és festést fognak elvégezni, valamint részleges belső helyreállítás is történik restaurálással. A földszinten kialakítandó kiállításon felidézik a kastély aranykorát, az 1930-as éveket, míg az emeleten filmtörténeti tárlatot rendeznek be a helyszínen forgatott filmek nyomán. Részben felújítják majd a déli szárny alatti pinceszintet, az épületgépészetet valamint megvalósul a kilátótorony szerkezetének a megerősítése, megtörténik a tetőterasz helyreállítása, illetve létrejön egy úgynevezett zöld terasz is.

20150829_120747.jpgA kastélyra ráfér a felújítás

Ezzel együtt a kastély parkjában is lesznek változások. Teljesen helyreállítják a kastély díszudvarát, kiépül a porta mellett egy parkoló, és kívül és belül megújul majd a strandház épülete, amelyben mosdók és kiszolgáló helyiségek kapnak majd helyet. 2018. március 27-én került sor a funkcióbővítő fejlesztések alapkőletételi ünnepségére, hamarosan kezdődnek a munkálatok. Füzérradványtól mindössze 12 kilométerre található Füzér, így érdemes a kastély meglátogatása előtt vagy után felkeresni a füzéri várat is.

A kastélyról további képek a Studhist Facebook oldalán – a 2015-ös és a 2017-es látogatásunkkor készült képek külön albumokban – találhatók: http://www.facebook.com/studhist/

 Végül két videó a füzérradványi Károlyi kastélyról és a Zemplénről:

Források és ajánlott oldalak:

http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/fuezerradvany/

http://kirandulastippek.hu/zemplen/fuzerradvany-karolyi-kastely

http://www.fuzerradvany.hu/latnivalok/

http://www.elmenyekvolgye.hu/kastelyok/43-karolyi-kastely

http://www.boon.hu/a-fuzerradvanyi-karolyi-kastely-az-egesz-telepulest-magaval-huzhatja/3314059

http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/karolyi_kastely_fuzerradvany/

http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-ede-kastelyanak-atalakitasa-fuzerradvany

http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/hirek/1071/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4312566425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.