Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Sümegi vár

A veszprémi püspökök vára, egy ideig a püspökség székhelye

2017. június 21. - Egri Gábor

Sümeg városa a Balaton nyugati végétől északra, a 84-es főút mentén, Veszprém megye délnyugati részén fekszik. 2015 nyarán Keszthelyen keresztül, dél felől közelítettük meg a települést, ahol 1772. szeptember 27-én Kisfaludy Sándor meglátta a napvilágot. A Várhegyet elfoglaló Sümegi várat – az ország egyik legnagyobb és legépebben maradt várát, mely uralja az egész környéket –, már messziről, nem sokkal Bazsit elhagyva megpillantottuk. A Tátika utcán értünk be a városba, majd az Árpád és a Petőfi Sándor utcán haladtunk tovább, amelyről balra tértünk le a Vajda Ignác utcára. Pár méter után már a Várhegy tövében gurultunk előbb a Bem, majd a Vároldal utcán. A kocsit a Vársétány utcán tettük le a parkolóba, szerencsére nem kellett fizetni a parkolásért.

Történelmi Élménypark a vár tövében

A vár alatt alakították ki az I. Történelmi Élményparkot, ahol a hadigép kiállítás keretein belül bemutatásra kerülnek azok az ostromgépek – ostromtorony, kőhajító gépek, dárdavető –, melyekkel a XV. század előtti időkben a középkori várakat ostromolták a támadók.

20150730_113745.jpgOstromgépek a vár alatt

A kiállítás másik része bemutatja azokat a tűzfegyvereket (ágyúkat), amelyeket az ostromlók már sokkal hatékonyabban használtak a várostrom megszervezésénél.

20150730_130929.jpgA kiállítás másik része az ágyúkat mutatja be

A rekonstruált támadó török ostromtábor a török hódoltság korát mutatja be, korhűn felépített és berendezett tiszti és katonai sátrakkal, ágyúkkal, tüzérségi állásokkal. A várba egy kövezett út vezet fel, aki nem akar sétálni, annak vártaxi áll rendelkezésére a hegy lábánál.

20150730_125754.jpgA várba enyhén emelkedő kövezett út vezet fel

 

A várat a tatárjárást követően kezdték építeni

Sümeget, mint birtokot Szent István király (1000-1038) adományozta a veszprémi püspöknek a XI. század első évtizedében. A sümegi vár építését – IV. Béla király (1235-1270) parancsára – a tatárjárást követően, a XIII. század második felében (az 1260-as években) kezdte el a környező vidék földesura, a veszprémi püspök. Ekkor épült fel a környező sík tájból 87 méterre kimagasló magányos, meredek sziklakúp déli oldalán a vár legrégebbi része, a fellegvár vaskos, négyszögletes Öregtornyának alsó szintje – melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott – és az azt oltalmazó kőfal. Az Árpád-ház 1301-es kihalását követő anarchikus időkben a várat a Kőszegi nemzetség uralta, akik Dunántúl korlátlan hatalmú urai voltak. I. Károly király (1308-1342) fokozatosan állította helyre a királyi hatalmat, ennek során 1318-ban fegyveresei visszafoglalták Sümeget is. Ebben az időszakban vált a vár a környező vidék igazgatási és területi központjává, ekkor épültek meg a fellegvár falai és az Öregtorony felső szintje.

A vár első ostromára 1440-ben került sor

Az 1440-ben – Habsburg Albert király halálát követően – kitört trónviszály folyamán Rozgonyi Simon veszprémi püspök (1439-től egri püspök) I. Ulászló és Hunyadi János mellé állt – előbbit egy küldöttség élén ő kereste fel Krakkóban és kérte fel a magyar trón elfoglalására –, ezért a Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné és a csecsemő V. László pártján álló nemesek (Szécsi-Kanizsai-Garai-Cillei-liga) megostromolták a sümegi várat, azonban az erődítmény Unyomi Miklós várnagy vezetésével sikeresen ellenállt. A vár nagyobb bővítéseit a XV. század folyamán Gathalóczy Mátyás, Vetési Albert, majd ifjabb Vitéz János veszprémi püspökök idejében végezték. Először a fellegvár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki, ez lett a belső vár. Erre valószínűleg azért került sor, mert az 1440-es ostrom során a várat körülsáncolták az ostromlók, a fennsík várfallal történő körülkerítésével azonban ezt meg tudták akadályozni. Vetési püspök – aki Hunyadi János titkára, majd Mátyás király (1458-1490) diplomatája volt – tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, valamint elkészült a vár déli szikláin a palota.

5019.jpgVetési Albert püspök vörösmárvány sírkőtöredéke a veszprémi Szent György-kápolnában

(Kép: http://veszpremtv.hu/hir/vizsgaljak_vetesi_puspok_csontjait-n5019.html)

Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a külső, pártázatos, lőréses várfal építése. A fellegvárban található kápolna kialakítását ifjabb Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. Mátyás király 1490-es halálát követően a vár – a Dunántúl egy részével együtt, a Mátyás és III. Frigyes között 1463-ban megkötött örökösödési szerződésre hivatkozva – rövid időre Habsburg Miksa későbbi német-római császár birtokába került, azonban Kinizsi Pál azt hamarosan visszafoglalta.

1552 után Sümeg végvárrá vált

Az 1526-os mohácsi tragédiát követő időszakban megnőtt a sümegi vár jelentősége, különösen azután, hogy 1543-ban elesett Fehérvár, majd 1552-ben Veszprém is török kézre került, ahonnan a püspökség Sümegre menekült. Veszprémet az az Ali budai pasa foglalta el, aki aztán bevette Drégely (amit Szondi György védett), Ság, Gyarmat, Szécsény, Hollókő és Buják várát, majd Kara Ahmed pasa seregével – mely korábban Temesvár, Lippa és Solymos várainak tornyára tűzte ki a lófarkas zászlót – egyesülve elfoglalta Szolnokot is. A török előrenyomulást végül az egri várat védő Dobó István és katonái állították meg 1552 őszén. Fehérvár és Veszprém elestével a sümegi vár végvárrá vált és nagyszabású építkezés indult meg, hogy az erődítmény dacolni tudjon a hódítókkal. Köves András püspök és Ormányi Józsa várkapitány idejében építették a vár északi sarkán a kétszintes, nagyméretű, ötszög alaprajzú bástyát (Köves-bástya – 1553), majd átépítették a palotaszárnyat a vár déli részén.

maxresdefault.jpgA Köves-bástya a vár északkeleti sarkán épült (Kép: Youtube)

Bár a város többször szenvedett pusztításokat a török korszakban, a vár nem került török kézre.

A vár története a XVII. században

1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem hajdúi csellel szállták meg Sümeg várát, meggyilkolván Újlaky Miklós veszprémi püspököt, akinek a levágott fejét legurították a Várhegy oldalán. Rövidesen azonban Batthyány Ferenc császári csapatokkal a várat visszafoglalta, majd 1608-ban Ergelics Ferenc püspöknek átadta. 1620-ban Bethlen Gábor hadai előtt hódolt meg a helyőrség és védői megnyitották a kapukat.

01.jpgA vár keleti oldala, balra a fellegvárral, jobbra pedig a Köves-bástyával

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/sumegi-var-10.html)

A XVII. században tovább folytak a várban az építési munkálatok. Széchenyi György püspök nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. A várost fallal vették körül, melynek öt saroktornya volt, díszes kapukkal.

08.jpgA XVII. században a várost is fallal vették körül

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/sumegi-var-10.html)

Az 1664-es szentgotthárdi csatából vesztesen visszavonuló török hadak romboltak a városban és ekkor felgyulladt a vár is. Sennyey István püspök idejében megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli.

06.jpgA vár észak felől nézve, balra alul a Köves-bástya, jobbra alul pedig a Külső kaputorony, a Sennyey-bástya és a magas torony, háttérben pedig a fellegvár az Öregtoronnyal

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/sumegi-var-10.html)

A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével zárult, aki korábban pálos szerzetes volt. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak.

04.jpgA vár délnyugati irányból nézve, bal oldalon a Külső kaputorony, jobbra pedig a fellegvár az Öregtoronnyal

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/sumegi-var-10.html)

 

A vár pusztulás a Rákóczi-szabadságharcot követően

A Rákóczi-szabadságharcban 1705 után a kurucok fontos katonai bázisának számított a vár – melynek őrsége Vak Bottyán vezéreinek, Balogh Ádámnak és Sándor Lászlónak önként hódolt meg – a falak között lőport is gyártottak.

03.jpgA Rákóczi-szabadságharcban a kurucok fontos katonai bázisának számított a vár

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/sumegi-var-10.html)

1709-ben azonban Rákóczi katonái kénytelenek voltak elhagyni a várat, amit Heister tábornok császári csapatai szálltak meg.

sumeg.jpg

http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/sumeg_rekonstrukcios_elkepzeles/

A szabadságharc bukását követően, 1713-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották a sümegi várat, amely ettől kezdve pusztulásnak indult, az időjárás mellett a környékbeli lakosság is rombolta, a köveit építőanyagnak használva.

profil.jpgA vár a Rákóczi-szabadságharc bukása után pusztulásnak indult

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/sumegi-var-10.html)

1957-ben kezdték meg a vár régészeti feltárását és helyreállítását Kozák Károly régész és Koppány Tibor építész vezetésével, napjainkban az egyik legjobb állapotban lévő várunk, színes programokkal, középkori várhangulattal.

galery_image_php.jpegA várat a XX. század második felében helyreállították

(Kép: http://www.varturak.hu/magyar/oldalak/felmilliard_forintbol_ujulhat_meg_a_sumegi_var/)

A belsőtornyos vár, szabálytalan sokszög alaprajzával, három nagyobb egységből áll: a külső-, a belső és fellegvárból. A parkolótól a vár – ami észak-déli tájolású – keleti oldalát szemlélhettük meg, délen az Öregtoronnyal és a fellegvárral, északon pedig a jellegzetes, ötszögletű Köves-bástyával.

20150730_131244_richtone_hdr.jpgA vár keleti oldala, balra az Öregtorony és a fellegvár, jobbra pedig a Köves-bástya látható

A szerpentinút a vár nyugati oldalán álló Külső kaputoronyhoz vezet, mellette áll a Sennyey-bástya, amelynek feladata a Külső kaputorony és a vár bejáratának védelme volt.

20150730_111848.jpgÚtban a vár felé

A külső várkapunál vásároltuk meg a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni: http://www.sumegvar.hu/hu/a_sumegi_var/nyitvatartas_arak), a bejárat felett Sennyey István püspök monogramos, 1674-es évszámmal ellátott címere látható. A jegyvásárlás után beléptünk a külső vár (külső falszoros) területére, amelynek jobb oldalán a pártázatos külső várfal, bal oldalán pedig az egykori palota fala (belső várfal) magasodott.

20150730_125641.jpgA kép a külső falszorosban készült, háttérben a Külső kaputorony látható, jobb oldalon a belső vár fala, balra pedig a külső várfal

A külső falszoros egészen az Öregtoronyhoz – mely a vár legkorábban megépült része – és az azt körülvevő Nagy-bástyához vezet, útközben elhaladtunk a Belső kaputorony mellett.

20150730_112954.jpgA Belső kaputorony, mely a külső és a belső várat köti össze

A Nagy-bástya tövéből letekintettünk a városra, ráláttunk a Püspöki Palotára és a Ferences Rendházra.

20150730_112942.jpgBalra a Ferences Rendház, jobbra pedig a Püspöki Palota épülete látható

Miután kigyönyörködtük magunkat a kilátásban, visszasétáltunk a Belső kaputoronyhoz, amelyen egy három méter széles lovaskapu, mellette pedig egy alig egy méter széles gyalogkapu is van, alattuk egy négy méter széles és mély farkasveremmel.

20150730_125634.jpgA Belső kaputorony lovas-, illetve gyalogkapuja

A lovaskapun keresztül a kapuközbe jutottunk, ahonnan a darabontok szobája nyílik, majd tovább haladva a várudvarra értünk ki.

20150730_125558.jpgA darabontok szobája

Tőlünk jobbra a fellegvár állt az Öregtoronnyal, amelynek építését már az 1260-as években elkezdték.

20150730_114525.jpgHáttérben az Öregtorony és a Nagy-bástya, előtérben a Belső kaputorony teteje

A fellegvárba a Belső kaputorony melletti keskeny kapun és folyosón jutunk, amelynek keleti oldalán, a falszorosban található a szépen felújított várkápolna.

20150730_122440.jpgA várkápolna karzata

Az Öregtoronyban láthatjuk a püspöki fogadó- és tanácstermet és a püspöki lakószobát.

20150730_120745.jpgAz Öregtorony emeletén megtekintettük a püspöki lakószobát

Szintén a fellegvárban rendezték be a sötét kínzókamrát, ahova a gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott a belépés.

20150730_121610.jpgA várban börtönkiállítás is található

Miután a vár déli részét felfedeztük, a Belső kaputoronytól balra található lépcsőn felsétáltunk az egykori palotaszárnyhoz, ami a belső vár délnyugati oldalán állt.

20150730_114453.jpgA palotaszárny lépcsője, háttérben a belső vár keleti fala

A falakon körbe lehet sétálni a belső várat, továbbá rengeteg kiállítást nézhetünk meg a már említett darabontok szobáján, várkápolnán, püspöki termeken és kínzókamrán kívül.

20150730_115258.jpgA belső vár udvara, háttérben a fellegvár, balra a keleti várfal, jobbra pedig a palotaszárny

20150730_113633.jpgSzemben látható a nyugati fal, balra a palotaszárny maradványaival

 

Van többek között bognár- és kovácsműhely, éléskamra, vármakett, kőtár, sütőház, ágyúterem és ólomkatona kiállítás.

20150730_123308.jpgÉléskamra

20150730_123648.jpgÁgyúterem

20150730_122131.jpgÓlomkatona kiállítás

A palotaszárnyon és a nyugati várfalon keresztül a vár északi oldalára jutottunk, ahol is az északkeleti sarkon áll a Köves- bástya.

20150730_113618.jpgAz északi falszakasz, előtérben a vár ciszternája

20150730_115158.jpgA vár északkeleti sarkán álló Köves-bástya a nyugati falról nézve

A Köves-bástyán keresztül a vár keleti falára jutottunk, ahonnan letekintettünk a Történelmi Élményparkra, miközben a belső vár udvarán éppen középkori várjáték zajlott.

20150730_113755.jpgKilátás a keleti várfalról

A tömeg lelkes biztatása mellett egy boszorkányt vallattak a várőrség tagjai különféle módszerekkel.

20150730_115518.jpgA várudvaron éppen középkori várjáték zajlott, a háttérben látható a fellegvár és a palotaszárny

Mire végigjártuk az összes termet és megnéztünk minden kiállítást, jó néhány óra eltelt, de ez fel se tűnt nekünk. A vár – Papp Imre várkapitánynak és családjának köszönhetően – szépen helyre van állítva, nagyon színesek a programok, az ember úgy érzi, mintha visszacsöppent volna a középkorba. Nemrég fejeződött be a Püspöki Palota teljes homlokzatának helyreállítása, jelenleg pedig a barokk palota belső felújítása zajlik. Mivel a sümegi vár a Nemzeti Várprogram kiemelt helyszínei között szerepel, a vár további fejlesztése is napirenden van.

További képek a várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül pedig két videó Sümegről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.sumegvar.hu/

http://kirandulastippek.hu/keszthely-es-kornyeke/sumegi-var

http://multkor.hu/cikk.php?id=16397

http://www.nimrod-mohacs.hu/content/s%C3%BCmegi-v%C3%A1r

h

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr7012602297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.