Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Herpályi Csonkatorony

A herpályi apátsági templomrom

2017. július 01. - Egri Gábor

A Debrecentől északra található zeleméri templomrom felkeresése után, a mára szintén elpusztult egykori Herpály nevű falut látogattuk meg, pontosabban mondva a herpályi kolostortemplom maradványait. Debrecenből a 47-es főúton indultunk déli irányba, Berettyóújfalut elérve a körforgalomnál a harmadik kijáratot választva rátértünk a 42-es számú főútra (Biharkeresztesi út), mely az Ártándi Határátkelő felé vezet. A Berettyóújfalu végét jelző táblát elhagyva körülbelül egy kilométert kell még megtenni a főúton, majd balra kell letérni egy földútra, mely a Csonkatoronyhoz vezet, ami a város egyetlen országosan védett műemlék épülete. Debrecentől mindössze 38 kilométerre van a középkori Herpály településből megmaradt kolostortemplom romja.

Herpály településének és templomának eredete

A templom és a körülette fekvő település múltjáról, építéséről és pusztulásáról nem rendelkezünk biztos adatokkal. Valószínűleg a X. században már létrejött egy falu ezen a területen, mely a XI. században Pályi néven volt ismert. Később az Ér toldalékkal – utalva a Berettyó egyik ágára, melyet Ér-nek hívtak – különböztették meg a többi közeli, szintén Pályi nevű falutól, majd az Érpályi névből lett Herpály.

003_a_feudalizmus_es_a_kapitalizmus_rendjeben_083_clip_image002_0000.jpgBerettyóújfalu és környéke a XVI. század végén

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Berettyoujfalu/pages/005_berettyoujfalu_es_kornyeke_a_XIII.htm

Az ásatások során az egykori településhez tartozó templom déli kapujának közelében huszonnyolc téglakeretes, többnyire kifosztott sírt tártak fel. Az egyik, bolygatatlan sírban egy női csontváz jobb kezében II. Géza király (1141-1162) idejéből származó dénárt találtak. A sír helyzete – a templom alapja egy sírt sem érint – alapján feltételezhető, hogy a temetőt a templom építése után, nagyjából 1170 körül kezdték használatba venni. Azzal kapcsolatban eltérő véleményeket lehet olvasni, hogy kik építették a templomot és hogy tartozott-e hozzá kolostor. Valahol azt az információt találtam, hogy a templomot a johanniták építették saját részükre, majd később az átkerült a premontreiek birtokába, esetleg a johanniták már egyből a premontreieknek építették fel a templomot. A templomhoz tartozó kolostor építéséről – már ha egyáltalán volt ilyen – nem maradtak fenn írásos források, így egyesek csak feltételezik, hogy az a bencés rendhez tartozott. Egy 1806-os leírás azonban kolostormaradványokat nem említ, az 1972-75 között végzett régészeti feltárás során sem találtak a templomhoz csatlakozó épületmaradványt (kolostort). Az a legvalószínűbb, hogy a herpályi templom kolostortemplom volt, vagyis külön kolostorépület nem csatlakozott a templom épületéhez, hanem maga a kolostor szolgált templomként. Ezt a feltételezést erősíti meg Rómer Flóris a magyar régészet neves atyja, aki 1878-ban kereste fel az akkor már magányosan álló Csonkatornyot, és megállapította, hogy az nem lehetett a falu temploma, hanem egy Árpád-kori román stílusban felépített apátsági kolostorromról van szó.

A falu és templom elpusztulása, majd újjáépülése

Az 1241/42-es tatárjárás során a falu lakosságának nagy része elpusztulhatott, a kolostortemplom pedig súlyosan megrongálódott. A benépesedés csak lassan indult meg, de Herpály 1260 körül már újratelepült és a XIII-XIV. század fordulóján újra felépült a kolostortemplom. Egy 1418-as birtokmegosztó oklevél szerint Herpály falunak – melynek lakossága nem haladta meg a háromszáz főt – négy utcája volt, valamint három kocsmája, melyek közül az egyik vendégszobával rendelkezett, a másik kettőhöz pedig pince tartozott. A kutatások szerint a kolostortemplom háromhajós, nyugati ikertornyos, román stílusú, igen nagy méretű épület volt.

004_a_herpalyi_apatsagi_templomrom_121_clip_image002.jpgA templom rekonstrukciója délnyugati irányból

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Berettyoujfalu/pages/006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom.htm)

A templom főszentélye, mely egyenes záródású, a keleti oldalon állt, ahol megtalálták az oltár alapját is. Az északi és déli mellékszentély belül félköríves, kívül pedig egyenes záródású, a déli mellékszentélyhez csatlakozott a sekrestyekápolna. A templom bejárata a nyugati oldalon, a két torony között volt, azonban a feltárás során a déli falon is felfedeztek egy kaput.

004_a_herpalyi_apatsagi_templomrom_121_clip_image002_0000.jpgA templom délkeletről nézve

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Berettyoujfalu/pages/006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom.htm)

A főhajó belsejében három-három, kőalapra rakott pillér állt az északi és déli oldalon. A nyugati két pillér alul nyolcoldalú, fent pedig hengeres oszlop volt, melyek a karzatot támasztották alá. A középső, valamint a keleti két-két pillért szintén kő alapra rakták, négykarélyosan.

006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom_clip_image002_0010.jpgA templom alaprajza

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Berettyoujfalu/pages/006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom.htm)

 

Herpály pusztulása a XVI. században

1658-ban a törökök oldalán harcoló krími tatárok büntetőhadjáratuk során felégették a Berettyó folyó völgyét, amit 1660-ban a törökök újfent végigpusztítottak, mikor Szejdi Ahmed budai pasa 20-25 ezer fős serege II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648-1660) – I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia – ellen vonult, akit 1660. május 22-én a szászfenesi csatában legyőzött. A hősiesen harcoló fejedelem – aki X. Károly Gusztáv svéd király csábítására a lengyelek ellen vezetett hadjáratával vonta a fejére a török nagyvezír Köprülü Mehmed haragját – a csatában három súlyos fejsebet kapott, miután leesett a páncélsisakja. és az ónodi lovasok csak komoly véráldozat árán tudták kimenekíteni. Szászfenes mellett a 8000 fős erdélyi sereg megsemmisült, június 7-én pedig II. Rákóczi György fejedelem is belehalt a sebeibe Váradon.

bouttats_ii_rakoczi_gyorgy.jpgII. Rákóczi György romlásba vitte a virágzó Erdélyi Fejedelemséget

(Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bouttats_-_II_R%C3%A1k%C3%B3czi_Gy%C3%B6rgy.jpg)

Özvegye, Báthory Zsófia – az 1613-ban meggyilkolt Báthory Gábor erdélyi fejedelem unokahúga – Erdélyt elhagyva a Rákóczi család magyarországi birtokára vonult vissza fiával, I. Rákóczi Ferenccel. II. Rákóczi György holttestét a váradi katonák vitték Gyulafehérvárra Gyulai Ferenc kapitány vezetésével, ahol eltemették. Eközben viszont Erdély legfontosabb erősségében, a váradi várban ezer katona sem maradt, amit a törökök rögtön kihasználtak, és az ostromló 50 ezer fős had augusztus végére el is foglalta az erősséget. A vesztes csata és Várad eleste megpecsételte a Bethlen Gábor (1613-1629) és I. Rákóczi György (1630-1648) erdélyi fejedelmek alatt megerősödött, virágzó Erdélyi fejedelemség sorsát, mely ezeket a csapásokat már nem tudta kiheverni. A török pusztítások nyomán Herpály végleg kihalt, később pedig már az egykori falutól nyugatra települt Újfaluhoz (mai Berettyóújfalu) tartozott a kolostortemplom romja és a körülötte található terület.

A templomrom későbbi sorsa

1806-ban még állt a két torony, a templomhajó és a sekrestyéskápolna, valamint az épületet körülvevő vizesárok. 1842-ben még állt a templom északi, tizenkét méter magas tornyának maradványa, amit azonban életveszélyessége miatt le kellett bontani, a tégláit beépítették a berettyóújfalui református templom orgonájának alapozásába. 1844-ben a herpályi puszta a Tardy család birtokába került, a birtokos 1854-ben vízfestményt készíttetett a magányosan álló déli toronyról, majd annak ledőléssel fenyegető felső emeletét lebontatta. Négy évvel később Tardy Elek a templomromot körülvevő árkot betöltette, ekkor került elő egy körülbelül 20 kilogramm súlyú gótikus harangtöredék. A falmaradványokon az enyészet lett úrrá, a téglákat a környékbeliek építkezésekhez hordták el, az alapokat betemette a föld. Egyedül a déli torony maradványa meredt magányosan az ég felé, ezért kapta a Csonkatorony nevet.

006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom_clip_image002_0000.jpgEgyedül a déli torony maradványa meredt magányosan az ég felé

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Berettyoujfalu/pages/006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom.htm)

1900-as évek elején feltárási és helyreállítási munkálatokat végeztek a toronynál, mely védőtetőt kapott. A II. világháborúban lövések következtében elpusztult a torony tetőszerkezete, valamint emeletének északi, nyugati fala, és déli sarka, továbbá jelentősen megsérült a bejárata illetve az északnyugati támpillére is. 1959-ben a megyei építőipari vállalat műemlékbarát munkatársai megmentették a végleges pusztulástól a magányosan álló templomtornyot, és újra felfalazták a hiányzó részeket. Régészeti kutatásokat végül 1972-76 között végeztek, majd megtörtént a templom egykori alapjainak felfalazása, és a műemlék mai állapotra történő helyreállítása is.

mk_1410205472.jpgA templom még álló, feltárt és rekonstruált részei (Kép: http://www.napi-hirek.hu/megyek_kepei/kep/241/berettyoujfalu)

berettyoujfalu-12.jpgA templomrom mai állapota (Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/herpalyi_csonkatorony/)

A földút nem volt kátyús, a templomromot könnyen meg lehetett közelíteni, a Csonkatorony pedig már messziről feltűnik az arra járó utazónak.

20170225_150704_richtone_hdr.jpgA templom még álló déli tornya, vagyis a Csonkatorony

A még álló déli torony falán Berettyóújfalu Város Önkormányzata egy táblát helyezett el, mely szerint „A Herpály falu mellett XII. századvégi román stílusú, kéttornyú, háromhajós, négykaréjos pillérsoros nemzetségi monostor 1975-ben helyreállított maradványa” látható ezen a csendes, egykor mocsaras helyen.

20170225_150215.jpgA templom egykori főbejárata a nyugati oldalon volt található, a két torony között

A kolostortemplom alapjai körüljárhatóak, ki lehet venni a fő- és mellékszentélyek elhelyezkedését, a lebontott északi torony, az oltár és a sekrestyekápolna helyét, valamint a hat kőalapra rakott pillért, melyből három fél méteres magasságba lett visszaépítve.

20170225_150732_richtone_hdr.jpgAz északi torony helye, valamint a kőlapra rakott pillérek

20170225_150814_richtone_hdr.jpgA főszentély a templom keleti oldalán, valamint az oltár alapja, a háttérben pedig a déli mellékszentélyhez csatlakozó sekrestyekápolna maradványai láthatók

Sajnos a környéken néhol eldobált szemetet (például energiaitalos dobozokat) lehetett látni, azonban ez nem vett el semmit a táj szépségéből és a romokból áradó békességből.

20170225_150426.jpgTél végi táj a templomromnál

20170225_150608_richtone_hdr.jpgA herpályi templom romjai északi irányból nézve

Aki egy rövid időre szeretne kiszabadulni a városi élet zajából, annak nyugodt szívvel tudom ajánlani az Árpád-kori herpályi, valamint a zeleméri templomrom meglátogatását.

20170225_150637_richtone_hdr.jpg

 

További képek a herpályi templomromról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Drónfelvétel a templomromról és környékéről:

Források és ajánlott oldalak:

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Berettyoujfalu/pages/006_a_herpalyi_apatsagi_templomrom.htm

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/berettyoujfalu--herpalyi-templomrom---csonka-torony.html

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=5201

https://hu.wikipedia.org/wiki/Beretty%C3%B3%C3%BAjfalu

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6612623373

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.