Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Csővár vára

Egykori rablótanya a Cserhát lábánál

2017. augusztus 09. - Egri Gábor

A Pest megye északkeleti részén található Csővárat Vác felől, a 2-es főútról közelítettük meg. Előbb Rádon, majd Pencen haladtunk keresztül és 20 perccel a Vácról történő indulásunkat követően már el is értük a kis községet, mely a Cserhát hegység lábainál fekszik, közel a 652 méter magas, a mészkőbányászat miatt – a Lánchíd mederpilléreibe 1840-46 között beépített homokkövet is itt bányászták – jellegzetes megjelenésű Naszály-hegyhez, ami a Cserhát legnyugatibb és egyben legmagasabb tagja.

A várhoz vezető út

Csővár megközelíthető az M3-as autópályáról vagy a 3-as főútról is, Aszódnál letérve, majd északnyugati irányba haladva. A községbe az Árpád úton értünk be, melyről balra kellett letérni a Mikszáth útra. A polgármesteri hivatallal szemben egy park található, melynek közepén a Sinkár-patak folyik. A park két oldalán egy-egy út fut, balra a Mikszáth út, míg jobbra a Petőfi út.

20170611_103259.jpgCsővár térképe

Az előbbin kell elindulni, közben a távolban már feltűnik a 349 méter magas Várhegy tetején trónoló várrom keleti oldala.

20170611_103510.jpgA távolban már feltűnt a 349 méter magas Várhegy tetején trónoló várrom

Az északnyugati irányba tartó Mikszáth út a Rákóczi útban folytatódik, mely elvisz egészen a község széléig. Innen földút vezet tovább, át kell kelni a Sinkár-patakon, majd egy erdészház mellett elhaladva a piros romjelzést követve egészen a várrom előtti tisztásig lehet jutni. Mi azonban másik utat választottunk: a Mikszáth útról nem mentünk át a Rákóczi útra, hanem jobbra tértünk le a Jókai útra, mely szintén a község határáig vezetett. Itt egy tisztáson letettük a kocsit, és elindultunk egy földúton, úgy, hogy a Várhegy a bal kezünkre esett.

20170611_104047.jpgEzen a földúton indultunk el

20170611_105130.jpgA Várhegy a bal oldalunkon magasodott

Amikor a földút jobbra kanyarodott, mi balra tértünk és átvágtunk a búzaföldeken, majd ráakadtunk a várhoz vezető piros romjelzésre. 10-15 perc kapaszkodás után meg is érkeztünk a vár történetét bemutató táblához.

20170611_105451.jpgÁtvágtunk a búzaföldeken

20170611_114709.jpgA várromhoz vezető erdei út

A vár építése

A vár keletkezéséről – mely a nógrádi várrendszer része volt – kevés adatot lehet találni, valószínűleg a tatárjárás utáni nagy várépítő korszakban, az 1280-90-es években kezdte el építeni a környező vidéket uraló, a Zsidó vagy Mácsi nemzetségez tartozó Csői-Nézsai nemesi família őse Timót bán, vagy annak fia. Az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett kihalását követő hatalmi harcok során a trencséni kiskirály, Csák Máté fegyveresei megostromolták és lerombolták a „Castrum nostrum Cheewar” néven említett várat, amit csak majdnem egy évszázad múlva építettek újra.

250px-matus_cak_trenciansky_1861.jpgCsák Máté fegyveresei a XIV. század elején lerombolták a várat

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1k_M%C3%A1t%C3%A9_(trencs%C3%A9ni_tartom%C3%A1ny%C3%BAr))

1423-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) Garai Jánosnak akarta juttatni a várat, azonban ez Chapy András, a király egyik kegyeltjének ellenvéleménye miatt nem valósult meg. 1439-ben meghalt Habsburg Albert király (1438-1439) és az országban kitört a harc a trónért, melyben a lengyel I. Ulászló királyt (1440-1444) támogató főurak – akiket Hunyadi János vezetett – álltak szemben a Cillei-Garai-Kanizsai-Szécsi ligával, amely a csecsemő V. László király (1444-1457) trónigényét támogatta.

Csővár, mint rablótanya

Az anarchiát kihasználva az elszegényedő és birtokaikat vesztett Csői és Nézsai családok összefogtak a felvidéki területek jelentős részét megszállva tartó cseh huszitákkal és ismét kezükbe kaparintották Csővár várát, amelyet rablótanyaként építettek újjá. A vár kapitánya, Csői Tamás fia, Miklós rablóportyákat vezetett a környező települések ellen, azonban miután Mátyás király (1458-1490) visszaszerezte a huszitáktól a Felvidéket és megerősítette a királyi hatalmat, az 1470-ben testvérgyilkosságot elkövető Csői Miklóstól (aki megölte Csői Lászót) elvette a birtokait és a várat ekkor a rokon Nézsai család – Nézsai László és János – kapta meg.  De ők sem élvezhették sokáig a javakat, ugyanis még ugyanabban az évben hűtleneknek nyilvánította őket Mátyás, valószínűleg a Vitéz János-féle összeesküvésben való részvételük miatt. 1474-ben a két várúr fiú utód nélkül halt meg, így a vár visszakerült a királyi kamara kezelésébe.

A vár a Ráskay család kezébe került

1476-ban a várat a király elzálogosította Parlagi Györgynek, akinek lányai révén 1486-ban Kállai János és Pakosi Lajos kezére került az erősség. Ekkor azonban azt Mátyás visszaváltotta a zálogból és több várral együtt törvénytelen fiának, Corvin János hercegnek adományozta, hogy így biztosítsa a hatalmát és a trón megszerzésének esélyét.

corvin_janos.jpg1486-ban Mátyás király a várat örökösének, Corvin Jánosnak adományozta

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_36_04.htm)

1490-ben hirtelen meghalt Mátyás, ezután rövidesen a főurak megkaparintották Corvin János birtokainak többségét. Csővár 1496-tól a dúsgazdag Ráskay (vagy Ráskai) Balázs báró tulajdonába került, aki reneszánsz stílusú átépítéseket végeztetett és kényelmes lakópalotává alakította a hegyi sasfészket, ez az időszak jelentette a vár virágkorát. Ráskay Balázs halála után két fia – Tamás és Gáspár – Rád és Acsa birtokát kapta meg, István nógrádi főispán Vágles várát birtokolta, míg a külön vásárolt Csőváron leányai – Erzsébet és Dorottya – osztozkodtak.

Bebek Ferenc, a kor hírhedt alakja

Ráskay Dorottya férje, az Ákos nemzetségből származó Bebek Ferenc – aki Krasznahorka, Szendrő, Kövi, Torna vára és Szádvár birtokosa volt, valamint ő építtette az egri vár legsebezhetőbb részén, a külső vár keleti oldalán a két bástyát (Bebek-bástya és Bebek-torony), bár Tinódi ezt testvérének, az egyházi pályára lépett Bebek Imrének a nevéhez köti – 1523 táján Csővárat birtokba vette, melyre később I. Ferdinánd császártól megerősítést kért, ekkor megkapta adományba Csővár mellett Füleket és Salgó várát is, melyek szintén az egykori Ráskay uradalomhoz tartoztak. A mohácsi csatavesztés után Bebek Ferenc a korabeli főurak többségéhez hasonlóan hol Szapolyai, hol pedig Ferdinánd pártjára állt, miközben igyekezett birtokait növelni, olykor akár törvénytelen eszközökkel is. Mikor Szapolyai 1540-ben meghalt, és újszülött gyermekének gyámjai – Török Bálint és az egykori pálos szerzetes, Fráter György – az 1538-ban megkötött váradi békében foglaltak ellenére János Zsigmondot szerették volna királlyá tenni, számos főúr átállt Ferdinánd oldalára, köztük Bebek Ferenc is. Bebek ott volt Buda 1540-es és 1541-es ostromainál, azonban a várat nem sikerült Ferdinánd csapatainak elfoglalni, sőt 1541-ben a Buda felmentésére érkező török sereg megszállta a várost, ezzel a Hunyadi Mátyás alatt még befolyásos és erős Királyi Magyarország három részre szakadt. Ferdinánd 1542-ben megpróbálta a töröktől visszafoglalni az egykori magyar fővárost, azonban ezúttal sem járt sikerrel. A visszavonulás során a Habsburg uralkodó parancsára elfogták Perényi Pétert – korábban Szapolyai, majd Ferdinánd koronaőrét –, akit azzal vádoltak, hogy pataki birtokán „valamilyen ligát és összeesküvést” szervezett a magyar trón megszerzésére. A hírre Balassa Zsigmond, Báthori András (Bonaventura), Ráskay István és Bebek Ferenc elhagyta a tábort, sőt utóbbi 1543-ban ismét uralkodót váltott és már Fráter György oldalán találjuk. Bebek Ferenc fia, György feleségül vette Patóchy (vagy Patócsy) Ferenc lányát, Zsófiát, így került a Bebek család birtokába a boldogkői vár, ahol hamis pénzverő műhelyet rendeztek be.

bebek_csaladfa.jpg

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bebek_csal%C3%A1d

Az 1541-et követő években Budáról kiindulva a törökök kiterjesztették a hódoltság területét: 1544-ben megszerezték Hatvant, Nógrádot, Visegrádot, 1546-ban pedig Szanda vára is a pogányok kezére került, így a Csőváron állomásozó vitézek két tűz közé kerültek. 1548-ban Ráskay Erzsébet lánya, Bajoni Benedekné (született Bodó Anna) gyermekei nevében is tiltakozott Csővár, Fülek és Salgó várának, valamint a hozzájuk tartozó uradalmaknak a nagynénjének férje, Bebek Ferenc általi birtoklása ellen. Még ebben az évben Bebek segített Dobó Istvánnak, aki Ferdinánd parancsára próbálta megszerezni Eger várát a fogságban lévő Perényi Péter várnagyától, Varkoch Tamástól. Ennek köszönhetően kapta meg adományul Csővár, Salgó és Fülek várait, bár azokat valószínűleg már korábban is birtokolta. Bebek rövidesen Salgót eladta, a csővári várat viszont megtartotta és ott erődítési munkálatokat is végeztetett, melynek során igyekezett a tüzérségi fegyverekkel vívott hadviselésnek ellenálló módon megerősíteni a várat. Ekkoriban létesítették a kerek ágyúrondellát is a külső várban, de ennek ellenére sem képviselt már jelentősebb katonai értéket Csővár a királyi végvárrendszerben, leginkább elővédnek, a környék szemmel tartására szolgált.

maxresdefault.jpgCsővár vára a XVI. század első felében (Kép: Youtube)

A vár 1551-ben török kézre került

Hiába volt azonban a vár megerősítése, 1551-ben egy kisebb török csapat elfoglalta, majd 1552-ben Ali budai pasa sorra bevette a környező nógrádi várakat – Drégelyt, Szécsényt, Bujákot, Gyarmatot, Ságot és Hollókőt – végül Dobó István állította meg a török terjeszkedést Eger vára alatt.

csovarrajzok4.jpgA törökök 1551-ben elfoglalták az erősséget (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Bebek Ferenc rövidesen Erdélybe ment, ahol a legbefolyásosabb főurak közé tartozott, az erdélyi hadak főparancsnoka lett Balassa Menyhérttel együtt. Alaghy János regéci várnagy – Alaghy Bekény Gáspár és Serédi Veronika fia – az Izabella királynéhoz pártolt főurakkal kapcsolatban leírta, hogy Regéc vára körül van véve ellenséges erősségekkel: Sárospatak és Füzér Perényi Gábor kezén van, a tokajiak is Perényit támogatják, míg Boldogkőből, Gagyról és Nagyidáról a Bebekek fenyegetik őket. Alaghy János lánya, Judit később a Rákóczi család felemelkedését megalapozó Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem első felesége lett. 1558-ban Izabella királynő megelégelte Bebek állandó szervezkedését – aki először feleségül akarta venni Szapolyai özvegyét, majd a törököknél kijárta, hogy Erdély kormányzójává nevezzék ki – és Gyulafehérváron meggyilkoltatta. Ezután néhány évtizedig a törökök tartották megszállva Csővárat – amíg a hódoltság északra tolódásával az erősség stratégiai jelentősége meg nem szűnt –, majd felgyújtották és elhagyták azt.

csovarrajzok2.jpgA csővári vár alaprajzának vázlata (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A vár pusztulása

Ezzel Csővár erőd szerepe megszűnt, a Ráskay-örökség 1579-es felosztásakor már csak mint rom került az oklevelekben Kenderessy Mária tulajdonába, akinek férje, Bosnyák Tamás füleki főkapitány volt. Ezután több tulajdonosa is volt a várnak – Bosnyák Tamás gyermekei: István, majd Judit (akinek a férje Koháry István országbíró volt), Koháry Judit és férje Barkóczy György, végül lányuk Barkóczy Krisztina – de a vár ebben az időben elhagyatottan tovább pusztult. 1687-ben Barkóczy Krisztinát feleségül vette gróf Károlyi Sándor – előbb kuruc, majd császári tábornagy –, aki a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét megkötötte II. Rákóczi Ferenc fejedelem távollétében, 1711. április 30-án Szatmárnémetiben a Vécsey-palotában. 1731-ben Károlyi elcserélte Csővárat és Acsát a Prónay család Pest megyei birtokáért. Az új birtokosok részben lebontották a pusztuló várat, hogy köveiből új barokk kastélyt építhessenek Acsa községben, de az erődítményt nem hagyták teljesen magára, hiszen a manapság is látható gótikus ablakokat már a Prónayak vágatták az egykori várkápolna falába. Az 1950-es esztendőkre már végső romlásba jutott a középkori vár, de lelkes helybeli kezdeményezéssel 1954 és 1961 között, Jakus Lajos irányításával sikerült megmenteni a leomlani készülő öregtorony csonkját.

3ddb9a6c1b39980152d2d7147157eff9.jpgMára nem sok maradt az egykori várból (Kép: https://hu.pinterest.com/pin/408209153698142542/)

A várromot megtisztították, az udvar közepén lévő középkori ciszternából pedig faragott reneszánsz kőtárgyak kerültek elő, melyeket a penci falumúzeumban lehet megtekinteni. Azóta azonban a természet visszahódította a vár területét, melynek régészeti feltárása és állagmegóvása még várat magára.

2015_csovar_4.jpgCsővár régészeti feltárása és állagmegóvása még várat magára

(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/csovar_vara_legifelvetelen/)

A várat nyugatról közelítettük meg, először az XVI. század első felében épült egykori külső várhoz érkeztünk, amely 110 X 60 méteres területet foglalt magába.

20170611_110845.jpgA várromot nyugatról közelítettük meg

A várfalakat három oldalról 10 méter széles, részben sziklába vésett szárazárok, míg a déli oldalon meredek, szinte függőleges, 100 méter mélységű szakadék védelmezte a támadóktól. Bebek Ferenc idejében épült a külső vár legjelentősebb védőműve, az északnyugati irányba néző, 20 méter átmérőjű ágyúrondella, melynek maradványait jól ki lehet venni az egyre nagyobb teret hódító buja növényzetből.

20170611_114221.jpgAz ágyúrondella északnyugati irányba néz

A külső vár elpusztult kaputornyának – mely a délnyugati oldalán volt a várnak – egyik fala még 3-4 méter magasságig áll, mellette elhaladva a belső- és külső vár közötti falszorosba jutottunk.

20170611_111329.jpgA külső vár kaputornyának megmaradt fala

20170611_114146_richtone_hdr.jpgA külső vár egykori kapujának helye, mely a falszorosba vezetett

Tőlünk balra, a külső- és a belsővár között húzódó egykori várárok nyomait jól ki lehetett venni a nyugati oldalon, míg délre, azaz jobb kéz felé a szakadék tátongott.

20170611_114327.jpgA külső- és a belsővár között húzódó egykori várárok nyomait jól ki lehetett venni

Szemben velünk a megközelítőleg 36 x 25 méter nagyságú belsővár maradványai látszottak, az egykori négyszögletes, háromemeletes öregtorony vagy lakótorony – mely a belsővár délnyugati sarkába épült, falvastagsága 1,8 méter, míg a belső szoba mérete 5 x 3,5 méter volt – csonkjai magasan meredtek az ég felé.

20170611_111337.jpgAz öregtorony csonkja büszkén mered az ég felé

A belsővár kapuja a feltételezések szerint a vár keleti oldalán volt található, így a várba érkezőknek a nyugatra néző külső kapun történő belépés után meg kellett kerülniük a várat a déli falszorosban haladva, hogy elérhessék a belsővárba vezető kaput. Felkapaszkodva az egykori belsővár területére megállapíthattuk, hogy a középkori épületekből csak a falak alapjai maradtak meg, melyeket a sűrű növényzet sok helyen eltakart.

20170611_113538.jpgA belső várudvar

A belső várudvaron látható a téglával kifalazott, 4 méter átmérőjű, ovális ciszterna, melyet az egykori mesterek a hegy sziklájába vágtak. A ciszterna fakorláttal van körülkerítve a balesetek megelőzése érdekében.

20170611_111446.jpgA ciszternából fontos leletek kerültek elő

A források tanúsága szerint a belsővár északi és déli oldalán gazdasági helyiségek állhattak egykoron, de azokból mára szinte semmi sem maradt.

20170611_113849_richtone_hdr.jpgAz ágyúrondella a belsővárból nézve

Végül a vár keleti oldalát fedeztük fel, ahol a keleti palotaszárny kőfala még több méter magasságig áll, falában pedig nagyobb üregek jelzik az ablaknyílások helyét, melyeket a leírások alapján a Prónayak vágtak az egykori várkápolna falába.

20170611_111457.jpg

20170611_111545_richtone_hdr.jpgA keleti palotaszárny kőfala

A keleti faltöredéket – mely a csővári vár jelképe – megkerülve kijutottunk a külső vár keleti falának romjaihoz, ahonnan csodás kilátás nyílt Csővár községre.

20170611_111620_richtone_hdr.jpgKilátás Csővár községre

Egy rövid pihenőt tartottunk a belsővár maradványai között, aztán még kívülről megkerültük az ágyúrondellát, de a külső vár északi oldalán nem lehetett sokáig jutni, mivel a fák és a bokrok megakadályozták a továbbhaladást.

20170611_114312.jpgKívülről megkerültük az ágyúrondellát

Kár lenne ezt a várromot az enyészetnek hagyni, első körben a növényzettől kellene megtisztítani, hogy a területet jobban be lehessen járni, majd a régészeti feltárást követően a falakat is fel lehetne magasítani 1-2 méter magasságig, hogy a vár egyes részei elkülönüljenek egymástól. Mielőtt visszaindultunk volna a kocsihoz, még egy pár percig gyönyörködtünk a kilátásban, majd megkezdtük a leereszkedést a Várhegyről.

20170611_111038_richtone_hdr.jpgTájkép a külső várból nézve

 

További képek Csővár váráról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó a kis erősségről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.csovar.hu/index.php/telepueles/csovar-telepueles-tortenet-menu

http://kirandulastippek.hu/palocfold/csovar-kortura-a-varromokhoz

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=14313

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/csovar-vara.html

http://www.szadvar.hu/2014/07/kali-gabor-csaba-bebek-ferenc-es-gyorgy-ket-16-szazadi-four-rovid-eletrajza/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5412730602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.