Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Citadella a Gellért-hegyen

Egy soha el nem készült erődrendszer része

2017. augusztus 12. - Egri Gábor

Nem tartozik a középkori váraink közé, nem is a magyar haza védelmében – sokkal inkább a főváros lakossága ellen – épült, egyszer sem ostromolták meg és csak egy soha el nem készült erődrendszer részeként épült fel, mégis a váraink közé számítom és ezért 2016 februárjában meglátogattuk a budapesti I. és a XI. kerület határán álló Gellért-hegy tetején épült – a városból alig látszó – Citadellát.

A Gellért-hegyre rengeteg irányból fel lehet jutni gyalog, vagy megközelíthető akár a Móricz Zsigmond körtérről induló 27-es busszal a Bujdosó Juhász megállóig utazva, majd onnan néhány perc sétával. Egyetemista koromban sokszor jártam a hegyen, amit az Erzsébet vagy a Szabadság hídon átsétálva közelítettem meg.

33134.jpgA Gellért-hegy Budapest szívében emelkedik

(Kép: http://www.lobu.hu/gellert-hegy-budapest-ekkove.html)

Ezúttal a Batthyány térről a 19-es villamossal – a Clark Ádám téri aluljáró átépítése miatt egy átszállással – mentünk a Gellért-hegy lábához, majd az 1904-ben Jankovits Gyula által elkészített, 7 méter magas bronz Gellért-szobor megtekintése után tovább haladtunk a hegyoldalon felfelé és mintegy 15-20 perc gyaloglás és lépcsőzés után meg is érkeztünk a Citadella keleti oldalához.

15840270.jpgSzent Gellért szobra a hegy oldalában (Kép: http://mapio.net/pic/p-15840270/)

 

Ősi erőd, majd keresztény kápolna a Kelen-hegyen

A 235 méter magas Gellért-hegyen (korábban Kelen-hegy) már a magyar honfoglalást megelőző időkben is álltak épületek. A kelták és a rómaiak lakták a vidéket, a régészeti leletek tanúsága szerint erődítményt is építettek a hegyre. A legenda szerint a magyar államalapítást követően, 1046-ban a budai réven átkelni készülő Gellért csanádi püspökre – későbbi Szent Gellért – támadt rá a Vata vezette pogány lázadók egy csoportja és a Kelen-hegyről kétkerekű taligán (vagy hordóban) a mélységbe lökték. A XV. század óta ezért nevezik a hegyet Gellért-hegynek, melyre keresztény kápolnát építettek, majd a törökök a hódoltság idején palánkvárat.

A hegyen Csillagda épült a XIX. században

1813 és 1815 között a hegyen épült fel – József nádor kezdeményezésére – az egyetemi csillagvizsgáló, a Csillagda, mely a budai vár 1849-es ostroma során súlyosan megsérült.

gellert.jpghttp://kulturpart.hu/2013/08/05/200_eves_a_legendas_epulet

A magyar honvédség a csillagvizsgáló közelében állította fel az ostromágyúkat és az azok kilövésére irányuló osztrák tüzérségi válasz az épületet sem kímélte.

 

A Citadella építése

A szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen, hadászatilag elavult budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budán, amelynek az esetleges támadók visszaverése mellett, a legfontosabb célja az volt, hogy az építmény féken tartsa és megfélemlítse a város lakosságát. A tervezett erődrendszer első – és végül egyetlen – erődjét a Gellért-hegyen építették fel a Csillagda lebontása után a környező virág- és szőlőskertek helyén. A citadella olasz szó, fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt, utolsó erődített menedéket a váron belül vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. Az erődöt 1850-ben kezdték megépíteni Emmanuel Zitta altábornagy osztrák hadmérnök tervei alapján és Haynau tábornagy vezényletével, de hadászatilag már építésekor elavultnak számított, nem felelt meg a modern kor hadviselési követelményeinek.

citadella_grafika.jpgA Citadellát 1850 és 1854 között építették

(Kép: http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/buda_gellerthegy_citadella_erod_var_katona/)

Az építkezési munkák – melynek vezetését Kasselik Ferenc építőmesterre és Zitterbarth Mátyás építészre bízták – 1854-ben fejeződtek be. A 220 méter hosszú és 46-60 méter széles épület falai 12-16 méter magasak, négy méter vastagak és a Gellért-hegy Bastille-jában – ahogy az 1855-ös Pesti Hírlap nevezte – 60 ágyút helyeztek el. A központi erőd félkörös udvar köré épült a hegytető nyugati oldalán – helyiségei kéttraktusosak, boltozatos termekkel, ezek az úgynevezett kazamaták – és kiemelkedik a nyugati és keleti védőfalak közül. A központi épület udvarán 80 méter mély ciszterna van, és nyugat felé az erőd védelmére védőárkot is ástak. Kelet felé az építmény falának tövébe szintén árkot húztak, ezen át felvonóhíd vezetett a keleti védőmű udvarába.

1897-ben az osztrák tüzérség elhagyta

Az erődrendszer többi része soha nem készült el, a Citadella osztrák tüzérsége csak egyszer kapott munkát, amikor Ferenc József születésnapján díszlövéseket adtak le. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az erőd elvesztette hadászati jelentőségét, azonban a katonaság még 30 évig, az 1897-es kivonulásig használta. A budapestiek gyűlölték az épületet, ezért a teljes elbontását követelték, amelyre azonban pénzhiány miatt nem került sor. Azóta sokféle terv merült fel a Gellért-heggyel kapcsolatban – például Széchenyi István nemzeti Pantheon terve – de ezekből nem lett végül semmi.

A Citadella a XX. században

A II. világháború alatt még egyszer sor került a Citadella katonai célú használatára, Budapest 1944/45-ös szovjet ostroma idején a fővárost védő német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárat és sebesült-ellátó helyet rendeztek be. A háború után 1947-ben avatták fel a Citadella előtt Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a Felszabadulási emlékművet, melyet „a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” állíttatott. Az emlékmű központi alakja a szabadságot szimbolizáló, a kezében pálmafaágat tartó nőalak, mely hamarosan a város egyik legfontosabb jelképévé vált. A nőalak bal oldalán fáklyás, míg a jobb oldalon sárkányölő bronz mellékalak áll.

8115.jpgKoszorúzási ünnepség a gellért-hegyi Felszabadulási emlékműnél 1950-ben

(Kép: http://mult-kor.hu/rakosi-portre-es-brezsnyev-puszi---igy-unnepeltuk-aprilis-4-et-20160404?fbrkMR=desktop&openImage=8111&openImage=8122)

A szobor előterében eredetileg egy bronzból készült, a kezében zászlót tartó, géppisztolyos szovjet katona szobra állt, amit az 1956-os forradalom során ledöntöttek, majd a visszaállítása után 1992-ben végleg eltávolítottak és a Memento Szoborparkba szállítottak.

56osorosz7.jpg1956-ban ledöntötték a géppisztolyos szovjet katona szobrát

(Kép: https://444.hu/2015/02/17/ilyenek-voltak-a-szovjet-katonak-magyarorszagon)

A rendszerváltás után a szoborcsoport talapzatáról a cirill betűs feliratokat levésték, eltávolították a Szovjet Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot és a jelképeket. A talapzaton ma az alábbi szöveg olvasható: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.” Az 1960-as években a Citadellát turistaközponttá alakították, falai között étterem és hotel is működött, azonban napjainkban az épület állaga és környezete erősen leromlott állapotú és az erőd már nem látogatható. Hogy mi lesz a sorsa, azt nem lehet tudni. 1987 óta a Duna-part látképe és a Budai várnegyed a világörökség részét képezi, mely területnek része a Gellért-hegyen álló Citadella is.

citadella-840x560.jpgA Citadella napjainkban (Kép: http://sulitura.hu/budapest/gellert-hegy-es-citadella)

A Gellért-hegyre minden évszakban és minden napszakban megéri felmenni, hiszen csodálatos panoráma tárul a kiránduló szeme elé. Észak felé a budai hegyek előterében állnak a vár épületei, legközelebb hozzánk a Budavári Palota és a déli nagy Rondella látszik.

20160212_124033_richtone_hdr.jpg

A budai vár és a Duna

 

Előttünk, hömpölyög a vén Duna, a túlparton pedig Pest épületei húzódnak, ameddig csak a szem ellát.

20160212_124037_richtone_hdr.jpg

A Duna és Pest

 

gellert-hegy-budai-var.jpg

Minden napszakban megéri felmenni a hegyre (Kép: http://www.budapestterkep.com/)

 

A Szabadság-szobortól a Csepel-sziget irányába nézhetünk el, míg nyugatra a Budai-hegység zárja el a kilátást.

20160212_125021.jpg

A Szabadság-szobor

 

20160212_125144.jpg

Kilátás Dél-Buda és a Csepel-sziget felé

 

Sajnos a Citadella és környéke el van hanyagolva, magába az erődbe nem is lehetett bemenni. A buszokkal szervezetten hozott turisták csak annyi időt töltenek itt, amíg szétnéznek, aztán mennek is tovább.

20160212_125607.jpg

A turisták nem töltenek sok időt a hegyen

 

De mi mást is tehetnének, mikor néhány szuveníráruson, egy WC-n és egy itt a piros, hol a pirost játszó férfin kívül csak szétszórt szeméttel, rossz állapotban lévő járdákkal, gondozatlan növényzettel szembesülnek.

20160212_125559.jpg

A Citadellába nem lehetett bemenni

 

Pedig a Gellért-hegy adottságai meglennének ahhoz, hogy az ember szívesen töltse ott az időt, ehhez azonban fel kellene újítani a Citadellát és valamilyen funkciót találni az épületnek, kávézókat, teraszokat nyitni, ahonnan a megpihenő vendég egy ital vagy étel elfogyasztása mellett gyönyörködhetne a kilátásban, virágokkal és bokrokkal rendezett és gondozott parkokat és sétányokat létrehozni, amely kellemes vasárnapi sétára csábítaná a budapesti lakosokat és kirándulókat. A szándék már megvan a Gellért-hegy rendbetételére, remélhetőleg a jövőben sor kerül a helyreállításra.

jpg_menukep_php.jpeg

Remélhetőleg rövidesen megkezdődik a terület fejlesztése

(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/citadella_kilencvenot/)

 

 

Végül két légifelvétel a Citadelláról és Budapestről:

 

 

Források és ajánlott oldalak:

 

http://pestbuda.hu/cikk/20160208_megujulhat_vegre_a_citadella

 

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/budapesti-citadella.html

 

http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/buda_gellerthegy_citadella_erod_var_katona/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3612730848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.