Zsámbéki premontrei kolostor temploma

A fehér kanonokok Keresztelő Szent János tiszteletére épített temploma

2017. augusztus 20. - Egri Gábor

A tatai vár meglátogatása után az 1-es főúton indultunk el délkelet felé, majd felhajtottunk az M1-es autópályára, Budapest irányába. A zsámbéki lehajtótól mindössze öt kilométert kellett megtenni Zsámbékig, a dombos vidéken pedig már messziről feltűnt a XIII. század első felében épült, impozáns monostortemplom, melynek két tornya magasan nyúlik az ég felé.

A romtemplom a város közepén található, a Corvin János utca és a Régi Templom utca által határolt, elkerített területen, ahol ingyenesen le lehet tenni a kocsit. Mi azonban egy kicsit távolabb álltunk meg a domb tetején álló templomtól, hogy néhány percet sétálhassunk a körülbelül 5000 fős kisváros utcáin.

A romtemplom a város közepén található (Kép: http://gpsgames.hu/jatek/adventure/434/elhagyatva/)

Korábban már jártam egyszer a településen, akkor a Lámpamúzeumot látogattam meg, továbbá érdemes még felkeresi a Zichy kastélyt, melyet a XVIII. században építettek a török időkben romossá vált középkori kővár helyén. Ahogy sétáltunk fel a dombra, és egyre közelebb magasodott felettünk a romtemplom, a környező vidék panorámája is kitárult előttünk.

Egyre közelebb magasodott felettünk a romtemplom

A környező vidék panorámája is kitárult előttünk

Látogatásunkkor szerzetesek tartottak megemlékezést az egykori templomhajóban, a felcsendülő egyházi ének, a fehér ruhás szerzetesek jelenléte hirtelen élővé varázsolta a méreteivel és megjelenésével – pusztuló állapota ellenére – még most is lenyűgöző épületet.

A templom pusztuló állapota ellenére még most is lenyűgöző

(Kép: http://www.origo.hu/hirmondo/utazas/20100414-muemleki-vilagnap-belfoldi-utazas-magyarorszagi-muemlekek.html)

A romtemplom egy rövid időre újra élettel telt meg

A zsámbéki templom és kolostor építése

Zsámbék az Esztergomot Fehérvárral összekötő középkori kereskedelmi útvonal mentén feküdt, és már a XI. században fontos településnek számított, ahol az 1050-es években kőtemplom is épült. III. Béla király (1172-1196) – aki többek között a pilisi ciszterci kolostort is alapította – második felesége, Capet Margit (VII. Lajos francia király lánya, II. Fülöp Ágost francia király testvére) kíséretében francia lovagok érkeztek az országba. Közülük való volt az az Aynard lovag, akinek Béla Zsámbékot adományozta. Az ő leszármazottai építették 1220 körül Keresztelő Szent János tiszteletére a késő román – kora gótikus stílusú templomot a premontrei rend számára. A kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom – melybe az alapítókat eltemették – mellett felépült a premontreiek kolostora is, ahol húsz kanonok élt.

A templomnak három szentélye volt: középen a főszentély, két oldalt pedig a mellékszentélyek

(Kép: http://www.artistpub.hu/index.php?p=forum_topic&id=965)

1258-ban IV. Béla király (1235-1270), az alapítók utódainak kérésére megerősítette az akkor már felépült templomra és kolostorra vonatkozó birtokadományt.

A Premontrei Rend

A rendet Magdeburgi Norbert (későbbi Szent Norbert) – aki előkelő származású családból származott, fiatal korában V. Henrik német-római császár mellett állt, majd 1115-ben élete új irányba fordult, vagyonát szétosztva vándorprédikátorként hirdette az igét – alapította tizenhárom társával együtt 1120-ban a francia területen fekvő Laon melletti Prémontrében. A premontrei rend tagjai Szent Ágoston reguláit követték, és mivel nem szerzetesek, hanem úgynevezett reguláris kanonokok voltak, ezért bekapcsolódtak a helyi egyház életébe, prédikáltak és a lelkipásztori szolgálatot is ellátták. Emellett azonban szigorú szerzetesi életet éltek, kétkezi munkát végeztek és hirdették a szegénységet.

Szent Norbert alapította a rendet (Kép: http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1340)

Egyszerű fehér, kártolatlan gyapjúból – ami a vezeklő szerzetesek ruhájának anyaga volt – készült rendi öltözetet hordtak, ezért fehér kanonokoknak is nevezték őket. A korábban alapított rendektől – bencések, ciszterciek – eltérően, akik a településektől távol, a világtól elzárkózva éltek és imádkoztak, a premontreiek monostoraikat városokban vagy forgalmas helyek közelében építették fel, ezzel mintegy előfutárai voltak a ferences és a domonkos rendeknek. Szent Norbert jó barátságban volt Clairvaux-i Szent Bernáttal, új rendjébe átvette a ciszterciek intézményrendszerét, ami alapján a nagyobb rangú rendház élén a prépost állt (a cisztercieknél apátnak hívták), míg a kisebb rangú vezetője a perjel volt. A rend – melynek vezetője Prémontre prépostja volt – évente generális káptalant tartott. 1126-ban a premontrei rend megkapta II. Honorius pápától a jóváhagyást, ekkor már kilenc ház tartozott a rendhez, majd ezt követően gyorsan elterjedt egész Nyugat-Európában, így a XIV. század közepére már több mint 1300 férfi és 400 női közösség alakult meg.

Premontreiek a Magyar Királyság területén

A hagyomány szerint a fehér kanonokok II. István király (1116-1131) – Könyves Kálmán király (1095-1116) fia – hívására, nem sokkal a rend 1126-os pápai jóváhagyása után érkeztek az országba Prémontréból. Első monostorukat Váradtól északra, a Körös jobb partján emelkedő dombtetőn alapították 1130-ban Szent István vértanú tiszteletére. A váradhegyfoki monostor – ahova a Képes Krónika szerint 1131-ben II. István királyt is temették („Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében; Váradon temették el.”) – lett a Magyar Királyság területén később alapított premontrei rendházak anyamonostora.

A premontreiek II. István király hívására érkeztek az országba

(Kép: http://users.atw.hu/bagabr/2istvan.html)

Egy 1235-ös premontrei monostorjegyzék szerint az országban már húsz férfi és két női monostora volt a rendnek, utóbbiak Brassóban és Szebenben álltak, de az 1241/42-es tatárjárás során valószínűleg elpusztultak. A muhi csatában hősiesen harcoló, majd az ott szerzett sebesülése miatt fiatalon elhunyt Kálmán herceget – IV. Béla király öccsét – a premontrei rend nagy jótevőjeként tartják számon. 1931-ben került sor a gödöllői premontrei rendház (mai Szent István Egyetem) elé felállított, Kálmán herceget lovon ábrázoló szobor felavatására.

Kálmán herceg szobra Gödöllőn (Kép: https://guideathand.com/hu/sight/kalman-herceg-szobra)

Oszvald Ferenc megállapítása szerint az Árpád-házi királyok idejéből az 1130-ban alapított első, váradhegyfoki és az utolsóként 1264-ben létesített csúti (csőti) monostorok mellett harminchét premontrei rendházról van tudomásunk. A prépostságok közül legfeljebb tíz volt királyi alapítású (például Váradhegyfok, Jászó, Jánoshida, Nyulak szigete, Turóc, Csút), míg a többi tehetős egyházi vagy világi személynek köszönhette létét.

A XV. században Zsámbék a Pálos Rend kezelésébe került

A XV. században leégett a zsámbéki kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király (1458-1490) pápai engedéllyel a Pálos Rend kezelésébe adta a templom kezelését, ami ellen a premontreiek eredménytelenül tiltakoztak. Ekkor a templomot gótikus stílusban átépítették, ebből a korból származott az északi templomtorony elpusztult gótikus sisakja, valamint a homlokzati oromfal rózsaablaka.

A pálosok a templomot gótikus stílusban építették át

(Kép: http://www.artistpub.hu/index.php?p=forum_topic&id=965)

A leégett kolostor helyére a pálosok új kolostort építettek. Miután Buda 1541-ben török kézre került, a pálosok elmenekültek a kolostorukból, a templomot pedig az oszmánok erődítménnyé alakították át, ami a hódoltság 150 éve alatt erősen megrongálódott. Zsámbék – Budához hasonlóan – 1686-ban került ismét keresztény kézre, majd 1689-ben a települést a templommal együtt a Zichy család kapta meg, akik svábokat telepítettek be.

A templom pusztulása és részleges helyreállítása

1754-ben a templomot újjáépítették, ám sorsát végül az 1763. június 28-án bekövetkezett földrengés pecsételte meg, melynek során leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala, valamint az északi torony sisakja. A rom gazdátlanná vált, köveinek nagy részét a helyiek építkezésekhez hordták szét. Zsámbék lakói a viszonylag nehezebben megközelíthető, romladozó középkori kolostortemplom helyett a település központjában építettek maguknak új templomot. Az 1870-es években Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész hívta fel a figyelmet a pusztuló zsámbéki templomrom megmentésének szükségességére.

Az 1763-as földrengés romba döntötte a templomot (Kép: http://egykor.hu/zsambek/281)

Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. A munkálatokra 1896 és 1900 között került sor, melynek során az akkori gyakorlattól eltérően nem építették vissza az épületet, hanem elsősorban állagmegóvást végeztek.

A templom alaprajza

(Kép: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-8-evfolyam/magyarorszagi-nemzetsegi-monostorok/zsambek)

A déli mellékhajó apszisát, a főhajó négy félköríves ablakát rekonstruálták, a templom kevésbé reprodukálható részeit jelzésszerűen téglával pótolták, de több helyen statikai megerősítés céljából is hozzáépítettek téglából, így könnyen elkülöníthetők a templom középkori részletei. Később Möller István tervei alapján, a zsámbéki romtemplom mintájára építették fel az 1930-as évek elején a budapesti Lehel téri templomot.

A budapesti Lehel téri templomot a zsámbéki templom mintájára építették

(Kép: http://budapestcity.org/05-templomok/13/templom-Lehel-ter/index-hu.htm)

1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó, a pálosok által épített kolostor falrészeit, melyből mára csak egy dongaboltozatos terem – ahol kőtárat rendeztek be –, a hajdani refektórium, a kerengő alapfala és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg. A teljes terület régészeti feltárása azonban azóta sem valósult meg, az épület pedig egyre jobban pusztul. Több terv is készült a templom és a kolostor állagmegóvására vagy részbeni újjáépítésére, de sajnos évtizedek óta alig-alig történt valami ezen a téren.

A templom és az északi oldalához csatlakozó kolostor romjai napjainkban

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/zsambek/)

A belépőjegyek (az árakról itt lehet tájékozódni) megváltása után az egykori kolostorépület romjai mellett elhaladva közelítettük meg a templomot.

Az egykori kolostorépület romjai mellett elhaladva közelítettük meg a templomot

A délnyugati irányba néző román stílusú homlokzati tornyok közül a déli torony kőből épített, gótikus toronysisakja maradt meg – melynek mintájára rekonstruálták a jáki templom toronysisakját –, míg az északi torony sisakja, az északi mellékhajó boltozatával és oldalfalával együtt az 1763-as földrengés során omlott le.

A déli torony kőből épített, gótikus toronysisakja maradt meg, az északi sisakja az 1763-as földrengés során leomlott

A földrengés során a templom északi oldala elpusztult

A tornyok között látható a csúcsíves, díszes kapuzat, mely felett a pálosok által épített homlokzati oromfal rózsaablakának maradványa csodálható meg.

A templom kapuja és felette a rózsaablak

A rekonstruált és visszapótolt épületrészeket tudatosan az eredetitől eltérő anyagból építették, így könnyen elkülöníthetők a templom középkori részletei a rekonstruált részektől. Először kívülről kerültem meg a templomot, mert a belsejében még a szerzetesek tartózkodtak. A templom déli tornyához csatlakozó hosszanti fal és a délkeleti mellékszentély viszonylag épségben megmaradt, a másik oldal a fallal és a mellékszentéllyel viszont teljesen hiányzik, ahogy a templom főszentélye sem maradt meg.

A templom déli tornyához csatlakozó hosszanti fal és a délkeleti mellékszentély viszonylag épségben megmaradt

A templom ezen oldalának rekonstrukciója

(Kép: http://www.artistpub.hu/index.php?p=forum_topic&id=965)

A másik mellékszentély és a sekrestye viszont eltűnt

Időközben a szerzetesek elhagyták az egykori templomhajót, így a főszentély helyén tátongó ürességet megkerülve, a templom hiányzó oldalán keresztül be tudtam menni az épület belsejébe.

Az egykori főszentély helye

A templombelsőt borító egykori freskókból ma már csak alig látható töredékek maradtak fenn. A megmaradt mellékszentély megtekintése után a két torony között elhaladva léptem ki az épületből a főbejáraton keresztül.

A megmaradt délkeleti mellékszentély napjainkban

Így nézhetett ki a délkeleti mellékszentély, balra pedig a főszentély egykoron

(Kép: http://www.artistpub.hu/index.php?p=forum_topic&id=965)

A két torony között elhaladva léptem ki az épületből a főbejáraton keresztül

A templom főhajójának rekonstrukciója

(Kép: http://www.artistpub.hu/index.php?p=forum_topic&id=965)

A templom háromhajós volt

A templom maradványai mellett találhatók az egykori premontrei, majd pálos kolostor romjai, a hajdani ebédlőben (refektórium) kialakított kőtárban a templom történetét bemutató kiállítás és faragott kövek gyűjteménye látható.

A templom északi oldalához csatlakozó kolostor romjai

Kőtár az egykori refektóriumban

Sajnos a templom egyre gyorsabban pusztul, hullik belőle a kőpor, a szerkezete is kezd tönkremenni.

Sajnos a templom egyre jobban pusztul

A templom állagmegóvásának szükségességével kapcsolatban Marthi Zsuzsa, Zsámbék város főépítésze így nyilatkozott 2017-ben: „Sajnos a romállapot nem tartható fenn a végtelenségig, ezért az is szóba került, hogy lefedjük a templom hajóját. Nagyon nehéz persze megtalálni a határt, hogy mennyire nyúlhatunk hozzá hitelesen a szerkezethez, hiszen egy ilyen beavatkozás, amellett, hogy meghosszabbítaná az élettartamát, hiszen legalább a boltozatokat, a falak belső felületét nem pusztítaná az időjárás, gyökeresen megváltoztatná az épület megjelenését is, mert romból templommá válna.

A romállapot nem tartható fenn sokáig a szakemberek szerint

Nincs egyetértés sem a helyi lakosság körében, sem a szakemberek táborában, de legalább halljuk a másik érveit, így közeledhetnek az álláspontok. A másik a hasznosítás kérdése, hiszen egy rom nem integrálható egy közösség életébe, ráadásul nem tud annyi bevételt hozni, hogy az állagát fenntartsuk. A felújításáért erősen lobbizik a rend és az önkormányzat, de fontos, hogy konszenzus szülessen a rekonstrukció módjában is, mert a nagyon erős megosztottság a témában ellene dolgozik a születendő akaratnak.”

Nincs egyetértés a templom jövőjével kapcsolatban

A szakértők szerint amennyiben nem történik előrelépés a templom állagmegóvásával kapcsolatban, akkor jó esetben már csak 50 évig tartható fenn még romként a zsámbéki templom.

Fél évszázad múlva mi marad belőle?