Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Dömösi királyi palota és prépostság

Árpád-kori romok Visegrád és Esztergom között

2017. augusztus 23. - Egri Gábor

2017 júniusában elhatároztuk, hogy egy kirándulás keretében felkeressük a dömösi prépostság romjait, valamint három középkori kolostor – a pilisszentléleki és a klastrompusztai pálos, valamint a pilisszentkereszti ciszterci apátság – maradványait a Pilisben. Kismarosról indultunk el, majd miután komppal átkeltünk a Dunán Nagymaros és Visegrád között, a 11-es főúton haladtunk Esztergom irányába, miközben jobb oldalunkon az ősi folyó kísért bennünket. A festői Dunakanyar ölelte hegyvidék az Árpád-házi királyok kedvelt lakóhelye és vadászterülete volt, ahol több várat, vadászkastélyt és palotát építettek.

20170609_140757.jpgAz Árpád-házi királyok szívesen tartózkodtak a Dunakanyar környékén, így Dömösön is

Az Árpád-kori két fontos várost – Budát és Esztergomot – összekötő középkori út Visegrádon és Dömösön vezetett keresztül. Dömösre beérve a 11-es főúton kellett haladni egy darabig, aminek a településen Kossuth Lajos út a neve, majd arról balra tértünk le a Dózsa György útra, végül pedig az Álmos herceg útjára, ami elvezetett minket a temető mellett, utána nem sokkal – Dömös délnyugati végén – megérkeztünk a prépostsági romokhoz.

20170609_140452.jpgA temető mellett elhaladva rövidesen megérkeztünk a prépostsági romokhoz

I. Béla király összezúzódott beomló trónján

Dömös már a XI. században lakott volt, a korabeli forrásokból kiderül, hogy az Árpád-család tagjai sokat tartózkodtak az Esztergom – az akkori főváros – közelében fekvő Dömösön és környékén, ahol egy királyi palota, valamint egy templom is állt. 1060-ban I. Béla (1060-1063) – a Szent István király (1000-1038) által megvakított Vazul fia – lett a magyar király, aki elől testvérének, I. András királynak (1046-1060) fiát, a gyermekkorában már megkoronázott Salamont (1063-1074) a Német-Római Birodalomba menekítették.

bela-i.jpgBéla herceg 1060-ban nyerte el a koronát

(Kép: http://huns2huns.com/arpad-hazi-kiralyaink-hungarian-kings-house-of-arpad/)

Béla csak rövid ideig uralkodhatott, mivel 1063-ban német seregek indultak meg az ország ellen azzal a céllal, hogy Salamont visszahelyezzék a trónra, ezért Béla király, aki kiváló hadvezér volt, országgyűlést hívott össze Dömösre, ahonnan a német sereg ellen akart vonulni. A gyűlés során azonban egy rejtélyes, máig tisztázatlan, szörnyű baleset érte a királyt. A forrásokban és a történészek munkáiban két leírással is találkozhatunk: az egyik szerint a királyi trón faszerkezete rászakadt a királyra, míg a másik verzió szerint a magas trónemelvény omlott össze Béla alatt. Vannak olyan feltételezések, hogy a király merénylet áldozata lett, míg mások földrengésről vagy hatalmas viharról írnak, esetleg a frissen ácsolt trónszerkezet készítőinek hibájára mutatnak rá, de egyik elmélet igazolására sincs bizonyíték. A Képes Krónikában a következőt olvashatjuk: „... A Jámbor I. Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyíthatatlan betegségbe esett…". A törmelékek alól kimentett király – bár túlélte a balesetet – súlyosan megsebesült, sok csontja összetört és szörnyű fájdalmak kínozták. Azonban az ellenség közeledett és Béla nem akarta magára hagyni seregét, ezért a nyugati határ felé vonuló csapatai után vitette magát. 1063. szeptember 11-én Dévény közelében azonban végül a király belehalt a sérüléseibe és Salamon elfoglalhatta a trónt. Dömös nevének és az ott álló királyi palota legkorábbi, – mivel a fentebb idézett Képes Krónikát a XIV. században írták – eredetiben fennmaradt írott emlékét I. Szent László királynak (1077-1095) – I. Béla király fiának – egy 1079-ben kelt oklevele őrizte meg, aki ekkor a dömösi palotában tartózkodott.

Könyves Kálmán király és Álmos herceg testvérharca

1095 július 29-én fiú utód nélkül halt meg Szent László király, akit a trónon unokaöccse Könyves Kálmán király (1095-1116) követett. Szent László bátyjának, a Vácon eltemetett I. Géza királynak (1074-1077) fiai – Kálmán és Álmos – közül sokáig az ifjabb Álmos herceg volt a trónörökös, aki László udvarában nevelkedett és a lovagkirállyal tartott annak hadjárataiba (rövid ideig a meghódított horvát területeket is irányította), míg Kálmánt – aki a források szerint súlyos testi hibákkal rendelkezett – László egyházi pályára szánta. A forrásokkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy azok később keletkeztek, amikor már Álmos és annak fia, II. Vak Béla király (1131-1141) leszármazottai ültek az ország trónján, így nem meglepő, hogy az őseiket megvakíttató Kálmánt torznak, púposnak, beszédhibásnak, gonosznak és kétszínűnek ábrázolták. Később azonban az utókor sok kérdésben tisztázta Kálmán nevét, aki a kor egyik legműveltebb európai uralkodója volt.

konyves-kalman.jpgKönyves Kálmán király

(Kép: http://huns2huns.com/arpad-hazi-kiralyaink-hungarian-kings-house-of-arpad/)

Az azonban tény, hogy Álmos alkatra jobban hasonlított László királyra, a daliás termetű harcos mellett bátyja, Kálmán korántsem büszkélkedhetett királyi megjelenéssel, bár valószínűleg nem volt olyan torz kinézetű, mint ahogy a már említett források leírták. 1094-ben László király megváltoztatta korábbi döntését, hazahívta Kálmánt és őt tette meg örökösévé. Ebbe azonban Álmos herceg – aki már szinte a magáénak érezhette a trónt – nem nyugodott bele és harcot indított a bátyja ellen a korona megszerzéséért, de csak kevesen támogatták, végül a két testvér kibékült egymással és Álmos megkapta a dukátust. 1105-ben Könyves Kálmán ifjabb királlyá koronáztatta fiát, a gyermek II. Istvánt (1116-1131), emiatt megint kiéleződött az ellentét Kálmán és Álmos között, mivel utóbbi számára nyilvánvalóvá vált, hogy a trónt nem szerezheti meg testvére halála után sem. Álmos szervezkedni kezdett, de ez nem vezetett eredményre, végül be kellett hódolnia bátyjának, aki lázadozó öccsét zarándoklatra küldte a Szentföldre, ezalatt az idő alatt pedig Kálmán felszámolta a dukátust, ezzel megszűnt az ország megosztottsága.

20161203_154246_richtone_hdr.jpgKönyves Kálmán szobra a Hősök terén

A dömösi prépostság alapítása

Ebben az időben Dömös hercegi tulajdonban volt, ahol Álmos herceg 1107-ben a korábbi királyi palota mellett prépostságot és káptalant alapított, melyhez a királyi palota egy részét is rendelkezésre bocsátotta. A Szent Margit tiszteletére – a korábban itt álló templom helyére – épített dömösi prépostság felszentelésére 1107-1108 fordulóján került sor, melyen részt vett Kálmán király is, az eseményt a Képes Krónika képekben is megörökítette.

015.jpgÁlmos herceg és Könyves Kálmán király a dömösi templom előtt

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm)

Egyes leírások szerint Álmos herceg merényletet akart elkövetni a király ellen a monostor területén, míg mások szerint ezzel csak a herceget vádolták meg ellenségei a király előtt. A király haragjában el akarta fogatni Álmos herceget, de végül a főemberek lebeszélték erről, így nem börtönözte be öccsét, hanem kísérőket adott mellé, akik minden lépését figyelték. Álmos rövidesen Passauba szökött és a német-római császártól kért segítséget a trón megszerzéséhez. V. Henrik császár megpróbálta segíteni Álmost, amiről a krónika így számol be: "...Az Úr 1113-ik évében a császár hatalmas sereget mozgósított Álmos herceg érdekében és a Magyarország határára jött, hogy tárgyaljon a királlyal és békét szerezzen köztük, ez meg is történt..."

Álmos és Béla hercegek megvakítása

Rövidesen azonban Kálmán megelégelte öccse folyamatos szervezkedését és elfogatta Álmost, valamint annak fiát, a mindössze hét éves Béla herceget (a későbbi II. Béla királyt) és megvakíttatta őket. „ A király elfogta a herceget meg kisded fiát, Bélát, és megvakítatta őket; azt is meghagyta, hogy a kisded Bélát heréljék ki. De aki megvakíttatta, félt Istentől és a királyi nem kihalásától: kutyakölyköt herélt ki, és annak a heréit vitte a királynak…”

016.jpgÁlmos herceg és a kis Béla megvakíttatása

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm)

Ezután Álmos herceget Dömösre vitték az általa alapított monostorba, ahol a vakság sötétségében tengette napjait. Ám mikor Kálmán király közeledni érezte halálát, hogy fiának – II. Istvánnak – biztosítsa a trónt, Both fia Benedek nevű udvaroncát Dömösre küldte azzal a paranccsal, hogy ölje meg Álmos herceget. „...Amikor aztán Benedek odaért, a herceg a monostor előtt ült és siratta fájdalmát. Mikor meghallotta a lovasok siető közeledését, megérezte lelkében, hogy veszedelem fenyegeti és bevitette magát a monostorba és kezével megfogta Szűz Szent Margit oltárát, hogy Isten és a szentek tiszteletéből ne merészeljék elvonszolni onnan. De Benedek rátette szentségtörő kezét és erőszakosan elvonszolta az oltártól, melyet tartott. Közben a herceg kezéről lehorzsolódott a bőr és az oltárt vér szennyezte meg. A papok vigyáztak az egyház ajtajában és el akarták fogni; ő azonban megneszelte ezt, dühös szívvel kiment, ahogyan tudott és amikor elvágtatott, Pilis erdejében leesett a lóról, nyakát szegte és meghalt. Kutyái követték, azok falták fel húsát és csontjait... Fiát Bélát pedig a főemberek Magyarországon tartották, de titkon, a király dühe miatt."

017.jpgA haldokló Kálmán parancsot ad Álmos meggyilkolására, aki a prépostsági templom oltáránál keres menedéket

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm)

1116. február 3-án meghalt Könyves Kálmán, akit a trónon fia, II. István követett. Álmos herceg Bizáncba szökött és még egyszer megpróbálkozott a trón megszerzésével, de ezúttal sem járt sikerrel, 1127-ben idegenben halt meg. Álmos fiát, a vak kis Bélát a pécsváradi apátságba rejtették, itt élt 1128-ig. Ekkor unokatestvére, az uralkodó II. István, királyi rokonhoz méltó ellátást biztosított neki és feleségül kérte Béla számára I. Uros szerb nagyzsupán leányát, Ilonát.

istvan-ii.jpgII. István király (Kép: http://huns2huns.com/arpad-hazi-kiralyaink-hungarian-kings-house-of-arpad/)

Három évvel később István fiúörökös nélkül halt meg – a váradhegyfoki premontrei monostorban temették el –, a trónon pedig II. Vak Béla követte, akinek uralkodása alatt, 1138-ban fejeződött be a dömösi prépostság építése, melyet a király gazdag adományokkal látott el.

vak-bela-ii.jpgII. (Vak) Béla király

(Kép: http://huns2huns.com/arpad-hazi-kiralyaink-hungarian-kings-house-of-arpad/)

Az adománylevél 95 falut, 1332 szolgát (név szerint), 138 szőlőt, régi mesterségeket, termékeket, földrajzi neveket sorol fel, s ezzel Árpád-kori történelmünk és gazdaságtörténetünk egyik fontos forrása.

018.JPGRészlet az adománylevél első oldaláról

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm)

A prépostság története a XIII. és XIV. században

A következő viharos évtizedek során a dömösi prépostsági épületeket többször lerombolták. A tatárjárás során a monostort valószínűleg felégették, de rövidesen újjáépült. 1246-ból Fülöp prépost nevét lehet ismerni oklevelekből, aki IV. Béla király (1235-1270) feleségének, Laszkarisz Mária királynénak volt a kancellárja. Béla király Esztergomról Budára helyezte a királyság székhelyét, így ekkor Dömös jelentősége csökkenhetett. A XIII-XIV. század fordulóján az országban anarchikus állapotok uralkodtak, a királyi hatalommal szemben egyre jobban megerősödött néhány főúr, akik kiskirályok módjára uralkodtak hatalmas birtokaikon. A korszak viszonyait jelzi, hogy 1295-ben VIII. Bonifác pápa az egyházi fegyelem meglazulása miatt a dömösi prépostságot az esztergomi érsek felügyelete alá rendelte. 1301-ben kihalt az Árpád-ház, a trónért vívott harcok során a környező vidéket Csák Máté trencséni földesúr szállta meg, majd miután Visegrád 1317-ben I. Károly király (1308-1342) kezére került, valószínűleg Dömös is osztozott a közeli város sorsában. 1321-ben a visegrádi várőrség támadása után teljesen elpusztult és lakatlanná vált a monostor.

011.jpgA prépostság alaprajza

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm)

1323-ban I. Károly Visegrádot jelölte ki az ország új fővárosaként, így valószínűleg Dömös jelentősége ismét megnőhetett, a prépostságot helyreállították, ám azt a király meg akarta szüntetni és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni. Erre végül nem került sor. Márton prépost ellen, aki 1329-1357 között töltötte be a dömösi préposti tisztet, 1342-ben VI. Kelemen pápa vizsgálatot rendelt el erőszakos tetteinek kivizsgálására.

Dömös a XV. században

1413-ban Rozgonyi Péter – Rozgonyi Simon országbíró unokaöccse – lett a dömösi prépost, aki később a veszprémi, majd az egri püspöki székbe került. Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) – aki maga is megfordult Dömösön – eltörölte a prépostságot és a Benedek-rendi szerzetesek apátságává alakíttatta azt. Az olivetánus bencések el is foglalták Dömöst, de rövidesen (1446-ban) lemondtak az apátságukról és elköltöztek. A megüresedett apátságot ismét prépostsággá alakították át, élére Hunyadi János kormányzó egyik kedvelt emberét, Hosszuaszai Bothos István esztergomi kanonokot, királyi kancellárt, szenttamási prépostot nevezték ki. 1501-ben VI. Sándor pápa a nyitrai püspökséghez csatolta a dömösi prépostságot, s az egyesítésről szóló okmányt 1503. október 3-án III. Pius pápa is megerősítette. Ezután a nyitrai püspökök lettek egyúttal a dömösi prépostok is.

A dömösi prépostság pusztulása

Az 1526-os mohácsi csatát követően a törökök az ország középső részét Budáig végigpusztították, valószínűleg ekkor a dömösi prépostság díszes épületeit is felégethették, melynek végleges pusztulása Buda 1541-es, Esztergom 1543-as és Visegrád 1544-es török általi megszállását követően következett be. Egy 1570. évi török adóösszeírás szerint azonban Dömös falu a hódoltság idején is lakott volt. A XVIII. század elején a használhatatlan romokat a lakosság építkezésekhez kezdte széthordani. Gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost a romok köveiből építette fel barokk stílusban Dömös most is látható templomát. Az elpusztult épületek helyén az 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást.

sajto2.jpgA dömösi prépostsági templom altemplomának szentélye feltárás után

(Kép: http://www.btm.hu/old/--ARCHIV--/gerevich/gerevich.htm)

A régészeti feltárások során megtalálták a XI. századi forrásokban többször is szereplő hosszú, téglalap alakú királyi palota falmaradványait, valamint rábukkantak az 1107-ben alapított prépostsági templom alapfalaira is, melyek egy részéről a kutatás során kitűnt, hogy már a XI. században meglévő, a királyi palota mellett álló templom tartozékai voltak. Az ásatás során szenzációs felfedezést tettek, a prépostsági templom megemelt szentélye alatt rátaláltak a XI. századi templom viszonylag épségben fennmaradt altemplomára, melynek régészeti feltárása 1977-ben kezdődött meg.

9_kep.jpgAz altemplom feltárása 1977-ben kezdődött meg

(Kép: http://lukacszsofia.webnode.hu/publikaciok/egyetemi-szakdolgozat/)

A rommaradványok az ásatások során előkerült és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását, melyet Országos Műemléki Felügyelőség végzett és 1989-ben fejeződött be. A dömösi prépostság romjai nemrég a visegrádi Mátyás Király Múzeum kezelésébe kerültek át, és a jövőben további helyreállítások várhatók: a kolostor lefedésével, valamint kiállítás és vendéglátó egységek telepítésével szeretnének még több turistát csalogatni Dömösre.

image1573.jpgLégi felvétel a romról (Kép: http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/25/25zsemb.html)

A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi palota, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg.

20170609_140602.jpgA templom valamikor itt állt

20170609_140726.jpgItt pedig a királyi palota

A romterület ingyenesen látogatható, az altemplom megtekintéséért azonban belépőjegyet kell váltani, amire a helyszínen van lehetőség.

20170609_140551.jpgAz altemplom az egykori szentély maradványai alatt található

A romoktól csodás kilátás nyílik a Dunakanyarra és a folyó túloldalán láthatók a Börzsöny déli hegyei: a Szent Mihály-hegy, az Ördög-hegy, a Szürke-hegy és a Rigó-hegy, valamint a Dunára néző Remete barlangok.

20170609_140617.jpgA Duna túlsó partján a Börzsöny déli hegyei látszanak

20170609_140646.jpgA háttérben balra a Börzsöny, jobbra pedig a Visegrádi-hegység, míg az előtérben a szentély látható

Miután elfogyasztottuk az ebédre hozott szendvicseinket a prépostsági templom szentélyének maradványain, az egykori mellékhajóból az altemplomba vezető lépcsőn – a templom mindkét mellékhajójából vezetett le lépcső az altemplomba, melyeket az ásatások során megtaláltak – leereszkedtünk a föld alá.

20170609_140734.jpgA prépostsági templom szentélye

20170609_143938.jpgAz altemplomba vezető lépcső

Odalent megváltottuk a belépőjegyeket és az ott dolgozó kedves hölgy mesélt nekünk Dömös történelméről. Az altemplomba az egykori szentély padlójába helyezett üvegeken keresztül szűrődött le a természetes fény, a napsütés misztikus színekben fürdette a majdnem ezer éves helyiséget.

20170609_141951.jpgA XI. századi altemplomot rekonstruálták

20170609_143704.jpgAz egykori szentély padlójába helyezett üvegeken keresztül szűrődött le a természetes fény

A szép, szürke kváderkövekből épített, félköríves szentélyű altemplom boltozatát két sorban elhelyezkedő oszlopok tartották. A középső oszlopoknak csak helyeit, illetve talapzatait találták meg a feltárás során, a faloszlopok és a díszesen faragott lábazataik viszont jórészt megmaradtak.

20170609_143858.jpg

20170609_143716.jpgA középső oszlopoknak csak helyeit, illetve talapzatait találták meg a feltárás során

A kőfaragványok alapján bizonyos, hogy a Dömösön dolgozó építőműhely tagjai más – királyi és főúri – építkezéseken is dolgoztak. A romok területén előkerült kőfaragványok észak-itáliai-lombard kapcsolatokra, ugyanakkor a templom alaprajzi elrendezése – a kiemelt főapszis alatti altemplom – cseh vagy lengyel párhuzamok felé mutatnak.

20170609_143951.jpg

Az észak-itáliai eredetű alakos fejezetek egyik jellegzetes példája a feltárások során előkerült hatalmas oszlopfő, amelyen egymással küzdő oroszlánok, nyulat elragadó sas és lovas vadász alakja van kifaragva.

014.jpgAz altemplom faragott oroszlános oszlopfője

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm)

A faragványok finomabb, fejlettebb stílusából arra lehet következtetni, hogy azok már II. Béla idején, 1138 körül készülhettek.

20170609_143853.jpgAz altemplom oltára

A dömösi kirándulásunkat követő harmadik napon Nagymarosról indulva felkerestük a Börzsöny déli nyúlványán található Remete barlangokhoz, majd a Julianus-kilátót a Hegyes-tetőn.

20170612_122257.jpgRemete barlangok Nagymaros és Zebegény között

A barlangoktól csodálatos kilátás nyílt a túlsó parton Dömösre, mögötte a Prédikálószékkel, majd a Dobogó-kő vonulatával. Valamikor ezekben a barlangokban – akárcsak a Duna túloldalán látható Pilisben, ahol Boldog Özséb a XIII. század második felében megalapította a Pálos Rendet – a világtól elvonult remeték éltek, innen is ered a barlangok neve.

20170612_121537.jpgDömös és a Pilis

Tovább haladva a meredek ösvényen, a Julianus-kilátótól a visegrádi várra, valamint a Dunakanyarra láthatunk  rá.

Végül három videó a prépostsági romokról, Dömösről és a Dunakanyarról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index1124.html

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm

http://www.ng.hu/Civilizacio/2013/08/900_eve_a_fold_alatt__a_kozepkori_domos

http://www.koh.hu/helyszinek/domos-kiralyi-prepostsag-romjai/629

http://prusi.blog.hu/2012/06/13/remetek_az_ordog-hegyen

http://kirandulastippek.hu/dunakanyar/remete-barlang-hegyes-teto

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3412771346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.