Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Pilisszentkereszti ciszterci apátság romjai

Ahol Meráni Gertrúd királynőt végső nyugalomra helyezték

2017. augusztus 30. - Egri Gábor

A dömösi prépostság és a pilisszentléleki pálos kolostor romjainak megtekintése után tovább folytattuk a Pilisben található középkori kolostorok maradványainak felfedezését célul kitűző kirándulásunkat. Pilisszentlélek zsákfalujából a Hunyadi János utcán haladva visszatértünk az Esztergomot és Pilisszentkeresztet összekötő Dobogókői útra, mely a vadregényes egykori ősvadonban kanyarogva elvezetett minket kirándulásunk harmadik állomására: Pilisszentkeresztre.

Útközben balra le lehetett térni Dobogókő felé, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra, valamint izgalmas gyalogtúrákat lehet tenni a Rám-szakadékba, a Vadálló kövekhez vagy a Prédikálószékre, esetleg leereszkedhetünk Dömösig.

20150323_133330.jpgA Rám-szakadék 2015-ben

Sokak szerint Dobogókőn és környékén található a Föld szívcsakrája, amit a dalai láma is meglátogatott. Őseink azt vallották, hogy ezen a helyen ér össze az Ég és a Föld, ezért is volt az Árpád-házi uralkodók kedvelt pihenő és vadászhelye a Pilis, ahol várakat, palotákat és vadászházakat építettek. Pilisszentkeresztre beérve az út rövidesen kétfelé ágazik, balra lehet továbbhaladni Pomáz felé, míg mi jobbra tértünk le a Fő útra, ami később Pilisszántóra vezet. Jobb kéz felé elhagytuk a polgármesteri hivatalt, majd szintén jobbra letértünk a Pataksor utcába, melynek elején leállítottam a kocsit.

pilisszentkereszt.jpghttp://itk.isaszeg.info/cimke/tura?page=3

Innen egy széles földút vezet tovább a Kovács-patak mentén, amelybe rövidesen bal kéz felől egy másik földút csatlakozik be. Ezen az úton kellett elindulni, majd pár száz méter után egy fás részhez érkeztünk, ahol sorompó zárta le a földutat. Aki lusta sétálni, az akár idáig is el tud jönni kocsival, a sorompótól azonban már csak gyalog lehet továbbhaladni. A fák közül kiérve egy tisztásra jutottunk, majd nemsokára megpillantottuk a pilisi ciszterci apátság csekély maradványait, melyek a Pilist és a Visegrád-hegységet elválasztó törésvonal kiöblösödésében, a névadó Pilis-hegy – mely a Dunántúli-Középhegység legmagasabb hegye (755,5 méter) – lábánál fekszenek.

pilisszentkereszt_legifoto.jpgNem sok maradt az egykori ciszterci apátságból

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Pilisszentkereszt_l%C3%A9gifot%C3%B3.jpg)

 

III. Béla király alapította a pilisi ciszterci kolostort

A ciszterci kolostor helyén eredetileg egy XI. századi királyi vadászkastély állt, melyet a korai Árpád-korban benépesült falu vett körbe. A vadászkastélyt III. Béla király (1172-1196) – aki az egyik legjelentősebb Árpád-házi uralkodó volt, csontjait a budai vár Mátyás-templomában őrzik – az általa 1184-ben alapított pilisi ciszterci apátságnak adta. Béla király volt a Magyar Királyság területén 1142-ben megtelepedő ciszterci rend legnagyobb pártfogója, a Pilisi apátság mellett ő alapította Egres, Zirc, Szentgotthárd és Pásztó ciszterci apátságait is. Béla a Dömösön megvakíttatott II. Béla király (1116-1131) unokája volt, aki 1165-től a bizánci trón örökösének számított. Később Manuel bizánci császárnak fia született, így Alexioszt (Béla felvett neve) megfosztották méltóságától, 1172-ben pedig meghalt testvére, III. István magyar király (1162-1172), így Béla hazatért a szülőföldjére és 1173-ban Fehérváron megkoronázták.

d99bf585493d1a2f967fc1cd0eb130d3.jpgIII. Béla király 1172 és 1196 között uralkodott

(Kép: https://hu.pinterest.com/pin/399553798160374745/)

A király második felesége, Capet Margit – aki 1186-ban jött az országba – apja VII. Lajos francia király, míg bátyja II. Fülöp Ágost francia király volt, így a bizánci mellett a francia hatás is érvényesült a magyar királyi udvarban. Pilisre a francia Acey-ból érkeztek szerzetesek és építő mesterek, akik először a vadászkastély épületeit alakították át, bővítették ki a rend igényei és eszményei szerint, majd az Acey-ban ma is középkori állapotában megcsodálható templommal teljesen megegyezőt építettek fel. Az építkezések 1225 körül, a templom – mely egy 60 méter körüli külső hosszúságú, háromhajós, keleten egyenes záródású fő szentéllyel és a kereszthajóból nyíló, hasonló kiképzésű két-két mellékszentéllyel ellátott épület volt – Szűz Mária tiszteletére történő felszentelésének idejére fejeződtek be.

1258.jpgÍgy nézhetett ki a templom és a hozzá csatlakozó kolostor a kerengővel és a kútházzal

(Kép: http://www.pilisszentkereszt.hu/blog/2014/06/pilisi-apatsag-napja-2014)

A templomhoz dél felől kapcsolódó kolostor és a kerengő a templom munkáival párhuzamosan, a XIII. század első évtizedeiben, az esztergomi székesegyházzal és a királyi palotával egy időben épültek. A kerengő bordás keresztboltozatait falpillérkötegek hordozták, amelyeket változatosan díszített fejezetcsoportokkal láttak el.

kerengo.jpgA kerengő bordás keresztboltozatait falpillérkötegek hordozták

(Kép: http://albaregale.blogspot.hu/2013/01/)

A déli kerengőszárnyból nyíló nyolcszögű kútház a XIII. századi magyarországi művészet legnagyobb kútépítménye volt, ilyen díszkút a korabeli nyugat-európai ciszterci kolostorokban volt látható. A közelben lévő forrás vizét vízvezeték szállította, továbbá a jól felszerelt műhelyekben a szerzetesek fémet dolgoztak fel.

kep1.jpgA ciszterci apátság alaprajza

(Kép: http://pilisszentkeresztplebania.blog.hu/2013/12/12/ciszterci_apatsag)

 

A Gertrúd királyné elleni merénylet

III. Béla és utódai feltehetőleg királyi temetkezőhelynek szánták az akkori királyi székhelyhez, Esztergomhoz közel eső ciszterci kolostort. Ezt bizonyítja az is, hogy itt temették el II. András király (1205-1235) – III. Béla fia, az Egerben eltemetett Imre király (1196-1204) öccse, aki 1217-ben keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre, majd 1222-ben kiadta az Aranybullát – első feleségét, az 1213. szeptember 28-án merénylet áldozatává váló Meráni Gertrúdot.

20161203_154308_richtone_hdr.jpgII. András király szobra a Hősök terén

A gyilkosságra a pilisi hegyek között került sor – mikor András éppen Halicsban háborúzott –, abban valószínűleg Bánk szlavóniai bán és nádor, Kacsics nembeli Simon bán és Péter csanádi ispán vettek részt. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában, Erkel Ferenc pedig operájában dolgozta fel. Gertrúd királynő szarkofágjának maradványai – a legjelentősebb pilisi leletekkel együtt – jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában láthatók.

gertrud_kiralyne_rekonstrualt_marvanyszarkofagja_a_pilisszentkereszti_ciszterci_apatsag_teruleten_talalt_szarkofag-toredekek_alapjan_gerevich_laszlo_feltarasa.jpgGertrúd királyné rekonstruált márványszarkofágja a pilisi ciszterci apátságban

(Kép: http://felvidek.ma/2015/09/a-leleszi-premontrei-kolostor-rejtheti-gertrud-kiralyne-szivet/)

A síremléket András király és Gertrúd királyné lánya, Erzsébet – aki a feltételezések szerint Sárospatakon született, 1235-ben pedig IX. Gergely pápa szentté avatta – és férje, Lajos türingiai őrgróf rendelték, majd 1222-es magyarországi látogatásukkor Erzsébet felkereste édesanyja nyughelyét a pilisi ciszterci kolostorban.

73629_640_8szenterzsebet_1.jpgÁrpád-házi Szent Erzsébet (Kép: http://est.hu/cikk/45872/szent_erzsebet_legendaja)

Valószínűsíthető, hogy az egykori káptalanteremben feltárt lovagsír Robert de Courtenay – akinek a testvére, Jolán András király második felesége volt – egykori konstantinápolyi latin császár nyughelye, aki 1221 és 1228 között uralkodott Bizáncban. A tatárjárás után IV. Béla király (1235-1270) – II. András fia, Árpád-házi Szent Erzsébet bátyja – Budára tette az ország székhelyét, így a Pilis jelentősége csökkent.

A kolostor pusztulása és vita a Pálos Renddel

1526-ban, a mohácsi csatát követő országos törökdúlásban a ciszterci kolostor is megrongálódott, a szerzetesek elmenekültek, majd a XVI. század folyamán – miután 1541-ben elesett Buda, majd 1543-ban Esztergom is török kézre került – a monostor teljesen elnéptelenedett, pusztulni kezdett. A törökök kiűzését követően, a XVIII. században az országba visszatérő Pálos Rend tagjai tévesen azt hitték, hogy a pilisi ciszterci kolostor romjai megegyeznek a Boldog Özséb által alapított Szentkereszt pálos kolostor romjaival, mely a pálosok első központja volt a XIII. század második felében. Az apátsági romok közelébe a pálosok egy falut alapítottak, ahova német és szlovák telepesek érkeztek. A települést a Szent Kereszt kolostorról Szentkeresztnek nevezték el – később a Pilis-hegy közelsége miatt Pilisszentkereszt lett –, a lakosok pedig a romba dőlt kolostor köveit az évszázadok alatt építkezésekhez hordták el, csak a földben lévő alapok és lehulló kődíszítések maradtak meg.

kep6.jpgA 16,5 hektár kiterjedésű kolostortelepet kettős fal vette körül

(Kép: http://pilisszentkeresztplebania.blog.hu/2013/12/12/ciszterci_apatsag)

A ciszterciek viszont azt állították, hogy a megtalált kolostorrom az ő apátságuk maradványa, ezért hosszú pereskedés kezdődött a két rend között. A terület egészen 1786-ig a pálosok tulajdona maradt – ők építették fel falu mai, barokk stílusú templomát 1766-ban – ekkor azonban II. József eltörölte a Pálos Rendet. Később Békefi Remig bizonyította be, hogy a mai Pilisszentkereszt határában valójában a ciszterciek pilisi kolostora állt, míg a pálosok Szentkereszt kolostorának romjait a Kesztölchöz tartozó Klastrompusztán fedezték fel. 1913-ban Gerecze Péter kezdte meg a ciszterci apátság romjainak feltárását, majd 1967-82 között Gerevich László tárta fel az apátság maradványait tejes egészében. A leletek egy részét a római katolikus plébánia kertjében található kőtárban helyezték el.

apatsag.pngA templom és a kolostor alaprajza a romokra vetítve

(Kép: http://albaregale.blogspot.hu/2013/01/)

Sajnos az apátságból nagyon kevés maradt meg, a templomhajókat elválasztó, gazdagon tagolt kötegpilléreket – melyek méretéből következtethetünk a templom monumentalitására – fából készített tető védi az időjárás viszontagságaitól.

20170609_165933.jpg

20170609_165946.jpg

20170609_165841.jpgA templomhajókat elválasztó, gazdagon tagolt kötegpillérek maradványai

A templom északi oldalán három kötegpillér maradványt tártak fel, a déli oldalon viszont hét darab is látható belőlük.

20170609_165825.jpgA templom északi oldalán megmaradt három kötegpillér maradvány

20170609_165819.jpgAz egykori templom déli oldalán hét kötegpillér maradvány is látható

20170609_165848.jpgA kötegpilléreket fából készített tető védi az időjárás viszontagságaitól

20170609_165925.jpgMindössze ennyi maradt a hatalmas templomból

Felismerhető még az egykori háromhajós templom déli homlokzatához kerengőfolyosóval kapcsolódó, négyzetes udvart körbezáró kolostor keleti és déli belső kerengőfolyosóját magába foglaló falszakaszának egy része.

20170609_170010.jpg

20170609_170318.jpg

20170609_170327.jpgA kolostor keleti és déli belső kerengőfolyosóját magába foglaló falszakasz egy része még felismerhető

Miután végeztünk a romok körbejárásával, visszaindultunk a kocsihoz, hogy kirándulásunk utolsó helyszíne – a Pálos Rend anyakolostora, a Boldog Özséb által alapított pilis Szentkereszt kolostor –, Kesztölc-Klastrompuszta felé vegyünk az irányt.

20170609_165438.jpgBúcsút intettünk a romoknak

 

Források és ajánlott oldalak:

http://pilisszentkeresztplebania.blog.hu/2013/12/12/ciszterci_apatsag

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/pilisszentkereszti-cisztercita-kolostor-romjai.html

https://www.google.hu/amp/s/regitemplomok.wordpress.com/2016/04/09/pilisszentkereszt-ciszterci-apatsag-romja/amp/

http://www.parkerdo.hu/index.php?pg=menu_145

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1213_szeptember_28_merani_gertrudis_kiralyne_meggyilkolasa/

http://m.origo.hu/utazas/magyarorszag/20151106-10-magyar-kolostorrom-amelyet-erdemes-megnezni.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr9212786674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.