Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Gerencsérvár

Főúri lakótorony romjai a Vértes hegységben

2017. szeptember 09. - Egri Gábor

A gesztesi vár meglátogatása után visszasétáltunk a Kőhányáspusztánál hagyott kocsihoz, aztán Oroszlány felé indultunk el. Útközben elhaladtunk a majki kamalduli remeteség mellett, majd a Majki úton értünk be Oroszlányra. Gerencsérvárat és a vértesszentkereszti bencés apátságot nem könnyű megtalálni, mivel azok a Vértes hegység sűrű erdejében bújnak meg, a hegység nyugati szélétől mintegy három kilométerre.

A környékükön elhagyott bánya, szeméttelep és szabadidőpark is található, melyekhez aszfaltozott magánutak vezetnek, amiket szerencsére megnyitottak a forgalom számára is. A Majki utca végén jobbra kanyarodtunk a Takács Imre utcára, majd balra tértünk rá a Rákóczi Ferenc útra. A vasúti sínek mentén balra fordultunk a Mindszenti utcára, amely elvitt minket a jobb kézre eső Szent Borbála utcáig. Erről az utcáról pár száz méter megtétele után balra kellett letérni a Pénzes patak mentén haladó magánútra, ami egészen Pusztavámig vezet. A forgalom nagyon csekély ezen az úton, melybe kisebb-nagyobb erdészeti utak csatlakoznak be jobb és bal oldalon egyaránt. Körülbelül 5-6 kilométert tettünk meg, amikor bal kéz felé egy hatalmas szeméttelep tűnt fel. Azt elhagyva rövidesen előbb balra, majd jobbra is indul egy-egy kisebb út. A bal oldali vezet a Gerencsérvárhoz, míg a jobb oldali a vértesszentkereszti apátsághoz.

20170729_151452.jpgSzinte a várromig el lehet jutni kocsival

A várhoz vezető út is jó minőségű, a szélén egy tábla jelzi, hogy hol kell beváltani a fák közé. Innen már csak pár percbe telik elérni Gerencsérvár csekély romjait.

20170729_151417.jpg

A vár építésének ideje

A Vértes hegység a Honfoglalást követően a Csákok nemzetségi birtoka volt, ők építették a Vértes várait, melyek egy egységes védelmi rendszert alkottak. Gerencsérvár valószínűleg a legrégebbi a napjainkig fennmaradt vértesi várak közül – Oroszlánkő vára korábban épült, de mára már semmi sem maradt belőle –, a Csákvár felé vezető völgytorkolat védelme lehetett a feladata a később megépült gesztesi várral együtt. A 13x7 méter alapterületű, 18-24 méter magas, két- vagy háromemeletes épület, inkább középkori főúri lakótorony volt, mint vár.

20170729_145829.jpgGerencsérvár elhelyezkedése

A közelében álló vértesszentkereszti nemzetségi monostort először 1146-ban említik, amikor egy Fulco hospes nevű, a Magyar Királyság területére települt idegen végrendeletében négy ekényi földet adományozott örök birtokul Csák nembeli Ugrin ispán Vértesben álló Szentkereszt monostorának. Talán az ispán fia lehetett II. Ugrin, a család kiemelkedő egyénisége, aki fontos egyházi méltóságokat töltött be: előbb zágrábi, majd győri püspök, 1204-ben pedig választott esztergomi érsek lett. A még abban az évben meghalt II. Ugrin érsek tekintélyes vagyonát öccse (vagy unokaöccse) Csák nembeli I. Miklós ispán örökölte, aki magas hivatalokat látott el II. András király (1205-1235) udvarában. Az ispán 1231-ben kelt végrendeletében olvashatjuk, hogy a Szentkereszt melletti predium, azaz gazdasági központ – melyet Udvarhely („Wduorhel”) néven említ – épületeit a régi szokásjog szerint a legkisebb fia, Lőrinc örökölte.

gerencserrajzok3.jpgGerencsérvár a vértesszentkereszti apátság közelében található

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Ezeket az épületeket az okirat szerint II. Ugrin érsek építette, és bár Udvarhely pontos helye ma még vitatható, a szakértők valószínűsítik, hogy az a vértesszentkereszti apátságtól 1,5 kilométerre lévő Gerencsérvárral azonos helyet jelent. Ez alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vár valószínűleg valamikor a XII. század második felében, vagy a XIII. század legelején épülhetett, Ugrin érsek 1204-ben bekövetkezett halálát megelőzően. (Sok helyen azt lehet olvasni, hogy a várat 1140 körül építette Csák Ugrin esztergomi érsek, ez azonban nem lehetséges, mivel ő akkor még vagy kisgyermek volt, vagy meg sem született.)

A vár kinézete és fekvése

A vár – melyet keletről a mészégetői út, északról a Gerencséri erdő és a Fekete-víz, délről a Szakadéki cser- és bükkerdő, valamint a Szépvíz-ér határolt – egy erdős síkon, az Oroszlány-Pusztavám közötti út mellett emelkedett. A kőből épült, nagyméretű, vastag falú torony a várúr és családja menedékéül, lakásául szolgált.

gerencserrajzok5.jpgA kis erődítményt minden oldalról víz vette körül

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A birtokos nemes úr személyzetének jó része a környező községekben lakott. Katonaság is szolgált az épületben, melynek falában - védelmi célból - emeletenként külön-külön lezárható lépcsőt építettek. A vár északi oldala alatt a Fekete-víz (vagy Gerencséri-ér) nevű kis patak folyik, melynek forrásvidéke 1,5 kilométerrel feljebb, délkeleti irányban van. A vár építésével valószínűleg egy időben gátak készítésével kialakítottak egy körülbelül 110x100 méter területű tavat, ahonnan a víz befolyt a várárokba, majd a nyugati oldalon egy zsilipen keresztül távozott a víz északnyugat felé a völgyben.

Királyi vadászház

A XIV. század első felében a vár a Csákoktól királyi tulajdonba került és a környékére települt fazekasokról (népi nyelven gerencsérekről) lassan Gerencsérvárként kezdték emlegetni. I. Nagy Lajos király (1342-1382) szívesen vadászott a Vértes erdeiben, az ő idejében épült meg a gesztesi vadászkastély, valamint kedvelt vadászháza volt Gerencsérvár is, melynek vonzerejét fokozta a közeli halban gazdag Szépvíz-ér és Fekete-víz. Több oklevelet is kiadott itt Nagy Lajos („Villa Gerencher locus venationes nostre”), sőt 1366. december 6-án falai között tanácskozott a király a velencei dózse követeivel egy esetleges keresztes hadjárat terveiről. 1410-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) Gerencsérvárat – más vértesi várakhoz (Vitány, Gesztes, Tata) hasonlóan – Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak zálogosította el. Rövidesen azonban, még 1424 előtt, valamennyi vértesi vár Rozgonyi István, Pozsony megye főispánja kezébe került.

Gerencsérvár és a Szent Korona

1439 októberében meghalt Habsburg Albert király (1437-1439), mintegy másfél éves uralkodást követően. Felesége, Luxemburgi Erzsébet – Zsigmond király lánya – ekkor már várandós volt, majd 1440 februárjában megszületett a későbbi V. (Utószülött) László király (1444-1457). Erzsébet, hogy fia számára biztosítsa a magyar trónt III. Ulászló lengyel királlyal szemben – aki I. Ulászló néven 1440-1444 között magyar király is volt –, komornáját, Kottaner Jánosnét bízta meg, hogy lopja el a visegrádi fellegvárban őrzött Szent Koronát. Mivel a koronázásnak Székesfehérváron kellett megtörténnie az esztergomi érsek által, Erzsébet anyakirályné az újszülött gyermekkel, Kottanernéval, valamint az ellopott Szent Koronával a koronázó városba indult. Útjuk során az első éjszakát Tatán töltötték, majd a második nap Gerencsérre érkeztek. Kottaner Jánosné így emlékezik meg a várról: „Én az ifjú királlyal (Tatáról Székesfehérvár felé) előre mentem, s így értünk egy szép vadászlakba, melyet németül Grintsechdelnek neveztek. Itt nagyon rideg szállásunk volt, szívesen ettünk volna, de nem sokat találtunk itt, mert péntek (1440. május 13-a) volt. Jól böjtöltünk, és éjszaka ottmaradtunk.”

20170729_145837.jpgA Szent Korona egy napig volt Gerencsérvárban

Az anyakirályné rábeszélésére Széchy Dénes esztergomi prímás-érsek – többek között Cillei Ulrik gróf, valamint Újlaki Miklós és Garai László bánok jelenlétében, 1440. május 15-én Székesfehérvárott a Szent Koronával magyar királlyá koronázta a csecsemő Lászlót. Ezután trónharcok törtek ki az országban V. László és I. Ulászló hívei között.

A vár pusztulása

1446-ban Erzsébet királyné Gerencsérvárat, más várakkal együtt 9000 forintért Rozgonyi Jánosnak adta zálogba, melyet 1458-ban Mátyás király (1458-1490) is megerősített, ekkor „Castrum Gerenhen” néven szerepelt az erősség az oklevélben. 1465 után a vár Újlaki Miklós macsói bán, erdélyi vajda, majd 1471-től bosnyák király birtoka lett és vadásztanyaként szolgált. Újlaki Miklós fiától, Lőrinctől 1495-ben Bakócz Tamás egri püspök, később esztergomi érsek kezére került a vár, 1521-ben pedig Paksy János, Tolna vármegye főispánja kapta meg hű szolgálataiért. A birtokosai elhanyagolták, mivel különösebb stratégiai jelentőséggel nem bírt, a török háborúk elején pusztulhatott el, valószínűleg Székesfehérvár 1543-as és Csókakő 1544-es elfoglalása idején robbantották fel, nehogy az oszmánok megszállják.

A vár romjainak felfedezése a XIX. században, majd a régészeti feltárása

1887-ben Rómer Flóris vázlatos felmérést készített a várról, majd Nácz József részletesen foglalkozott annak történetével. Nácz leírása szerint a fal vastagsága 2,2 méter, de a déli oldalon a legvastagabb, ott 4 méter. Valószínűleg a déli falban vezetett fel az emeletre a lépcső, melyet emeletenként le lehetett zárni. Nácz a torony délkeleti sarkában 1,5 méter széles ajtónyílást említ, de még ablakokat is látott, amelyek nem azonos nagyságúak és félkörívesek voltak. Csernó Géza 1897-ben elkészítette a legkorábbi hiteles felmérést a várról, melyen olyan részleteket is megörökített, amik mára már elpusztultak. G. Sándor Mária az 1960-as években ásatásokat végzett a közeli gesztesi várban és ezzel kapcsolatban ismertette a Vértes várait, köztük Gerencsérvárat is. 2008-ban végezték az első régészeti feltárásokat, azóta edények töredékei, fejszék, sarkantyúk, díszített kések, pénzérmék kerültek elő, és több díszes kialakítású, gótikus kályhaszemet is találtak. A turistaútvonal mellett fekvő vár ritkasága, hogy egyben maradt az épületek alapja, az erdőt leszámítva olyan a környezet, ahogyan a XVI. században elhagyták a várat. A feltárások célja, hogy bemutathatóvá tegyék a vár falait, ehhez hozzávetőlegesen hatvanmillió forintra lenne szükség, mondta László János, a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti referense 2012-ben.

Gerencsérvár 2017 nyarán

A vár romjaitól északra most is ott folyik a Fekete-ér, melyen egy fából épített híd vezet át. A Vár-forrásnál – mely a vár északkeleti sarka alatt ered – feltöltöttük a kulacsainkat, majd a sűrű növényzetben elindultunk megkeresni a maradványokat.

20170729_150239.jpgA Vár-forrás a várrom északkeleti sarkán ered

Az egykori torony és a körülötte álló épületek egy téglalap alaprajzú, 50x45 méteres területen álltak, melyet három oldalról 3-4 méter mély, 15-20 méter széles árok vett körül, melynek nyomai ma is láthatók. Észak felé nem épült árok, itt meredeken lejt a domb a patakig. Sajnos a falakból mára alig maradt valami, a leomlott kövek feltöltötték az árkot.

20170729_150611.jpgTávolról nem sok minden látszik a romokból

20170729_150759.jpgA falak kövei az árokba omlottak

Az északkeleti sarokban és az északi oldalon középen áll még egy-egy 2-3 méter magas falcsonk, melyek segítségével a külső falsík nagyjából megállapítható.

20170729_150504.jpg

20170729_150550.jpgAz északi és északkeleti falcsonk

Kisebb falcsonk a délkeleti sarokban is látható, azonban a többi falrészlet a mai felszínig lepusztult. A természet pedig igyekszik visszahódítani a területet, ez pedig szinte lehetetlenné teszi a vármaradványok egységes áttekintését.

20170729_150614.jpgA természet pedig igyekszik visszahódítani a területet

Korábbi képeken a falak maradványait jobban ki lehet venni, én sajnos nem sok mindent láthattam.

gerencservar_1.jpgA romok 2011-ben(Kép: http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/gerencservar.html)

Rövid nézelődés után leereszkedtünk a várárokba, majd visszatértünk a Vár-forrás közelében felállított padokhoz és asztalhoz.

20170729_150816.jpg

20170729_150812.jpgA várárok még most is felismerhető

Élveztük a csendet, hiszen a közeli bányák többsége már nem működik, és csak néha zavarja meg az erdő nyugalmát néhány arra járó autó. Az egykori büszke vár, ahol egy napig a Szent Korona is megpihent 1440-ben, lassan végleg eltűnik a Vértes sűrűjében. Talán még nem késő ezt megakadályozni, a növényzetet visszaszorítani, a régészeti feltárásokat folytatni és néhány táblát kihelyezni, amik a vár történetéről tájékoztatják az arra járókat.

20170729_150517.jpg

20170729_150633.jpgA romok a növényzetben rejtőznek

A rövid pihenőnk után elindultunk a kocsink felé és a vértesszentkereszti bencés apátság romjai felé vettük az irányt, ami a Gerencsérvártól mindössze 1,5 kilométer távolságban van.

Gerencsérvár mondája

A XV. század második felében Gerencsérvár Újlaki Miklós birtoka volt, aki szépséges lányát, Újlaki Klárát egy német grófhoz akarta hozzákényszeríteni. A Gerencsérvártól északra fekvő Vitányvár ifjú és délceg várkapitánya, Héderváry Imre és Újlaki Klára között viszont szerelem szövődött, a két fiatal titokban el is jegyezte egymást. A tervezett kényszerházasság miatt Héderváry megszöktette szerelmét és Vitány várába vitte magával. Újlaki Miklós ostrom alá vette a várat, azonban hiába lőtte és ostromolta azt, elfoglalni nem tudta. Egy áruló várbeli azonban felfedte az erősségbe vezető titkos alagutat, melyen keresztül Újlaki bejutott a várkapitány dolgozószobájába. Miután a bősz apa leütötte a meglepett Héderváryt, magával hurcolta lányát és büntetésképpen elevenen befalaztatta Gerencsérvár pincéjében. Egy öreg szolga azonban titokban egy kibontott nyíláson keresztül élelemmel és meleg ruhákkal látta el Újlaki Klárát, így a lány életben tudott maradni. Miután Héderváry felgyógyult panaszra ment Mátyás királyhoz, aki természetesen az ifjú segítségére sietett a gőgös Újlaki Miklós ellenében. A főúr időközben megtört esztelen tettének súlya alatt és a király színe előtt elismerte: „minden vagyonát odaadná lány egyetlen mosolyáért”. Ekkor derült ki, hogy a lánya mégis életben van, így hát az apa kibékült a lányával és áldását adta a fiatal pár egybekeléséhez. Gerencsérvár és Vitányvár maradványai pedig ma is békésen pihennek a Vértes hegység lombtengerében, bár helyreállításukra nagy szükség lenne.

Gerencsérvár romjairól további képek a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Zárásként egy videó a vár 2012-es ásatásáról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/gerencservar.html

http://www.varbarat.hu/varak/gerencservar.html

http://www.provertes.hu/index.php/naturparki-ertektar/legendak-tortenelmi-erdekessegek/195-gerencservar

http://mult-kor.hu/20120726_az_idei_szezonra_befejezodott_gerencservar_feltarasa

http://www.turistamagazin.hu/varak-es-romok-a-vertesben-2-resz.html

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://www.minalunk.hu/tatabanya/index.php?n=5&tartalom_id=12524&area=524

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr7712809606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.