Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Gerencsérvár

Főúri lakótorony romjai a Vértes hegységben

2017. szeptember 09. - Egri Gábor

A gesztesi vár meglátogatása után visszasétáltunk a Kőhányáspusztánál hagyott kocsihoz, aztán Oroszlány felé indultunk el. Útközben elhaladtunk a majki kamalduli remeteség mellett, majd a Majki úton értünk be Oroszlányra. Gerencsérvárat és a vértesszentkereszti bencés apátságot nem könnyű megtalálni, mivel azok a Vértes hegység sűrű erdejében bújnak meg, a hegység nyugati szélétől mintegy három kilométerre.

A környékükön elhagyott bánya, szeméttelep és szabadidőpark is található, melyekhez aszfaltozott magánutak vezetnek, amiket szerencsére megnyitottak a forgalom számára is. A Majki utca végén jobbra kanyarodtunk a Takács Imre utcára, majd balra tértünk rá a Rákóczi Ferenc útra. A vasúti sínek mentén balra fordultunk a Mindszenti utcára, amely elvitt minket a jobb kézre eső Szent Borbála utcáig. Erről az utcáról pár száz méter megtétele után balra kellett letérni a Pénzes patak mentén haladó magánútra, ami egészen Pusztavámig vezet. A forgalom nagyon csekély ezen az úton, melybe kisebb-nagyobb erdészeti utak csatlakoznak be jobb és bal oldalon egyaránt. Körülbelül 5-6 kilométert tettünk meg, amikor bal kéz felé egy hatalmas szeméttelep tűnt fel. Azt elhagyva rövidesen előbb balra, majd jobbra is indul egy-egy kisebb út. A bal oldali vezet a Gerencsérvárhoz, míg a jobb oldali a vértesszentkereszti apátsághoz.

20170729_151452.jpgSzinte a várromig el lehet jutni kocsival

A várhoz vezető út is jó minőségű, a szélén egy tábla jelzi, hogy hol kell beváltani a fák közé. Innen már csak pár percbe telik elérni Gerencsérvár csekély romjait.

20170729_151417.jpg

A vár építésének ideje

A Vértes hegység a Honfoglalást követően a Csákok nemzetségi birtoka volt, ők építették a Vértes várait, melyek egy egységes védelmi rendszert alkottak. Gerencsérvár valószínűleg a legrégebbi a napjainkig fennmaradt vértesi várak közül – Oroszlánkő vára korábban épült, de mára már semmi sem maradt belőle –, a Csákvár felé vezető völgytorkolat védelme lehetett a feladata a később megépült gesztesi várral együtt. A 13x7 méter alapterületű, 18-24 méter magas, két- vagy háromemeletes épület, inkább középkori főúri lakótorony volt, mint vár.

20170729_145829.jpgGerencsérvár elhelyezkedése

A közelében álló vértesszentkereszti nemzetségi monostort először 1146-ban említik, amikor egy Fulco hospes nevű, a Magyar Királyság területére települt idegen végrendeletében négy ekényi földet adományozott örök birtokul Csák nembeli Ugrin ispán Vértesben álló Szentkereszt monostorának. Talán az ispán fia lehetett II. Ugrin, a család kiemelkedő egyénisége, aki fontos egyházi méltóságokat töltött be: előbb zágrábi, majd győri püspök, 1204-ben pedig választott esztergomi érsek lett. A még abban az évben meghalt II. Ugrin érsek tekintélyes vagyonát öccse (vagy unokaöccse) Csák nembeli I. Miklós ispán örökölte, aki magas hivatalokat látott el II. András király (1205-1235) udvarában. Az ispán 1231-ben kelt végrendeletében olvashatjuk, hogy a Szentkereszt melletti predium, azaz gazdasági központ – melyet Udvarhely („Wduorhel”) néven említ – épületeit a régi szokásjog szerint a legkisebb fia, Lőrinc örökölte.

gerencserrajzok3.jpgGerencsérvár a vértesszentkereszti apátság közelében található

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Ezeket az épületeket az okirat szerint II. Ugrin érsek építette, és bár Udvarhely pontos helye ma még vitatható, a szakértők valószínűsítik, hogy az a vértesszentkereszti apátságtól 1,5 kilométerre lévő Gerencsérvárral azonos helyet jelent. Ez alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vár valószínűleg valamikor a XII. század második felében, vagy a XIII. század legelején épülhetett, Ugrin érsek 1204-ben bekövetkezett halálát megelőzően. (Sok helyen azt lehet olvasni, hogy a várat 1140 körül építette Csák Ugrin esztergomi érsek, ez azonban nem lehetséges, mivel ő akkor még vagy kisgyermek volt, vagy meg sem született.)

A vár kinézete és fekvése

A vár – melyet keletről a mészégetői út, északról a Gerencséri erdő és a Fekete-víz, délről a Szakadéki cser- és bükkerdő, valamint a Szépvíz-ér határolt – egy erdős síkon, az Oroszlány-Pusztavám közötti út mellett emelkedett. A kőből épült, nagyméretű, vastag falú torony a várúr és családja menedékéül, lakásául szolgált.

gerencserrajzok5.jpgA kis erődítményt minden oldalról víz vette körül

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A birtokos nemes úr személyzetének jó része a környező községekben lakott. Katonaság is szolgált az épületben, melynek falában - védelmi célból - emeletenként külön-külön lezárható lépcsőt építettek. A vár északi oldala alatt a Fekete-víz (vagy Gerencséri-ér) nevű kis patak folyik, melynek forrásvidéke 1,5 kilométerrel feljebb, délkeleti irányban van. A vár építésével valószínűleg egy időben gátak készítésével kialakítottak egy körülbelül 110x100 méter területű tavat, ahonnan a víz befolyt a várárokba, majd a nyugati oldalon egy zsilipen keresztül távozott a víz északnyugat felé a völgyben.

Királyi vadászház

A XIV. század első felében a vár a Csákoktól királyi tulajdonba került és a környékére települt fazekasokról (népi nyelven gerencsérekről) lassan Gerencsérvárként kezdték emlegetni. I. Nagy Lajos király (1342-1382) szívesen vadászott a Vértes erdeiben, az ő idejében épült meg a gesztesi vadászkastély, valamint kedvelt vadászháza volt Gerencsérvár is, melynek vonzerejét fokozta a közeli halban gazdag Szépvíz-ér és Fekete-víz. Több oklevelet is kiadott itt Nagy Lajos („Villa Gerencher locus venationes nostre”), sőt 1366. december 6-án falai között tanácskozott a király a velencei dózse követeivel egy esetleges keresztes hadjárat terveiről. 1410-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) Gerencsérvárat – más vértesi várakhoz (Vitány, Gesztes, Tata) hasonlóan – Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak zálogosította el. Rövidesen azonban, még 1424 előtt, valamennyi vértesi vár Rozgonyi István, Pozsony megye főispánja kezébe került.

Gerencsérvár és a Szent Korona

1439 októberében meghalt Habsburg Albert király (1437-1439), mintegy másfél éves uralkodást követően. Felesége, Luxemburgi Erzsébet – Zsigmond király lánya – ekkor már várandós volt, majd 1440 februárjában megszületett a későbbi V. (Utószülött) László király (1444-1457). Erzsébet, hogy fia számára biztosítsa a magyar trónt III. Ulászló lengyel királlyal szemben – aki I. Ulászló néven 1440-1444 között magyar király is volt –, komornáját, Kottaner Jánosnét bízta meg, hogy lopja el a visegrádi fellegvárban őrzött Szent Koronát. Mivel a koronázásnak Székesfehérváron kellett megtörténnie az esztergomi érsek által, Erzsébet anyakirályné az újszülött gyermekkel, Kottanernéval, valamint az ellopott Szent Koronával a koronázó városba indult. Útjuk során az első éjszakát Tatán töltötték, majd a második nap Gerencsérre érkeztek. Kottaner Jánosné így emlékezik meg a várról: „Én az ifjú királlyal (Tatáról Székesfehérvár felé) előre mentem, s így értünk egy szép vadászlakba, melyet németül Grintsechdelnek neveztek. Itt nagyon rideg szállásunk volt, szívesen ettünk volna, de nem sokat találtunk itt, mert péntek (1440. május 13-a) volt. Jól böjtöltünk, és éjszaka ottmaradtunk.”

20170729_145837.jpgA Szent Korona egy napig volt Gerencsérvárban

Az anyakirályné rábeszélésére Széchy Dénes esztergomi prímás-érsek – többek között Cillei Ulrik gróf, valamint Újlaki Miklós és Garai László bánok jelenlétében, 1440. május 15-én Székesfehérvárott a Szent Koronával magyar királlyá koronázta a csecsemő Lászlót. Ezután trónharcok törtek ki az országban V. László és I. Ulászló hívei között.

A vár pusztulása

1446-ban Erzsébet királyné Gerencsérvárat, más várakkal együtt 9000 forintért Rozgonyi Jánosnak adta zálogba, melyet 1458-ban Mátyás király (1458-1490) is megerősített, ekkor „Castrum Gerenhen” néven szerepelt az erősség az oklevélben. 1465 után a vár Újlaki Miklós macsói bán, erdélyi vajda, majd 1471-től bosnyák király birtoka lett és vadásztanyaként szolgált. Újlaki Miklós fiától, Lőrinctől 1495-ben Bakócz Tamás egri püspök, később esztergomi érsek kezére került a vár, 1521-ben pedig Paksy János, Tolna vármegye főispánja kapta meg hű szolgálataiért. A birtokosai elhanyagolták, mivel különösebb stratégiai jelentőséggel nem bírt, a török háborúk elején pusztulhatott el, valószínűleg Székesfehérvár 1543-as és Csókakő 1544-es elfoglalása idején robbantották fel, nehogy az oszmánok megszállják.

A vár romjainak felfedezése a XIX. században, majd a régészeti feltárása

1887-ben Rómer Flóris vázlatos felmérést készített a várról, majd Nácz József részletesen foglalkozott annak történetével. Nácz leírása szerint a fal vastagsága 2,2 méter, de a déli oldalon a legvastagabb, ott 4 méter. Valószínűleg a déli falban vezetett fel az emeletre a lépcső, melyet emeletenként le lehetett zárni. Nácz a torony délkeleti sarkában 1,5 méter széles ajtónyílást említ, de még ablakokat is látott, amelyek nem azonos nagyságúak és félkörívesek voltak. Csernó Géza 1897-ben elkészítette a legkorábbi hiteles felmérést a várról, melyen olyan részleteket is megörökített, amik mára már elpusztultak. G. Sándor Mária az 1960-as években ásatásokat végzett a közeli gesztesi várban és ezzel kapcsolatban ismertette a Vértes várait, köztük Gerencsérvárat is. 2008-ban végezték az első régészeti feltárásokat, azóta edények töredékei, fejszék, sarkantyúk, díszített kések, pénzérmék kerültek elő, és több díszes kialakítású, gótikus kályhaszemet is találtak. A turistaútvonal mellett fekvő vár ritkasága, hogy egyben maradt az épületek alapja, az erdőt leszámítva olyan a környezet, ahogyan a XVI. században elhagyták a várat. A feltárások célja, hogy bemutathatóvá tegyék a vár falait, ehhez hozzávetőlegesen hatvanmillió forintra lenne szükség, mondta László János, a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti referense 2012-ben.

Gerencsérvár 2017 nyarán

A vár romjaitól északra most is ott folyik a Fekete-ér, melyen egy fából épített híd vezet át. A Vár-forrásnál – mely a vár északkeleti sarka alatt ered – feltöltöttük a kulacsainkat, majd a sűrű növényzetben elindultunk megkeresni a maradványokat.

20170729_150239.jpgA Vár-forrás a várrom északkeleti sarkán ered

Az egykori torony és a körülötte álló épületek egy téglalap alaprajzú, 50x45 méteres területen álltak, melyet három oldalról 3-4 méter mély, 15-20 méter széles árok vett körül, melynek nyomai ma is láthatók. Észak felé nem épült árok, itt meredeken lejt a domb a patakig. Sajnos a falakból mára alig maradt valami, a leomlott kövek feltöltötték az árkot.

20170729_150611.jpgTávolról nem sok minden látszik a romokból

20170729_150759.jpgA falak kövei az árokba omlottak

Az északkeleti sarokban és az északi oldalon középen áll még egy-egy 2-3 méter magas falcsonk, melyek segítségével a külső falsík nagyjából megállapítható.

20170729_150504.jpg

20170729_150550.jpgAz északi és északkeleti falcsonk

Kisebb falcsonk a délkeleti sarokban is látható, azonban a többi falrészlet a mai felszínig lepusztult. A természet pedig igyekszik visszahódítani a területet, ez pedig szinte lehetetlenné teszi a vármaradványok egységes áttekintését.

20170729_150614.jpgA természet pedig igyekszik visszahódítani a területet

Korábbi képeken a falak maradványait jobban ki lehet venni, én sajnos nem sok mindent láthattam.

gerencservar_1.jpgA romok 2011-ben(Kép: http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/gerencservar.html)

Rövid nézelődés után leereszkedtünk a várárokba, majd visszatértünk a Vár-forrás közelében felállított padokhoz és asztalhoz.

20170729_150816.jpg

20170729_150812.jpgA várárok még most is felismerhető

Élveztük a csendet, hiszen a közeli bányák többsége már nem működik, és csak néha zavarja meg az erdő nyugalmát néhány arra járó autó. Az egykori büszke vár, ahol egy napig a Szent Korona is megpihent 1440-ben, lassan végleg eltűnik a Vértes sűrűjében. Talán még nem késő ezt megakadályozni, a növényzetet visszaszorítani, a régészeti feltárásokat folytatni és néhány táblát kihelyezni, amik a vár történetéről tájékoztatják az arra járókat.

20170729_150517.jpg

20170729_150633.jpgA romok a növényzetben rejtőznek

A rövid pihenőnk után elindultunk a kocsink felé és a vértesszentkereszti bencés apátság romjai felé vettük az irányt, ami a Gerencsérvártól mindössze 1,5 kilométer távolságban van.

Gerencsérvár mondája

A XV. század második felében Gerencsérvár Újlaki Miklós birtoka volt, aki szépséges lányát, Újlaki Klárát egy német grófhoz akarta hozzákényszeríteni. A Gerencsérvártól északra fekvő Vitányvár ifjú és délceg várkapitánya, Héderváry Imre és Újlaki Klára között viszont szerelem szövődött, a két fiatal titokban el is jegyezte egymást. A tervezett kényszerházasság miatt Héderváry megszöktette szerelmét és Vitány várába vitte magával. Újlaki Miklós ostrom alá vette a várat, azonban hiába lőtte és ostromolta azt, elfoglalni nem tudta. Egy áruló várbeli azonban felfedte az erősségbe vezető titkos alagutat, melyen keresztül Újlaki bejutott a várkapitány dolgozószobájába. Miután a bősz apa leütötte a meglepett Héderváryt, magával hurcolta lányát és büntetésképpen elevenen befalaztatta Gerencsérvár pincéjében. Egy öreg szolga azonban titokban egy kibontott nyíláson keresztül élelemmel és meleg ruhákkal látta el Újlaki Klárát, így a lány életben tudott maradni. Miután Héderváry felgyógyult panaszra ment Mátyás királyhoz, aki természetesen az ifjú segítségére sietett a gőgös Újlaki Miklós ellenében. A főúr időközben megtört esztelen tettének súlya alatt és a király színe előtt elismerte: „minden vagyonát odaadná lány egyetlen mosolyáért”. Ekkor derült ki, hogy a lánya mégis életben van, így hát az apa kibékült a lányával és áldását adta a fiatal pár egybekeléséhez. Gerencsérvár és Vitányvár maradványai pedig ma is békésen pihennek a Vértes hegység lombtengerében, bár helyreállításukra nagy szükség lenne.

Gerencsérvár romjairól további képek a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Zárásként egy videó a vár 2012-es ásatásáról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/gerencservar.html

http://www.varbarat.hu/varak/gerencservar.html

http://www.provertes.hu/index.php/naturparki-ertektar/legendak-tortenelmi-erdekessegek/195-gerencservar

http://mult-kor.hu/20120726_az_idei_szezonra_befejezodott_gerencservar_feltarasa

http://www.turistamagazin.hu/varak-es-romok-a-vertesben-2-resz.html

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://www.minalunk.hu/tatabanya/index.php?n=5&tartalom_id=12524&area=524

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6012809606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Első mohikán 2019.01.26. 15:40:02

2000-2010 között bejártam biciklivel a Vértes várait -is-, többek között Gerencsérvárat is bebarangoltam. Megkapó volt az erdő csendjében merengeni azon, hogy milyen lehetett a vár fénykorában. Rettentő szomorú, hogyan pusztítja az idő ezeket a rejtett csodákat.
Oroszlánkő várának maradványai emlékezetem szerint még láthatóak / bejárhatóak voltak, remélem nem lettek azóta az enyészeté.. Vérzik a szívem, ahogy az évről évre pusztuló, eltűnő várak fotóival találkozom. Látogassa meg mindenki -vigyázva az állagukra- őket, míg lehetőség van rá!

Egri Gábor 2019.02.25. 12:54:41

Minden várnak megvan a maga hangulata, néhol visszaépítették a falakat, tornyokat, bástyákat és sok turista keresi fel őket, lsd. Füzér, Eger, Diósgyőr, Szigliget, Sümeg. Máshol csendben lehet élvezni a romokból és a környezetükből áradó békés hangulatot, megidézve a középkor fordulatokban gazdag eseményeit akár az erdő mélyén is. Ami viszont fontos lenne, hogy a már csak csekély maradványokkal rendelkező egykori erősségek se tűnjenek el teljesen a föld színéről, és ha arra jár egy kiránduló, legalább néhány szóban el tudja olvasni, hogy tulajdonképpen mit is lát, mit lehet tudni az adott várról. Oroszlánkő vára természetes majd szerepleni fog a blogon.