Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Márianosztrai bazilika és kolostor

Pálos templom, mellette börtön a kolostorban

2017. szeptember 16. - Egri Gábor

Bibervár és a toronyaljai pálos kolostorrom felkeresése után továbbindultunk Kóspallag felé, de mielőtt beértünk volna a településre, lekanyarodtunk balra Márianosztra irányába. A Kossuth Lajos utcán értünk be a településre, amiről jobbra tértünk le a Miklós utcába, majd onnan balra a Rákóczi utcába, ami egészen a bazilikáig és a kolostorból kialakított börtönig vezet. A kocsit a parkolóban hagytuk, aztán a díszes kapun keresztül beléptünk az udvarra.

Tőlünk jobbra magasodott a kéttornyú barokk kegytemplom, szemben velünk, és a templom körül az egykori pálos kolostor épületei területek el, melyek ma fegyházként funkcionálnak, míg bal kézre a földszintes kiállítóhely állt.

marianosztar6.jpgA templom és a hozzá csatlakozó kolostor épülete

(Kép: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/magyarorszagi-kegyhelyek-a-levegobol/)

20170608_115806.jpgDíszes kapun keresztül léptünk be a templom előtti udvarra

A kolostor alapítása

I. Nagy Lajos király (1342-1382) – az 1347-es és 1350-es nápolyi, valamint az 1351-es és 1352-es litván hadjáratokat követően – a visegrádi királyi rezidencia közelében fekvő börzsönyi vadászterületen, egy közeli romos vár faragott köveiből 1352-ben kolostort és templomot építtetett a Pálos Rend számára egy csöndes, hegyvidéki területen, amit a Magyarok Nagyasszonya  tiszteletére szenteltetett föl.

2010-08-27_121540.jpgA pálos kolostort a Börzsönyben alapították egy csöndes, hegyvidéki területen

(Kép: http://www.marianosztra.hu/)

Így nyerte el a kolostor – majd ennek következtében a mellette kialakult falu – a Maria Nostra, a Mi Máriánk nevet. 1366-ban Nagy Lajos a Garam-menti Gény és Csata birtokokat adományozta egy malommal együtt a remetéknek, majd halála előtt nem sokkal, 1380-ban  a szobi vámokat és a révet egy kúriával egyetemben szintén a márianosztrai pálos konvent rendelkezésére bocsátotta, kikötve azt is, hogy vitás kérdésekben a pálosok javára kell dönteni. Lajos király 1377-ben megalapította  Pozsony mellett  a Máriavölgynek nevezett  kolostort (ma: Marianka), amit a nosztrai konvent felügyelete alá helyeztek, ezzel az rangban emelkedvén vikariátussá vált.

20170608_105947.jpgAz alapító I. Nagy Lajos király szobra a templom előtt

Remete Szent Pál ereklyéje

Mikor 1378-ban háború tört ki a Magyar Királyság és a Velence között az adriai városok birtoklásáért, a betegsége miatt Nosztrán tartózkodó király kijelentette, hogy ha a Mindenható Isten Remete Szent Pál érdemeiért a velenceiek fölött győzelemre segíti, akkor ennek  a szentnek testét a Pálos Rendnek a velenceiektől  megszerzi. Miután a háborút a magyarok megnyerték, az 1381-es torinói békeszerződésbe – melyet a diósgyőri várban ratifikáltak – belefoglaltatott, hogy Velence köteles Remete Szent Pál ereklyéit átadni a róla elnevezett  - egyetlen magyar alapítású - szerzetesrendnek. A Szent fej nélküli földi maradványai előbb a budai vár egyik házába – a mai Vörös Sün házban –, majd a budaszentlőrinci pálos kolostorba kerültek.

Szent Hedvig

A legenda szerint a nosztrai kolostorban nevelkedett Nagy Lajos király kisebb lánya, az 1374-ben született Hedvig – valószínűleg 1379 és 1382 nyarán tartózkodott a kolostorban –, aki 1378-tól együtt nevelkedett jegyesével, Habsburg Vilmos stájer herceggel. Nagy Lajost halála után Mária követte a magyar trónon, míg a tíz éves Hedviget 1384 októberében lengyel királlyá koronázták, Vilmos herceget viszont elűzték. Rövidesen a pogány litvánok fejedelme Jagello Ulászló vette feleségül Hedviget, ekkor Ulászló népével együtt felvette a kereszténységet.

20170608_110851.jpgSzent Hedvig nagy tiszteletnek örvend Lengyelországban

Hedviget pálos szerzetesek is elkísérték lengyel földre, akiket a királynő bőkezűen támogatott. Ekkor alapították a Jasna Góra-i pálos rendházat (Czestochowában), mely napjainkban a Pálos Rend központja, valamint a keresztény világ fontos zarándokhelye, ahol a híres Fekete Madonna is látható. Jadwiga – ahogy a lengyelek Hedviget nevezik – 1399-ben halt meg, és a lengyelek szentként tisztelték, 1997-ben, II. János Pál pápa idején került sor a szentté avatására. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje.

A kolostor első virágzása és pusztulása a török korban

Az egyes rendházak (conventus vagy domus) élén a perjel vagy prior állt, akinek feladata a konvent kormányzása és fenntartása volt. Némely rendház vikáriátus volt, tehát több rendház tartozott az élén álló vikárius felügyelete alá. A nosztrai vikárius hatalma kiterjedt a máriavölgyi, a toronyaljai és a visegrádi – volt bazilita, majd bencés – Szent András kolostorra, utóbbit Bakócz Tamás esztergomi érsek adományozta a rendnek a XV. század végén. A források szerint a visegrádi kolostorban temették el meggyilkolt II. Kis Károly királyt (1385-1386) 1391-ben. A törökök 1541-ben elfoglalták Budát, majd 1544-ben a közeli Nógrád és Visegrád várai is az oszmánok kezére kerültek. Ezekben az időkben menekülhettek el a nosztrai pálos szerzetesek, akik 1552 után már az elefánti kolostorban éltek. Az elhagyott kolostor és templom a török háborúk során romba dőlt.

A kolostor második virágzása és II. József feloszlató rendelete

A pálosok 1711-ben tértek vissza Nosztrára, ahol rövidesen megkezdődött P. Kurpász Pál és P. Hávor Mihály atyák vezetésével a templom és a hozzá csatlakozó kolostor barokk stílusú újjáépítése, a korábbi gótikus szentély megtartásával. 1729-ben került sor a templom felszentelésére, amire Czestochowából  Márianosztrára küldték a  híres kegykép, a Fekete Madonna Cyprian Laszkiewicz pálos atya által elkészített művészi másolatát, amit az elküldése előtt hozzáérintettek az eredeti kegyképhez.

kep_fekete.jpgA częstochowai Fekete Madonna (Kép: http://www.szaboferi.hu/feketemadonna.html)

A templom átépítésével párhuzamosan kezdődött meg a kolostor újraépítése is. Legelőször az ezer kötet számára épülő könyvtár készült el, majd a számos adakozásnak köszönhetően 1735-re maga a kolostor is fölépült, de az építkezések még 1772-ig eltartottak. Batthyány József esztergomi érsek 1779-ben elrendelt vizitációja alkalmával  már 14 szerzetes és 10 novícius tartózkodott állandó jelleggel a rendházban, továbbá 104 személy foglalkozott a kolostor birtokainak megmunkálásával. 1786. február 7-én II. József császár – számos más szerzetesrenddel egyetemben – a Pálos Rendet is feloszlatta. Ezt követően Márianosztrán is megjelentek a császári biztosok és bezárva a kolostor és a templom kapuit, felolvasták az eltörlésről hozott pátenst. A márianosztrai kolostor és templom minden ingó és ingatlan vagyona az úgynevezett vallásalaphoz került. A gyönyörű kolostor, ami újjáépítése után a Magyar Királyság harmadik legnagyobb kolostora volt, a Pálos Rend feloszlatása után évtizedekig üresen állt.

A kolostor az államhoz került

A napoleoni háborúk idején, a dicstelen 1809-es győri ütközet után rövid ideig kórházként használták az épületet, majd 1858-ban a magyar katolikus egyház – „a pálosok megszűntek Magyarországon megállapítással” – eladta a kolostort a magyar államnak, ettől az időponttól kezdve a templom és kolostor élete különvált. A templom egyházmegyei gondozásba került, míg az egykori kolostorban a Szent Vince rend irgalmas nővéreinek gondozásában női börtön kezdte meg a működését. A börtönben a nővérek gazdálkodtak, a megtermelt javakból, illetve az állam által adott fejkvótákból tartották el magukat és a fogvatartottakat közel száz éven keresztül.

marianosztra-marianosztrai-borton-es-kegytemplom-.jpgAz egykori kolostorban női börtön kezdte meg a működését

(Kép: http://egykor.hu/marianosztra/marianosztrai-borton-es-kegytemplom/3444)

Az 1930-as években a börtön hírhedt rabja volt Pipás Pista, azaz Rieger Pálné, a szegedi tanyavilágban férfiként élő bérgyilkosnő, továbbá Márianosztrán őrizték a tiszazugi arzénes asszonyok közül fegyházra ítélteket is. A Rákosi diktatúra idején, 1949 májusában a nővéreket menesztették, a  női   elítélteket   Sátoraljaújhelyre  és  Kalocsára szállították, helyükre  férfi  fogvatartottak kerültek. Az 50-es években Márianosztra lett a magyar börtönök büntetőintézete, a főként politikai elítéltek létszáma meghaladta a 2000 főt. Itt raboskodott többek között Göncz Árpád, Bibó István, Déry Tibor, Eörsi István és Mensáros László.

legifelvetel.jpgAz 50-es években főként politikai foglyokat őriztek Márianosztrán

(Kép: http://www.bucsujaras.hu/marianosztra/)

A Pálos Rend visszatért Márianosztrára

1989. augusztus 1-től a Pálos Rend visszakapta a  templomot, amit 1993-ban az esztergomi főegyházmegyétől a váci egyházmegyéhez csatoltak. Dr. Beér Miklós váci püspök 2005-ben az 1850-es években épült késő barokk stílusú plébánia-épület tulajdonjogát átruházta a Magyar Pálos Rendre. A szerzetes atyák ezt követően visszavásárolták a templom melletti – a Vincés nővérek által épített – épületet  is a magyar államtól, s ezzel elkezdődött a márianosztrai konvent harmadik korszaka. A Szentszék Istentiszteleti és Szentségi Kongregációja 2012. május 4-én a Magyarok Nagyasszonya templomot Bazilika Minor címmel és méltósággal ruházta föl. Az egykori kolostorépület azonban továbbra is az állam kezében maradt és börtönként üzemel.

legifelvetel2.jpgAz egykori kolostorépület börtönként üzemel napjainkban is

(Kép: http://www.panoramio.com/photo/60088258)

A barokk templom

A kolostor és a templom előtti udvaron láthatjuk az alapító, Nagy Lajos király szobrát. A barokk stílusú, homlokzati kéttornyos templom tömegét toszkán pilaszterek és hangsúlyos főpárkány határolja. A középső falpillérpárok között kosáríves bejárat vezet a templomba, a kapu felett a templom homlokzatán egy hatalmas Fekete Madonna kép látható.

20170608_115730.jpgA kapu felett a templom homlokzatán egy hatalmas Fekete Madonna kép látható

A hajó hosszanti falával egy síkban álló, nyugatra néző toronypár között timpanon zárja le az oromzatot. A templom szentélye a keleti oldalon a nyolcszög öt oldalával zárul, melynek gótikus támpillérei eredetiek, azokat a barokk átépítés során sikerült megőrizni.

20170608_115650.jpgA hajó hosszanti falával egy síkban álló, nyugatra néző toronypár között timpanon zárja le az oromzatot

A templom déli, külső oldalon, a szentély és a hajó csatlakozásánál az altemplomi lejárat kettős vasajtaja található. A templomba belépve a pillérpárok a templomhajót két boltszakaszra osztják, a kettős hevederívek között kápolnák, azok felett balusztrádos karzatok helyezkednek el. A nyugatra nyíló bejárat felett, a két templomtorony között áll a karzat az orgonával.

20170608_110701.jpgA nyugatra nyíló bejárat felett, a két templomtorony között áll a karzat az orgonával

A festett üvegablakokon Árpád-házi Szent Margit, Magyarországi Szent Erzsébet, Nagy Lajos, Boldog Özséb, Remete Szent Pál és Szent Anna a gyermek Máriával ábrázolása látható.

A szentély és a főoltár

A gótikus keresztboltozatos szentélyben álló, fából faragott barokk főoltárt, valamint a templom hat mellékoltárát Hont vármegye és Koháry István országbíró adományából Hasenmiller János pálos szerzetes tervezte és faragta 1724 és 1728 között.

800px-marianosztra_kegytemplom_belso.jpgA templombelső (Kép: http://www.kirandulasok.com/2012/10/marianosztra-kegyhely.html)

A főoltár magas, hármas tagozású, kétemeletes, a boltozásig érő retablóján központi helyet foglal el a czestochowai csodatévő Fekete Madonna kegykép másolata. A kép 1984-ben került a mai helyére, korábban a bal oldali torony alatti kegykápolnában állt, ami ma a Fatimai kápolna. A kegyképtől balra az oszlopok között kialakult fülkékben előbb Remete Szent Pál szobrát láthatjuk, mellette pedig püspöki ornátusban Szent Ágoston áll. Az oltárképtől jobbra Remete Szent Antal és a keresztet tartó Szent Jeromos szobrai helyezkednek el.

20170608_110411.jpgA főoltár a Fekete Madonna kegykép másolatával

Az oltárkép felett, a második szint fókuszát a Szentháromság szoborcsoport alkotja, melytől balra az első Árpád-házi király, Szent István (1000-1038) szobra, míg jobbra az utolsó Árpád-házi király, III. András (1290-1301) lányának, Boldog Erzsébetnek a szobra áll, aki a svájci Töss domonkos kolostorában életszentség hírében halt meg. A második szinten bal szélen, Szent István szobra mellett Aquinoi Szent Tamás szobra kapott helyet, míg a jobb szélen V. Celestin pápa (eredeti nevén: Pietro da Morrone) szobra látható. A monumentális főoltárt a Sátánt legyőző Szent Mihály főangyal szobra zárja, melyet jobbról és balról két-két angyal vesz körül. A szentély bal oldalán nyíló kőkeretes ajtó ­– melynek zárókövében a Pálos Rend címerét láthatjuk – a sekrestyébe vezet. A szentélyt és a templomhajót elválasztó diadalív bal oldalának pillérén függ a sokszögű szószék.

20170608_110440.jpgA szószék

A hangvetőt angyalok tartják, csúcsán a sugárkoszorús Jó Pásztor-szobor áll, míg a szószék kosarának szélén az evangélistákat megformáló szobrok ülnek.

Remete Szent Pál oltár

A diadalív két oldalán, a főoltárral párhuzamosan két mellékoltár látható, balról Remete Szent Pálé, jobbról pedig Az Irgalmas Jézus Öt Szent Sebe oltár. A kétszintes faoltár első szintjén Remete Szent Pál oltárképe van a központban, míg a kép balján egy pálos novicius alakja, jobbján Boldog Kuno szobra áll.

20170608_110513.jpgRemete Szent Pál oltár

A fölső szinten – a legenda Szent Istvánt megkeresztelő, 997-ben lengyel földön mártírhalált halt – Prágai Szent Adalbert bencés szerzetes (az esztergomi főszékesegyház az ő nevét viseli) képét a vértanúság pálmaágával Boldog Csepelényi György és Teisz Henrik pálosok szobra keretezi. Az oltár retablójának csúcsán Immaculata szobor köti össze az Eget a földdel. Remete Szent Pál és Prágai Szent Adalbert képei között a Nádasdy címer látható.

Az Irgalmas Jézus Öt Szent Sebe oltár

A főoltárral párhuzamosan, a diadalív jobb oldalán áll Az Irgalmas Jézus Öt Szent Sebe oltár, melynek kétszintes felépítése, tagozása azonos a Remete Szent Pál oltáréval. Oltárképe 1760-tól az Öt Szent Seb Társulat főoltára volt.

20170608_110346.jpgAz Irgalmas Jézus Öt Szent Sebe oltár

A képtől balra Keresztelő Szent János, jobbra Szent Jeromos szobra látható az általa meggyógyított oroszlánnal. A második szint központi alakja Remete Szent Antal, az őt ábrázoló képet balról Egyiptomi Szent Mária, jobbról pedig Szent Paula szobra keretezi. A retabló oromzatán az oltárt a gyermek Jézust tartó Szent József szobra zárja.

Kapisztrán Szent János oltár

A templomhajó bal, északi oldalán (evangéliumi oldal) a Remete Szent Pál mellékoltáron kívül még két mellékoltár áll: középen a Kapisztrán Szent János oltár, míg a bejárathoz közelebb a Szent Hedvig oltár.

20170608_110929.jpgA templomhajó északi oldala

Kapisztrán Szent János – aki a nándorfehérvári győzelem kivívásában kulcsszerepet játszott – 1455-ben Nosztrán járt, ahonnan így írt: „Aki testben szenteket akar látni, menjen Nosztrára!” 

20170608_110554.jpgKapisztrán Szent János oltár

Az eredeti oltárkép Szent Ágostont ábrázolta, a mai Kapisztrán Szent Jánost ábrázoló, két angyallal közrefogott oltárkép fölött a Hont megyei Nyéki Fekete család címere fedezhető föl, míg a címer fölött Avilai Szent Teréz portréja látható, ugyancsak két angyal között.

Szent Hedvig oltár

Az eredeti oltárkép Szent Tamást ábrázolta, az újabb keletű Szent Hedvig – a lengyeleknél népszerű Nagy Lajos király lánya, akit 1997-ben avattak szentté – oltárkép felett sugárkoszorús "Istenszeme" faragvány áll, míg az oltárkép aljára három címer van festve: Nagy Lajos címere, Magyarország korona nélküli címere és a Jagelló címer.

20170608_110837.jpgSzent Hedvig oltár

Szent András oltár 

A templomhajó jobb, déli oldalán (leckeoldal) Az Irgalmas Jézus Öt Szent Sebe mellékoltáron kívül – a bal oldalhoz hasonlóan – ugyancsak két mellékoltár áll még: középen a Szent András oltár, míg a bejárathoz közelebb a Boldog Özséb oltár.

20170608_110858.jpgA templomhajó déli oldala

Szent András apostol ábrázolása az ortodox egyházon kívül a pálos hagyomány és művészet elmaradhatatlan motívuma.

20170608_110333.jpgSzent András oltár

A hat angyal keretezte kartus alakú oltárkép Szent András apostolt ferde keresztjével ábrázolja. A golyvázott párkány fölötti baldachin alatt Szent Anna képe látható a gyermek Szűz Máriával.

Boldog Özséb oltár

Korábban Nepomuki Szent János volt az oltár névadó szentje. Boldog Özséb, miután a pilisbe vonult egy éjszaka, imádságos virrasztás közben, sok apró lángocskát pillantott meg az erdő sűrűjében, amint egymás felé közeledve egyetlen lobogó lánggá egyesültek közvetlenül Özséb atya keresztjénél. Úgy vélte a látomás alapján, hogy a pilisi szentéletű remetéket szerzetesrenddé kell szerveznie, ez vezetett a Pálos Rend megalapításához.

20170608_110318.jpgBoldog Özséb oltár

A párkányon a Szentlélek galambja tűnik fel sugárfényben, angyalokkal körülvéve, az alatta lévő oltárkép festményén Boldog Özséb imádkozik rendi öltözetben a feszület előtt.

Fatimai kápolna

A bejárattól jobbra, a bazilika déli tornya alatt található kegykápolnába helyezték el eredetileg a Fekete Madonna kegyképet.

20170608_111119.jpgA Fatimai kápolna a bazilika déli tornya alatt található

1759-ben Ruesmann Antal pálos szerzetes faragott oltárt a kegykép számára, amit azonban 1984-ben a főoltárra helyeztek. Ezután a Szűzanya fatimai szobra került a kegykép helyére.

20170608_111034.jpgA Szűzanya fatimai szobra

Az oltár szobrai a Szűzanya szüleit, Szent Annát és Szent Joachimot ábrázolják. A Szűzanya fatimai szobra felett, két angyal szobra között egy Szent Józsefet ábrázoló kép látható. A kápolnában található még egy nyolcszögletű faragott keresztelő-medence – melyet Keresztelő Szent János és Jézus szobrai díszítik –, valamint a fogadalmi ajándékok rokokó vitrinje.

20170608_111058.jpgA nyolcszögletű faragott keresztelő-medence

20170608_111040.jpgA fogadalmi ajándékok rokokó vitrinje

Kiállítások

A templom alapos megtekintése után az udvar túloldalán álló, egyemeletes, 2012-ben nyílt kiállítóhelyre mentünk be.

20170608_115712.jpgA kiállítóhely

A belépőjegyek megváltása után előbb a bal oldali teremben berendezett, a Pálos Rend és a nosztrai kolostor középkori történetét és életét, valamint a Pálos Rend közelmúltban bekövetkezett visszatérését bemutató tárlatot tekintettük meg.

20170608_112004.jpgA Pálos Rendet bemutató kiállítás

A kiállítás másik részében a börtön és fegyház története elevenedik meg fotók, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek segítségével. Az egyik vitrinben a fogvatartottaktól elkobozott különféle eszközöket lehetett megtekinteni, míg az utolsó szobában egy berendezett cellát is szemügyre vettünk.

20170608_115050.jpgA fogvatartottaktól elkobozott eszközök

20170608_115205.jpgA berendezett cella

A kolostor épületébe viszont már nem lehet bemenni, hiszen ott a fegyház működik, így visszaindultunk a kocsihoz és folytattuk utunkat az ország egykori fővárosa, Esztergom felé.

20170608_105821.jpgA kolostor bejárata

Márianosztráról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Zárásként egy videó azoknak, akik végigolvasták a bejegyzést:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://marianosztrakegyhely.hu/

http://www.palosrend.hu/bemutatkozas/palos-helyek/marianosztra

http://kirandulastippek.hu/dunakanyar/marianosztra

http://www.kirandulasok.com/2012/10/marianosztra-kegyhely.html

http://funiq.hu/2511-m%C3%A1rianosztrai-fegyh%C3%A1z-%C3%A9s-b%C3%B6rt%C3%B6n

http://bv.gov.hu/marianosztra-az-intezet-tortenete

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr7812827918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.