Az esztergomi vár XX. századig tartó történetének rövid bemutatása után mai bejegyzésemben a vár XX. és XXI. századi feltárásáról és helyreállításáról, valamint a Várhegyen tett látogatásunkról – különös tekintettel a lebontott középkori épületekre és a vár részeire – lesz szó, majd külön írásban mutatom be a királyi és érseki palotát, végül az utolsó két Esztergommal kapcsolatos bejegyzést a XIX. században épült bazilikának szentelem.
A vár feltárása és helyreállítása
1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására. Az ásatás Lepold Antal kanonok és Gerevich Tibor professzor irányításával folyt, majd a helyreállítást a Műemlékek Országos Bizottságának építésze, Lux Géza végezte. A teljesen föld alá került palotán folyamatosan dolgoztak a restaurátorok, a palota elpusztult részeinek részleges restaurációjára 1997 és 2000 között került sor. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján, az egykori Fehér torony helyén, egy új tornyot építettek fel, ami az eredetinél két emelettel alacsonyabb. Vitákat váltott ki az is, hogy a palota híres Lovagtermét nem a középkori formájában állították helyre, hanem a török korszak utáni barokk kaszárnya rendbetételére került csak sor.
Valahogy így nézhetne ki a Fehér-torony és Vitéz János érseki palotája (Kép: http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20160226_nemzeti_varprogram_romeltakaritas_vagy_multhamisitas)
A közelmúltban látogatható lett a helyreállított várkápolna, a Beatrix terem és részlegesen a Studiolo, azaz Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája, ahol valószínűleg a fiatal Botticelli Méltányosság freskója látható az erények között.
Elindultunk a Várhegy felé
A kocsit a Prímás Szigeten, a Gőzhajó utcában hagytuk, onnan kevesebb, mint tíz perc alatt már a Várhegy tövében felépült Víziváros utcáiban jártunk.
Az esztergomi vár alaprajza (Kép: http://www.castrumbene.hu/hirlevel.php?id=153)
A Mindszenty hercegprímás téren áll a plébániatemplom (az alaprajzon: 37), valamint a hozzá csatlakozó XIX. századi érseki palota, ahol a Keresztény Múzeum (az alaprajzon: 38) kapott helyet, velük szemben pedig a Balassa Bálint Múzeum várja a látogatókat.
A plébániatemplom, valamint a hozzá csatlakozó XIX. századi érseki palota
A Várhegy a Mindszenty térről nézve
A Dunával párhuzamosan haladó Berényi Zsigmond utcán indultunk el, jobb kéz felé felettünk magasodott a Várhegy déli, sziklás része az egykori királyi, majd érseki palotával.
A Berényi Zsigmond utcában indultunk el
A házak között rövidesen rátaláltunk a keskeny Macskaútra (Macskalépcsőre, az alaprajzon: 39), melyen megkezdtük a kapaszkodást a Várhegyre.
A házak között rátaláltunk a Macskaútra
Ha tovább mentünk volna a Berényi Zsigmond utcán, akkor Víziváros északi részén az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámihoz, valamint a Malom-bástyához jutottunk volna (az alaprajzon: 40), mely épületeket a közelmúltban újították fel
A Macskaút
Az ötszáz lépcsőből álló Macskaúton az 1663-ban Esztergomban járt híres török utazó, Evlia Cselebi leírása szerint ló nem járhatott és az ember is csak nagy fáradtsággal ment le azon.
A vár nyugati fala, a királyi, majd érseki palotával és a Fehér-toronnyal a Macskaútról nézve
A hosszú ideje eltemetett út eredeti részletei a hegyoldal tereprendezése során az 1990-es években kerültek ismét napvilágra és 2001/2002-ben állították helyre.
A Víziváros a Macskaútról nézve
Rövidesen a vár egykori gyalogkapujához érkeztünk, melynek Macskaúti vagy Macskalépcső-kapu volt a neve, és a vár, valamint a Duna partján fekvő Víziváros közötti gyalogos forgalmat szolgálta. A kapun áthaladva egy alsóbb fekvésű bástyára jutottunk (az alaprajzon: 28), majd néhány lépcső megtétele után megérkeztünk a várba. Ezen a helyen a középkorban egy, a lépcsős lejáratot vigyázó kisebb méretű torony állt, amely alatt boltozatos átjáró vezetett a vár egykori gyalogkapujához. Jelenleg egy, a XVIII. században épült tégla torony, valamint a XVIII. században a vár tisztjeinek lakásául szolgáló épület – amely ma vendéglátóhelyként üzemel (az alaprajzon: 27) – látható a vár ezen részén.
Az északi rondella vagy Föld-bástya
A várba felérve először balra indultunk el, és a gyalogkapu közelében, a Várhegy északnyugati csücskében, a Dunára néző északi rondellát (az alaprajzon: 29) néztük meg, amelynek közepén 2001 óta Melocco Miklós szobrász Szent István megkoronázását ábrázoló millenniumi emlékműve áll.
Az északi rondella és környéke a bazilika Kupolakilátójától nézve
A rondellát valószínűleg a török Szinán mester – Szulejmán szultán híres építésze – építette 1543-ban, miután Esztergom az oszmánok kezére került és Föld-bástyának (Toprak kuleszi) nevezték. A fentebb már hivatkozott utazó, Evlia Cselebi szerint a Toprak kuleszi két emeletes, erős kőből való, új építkezésű bástya, melynek minden emeletén ágyúk voltak. A körbástyáról varázslatos kilátás nyílik a Dunára, nyugati irányba Párkány városára és Esztergom északi, Szentgyörgymező nevű városrészére.
Kilátás a rondelláról északi irányba
A Várhegy tövében, a Vízivárosban pedig láthattuk a korábban említett, XVII. századi török dzsámit, mellette pedig az 1543-ban, a török ostromot megelőzően, a vízemelő szerkezet védelmére épített Malom-bástyát, valamint a bástya közepén álló Verpech-torony maradványait (az alaprajzon: 40).
A Malom-bástya a Várhegy tövében
Ez a torony IV. Béla király (1235-1270) idejében már biztosan itt állt – mivel a tornyot a király egyik oklevelében fontos objektumként név szerint megemlítik – és valószínűleg egy római korból itt maradt épület alapjaira építették. Mind a mai napig megtalálható benne az az egykori meleg vizű forrás, amellyel később a Vitéz János érsek által építtetett vízemelő szerkezetet működtették.
Melocco Miklós szobrász Szent István megkoronázását ábrázoló millenniumi emlékműve az északi rondellán, háttérben a bazilika épülete
Az északi érseki palota helye
Az északi rondellától déli irányba indultunk el a várfal mentén, a bazilika felé. Elhaladtunk a Macskalépcső-kapu mellett, majd a vár Árpád-kori eredetű, mélyen a sziklába vágott kútjához értünk (az alaprajzon: 26), mely jelenleg 47 méter mély, bár eredetileg jóval mélyebb lehetett. A kúttól délre, a dunai várfalra támaszkodva állt egykor az esztergomi érsekek Árpád-kori, nyugati-keleti tengelyű palotája (az alaprajzon: 25), melyet a források először 1239-ben említettek és valószínűleg a Szent Adalbert székesegyház mellett álló, XI. századi érseki lakótorony funkcióját vette át, mint a mindenkori esztergomi érsek lakóhelye. Az épületet a középkor folyamán többször átépítették, majd később az érsekek átköltöztek a Várhegy déli részén álló királyi palotába, amit IV. Béla király a tatárjárást követően adott át nekik. Bakócz Tamás érsek 1498-1500 között reneszánsz stílusban építette át az északi palotát, és ott is lakott, míg a déli, nagy palotát Mátyás király özvegye, Beatrix királynő használta. A XVIII. század első felében, az akkor már hosszú, déli szárnnyal megtoldott épület a várkapitány lakása volt, majd 1766-tól ideiglenes érseki palota – mivel a déli, nagy érseki palota a török időkben földdel lett feltöltve, illetve erősen megrongálódott – 1821-ig, amikor lebontották. Helyén eredetileg a bazilika északi oldalszárnya épült volna meg, azonban erre pénzhiány miatt végül nem került sor. Az egykori érseki palota alapfalait és pincéjének részletét 1957-ben Zolnay László tárta fel
Ahol egykoron a Szent István templom és Géza fejedelem palotája állt
Ezután elszakadtunk a nyugati, dunai várfaltól és elindultunk a bazilika északi tornya felé. Valamikor ezen a helyen, a vár keleti falánál állt a X. század második felében épült, Szent István vértanú tiszteletére szentelt templom (az alaprajzon: 23), mely Esztergom első keresztény temploma volt és Géza fejedelem építtethette. A legenda szerint itt keresztelték meg első királyunkat, Szent Istvánt – akit akkor még Vajknak hívtak – és apját, Géza fejedelmet, majd 995-ben Istvánt ugyanitt bérmálta meg Adalbert prágai püspök. Később István itt kötött házasságot bajor Gizellával, majd itt tette fejére a II. Szilveszter pápától küldött koronát Domonkos, az első magyar érsek 1000. december 25-én. A templom az előcsarnokkal 32 méter hosszú, egyhajós épület volt, melynek északi oldalához Csomaházi Gosztonyi András prépost a XV. század végén Szent Katalin és a Nagy-boldogasszony tiszteletére kápolnát épített, amelybe őt később eltemették. A prépost 1499-ből származó reneszánsz síremléke a bazilika altemplomának kriptájában látható. A templom 1391-ig érseki kápolnaként működött, ekkor Kanizsai János érsek társaskáptalanná alakította. A templom mellett állt Géza fejedelem palotája, ahol 972-975 táján Vajk, a későbbi Szent István király született. Az épületek a török korszakban erősen megsérültek, romos maradványaikat, a keleti várfallal együtt 1821-ben, az új bazilika építését megelőzően bontották el teljesen (még az alapokat is kitermelték), azonban ekkor fölmérték a régi templom XIII. század elején átépített formáját. Ennek alapján ismerjük a templom méreteit, továbbá meg tudták állapítani pontosan az egykori templom oltárának helyét, ahol napjainkban egy vörösmárvány oltár jelzi Szent István királlyá koronázásnak helyét. Az oltárt, mint nemzeti emlékhelyet 2000. augusztus 15-én, a millenniumi ünnepségek alkalmával Mádl Ferenc köztársasági elnök és Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek avatta fel. Az oltártól nem messze áll Szent István király 1953-ban felállított lovas szobra (az alaprajzon: 24), amit Medgyessy Ferenc készített. Ez a szobor azonban már a középkori várfalon kívül eső területen látható, mivel XIX. században épült bazilika keleti irányba néző főhomlokzatának lépcsőzete az egykori felső vár keleti falának nyomvonalán épült.
Szent István lovas szobra
A középkori ostromok során rommá vált épületek – az érseki palota, Géza fejedelem palotája, a Szent István templom, a Szent Adalbert templom, a káptalanház, valamint a nagyprépost házának – elbontását követően a Várhegy keleti részét átalakították. Korábban a keleti várfal előtt szárazárokkal (az alaprajzon: 30), külön sánc és védművekkel (az alaprajzon 31) erődített meredek hegyoldal süllyedt le a völgyben haladó út szintjéig (az alaprajzon: 32). Ezt a mély völgyet a beleépített Sötétkapu alagút és pincék tetejére hordott földdel töltötték be, kialakítva a lankás feljárót a bazilika felé. Ezzel egyidejűleg elbontották a keleti várfalat, így jött létre a bazilika előtti hatalmas Szent István tér. Mivel a bazilikához vezető lankás feljáró csak a Várhegy keleti oldalán volt kialakítható, így a bazilikának a szokásos elrendezéstől eltérően keletre néz a főbejárata és a nyugati, Dunára néző oldalán van a szentélye. A XIX. században épült bazilikát – annak építését, külső megjelenését és belső tereit – két külön bejegyzésben mutatom be.
A középkori Szent Adalbert székesegyház
Visszatértünk a dunai, nyugati várfalhoz és végigsétáltunk a várfal, valamint a bazilika nyugati fala közötti szakaszon. A Várhegy déli oldala felé közeledve – ahol egyre közelebb kerültek hozzánk az egykori királyi, majd érseki palota épületei – egy négyzet alakú torony körvonalai látszanak a járószintig felfalazva (az alaprajzon: 17).
Egyre közelebb kerültek hozzánk az egykori királyi, majd érseki palota épületei
A tornyot valószínűleg Telegdy Csanád érsek építette a XIV. század közepén, majd a bazilika építése előtt, a XIX. században bontották vissza. Ettől a toronytól északkeletre állt a középkorban az esztergomi székesfőkáptalan első emberének, a nagyprépostnak a háza (az alaprajzon: 18), aminek a helyén most a bazilika (az alaprajzon: 19) áll. A XI. század elején épült Szent Adalbert székesegyház – melyet Ecclesia Magnifica névvel is illettek –, is a Várhegy ezen részén állt (az alaprajzon: 20), a XIX. századi bazilika részben a helyére épült. Az első templom, amelyből csupán egy-két kőfaragványt ismerünk az 1180-as években tűzvészben elpusztult. Ezután III. Béla király (1172-1196) és Jób esztergomi érsek újjáépítette a székesegyházat. A keletelt, három hajós, nyugati homlokzatán két nagyobb, a keleti mellékszentélyek fölött két kisebb toronnyal ellátott épület nyugati homlokzata elé egy boltozatos előcsarnokot építettek, ahova a templom nyugati tornyai között található főbejárata nyílott.
A Szent Adalbert székesegyház a királyi palotából nézve, mellette jobbra a Káptalanház, a háttérben pedig a Szent István protomártír templom
(Kép: http://pazirik.hu/projekt/esztergom/)
A főbejárat márvány kapuzatát – melyet színes kövekből kirakott képek díszítettek – kiképzése miatt Porta Speciosanak, vagyis Ékes kapunak nevezték. A török háborúk idején a templom rommá vált, az Ékes kapu – melyről 1761 táján Klimó György kanonok színes festményt, Széless György lelkész részletes leírást készített – azonban csak az 1763-as földrengéskor pusztult el – ekkor omlott le a zsámbéki kolostortemplom északi oldalfala is –, csupán néhány töredéke került elő az elmúlt évtizedek régészeti kutatása során. A székesegyházhoz a középkor folyamán több oldalkápolnát is építettek.
A Szent Adalbert székesegyház alaprajza
Ezek közül csak a Bakócz-kápolna maradt meg, amit Bakócz Tamás érsek 1506-07-ben saját temetkezési helyéül építtetett vörösmárványból. A hódoltság korában a törökök a kápolnát dzsáminak használták, Kizil Elma (vagyis Piros Alma) dzsáminak nevezték. A székesegyház romjait a bazilika építését megelőzően elbontották, előtte azonban az alaprajzát pontosan fölmérték. Az egyedül épségben maradt Bakócz-kápolnát pedig 1600 darabra szedték szét, majd az eredeti helyétől 20 méterrel északra, és 9 méterrel mélyebb szinten beépítették az új bazilikába. Az egykori székesegyházból néhány érsek – köztük Vitéz János és Széchy Dénes –, valamint prépost síremlékét sikerült átmenteni a bazilikába, ahol ma is láthatók az altemplom kriptájában.
A vár délkeleti része
Megindultunk a bazilika déli tornya felé, jobbra tőlünk a vár belső – harmadik – kapuja nyílt (az alaprajzon: 7-8), ami mellett a Várhegy délnyugati részén az egykori királyi, majd érseki palotába vezetett egy külön palotakapu (az alaprajzon: 9).
Balra a harmadik kaputorony, jobbra pedig a palota, ahova külön kapu vezet
Mi azonban egyelőre nem mentünk be a királyi palotába (amelyet egy külön bejegyzésben fogok bemutatni, az alaprajzon: 10-16), ahol jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma működik, hanem elsétáltunk a középkori vár délkeleti sarkáig. Ezen a részen – ahol ma egy kis fás liget található –, a Szent Adalbert székesegyház közelében egy hatalmas, sarkain rézsútos támpillérekkel megtámasztott, púpos kváderkövekből épített torony állt, amelyet 1499 után Bakócz Tamás érsek építtetett (az alaprajzon: 22).
Fás liget a vár délkeleti részén
A torony az 1595-ös keresztény ostrom során megsérült, és valamikor a XVI-XVII. század fordulóján bonthatták el. Helyén ma az 1710. évi pestisjárvány emlékére emelt barokk kőszobor, a Kucklander Ferenc várkapitány és felesége, Turcklin Benigna által állíttatott úgynevezett Kucklander Madonna áll.
A Kucklander Madonna
A vár sarkától ráláttunk a külső – első – kapura, valamint a sokszögletű kapuvédő toronyra (Budai torony, az alaprajzon: 4) és a kerek rondellára (Kapu rondella vagy Telegdy-bástya, az alaprajzon: 3), továbbá egy török kori sánc tetején álló szoborra (az alaprajzon: 1).
Balra a Kapu Rondella, jobbra pedig a Budai torony
Utóbbi Vígh Tamás szobrászművész alkotása, és Esztergom alapításának 1000. évfordulójára készült 1973-ban, címe: Országalapító.
Az Országalapító című szobor egy török kori sánc tetején
A szobortól balra látható a 90 méter hosszú Sötétkapu alagút bejárata, melyet szintén a XIX. századi bazilika építését megelőzően, a Várhegy keleti oldalának levágása, majd feltöltése során hoztak létre és a föld alatt követi a keleti várfal előtti egykori sánc vonalát.
A Sötétkapu alagút bejárata
A középkori Szent Adalbert-templom és a belső várkapu között, a XV. századi toronytól (melynek helyén a pestisjárvány emlékműve látható) nyugatra állt a Káptalanház (az alaprajzon: 21), amely a XI-XII. században az érsekség mellett létesült főkáptalan kanonokjainak közös lakóhelye volt. A XVIII. század közepén az épület a tüzérek tisztjeinek szállása, illetve fegyver- és hadi szertár volt, majd 1820 után elbontották.
A három kaputorony, a Kapu rondella és a Török bástya
A déli várfal mellett sétálva lassan visszaértünk a vár belső, harmadik kapujához (az alaprajzon: 7-8) – amit alapjaitól építettek újjá –, melyen keresztül elhagytuk a vár területét. Először a szűk belső kapuszorosba jutottunk, ami a harmadik és a második kapu között húzódik. A második kaputorony (az alaprajzon: 5) eredetileg egy emelettel magasabb volt, előtte farkasveremmel és felvonóhíddal.
A második kaputorony
A kapun kilépve, egy balra nyíló ajtón át a falközbe épített Várszínház (az alaprajzon: 6) nézőterére lehet jutni, mi azonban a külső falszorosban haladtunk tovább, melynek két oldalán a Magyar Nemzeti Múzeum középkori haranggyűjteménye látható.
A külső falszoros a harangokkal, valamint a második kaputorony
Végül elértük a vár első kapuját (az alaprajzon: 2), melynek két oldalán erődítmények állnak.
Balra a második kaputorony, jobbra az első kaputorony, középen pedig a bazilika kupolája
A kapun kilépve, azzal szembefordulva jobb kézre esik a sokszögletű első kaputorony (az alaprajzon: 4) – amit Budai toronynak is neveznek – ami a török háborúk idején épült és eredetileg egy emelettel magasabb volt.
Az első kaputorony
A kapu bal oldalán egy kerek rondella áll, amit Kapu rondellának, vagy Telegdy bástyának hívnak (az alaprajzon: 3).
A Kapu rondella
A Vízivárosban található Malom-bástyához hasonlóan az 1543-as török ostrom előtt építették olasz hadmérnökök a szemközti Szent Tamás-hegy ellensúlyozására. Napjainkban főleg képzőművészeti időszaki kiállítások helyszíne a körbástya. A kaput és a kétoldalt álló erődítményeket a bazilika XIX. századi építésekor részben visszabontották, majd a hegy közepéről kitermelt földdel eltemették. Maradványaikat az 1930-as években ásták ki, a jobboldalt látható, kifalazott száraz árok jelentős része pedig csak 1971-72-ben került elő a néhol 8-10 m vastag földtöltés alól. A külső kapu – amihez kőpillérekre épített fahíd és az egykori farkasverem fölötti felvonó híd vezet – és a mellette lévő fal eredetileg egy-egy emelettel magasabb volt. A vár külső bejárata előtt, egy török kori sáncon áll a korábban már említett Országalapító című szobor, ami Vígh Tamás szobrászművész alkotása.
A sáncon álló szobor, háttérben pedig a vár bejárata
A Kapu rondellát megkerülve a külső várfal mellett vezető lépcsőkön folytattuk az ereszkedést a Várhegyről.
Megkerültük a Kapu rondellát
Elhaladtunk egy XVI-XVII. században épült bástya mellett, ami a vár déli oldalát védte és Török bástyának (az alaprajzon: 33) hívják. Innen alulról néztünk fel a Fehér toronyra (és a Napra), valamint az alatta lévő, fallal övezett sziklateraszra
A Török-bástyától alulról néztünk fel a Fehér-toronyra és a Napra
A sziklaterasz (közelebb), és a Török-bástya (távolabb, balra) a Fehér-toronyból
Végül az Esztergom 1594-es ostroma során hősi halált halt Balassi Bálint költő szobrához érkeztünk.
Balassi Bálint szobra
A Pázmány Péter utca visszavezetett minket a Mindszenty hercegprímás térre, ahonnan még vetettünk egy pillantást a várra, majd elindultunk a kocsihoz.
Nemzeti Várprogram
Esztergomban folyamatosan zajlik a városkép rehabilitálása, olyan idegenforgalmilag fontos épületek újultak meg a közelmúltban, mint az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi, a Malom-bástya vagy a bazilikát körülölelő kanonoksori épületek. A Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése óta a város megszűnt közlekedési zsákutca lenni, és fontos, Budapesthez közeli határátkelőhely lett Szlovákia felé.
A Mária Valéria híd a Fehér-toronyból
Esztergom kiemelt helyszíne lett a Nemzeti Várprogramnak, így további felújítások, helyreállítások várhatók.
A vár délnyugati része, a Török-bástyával, a kaputornyokkal és a királyi, majd érseki palotával
(Kép: http://esztergom.utisugo.hu/latnivalok/eszergomi-var-esztergom-26998.html)
Zárásként egy kép Esztergomról, amit 2016 augusztusában a Vaskapu Kilátótól készítettem
Esztergom városa a Vaskapu Kilátótól
A következő írásomban a Várhegyen található királyi és érseki palotát mutatom be.
Esztergommal kapcsolatos további bejegyzések:
További képek az esztergomi Várhegyen tett kirándulásunkról a Studhist Facebook oldalán láthatók: https://www.facebook.com/studhist/
Végül három videó a várról, Esztergomról és a Dunakanyarról:
Források és ajánlott oldalak a mai és az esztergomi vár történetét bemutató bejegyzéshez:
https://kutakodunk.wordpress.com/2011/02/06/esztergom-es-az-esztergomi-var-tortenete/