Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Esztergomi bazilika – a templom belső terei

A templomhajótól a Kupolakilátóig

2017. október 07. - Egri Gábor

Az elmúlt négy bejegyzésemet az ország egyik legfontosabb városának, Esztergomnak szenteltem, ami királyi és érseki székhely is volt a történelem folyamán. A XIX. században az érsekek visszatértek Nagyszombatról – ahova a törökök elől menekültek 1543-ban – és felépítették a ma is látható hatalmas méretű bazilikát a Várhegyen. Az építkezésről, a fellépő nehézségekről, a székesegyház külső megjelenéséről, valamint az altemplomról már írtam, mai témám a templom belső tereinek bemutatása a Bakócz-kápolnán, a Szent István kápolnán és a szentélyen át, a Kincstárig, majd a Kupolakilátóig.

A templomhajó

Miután visszatértünk az altemplomból, jobbra fordultunk, majd néhány lépcsőfok megtétele után a bazilika hajójába jutottunk. A templombelső főbejárat felőli, keleti oldalának karzatán helyezkedik el az orgona, amit Ludwig Mooser épített. 

20170608_142821.jpgA templom bejárata, felette a karzat, balra a Szent István kápolna, jobbra pedig a Bakócz-kápolna

Az orgonakarzat – melyet kisebb falpillérek és ion háromnegyed oszlopok tartanak – korlátja carrarai márványból készült, rajta Szent Dávid, Szent Cecília és muzsikáló angyalok szobrai állnak.

20170608_142426.jpgA bazilika orgonája a karzaton

A karzat alatti alacsonyabb tér hármas árkáddal nyílik a szentély irányába. A templomhajót – amit a keleti oldalon kazettás hevederekkel határolt, félkörívben ívelő dongaboltozat fed – két félköríves nyílás köti össze az északi, Szent István vértanú tiszteletére felszentelt oldalkápolnával és a déli Bakócz-kápolnával.

20170608_142442.jpgA templomhajót a keleti oldalon kazettás hevederekkel határolt, félkörívben ívelő dongaboltozat fedi

20170608_142550.jpgA karzat és a Szent István oldalkápolna

A kápolnák nyílásai fölött egy-egy félköríves ablak boltsüveggel csatlakozik a dongaboltozatba. Az oldalkápolnák felett Johann Meixner domborműveit helyezték fel. A Szent István vértanú kápolna fölötti Jézust a gyermekek között, a Bakócz-kápolna fölötti Jézus bevonulását Jeruzsálembe ábrázolja, utóbbin feltűnik maga a művész és Scitovszky hercegprímás képmása is.

20170608_142421.jpgJézus a gyermekek között

20170608_143253.jpgJézus bevonulása Jeruzsálembe

Az orgonakarzat és a két oldalkápolna a templomhajó keleti oldalát képezi, annak közepén a négyzeti kupola helyezkedik el, amely alatt északi és déli irányba húzódik a kereszthajó a mellékoltárokkal, míg a hajó a kupolától nyugatra a szentélyben végződik.

20170608_142434.jpgA templomhajó a kupolától nyugatra a szentélyben végződik

A Bakócz-kápolna

A bazilika bal oldali (déli) kápolnája Bakócz Tamás érsek (1497-1521) sírkápolnájának készült a XVI. század elején (1506-1511) a középkori Szent Adalbert székesegyházhoz csatlakozva. Csodával határos módon túlélte a török megszállást és az új székesegyház építésekor Packh János 1600 számozott darabra szétszedve beépítette az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját. A vörös márványból épített kápolna eredetileg nem messze állt attól a helytől, ahol ma látható, csak a tájolása volt eltérő. A török uralom idején az Andrea Ferrucci fiesolei szobrász által carrarai fehér márványból készített oltárt díszítő emberábrázolásos szobrokat összetörték és a kápolna mecsetként működött 1543 és 1683 között, kriptájába a törökök temetkeztek. A ma látható máriapócsi típusú, bizánci stílusban készült Fekete Mária kegykép – Schuchknecht várparancsnok ajándéka – valamikor 1696 és 1718 között került az oltárra, korábban a királyi vár romjai közül került elő.

20170608_142317.jpgA Bakócz-kápolna oltára

A török korban összetört szobrokat újakkal pótolták, a Ferrucci-féle oltár két fülkéjében napjainkban Szent István és Szent László szobra helyezkedik el, melyeket Pietro della Vedova olasz szobrászművész faragott 1874-ben. A márvány tabernákulum (szentségtartó ház) – mely Antonio de Toma munkája – jobb oldalán a névadó Bakócz Tamás bíboros térdelő, kisméretű márványszobra szintén XIX. századi alkotás.

20170608_142239.jpgEurópa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnája

Eredetiek azonban a kápolna reneszánsz faragványai, az oltár menzája, márvány-stallumai, a sekrestyébe vezető ajtókeret, a kórusablak angyalfejes keretezése, és a kupola alatti négy címer. Utóbbiak közül kettő Bakóczé, a harmadik II. Ulászló királyé (1490-1516), a negyedik Szatmári György érseké.

A Szent István kápolna

A Bakócz-kápolnával átellenben, a templomhajó jobb (északi) oldalkápolnáját Szent István első vértanúnak (protomártírnak) szentelték. Ennek oka, hogy a kápolna közelében állt Esztergom első temploma, melyet még Géza fejedelem idejében építettek a Várhegy északi részén. A Szent István protomártír templomban keresztelték, majd koronázták meg az ország első királyát, Szent Istvánt (1000-1038), azonban az épületet a török kor után lebontották. Sajnos az oldalkápolnát rácsokkal zárták le, azt turisták nem látogathatják.

20170608_143400.jpgA Szent István kápolnát a turisták nem látogathatják

A kápolnában található a Szent István protomártír oltár, melyet Ferenczy István szobrászművész készített. A protomártír szobrát ruskicai fehér márványból faragta, és azt a jelenetet ábrázolja, midőn az agyonkövezett szent férfiú térdre omolva ellenségeiért imádkozik. A szobor háta mögött elhelyezett dognácskai fehér márványból készült domborművön Jeruzsálem városa látható, jobb oldalon Saul alakjával, felső részében egy angyal hozza a vértanúságot jelképező pálmát és a dicsőség koszorúját a vértanú számára. A kápolna hátsó falánál Károly Ambrus (1808-1809) érsek síremléke helyezkedik el, melyet Rudnay Sándor prímás állíttatott fel 1831-ben, nem sokkal halála előtt. Az olasz szobrászművész, Giuseppe Pisani által készített klasszicista síremléken sötétszürke háttér előtt magas talapzaton áll Károly Ambrus érsek fehérmárvány szarkofágja, melynek tetején a párnáiról felkönyöklő, s oldalnézetben ábrázolt főpap hallgatja az angyal feltámadásra hívó szavát.

karoly-a.jpgKároly Ambrus érsek szarkofágja (Kép: http://www.agt.bme.hu/varga/foto/voltak/bel/karoly-a.html)

A Habsburg-Lotharingiai házból származó fiatal prímás csupán egy évig volt Esztergom érseke. 1809-ben, a Napóleon ellen vívott győri csatában megsebesült katonákat ápolva pestisjárvány áldozata lett.

A kupola belülről

A templomhajó közepét elfoglaló négyzet alakú tér fölött 71,5 méter magasan, négy boltíven nyugvó kupoladob peremének latin felirata Szűz Mária örömteli mennybemeneteléről emlékezik meg: Assumpta est Maria in Coelum Gaudent Angeli (Mária fölvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok).

20170608_142635.jpgA főszékesegyház kupolája belülről

Láthatjuk továbbá a négy nyugati egyházatyát – Szent Ágostont, Szent Ambrust, Szent Gergely pápát és Szent Jeromost – aranyló háttér előtt, főpapi ornátusban, mozaikhatású festményeken.

20170608_142632.jpgA négy nyugati egyházatyából kettő

A kereszthajó két végében egy-egy monumentális, művészi kivitelű oltár helyezkedik el, mindkét oltártól jobbra és balra további egy-egy oltárral.

A kereszthajó bal oldalán álló mellékoltárok

A bal (déli) oldalon a központi mellékoltár az 1855-ben fehér márványból készült Szent Kereszt vagy szentségi oltár, ami Pietro Bonanni alkotása. Az oltáron márvány tabernákulum emelkedik négy díszes oszlop között, tetején Isten, mint szem látható kerubokkal, míg két oldalán térdelő angyalok gyertyát tartanak.

20170608_142645.jpgA Szent Kereszt oltár

Az oltár melletti külön oszlopokon szintén két márványangyal látható, kezükben füstölővel. Az oltár feletti olajfestmény – Michelangelo Grigoletti Golgota című alkotása, mely a festő egyik fő műve – Jézus megváltó kereszthalálát jeleníti meg.

20170608_142654.jpgMichelangelo Grigoletti Golgota című alkotása

A Szent Kereszt oltártól balra a Jézus Szíve vagy Szent Szív oltár áll, amit Kiss György 1897-ben készített. A márványoltár főalakja Jézus, amint bal kezével ruháját félrehúzva a szívét kitárja (a Szent Szív), míg a szerzetesi ruhás mellékalakok: Páduai Szent Antal imádkozó testtartásban, valamint Alacoque Szent Margit elragadtatásba esve, kitárulkozó kéztartással.

20170608_142617.jpgA Jézus Szíve oltár

A Jézus feltámadása oltárkép Ludwig Moralt 1855-ben készült freskója, melyen a feltámadott Jézust ábrázolta a festő, kezében az Újszövetség zászlajával, előtte térdeplő angyallal és egy rémült római katona alakjával.

20170608_142623.jpgJézus feltámadása oltárkép

A Jézus Szíve oltárral szemben, a Szent Kereszt oltár jobb oldalán az 1856-ban fehér márványból készült Szent József oltár kapott helyet, ami Johann Meixner munkája. A középső szobor Szent Józsefet ábrázolja a gyermek Jézussal a karján, másik kezében egy liliomot tartva, míg a fején virágkoszorú van.

20170608_142713.jpgSzent József oltár

Két oldalán egy-egy angyal szobra áll, a bal oldali angyalt kezében fűrésszel – mely az ácsszakma attribútuma –, míg a jobb oldali angyalt kezében kereszttel ábrázolta az alkotó. Az oltárképet a Szent Szív oltáréhoz hasonlóan Ludwig Moralt készítette 1855-ben és Jézus születését ábrázolja. A freskón a gyermek Jézus, anyja ölében ülve kitárt karral fogadja a napkeleti bölcsek hódolatát.

20170608_142719.jpgJézus születését ábrázoló oltárkép

Pázmány Péter és Simor András érsekek szobra

Szintén a templom déli, vagyis bal oldalán, de nem a kereszthajóban – ahol a három mellékoltár áll – hanem a kupola alatti térben, a szentély felé nézve látható főpapi öltözetben, a baljában könyvet tartó Pázmány Péter érsek (1616-1637) carrarai fehér márványból készült szobra, melyet Pietro della Vedova olasz szobrászművész készített 1882-1884 között.

20170608_142510.jpgPázmány Péter érsek szobra

Szemben Pázmánnyal, a templom északi, jobb oldalán a bazilika építését befejező Simor János érsek carrarai márványszobra – Stróbl Alajos 1896-os alkotása – kezében tartja a főszékesegyház oszlopcsarnokának tervrajzát, tekintete a kupola belső díszítésén nyugszik.

20170608_143233.jpgSimor János érsek szobra

A kereszthajó jobb oldalán álló mellékoltárok

Kiss György 1913-as alkotása az északi kereszthajó középső oltárán elhelyezett szoborcsoport, mely a kassai vértanúkat – Grodziecki Menyhért és Pongrácz István jezsuitákat, valamint Kőrösi Márk esztergomi kanonokot – ábrázolja, akik 1619-ben szenvedtek vértanúságot – midőn Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadvezérének, Rákóczi Györgynek hajdúi megkínozták és meggyilkolták őket –, majd 1995-ben II. János Pál pápa szenté avatta mindhármukat Kassán.

20170608_142907.jpgA kassai vértanúk oltára

Az oltár üveg előlapja mögött Szent Kőrösi Márk ereklyéi láthatók, míg az oltár lépcsője mellett két oldalon, külön talapzaton Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet szobrai állnak, melyeket Pietro Bonanni készített 1855-ben. A kassai vértanúk oltárának freskója – melyet Michelangelo Grigoletti kezdett meg festeni, majd halála után rokona, Napoleone Nani fejezett be – azt a jelenetet idézi, amikor Szent István felajánlja a koronát és azzal az országot Boldog Gizella és Szent Imre jelenlétében Szűz Máriának. Az északi kereszthajó központi oltára mellett itt is áll még két mellékoltár. Balra van a templom egyik névadója, Szent Adalbert tiszteletére szentelt márványból készült oltár, ami Johann Meixner alkotása.

20170608_143038.jpgA Szent Adalbert oltár

A főpásztori botot és a vértanúságát jelképező háromfejű lándzsát tartó két angyal között áll Szent Adalbert szobra, míg az oltár üveg előlapja mögött a 2009-ben boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyetartója van elhelyezve. Az oltári feletti freskó Ludwig Moralt munkája és Vajk megkeresztelését ábrázolja, melyet a legendák szerint Szent Adalbert végezett az egykori Szent István protomártír templomban.

20170608_143045.jpgAz oltári feletti freskó Vajk megkeresztelését ábrázolja

A kassai vértanúk oltárától jobbra pedig a Szent Márton oltár áll, melyet 1896-ban Kiss György készítette Miskolczy Márton püspök, esztergomi prépost megrendelésére. A Pannónia provinciában született Szent Márton püspök alakja helyezkedik el az oltár középpontjában, lábánál a nevezetes lúddal, továbbá az ő életének jeleneteit mutatják be a fehérmárvány oltár domborművei.

20170608_143059.jpgA Szent Márton oltár

A püspök két oldalán egy-egy Árpád-házi királylány szobra áll: Szent Kinga (Kunigunda) és Boldog Jolán, akik mindketten IV. Béla király (1235-1270) lányai voltak. Az oltár feletti freskó – melyen Szent Márton püspököt római katonaként ábrázolta Ludwig Moralt – címe: Szent Márton a Kereszttel indul a barbárok elleni csatába.

20170608_143103.jpgSzent Márton a Kereszttel indul a barbárok elleni csatába

A szentély

A templom belső szintjénél tizenegy lépcsőfokkal magasabban helyezkedik el a szentély, ennek boltozata hasonló a hajóéhoz, de kazettás hevedere alacsonyabban ível, diadalívet képez a főoltár fölött. A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója, a Szentháromság diadala díszíti.

20170608_142811.jpgA Szentháromság diadala

A carrarai, többszínű márványból készült, három méter hosszú és egy méter széles főoltár Pietro Bonanni szobrászművész 1855-ös alkotása, melyhez öt lépcső vezet fel. A főoltár előlapján az Utolsó vacsorát, két oldalt pedig a Melchizedek áldozatát és Mózes rézkígyóját ábrázoló domborműveket láthatjuk, míg az életnagyságú szobrok balról jobbra Szent Mártont, Szent Gellértet a kis Szent Imrével, Szent Adalbertet és Boldog Mór pécsi püspököt ábrázolják.

20170608_142742.jpgA főoltár három méter hosszú és egy méter széles

A főoltár két oldalán angyalszobrok által tartott hatalmas kandelábereket helyeztek el, a szobrok talapzatán ószövetségi jelenetekkel. A főoltárkép Michelangelo Grigoletti 1856-os munkája, ami 13,5 méteres magasságával, valamint 6,6 méteres szélességével a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe, mely Mária mennybevitelét ábrázolja.

20170608_142759.jpgA világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe

A festmény Tiziano Mária mennybemenetele című festménye alapján készült. A szentélyben látható baldachinos, színes márványlapokból álló hátfalu hercegprímási trónt Simor János érsek készíttette, míg a két oldalon huszonkét darab, tömör tölgyfából készült, dús faragású kanonoki stallum kapott helyet. A szószéket a Jó Pásztor képével díszítették, a szembemiséző oltárnak – amit a II. Vatikáni zsinat rendelkezéseinek megfelelően alakítottak ki – pedig arany-ezüstszínű az előlapja és bíbor szőnyeg borítja.

20170608_142750.jpgA szószék

20170608_142835.jpgA szembemiséző oltár

A kupolatér nyugati részén két ajtó is nyílik: a bal oldali ajtó a sekrestyébe és a téli kápolnába vezet, míg a jobb oldalin lehet a Szent Adalbert Kegytárgyboltba jutni.

20170608_142856.jpgA jobb oldali ajtó a Szent Adalbert Kegytárgyboltba vezet

A Kegytárgyboltot elhagyva a Kincstár alsó bejáratához érkeztünk, ahonnan vörösmárvány csigalépcsőn 60 lépcsőfokot megtéve léptünk be az első emeleten elhelyezkedő Kincstár kiállítótermeibe. Szintén a Kegytárgyboltból érhető el a nyugati, dunai homlokzat kapuja, a Király kapu.

A Kincstár

A főszékesegyházi Kincstár gyűjteménye Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteménye, ahol megtalálhatók a mindenkori főszékesegyház egykori liturgikus eszközei csakúgy, mint a XIX. századi műpártolás és műgyűjtés során vásárolt műalkotások. Sajnos a termekben tilos fényképezni, így csak megemlítek néhány tárgyat, melyeket megcsodáltunk. Itt őrzik többek között a Krisztus keresztfájának egy apró darabját magában foglaló, későromán Koronázási eskükeresztet, amelyre a koronázási szertartás alkalmával a magyar királyok esküt tettek, Zsigmond király nagyobbik szarvserlegét, ami feltételezhetően a király bátyjától, IV. Vencel cseh királytól kerülhetett Zsigmond tulajdonába, valamint az 5,4 kilogramm tiszta aranyból készült 70 centiméter magas Mátyás-kálváriát, mely díszített ötvösművön a XV. század szinte minden fémműves technikája megtalálható.

d3disygs3x84e2_cloudfront_net.jpegA koronázási ezüstkereszt (Kép: https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/133871/?img=0)

maxresdefault.jpgA Mátyás-kálvária (Kép: http://goutazas.hu/_site/cikkek/belfold/foszekesegyhazi-kincstar-esztergom)

A XV. század közepén Erdélyben készült, 27 centiméter magas Suki-kehely Magyarország legnagyobb gótikus kelyhe, melyet 30 kis gótikus fülkében lévő 76 apró, szenteket ábrázoló képecske díszít.

3-9.jpgA Suki-kehely (Kép: http://www.katolikus.hu/hungariae/katal3-hun.html)

Külön teremben található a Mindszenty József emlékszoba, mely az utolsó hercegprímás életének egyes állomásait örökíti meg, bemutatva használati tárgyait.

Panorámaterem

Miután kijöttünk a Kincstárból, újabb 60 lépcsőfokot kellett megtennünk ahhoz, hogy a második szinten található Panorámaterembe érjünk, mely valamikor a Prímás Levéltárnak adott otthont. Az első részben a jelenlegi bazilika építéstörténetéről szóló kiállítást lehetett megnézni – többek között egy makett mutatta az eredetileg tervezett hatalmas épületegyüttest – majd a középső részen a félköríves ablakból a dunai panorámát csodálhattuk meg.

img_0653_2.jpgA Panorámaterem félköríves ablaka

(Kép: http://www.bazilika-esztergom.hu/hu/szolgaltatasok/panoramaterem)

Itt egy kávézó és a múzeumi bolt üzemel, majd továbbsétálva végül a kupolához vezető feljáróhoz érkeztünk.

Kupolakilátó

Először az alsó kupoladobhoz jutottunk el néhány lépcső megtétele után, majd miután körbesétáltuk a 33,5 méter átmérőjű kupolát, továbbkapaszkodtunk a Kupolakilátóhoz, ahonnan tiszta időben a Tátra csúcsai is látszanak. Fantasztikus kilátás tárult elénk, mind a Duna irányába, ahol a túlparton Párkány épületei állnak, mind a hegyek felé, mind Esztergomra – a királyi palotára, vagy a Szent István térre – letekintve.

20170608_150339.jpg

20170608_150417.jpg

20170608_150526_richtone_hdr.jpgFantasztikus kilátás tárult elénk a Kupolakilátóból

A Kupolakilátó mellett látogatható még a bazilika déli tornya, ahol az ország harmadik legnehezebb harangját, az 5800 kilogrammos Nagyboldogasszony harangot lehet megtekinteni. A bazilika Kupolakilátójától – a látogatók által elérhető legmagasabb pontról – közel ötszáz lépcső vezet le a legmélyebben fekvő helyiségekbe, az altemplom termeibe.

Esztergommal kapcsolatos korábbi bejegyzések:

A bazilikáról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https:\\www.facebook.com\studhist

Végül három videó a főszékesegyházról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.bazilika-esztergom.hu/hu/

http://kirandulastippek.hu/dunakanyar/esztergom-bazilika

http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,368,0,0,1,0

http://www.katolikus.hu/szentek/0907.html

http://goutazas.hu/_site/cikkek/belfold/foszekesegyhazi-kincstar-esztergom

 

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8812919183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoli_ 2017.10.07. 21:24:58

Igen. Korrekt :D És pontos.

Egri Gábor 2017.10.08. 08:45:55

Köszönöm. Igyekszem :)