Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Csókakő vára

Sziklákra épült vár a Vértes déli peremén

2017. október 14. - Egri Gábor

A gesztesi vár, Gerencsérvár és a vértesszentkereszti bencés apátság romjainak megtekintése után elindultunk vértesi kirándulásunk utolsó állomására, a hegység déli részén egy 228 méter magas sziklaplatón épült csókakői várhoz. A Mór és Süred között található Csókakő települését a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főútról lehet elérni.

Már a főútról látszik az impozáns, gótikus vár, amit a falu főutcáján keresztül közelítettünk meg. A kocsit a vár alatti parkolóban hagytuk, ahol 500 forintot kellett fizetnünk, azonban a várba nem kellett belépőjegyet váltani, az ingyenesen látogatható.

20170729_155503_richtone_hdr.jpgCsókakő vára a parkolóból nézve

A parkoló tele volt bőrruhás motorosokkal, mivel a látogatásunk napján koncertezett a várhegy tövében a Kárpátia. Szerencsére a legtöbben éppen lefele sétáltak a várból, mikor mi elkezdtük a felfelé kapaszkodást a táblákkal jelzett szerpentinúton. 10-15 perc alatt a vár kapujánál voltunk, aki azonban ennél is gyorsabban fel akar érni, az választhatja a Kék jelzéssel kijelölt utat, mely egy szurdokszerű völgyben indul, majd egy meredek lépcsősoron ér fel a várhoz.

20170729_163004.jpgMegérkeztünk a várhoz

A vár építése a tatárjárást követően

A többi vértesi várral ellentétben – melyek az erdők sűrűjében épültek – Csókakő várát három oldalról meredek szakadék védte, csak nyugatról volt könnyen megközelíthető, azonban az évszázadok folyamán ezt az oldalát alaposan megerősítették. A Honfoglalást követően az Árpád nemzetséggel rokon Csák nemzetség – akik Szabolcs vezértől származtatták magukat – szállásterülete a mai Fejér megye területére esett, ahol központjuk a vértesi Csákvár vagy Oroszlánkő vára volt. Ez a korai fa-föld szerkezetű erődítmény a tatárjárás során pusztulhatott el, helyette a Csákok a vértesi hegycsúcsokon emeltek kővárakat – Vitányvár, Gesztes vára –, ezzel valóságos védőgyűrű épült ki a nemzetségi központ körül, melynek köszönhetően a Csák nemzetség nemcsak a külső hódítókkal, de akár a magyar királlyal is képes volt dacolni.

20170729_160842.jpgCsókakő várából messzire el lehetett látni

Szintén a tatárjárást követő várépítési korszakban épülhetett Csókakő vára a tihanyi apátság alapító oklevelében is szereplő, a Gaja-patak völgyében haladó Fehérvárra menő hadi út ellenőrzésére. A vár nevének eredetéről nem lehet tudni, egyesek szerint egy István nevű személy volt a vár építtetője, aki a Csák nemzetségbe tartozott, és a Csóka név az István egyik korabeli, becéző formája volt.

A vár első említése

Első okleveles említésére Choukaku néven 1299-ben került sor, ekkor Csák nembeli István alországbíró lakott famíliájával és szolgaszemélyzetével együtt a vár falai között. A nagyjából téglalap alakú, 28 x 15 méter alaprajzú felsővár a XIII. században épülhetett, ennek északkeleti sarkán állt a szabálytalan trapéz alakú, legalább kétszintes Öregtorony, melynek kapuzata nem volt, létrán vagy kötélen lehetett feljutni az emeletre, ahol az ajtó nyílt.

xiii_szd-i_20v_e1r2.jpgCsókakő vára a XIII. században

(Kép: http://www.magyarvagyok.hu/kultura/regiok/varak-kastelyok/6704-Csokakoi-var.html)

Az Öregtoronyhoz nyugatról csatlakozott a kétrészes palotaszárny, míg tőle délre helyezkedett el a várudvar (későbbi belső várudvar), közepén a ciszternaházzal. A palota Öregtorony felőli része lakószoba méretű volt, míg a másik része csak kamraféle, bástya, vagy kétszintes torony lehetett.

Csókakő, mint királyi vár

Bár a Csókakő urai – Csák nembeli István, majd fiai Péter és István – az Árpád-ház 1301-es kihalását követő trónharcok során I. Károly királyt (1308-1342) támogatták, 1326-ban az uralkodó – megakadályozandó, hogy hatalmára veszélyes birtoktömb kialakulhasson – megszerezte a Csák nemzetség vértesi várait, köztük Csókakőt is a dombói és nyéki királyi uradalmakért cserébe. Ettől kezdve egy évszázadon keresztül Csókakő vára királyi vár volt, ahol a várnagyi posztot Fejér vármegye királyi ispánja töltötte be, ő parancsolt a várbeli népeknek és a környékbeli alávetett lakosságnak. A XIV. században a várudvar déli részét bővítették szabályos négyzetes alaprajzi formára, valamint az Öregtorony és a ciszternaház közé húztak fel egy új palotaszárnyat.

xiv_szd-i_20v_e1r.jpgA várat a XIV. században déli irányba bővítették

(Kép: http://www.minalunk.hu/szekesfehervar/index.php?n=5&tartalom_id=19262&area=561)

A vár Rozgonyi II. István birtoka lett

A vár a XV. század közepéig volt királyi birtok, ekkor kapta meg Luxemburgi Zsigmondtól a Rozgonyi család. Rozgonyi III. László fia, Rozgonyi II. István előbb a bakonyi erdő ispánja és egyben Essegvár királyi várnagya volt, majd fejéri ispán és csókakői várnagy lett.

csokavarkesz14.jpgCsókakő XV. századi történelme szorosan összefonódik a Rozgonyi családdal

(Kép: http://www.magyarvagyok.hu/kultura/regiok/varak-kastelyok/6704-Csokakoi-var.html)

1428-ban ott harcolt a királlyal Galambóc váránál, ahol felesége, Szentgyörgyi Cecília mentette meg az ő és az uralkodó életét. Történt ugyanis, hogy az ostromlott vár felmentésére megérkezett II. Murád török szultán serege. Luxemburgi Zsigmond a török túlerő miatt egyezséget kötött a szultánnal, mely szerint elismerte Galambóc felett az oszmánok uralmát, cserébe szabadon elvonulhatott seregével. Azonban a törökök megszegték a szavukat és a Dunán átkelő magyar és szövetséges csapatokra támadtak. A litván Cserni Száva és emberei hősi halált haltak, mialatt a magyar csapatok menekítését fedezték, míg Luxemburgi Zsigmondot és Rozgonyi Istvánt Szentgyörgyi Cecília (egyes forrásokban Rozgonyi Cicelle néven emlegették) hajókkal hozta át a túlpartra. Ezért cserébe Rozgonyi István 1430-tól örökbirtokként megkapta többek között Csókakő várát is, amely a Rozgonyiak XV. század végén bekövetkező kihalásáig a család birtoka maradt.

Rozgonyi II. István testvére és unokatestvérei

Rozgonyi II. István testvére volt Rozgonyi II. Péter dömösi prépost, majd veszprémi később egri püspök. Szintén a családhoz tartozott és országos tisztséget töltött be a két Rozgonyi – II. István és II. Péter – három unokatestvére: Rozgonyi III. István, Rozgonyi I. György, valamint Rozgonyi II. Simon, akik a semptei ágból származó Rozgonyi I. Simon országbíró fiai voltak. Rozgonyi III. István és I. György szintén Zsigmond király hűséges emberei voltak, közösen lettek Pozsony vármegye főispánjai és várnagyai, később mindketten voltak országnagyok.

396.bmpRozgonyi II. István unokatestvérei: Simon, III. István és I. György

(Kép: http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/kilencedik-kotet-796B/rozgony-csalad-rozgonyi-9252/)

Rozgonyi II. Simon veszprémi püspök, királynéi kancellár, majd 1439-1444 között egri püspök volt. Luxemburgi Zsigmond halála után ő koronázta meg a király lányát, Luxemburgi Erzsébet királynét, míg Habsburg Albert fejére Pálóczi György esztergomi érsek helyezte a koronát. Mivel Pálóczi György érsek 1439-ben bekövetkezett halála után nem ő lett az új érsek, hanem Széchy Dénes egri püspök, Rozgonyi Simon Erzsébet királyné ellen fordult és 1440-ben egy küldöttség élén ő hívta meg a trónra I. Ulászló királyt, aki mellett végig kitartott. Az 1444-es várnai csatában – ahol a fiatal király is életét vesztette – saját dandárja élén a jobbszárnyat vezette, amikor nyomtalanul eltűnt, egyes források szerint fogságba esett, mások szerint meghalt.

397.bmpRozgonyi II. István és leszármazottjai

(Kép: http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/kilencedik-kotet-796B/rozgony-csalad-rozgonyi-9252/)

A vár bővítése, az alsóvár felépítése

A XV. században a csókakői várat a Rozgonyiak jelentősen, mintegy háromszorosára bővítették, ekkor épült meg az alsóvár a régi felsővár köré.

modell_15.jpgCsókakő várát a Rozgonyiak tovább bővítették

(Kép: http://www.koh7.hu/1_muemlek/20151116_csokako/csokako.html)

A vár két része közötti teraszon, a felsővár nyugati főfalának tövében felépítettek egy kápolnát, továbbá az alsóvár nyugati oldalán egy többszintes kaputornyot emeltek, mivel ez volt a vár legsebezhetőbb része. Az alsóvárban számos épület, raktár, műhely és istálló kapott helyet.

csokakorajzok5.jpg Ekkor épült a kaputorony és a kápolna (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A Rozgonyi család kihalását követően több tulajdonosa is volt a várnak – Corvin János, Egervári László horvát bán, majd a Kanizsai család –, ami a mohácsi csatavesztés és a törökök hódításai nyomán végvárrá vált. 1533-ban Nádasdy Tamás feleségül vette a tőle csaknem húsz évvel fiatalabb Kanizsai Orsolyát, akinek az apja, Kanizsai Ferenc és fiú testvérei mind meghaltak, így miután Orsolyát 1532-ben fiúsították és megkapta a Kanizsai örökséget, Nádasdy a házasság révén több vár – köztük Kanizsa, Egervár, Sárvár, Kapuvár, Léka és Csókakő – birtokosa lett.

Csókakő 1544-ben török kézre került

Az erősség azonban ekkor már nagyon rossz állapotban volt, falai omladoztak, megerősítésére nem fordítottak gondot. 1543-ban II. Szulejmán szultán Esztergom, Tata és Vitányvár után elfoglalta a közeli Fehérvárt is, majd egy évvel később Csókakő is török kézre került, azt Ahmed fehérvári szandzsákbég kardcsapás nélkül vette be. A török hódoltság idején a vár, mint Fehérvár egyik előretolt megfigyelőhelye játszott alárendelt szerepet, helyőrségét egy 1558-1559. évi zsoldlista szerint mindösszesen 33 janicsár alkotta. A vár omladozó falait kijavították, az alsóvár kaputornya elé pedig egy szabálytalan patkó alakú barbakánt építettek, melynek északi oldalán kaput alakítottak ki.

csokakorajzok4.jpgCsókakő vára a XVI. században (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Egy dzsámi is épült valamikor a XVI. század második felében, amit Evlia Cselebi – a híres török utazó – is említett útleírásában 1664-ben: Csókakő egy „Székesfehérvár alá tartozó szubasiság (közigazgatási alközpont) és helyettes bíróság. Parancsnoka és elég katonája van. Palota és a Bakony hegyei között egy magas dombon álló kicsiny, erős építésű váracska, de én nem mentem be. A várban III. Murád khán dzsámija van...". 

A vár többször cserélt gazdát

1566-ban Arszlán budai pasa sikertelenül ostromolta a Thury György – a magyar El Cid, a dunántúli oroszlán – által védett Várpalotát, a vár felmentésére érkező Salm Miklós generális, a híres végvári harcos Gyulaffy László csobánci várkapitánnyal, valamint Thury Györggyel támadásba ment át és egy rövid időre visszafoglalták az oszmánoktól Veszprém, Tata, Gesztes, Csókakő, Zsámbék várát, valamint Vitányvárat, Arszlán pasa pedig megkapta Szulejmán szultántól a selyemzsinórt. Ugyanakkor ebben az évben került török kézre Gyula vára és Szigetvár, ahol Zrínyi Miklós hősi halált halt kitörve a rommá lőtt erődítményből.

csokako.jpgA vár a török korban többször cserélt gazdát

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/csokako_vartortenet/)

1598-ban – a tizenötéves háború idején – Pálffy Miklós komáromi várkapitány és Schwarzenberg Adolf, a bécsi várőrség parancsnoka, Nádasdy Ferenccel – a híres fekete béggel, Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya fiával, ecsedi Báthori Erzsébet férjével – összefogva visszafoglalta Győrt, Tatát, Gesztest, Csókakőt, Vált, Palotát, Veszprémet, Tihanyt, Nagyvázsonyt, Cseszneket és Vitányvárat, azonban Budát októberben a keresztény seregek sikertelenül ostromolták. Csókakő mindössze négy évig volt magyar kézen, 1602-ben ismét a törököké lett. 1604-ben hirtelen meghalt Nádasdy Ferenc, a várat pedig fia, Nádasdy Pál örökölte. Nádasdy Ferenc – a fekete bég unokája, Nádasdy Pál fia – részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért 1671. április 30-án, Zrínyi Péterrel – a költő és hadvezér Zrínyi Miklós öccsével – és Frangepán Ferenccel együtt Bécsújhelyen kivégezték, a bécsi kincstár pedig a család összes birtokát, köztük Csókakő várát is lefoglalta.

A vár pusztulása, majd helyreállítása

Buda 1686-os visszafoglalását követően, 1687 őszén Csókakőről is sikerült végleg kiűzni a törököket, a vár ezután már nem játszott szerepet a harci eseményekben. I. Lipót császár 1678-ban zálogként Széchenyi György kalocsai érseknek adta, majd 1691-ben a báró Hochburg család vásárolta meg az egykori végvárat a hozzátartozó földekkel, legelőkkel, erdőkkel, hegyekkel, völgyekkel, folyókkal, halastavakkal, malmokkal, vámszedéssel, borméréssel együtt. A vár alatti, egykor Váraljának nevezett községet Lamberg gróf kezdte betelepíteni az 1750-es években, a várral azonban tulajdonosai nem foglalkoztak, az a XIX. században pusztulásnak indult, köveit elhordták, tornyába villám csapott.

csokakorajzok10.jpgA vár pusztulásnak indult (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Rómer Flóris az 1850-es években járt a romos várban, amit 1953-ban műemlékké nyilvánítottak, azonban csak 1960-1962 között végeztek a vár területén nagy kiterjedésű feltárásokat, amit részleges helyreállítások követtek.

csokakorajzok3.jpgA vár feltárási alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Miután ez a munka félbe maradt, az 1990-es évekre a vár ismét végveszélybe került, a balesetveszély miatt nem volt látogatható. Helyi kezdeményezésre 1995-ben megalakult a Csókakői Várbarátok Társasága, melynek tagjai szakszerű irányítás mellett, pályázatokon nyert anyagi eszközök segítségével láttak hozzá a vár megmentéséhez, felújításához.

csoka1.jpgÍgy nézett ki a vár a helyreállítások megkezdése előtt (Kép: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15744)

A megkezdett munkálatok napjainkban is tartanak, 2014-re újjáépítették az alsóvár kaputornyát a felvonóhíddal és kapuszárnyakkal, valamint helyreállították a toronyhoz kapcsolódó délnyugati várfalszakaszt a pártázattal, a fa gyilokjáró folyosóval és a feljáróval. Szintén felépítették a félig sziklába ágyazott várkápolnát, mely szinte teljesen elpusztult az évszázadok során.

00002516.jpegCsókakő vára napjainkban (Kép: http://www.csokako.hu/index.php?menu=0)

Látogatás Csókakő várában

Az alsóvár helyreállított kaputornya – ami a Rozgonyiak idején épült a XV. században – előtt jól ki lehet venni a török korban épült barbakán falait.

20170729_162812.jpgAz alsóvár helyreállított kaputornya

20170729_162939.jpgA törökök által a XVI. században épített barbakán maradványai a kaputorony előtt

A várfal a nyugati oldalon volt a legvastagabb, mivel a többi oldalról meredek szakadék és sziklába vágott árok védte az erősséget. A kaputoronytól balra, feltűnt a nyugati várfalra támaszkodó várkápolna helyreállított, fehér épülete, a kápolna felett pedig már a felsővár maradványai látszottak a sziklák csúcsán.

20170729_162747.jpgA várkápolna és a felsővár a barbakánból nézve

A felvonóhidas várkapun belépve az alsóvár udvarára jutottunk, egy tábla mutatta, hogy mi merre található a kis várban.

20170729_162751.jpgA felvonóhidas várkapu

Mivel az alsóvár helyreállítása folyamatban van, nagy része el van zárva a látogatók elől.

20170729_162707.jpgAz alsóvár udvarára érkeztünk

Az udvarról lépcsőn kapaszkodtunk fel a kaputoronyhoz csatlakozó délnyugati várfal fa gyilokjárójára. A pártázatos falszakaszon túl csodálatos kilátás tárult a szemünk elé, a távolban látszott a Móri-árok völgyteknője és a Keleti-Bakony vonulata.

20170729_162355.jpgA pártázatos délnyugati várfal és a kilátás

20170729_162613.jpgA kaputoronyhoz vezető gyilokjáró

A gyilokjáróról továbblépcsőztünk a felsővár irányába, előbb elhaladtunk a kaputorony mellett, majd egy teraszra érkeztünk, ahonnan egy sziklába vágott keskeny hasadékban lépcsősor vezetett a magasba.

20170729_162539.jpgA felsővárhoz vezető lépcső, balra a várkápolna, jobbra pedig a felsővár teraszának fala

Pár percre megálltunk a várkápolnánál, de sajnos be volt zárva, így csak a rácsokon keresztül tudtam belesni az épületbe.

20170729_162314.jpgA várkápolnába nem tudtunk bejutni

Továbbhaladva a lépcsőn megérkeztünk a vár legkorábbi részébe, a felsővárba.

20170729_162323.jpgTovábbhaladtunk a lépcsőn

Az itt álló épületekből nem sok maradt, az egykori Öregtorony falai négy méter magasan állnak, mellette a palotaszárny romjai vehetők ki.

20170729_162132.jpgA belső várudvar ciszternája, háttérben az Öregtorony maradványai

20170729_161420_richtone_hdr.jpgA ciszterna és a palotaszárny romjai

Az Öregtorony előtti belső várudvar közepén látható a vár helyreállított ciszternája.

20170729_161606.jpgA belső várudvar z Öregtoronyból nézve

20170729_161410.jpgKilátás a belső várudvarról

Miután a várudvarról is megcsodáltuk a környező tájat, felmentünk még az Öregtorony és a palota maradványaihoz is, ezek vannak a vár legmagasabb pontján. Innen úgy éreztük, hogy szinte karnyújtásnyira kerültek tőlünk a várat körülvevő vértesi vonulatok, amelyeket azonban mély szakadékok választanak el a várfalaktól.

20170729_161611.jpgA várat három oldalról szakadék veszi körül

Elismerésre méltó, ahogy a várbarátok megmentették a pusztulástól ezt a kis erősséget, jó példát mutatva ezzel más várak állagmegóvásához. Jó hír, hogy rövidesen folytatódik Csókakő várának helyreállítása, mivel a vár szerepel a Nemzeti Várprogramban. Ennek keretében a tervek szerint 2018 áprilisa és 2019 februárja között 254 millió forintból megújul a felsővár és környezete, valamint a várnál kávézót és ajándékboltot létesítenek.

Csókakővel kapcsolatos mondák és legendák

Mikszáth Kálmán is írt Csókakő egyik regéjéről Magyarország lovagvárai című művében. Eszerint Luxemburgi Zsigmond király idejében két somogyi nemes, név szerint Berkészi Balázs és Berkészi István nem vonult hadba a király hívására, hanem erdőkön és padlásokon bujdokoltak, hiába kerestette őket Apul somogyi várispán. Azonban mikor az ispán a király táborába vonult, ott Zsigmond azzal fogadta, hogy az ő vármegyéje a legkülönb, mert onnan az utolsó szálig minden ember megérkezett. Csodálkozott is ezen nagyon Apul várispán, mondta is a királynak, hogy két otthon maradt gyámoltalanról ő maga is tud. Mivel mindenképpen végére akart járni a dolognak, a várispán hazaküldte Mihály nevű apródját, aki már csak Nikápolynál érte utol a diadallakomát ülő sereget azzal a hírrel, hogy saját szemével látta a két Berkészit, amint otthon ülnek a sutban, azaz bujkálnak kukoricaföldeken, pincékben és barlangokban. Apul megint a király elé járult, aki maga elé hívatta a harcokban magukat kitüntető két vitézt, és így szólt hozzájuk: „Derék lovagok vagytok, hűségeteket, bátorságotokat ím megjutalmazzuk. Tiétek és utódaitoké Csókakő vára és uradalma. Hanem most húzzátok föl sisakrostélyaitokat, hogy szemtől szembe megismerkedjünk.” Mikor azonban a két levente a sisakot levette, két szép harmatos női arc tündöklött elő a mogorva páncéllemezből. Kiderült, hogy Kata és Éva asszonyok vonultak hadba gyáva férjeik, a Berkészi fivérek helyett. A király végül az asszonyok kérésére nem büntette meg a gyáva férjeket, hiszen „amely országban ennyi bátorság van a női szívekben, ott fölösleges büntetéseket szabni a gyávaságra.” A két nő megkapta Csókakő várát és uradalmát, férjeik pedig életben maradtak, de nevüket kitörölték a nemesek jegyzékéből, s a két családnak az asszonyok nevei alatt lett folytatása. Így lettek a Berkészi István uram maradékai asszonya neve után Kathák, a Berkészi Balázs uraméi pedig Evvák.

20170729_162925.jpgA várhoz több monda is kapcsolódik

Csókakő várához fűződik Rupp Róbert, az 1848-as, móri csatában elesett honvédtiszt tragikus szerelmi története, melyben az ifjú szerelmesek a lány apjának ádáz haragja következtében vesztik életüket, de az apa, Kemény várnagy is holtan marad az összecsapás színhelyén. Azóta a várban nincsen élet, de holdfényes éjszakákon a vár nyughatatlan szellemei, régi századok hazajáró lelkei kísértenek. Czuczor Gergely A csókakövi rableány címmel írt költeményt, Tatár Péter 1857-ben írt verses regénye pedig Csókakő építésének legendáját meséli el.

„Az ifjú kéré a királyt...
Hogy azon a helyen, hol a kincsre talált
S hol nevelő atyja, a remete sírja állt,
A hon védelmére várat építhessen,
Mellyet Csókakőnek el is nevezhessen.”

 

További képek láthatók a várról a Studhist Facebook oldalán: https:\\www.facebook.com\studhist

Végül négy videó Csókakőről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.csokako.hu/index.php?menu=0

http://kirandulastippek.hu/vertes-gerecse-velencei-to/csokako-vara

http://www.provertes.hu/index.php/naturparki-ertektar/legendak-tortenelmi-erdekessegek/189-csokako-vara

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/csokakoi-var.html

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15744

http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20151111-addig-nezze-meg-csokako-szep-varat-amig-ingyenes.html

http://varbarat.freeweb.hu/

http://www.origo.hu/utazas/20100815-turazas-kirandulas-orszagos-kektura-vargesztes-vertes-csokako.html

http://www.turistamagazin.hu/varak-es-romok-a-vertesben-2-resz.html

https://www.feol.hu/hirek/nemzeti-program-fehervarcsurgo-csokako-1846593/

http://www.magyarvagyok.hu/kultura/regiok/varak-kastelyok/6704-Csokakoi-var.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8812954011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2017.10.16. 08:50:36

Magam is nemrég túráztam erre. Sajnos a falu egy szélsőjobbos fellegvárrá züllött, a Kárpátia koncert mellett van ott Horthy-szobor is stb. A vár szép, de bennem erős kétségek vannak a helyreállítás hitelességét illetően. A vár rajta van az Országos Kéktúra vonalán is, bélyegző a vár alatti (fizetős) parkolóban, egy villanyoszlopon van. A vár 2017-ben nyitva:
NOV 1-MÁR 31: 9-17
ÁPR 1-OKT 31: 9-21