Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhely

Somogyvár, mint végvár, majd az emlékhely kialakítása

2017. október 26. - Egri Gábor

Az előző bejegyzésemben a Szent László király (1077-1095) által 1091-ben alapított somogyvári bencés apátság rövid történetét mutattam be a XVI. század elejéig. Mai írásomban az apátság török kori pusztulása, majd a maradványok feltárása, a Szent László emlékhely kialakítása és az ott tett 2017-es látogatásunk lesz a téma.

20170730_134423.jpgA Nemzeti Emlékhely bejárata

Török harcok kora 

Török Bálint 1526 után magyar végvárnak szervezte meg Somogyvárt a török elleni harcokhoz. Megerősítette, lakóépületekkel bővítve talán rezidenciaként is használta. A templom fallal elválasztott nyugati szakaszának átépítése, kisebb műhelyek kialakításának nyomai egyértelműen világi használatra utalnak. Az erődítés és az állandó helyőrség sem tudta azonban megvédeni az apátságot. „Mivel Szigliget várát nem volt honnét építenőm, Somogyvárból kezdém építeni” – írta egyik levelében Török Bálint tiszttartója. Az apátság építőanyagának használt köveit hajóval szállították Szigligetre az akkoriban Somogyvárig nyújtózó Balatonon. Bár a kolostori élet végleg romlásnak indult, még éltek itt szerzetesek, de ettől kezdve a források jobbára a katonai védelem megerősítéséről szólnak. „Ha a török Somogyvárt fölépíti, jaj akkor Kanizsának, Csurgónak, sőt Pettaunak és a többi szomszéd tartománynak is.” – írta levelében Zrínyi Miklós.

tk_02_eroditett_templomok_003.jpgErődített templomok és kolostorok Somogyban

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_02_eroditett_templomok.htm)

Tojgun budai pasa dunántúli hadjárata során 1556-ban a török elfoglalta Somogyvárt. A monostor ekkor már nem működött, a szerzetesek soha nem tértek vissza. A templom és a kolostor először rommá lett, majd feledésbe merült. Az apja felségárulása miatt a kegyvesztett Nádasdy Tamás – a Wesselényi-féle összeesküvés miatt 1671-ben Bécsújhelyen kivégeztetett Nádasdy Ferenc fia, ecsedi Báthori Erzsébet dédunokája – somogyi birtokait elkobozták.

nix08w08.jpgNádasdy családfa

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan/nix08w/nix08w-Title.html)

Széchenyi György győri püspök vásárolta meg 1677-ben a somogyvári uradalmat Széchenyi Lőrinc számára. Az apátságról ettől fogva nem szólnak a források, épületei a feledés homályába vesztek, a török kor után köveinek felhasználásával épült újjá Somogyvár, épült fel a Széchenyi-kastély, majd az új plébániatemplom is. 

Szent László Nemzeti Emlékhely

Egy 1799-es leírás az apátsággal kapcsolatban még magasan álló falakat és még létező védfalakat említ. Az első feltárásokat 1823-1828 között Mátray Gábor végezte, majd a munkát 1885-ben Gerecze Péter folytatta. Az igazán nagyszabású ásatások és helyreállítások 1972-ben kezdődtek és máig nem fejeződtek be. A munkálatokat Bakay Kornél vezeti. A somogyvári apátság 1983-ban Nemzeti Történelmi Emlékhely lett, a romok pedig 1991-től látogathatóak. A somogyvári bencés apátság Szent László emlékhelyének látogatóközpont fejlesztése az Európai Unió és Magyarország Kormányának támogatásával indult el 2012 őszén.  A projekt célja az apátság történetének, az alapító Szent László király személyének, legendájának, az apátság romjaiban is lenyűgöző épületegyüttesének a bemutatása, valamint a Szent László Nemzeti Emlékhely kulturális és turisztikai fellendítése volt. A projekt keretében 2015-re megvalósult a modern látogatóközpont parkolóval, különböző kikapcsolódási lehetőséget biztosító rekreációs parkkal, amelyet több mint négyezer szőlőtőke, gyümölcsfák és levendulaültetvény tesz különlegessé.

20170730_144107.jpgA látogatóközpont a kilátóból nézve

Elkészült a felvezető út, amely a romterületet köti össze a látogatóközponttal, továbbá rendezték a több mint 7000 m2-es védelem alatt álló romterületet is, melynek sarkában kilátó épült, ahonnan teljes egészében át lehet tekinteni az apátság maradványait.

20170730_150240.jpgAz apátság romjai, háttérben a kilátóval

A kiállítás és a kőtár

A kisfilm megnézése után átmentünk a látogatóközpont másik termébe, ahol egy kiállítást néztünk meg, ami a szent és az uralkodó kettősségét vizsgálva mutatja be a magyar középkor egyik legnagyobb hatású alakját: Szent László királyt. A gyűjtemény gazdag interaktív magyarázó-anyag segítségével felidézi Szent László koponyaereklyéjét és a szent legfontosabb középkori ábrázolását, a győri hermát.

20170730_141136.jpgKiállítás a látogatóteremben

Megjelenik egy különleges képsorozat: a búcsúszentlászlói ferences rendházba készült nyolc darab, nagyméretű, barokk olajkép is, melyeket Schmalzl Theotimus készített 1742-ben.  A napjainkra már megszűnt Forster Központ gyűjteményének legszebb darabjai, a Szent Lászlót ábrázoló falképmásolatok közül is látható itt néhány, továbbá tíz Szent Lászlóról szóló korabeli forrásszöveg, vers és ének is meghallgatható. A Szent Lászlóval kapcsolatos kiállítás mellett a somogyvári bencés apátság kőtára is ebben a teremben kapott helyet.

20170730_141115.jpgAz apátság kőtára

Kilátó a romkert délkeleti sarkán

Miután végignéztük a kiállítást, elhagytuk a látogatóközpontot és elindultunk a romkerthez vezető úton.

20170730_142200.jpgA romkert a hegyen található

Útközben kérdések segítségével ellenőrizhettük a Szent László kiállításon elsajátított tudásanyagot, miközben a nyári forróságban lépcsőztünk fel a Kupa-hegyre. Végül megérkeztünk a romokhoz, ahol ellenőrizték a jegyünket, majd először a templomtól délkeletre felépített kilátóhoz mentünk, hogy a magasból tekinthessük át az apátság épületegyüttesének maradványait.

20170730_151254.jpgA romkert bejárata

A kilátóból minden irányba csodálatos panoráma tárult a szemünk elé, láthattuk a látogatóközpontot, észak felé a Balaton-felvidék hegyeit, alattunk pedig a hatalmas kiterjedésű apátsági templom és a hozzá észak felől csatlakozó bencés kolostor romjai feküdtek.

20170730_144301_richtone_hdr.jpgA távolban a Balaton-felvidék hegyei látszanak

A magasból jól látszott a templomot a XVI. században kettévágó válaszfal, melytől nyugatra műhelyeket alakítottak ki. Ezt a részt fű borítja és kivehetőek a nyugati tornyok helyei is. A lerövidített templomhajó padlóját kőlapokkal burkolták, fentről jól látszott a három hajó és az északi mellékhajóhoz csatlakozó sekrestye is.

20170730_144227_richtone_hdr.jpgFentről jól látszott a három hajó és az északi mellékhajóhoz csatlakozó sekrestye is

A kolostor romjainál a fehér kővel leszórt sétálóút a XIII. századi, hatalmas, kora gótikus kerengőt jelzi, míg a késő gótikus, XVI. századi kerengő már jóval kisebb volt, ma egy növényekkel beültetett négyzet alakú kert mutatja a helyét.

20170730_144040.jpg

20170730_144043.jpgAz apátság alaprajza és helyiségei

Ereklyesír a templomhajóban

Az apátsági romok közelében Szent László király szobra áll, aki a somogyvári monostor alapítója volt 1091-ben.

20170730_144736.jpgSzent László király szobra

A templomot déli irányból közelítettük meg, erre nézett a XIII. században a lépcsőzetesen szűkülő, bélletes, román stílusú déli kapu. A somogyvári bélletes kapuk – a déli és a nyugati – a magyarországi román kori építészet legkorábbi ilyen emlékei.

20170730_144841.jpgItt állt a templom déli kapuja

A kapun belépve a templomhajóba lehetett jutni, ahol négyzetes alapozást tártak fel a régészek, ami azt bizonyítja, hogy a késő középkorban – valószínűleg a XVI. század elején – egy helyiséget választottak le a kapu mögött, amit akkor be is falaztak. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ekkor egy déli torony épült az egykori délre nyíló kapu fölé, hiszen ekkor már a templom eredeti, nyugatra néző tornyai nem álltak. A hajóba belépve jobb kéz felé esett a szentély, középen a főoltárral, míg balra a templomhajót a XVI. században két részre választó fal, valamint az ereklyesír helyét jelző oltár volt látható.

20170730_144900.jpgA templom szentélye középen a főoltárral

Somogyvár legjelentősebb, de legrejtélyesebb, ezért legtöbbet vitatott pontja a templomban feltárt ereklyesír. A padlószinttől körülbelül két méter mélységben kialakított kamra nagyon fontos kultuszhely volt.

20170730_145004.jpgA templomhajót elválasztó fal és az ereklyesír helyét jelző oltár

Az erre vonatkozó forrás legújabb elemzése szerint Szent László nem volt eltemetve Somogyváron. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy 1192-es szentté avatása után a bencések Váradról ereklyét kaptak a szent király saját alapítású monostorába. Lehetséges azonban az is, hogy Szent Egyed vagy Szent Benedek ereklyéjének készült kultuszhelyről van szó, melyhez 1113-ban a lengyel uralkodó, III. (Ferdeszájú) Boleszláv is elzarándokolt, miután Fehérváron felkereste Szent István király sírját. Az ereklyesír eredeti hosszúságát nem lehet megállapítani, szélessége 42 centiméter volt. Nyugati végénél egy 16 x 22 centiméter széles, függőleges kürtőt alakítottak ki a padlószinttől a sírig.

20170730_144923.jpgA kultuszhelyhez 1113-ban a lengyel uralkodó, III. (Ferdeszájú) Boleszláv is elzarándokolt

A kincsként elzárt ereklyék és a szentek sírjai esetében sok esetben gondoskodtak arról, hogy a zarándokok valahogy mégis láthassák ezeket és érzékeljék közvetlen közelségüket. Ezért betekintő nyílásokat alakítottak ki, melyeken keresztül a zarándokok a magukkal vitt tárgyakat a sírhoz érinthették. Az ereklyesír fölött biztosan állt valamilyen kisebb építmény, amely kiemelte azt. A XVI. században – miután a templomhajót egy válaszfallal kettévágták – a sírhelyre építették rá az új karzat egyik pillérét.

20170730_145214.jpgA templom déli kapuja, háttérben Szent László szobra és az ereklyesír

A sekrestye

A szentély északi oldalához kapcsolódik a miséhez szükséges felszerelések őrzésére szolgáló helyiség, a sekrestye. Az értékes kelyhek, tálak, gyertyatartók, könyvek és miseruhák az alapító, tehát a király ajándékai voltak. Szinte ereklyeként őrzött, különleges tárgyakról is tudunk.

20170730_145125.jpgA szentély északi oldalához csatlakozó sekrestye

1307-ben még megvolt a Szent Istvántól származó kehely és kereszt, melyeket talán még Szent László adományozott az apátságnak. A sekrestye az egész épületegyüttes legépebben fennmaradt része. Szürke márvány lépcsőburkolat vezetett a templomtérből a sekrestye terazzo padlójára. A lépcső mellett és vele szemben kialakított fülkékben – armariumokban – a templomi felszereléseket tárolták.

A kolostorudvar és a kerengő

A templomból az északi kapun keresztül mentünk ki a kolostorudvarra. A középkori kolostorok általában a templom déli oldalához csatlakoztak, itt mégis az északi oldalon épültek meg a szerzeteseket szolgáló épületek. Itáliában és Dél-Franciaországban az erős napsütés miatt építkeztek így, a somogyvári megoldásra talán a Saint Gilles-i szerzetesek építkezési szokása a magyarázat. A négyzet alakú belső udvart oszlopos-árkádos folyosó, kerengő vette körbe. Bencés hagyomány szerint a kolostor a bölcsesség háza, az udvar körüli négy épületszárny pedig a négy erényt jelképezi. Az udvar közepén kút állt, körülötte kert volt. A szerzetesek az udvar körül az időjárástól védve, mégis szabad levegőn sétálva végezték napi elmélkedéseiket. A kerengő nemcsak a magányos elmélyülés helye volt, hanem a szerzetesek temetkezőhelye is. Több sírt tártak fel itt, főként a káptalanterem felőli keleti szakaszon, illetve a templomfal mentén a déli részen. Az udvar a kora gótikus kerengővel a XIII. század elejére épült ki, helyét most fehér kavicsos sétaút jelzi. Egyik sarkában díszkút kör alakú alapozását tárták fel. A késő középkorban a kerengőt elbontották, és egy sokkal kisebb udvar körül újat építettek késő gótikus stílusban.

20170730_145249.jpgA késő középkorban egy sokkal kisebb udvar körül új kerengőt építettek, melynek közepén vízgyűjtő ciszterna állt

Ezt a későbbi, XVI. századi udvart ma kert jelzi, közepén 7,5 méter mély vízgyűjtő ciszternával. A kerengő kőfaragványait a falubeli udvarokból, házakból gyűjtötték össze még a XIX. század végén. Az északi oldalon egy szakaszon a mellvédfal megmaradt, ahol 1986-ban elkészült egy kerengőszakasz rekonstrukciója Levárdy Ferenc értelmezése szerint.

20170730_145402.jpgRekonstruált kerengőszakasz az északi oldalon

Az azóta eltelt 30 év kutatásai módosították Levárdy elképzeléseit, az építészeti megoldásokról pedig kiderült, hogy hosszú távon károsítják az eredeti kőfaragványokat.

20170730_145425.jpgItt állt a kora gótikus kerengő, mely a XIII. század elején épült 

A kolostor keleti szárnya

A kolostor legrégebbi, keleti szárnyán a templomhoz legközelebb eső helyisége a káptalanterem, mely a szerzetesi közösséget vezető testület, a káptalan összejöveteleire szolgáló, reprezentatív helyiség volt.

20170730_145227.jpgKáptalanterem a kolostor keleti szárnyán

Innen a templommal párhuzamos, félköríves apszisban záródó apáti kápolnába lehetett lépni. A kápolnához észak felől kicsiny sekrestye csatlakozott.

20170730_145509.jpgAz apáti kápolna és a hozzá csatlakozó kis sekrestye

A káptalanterem és az apáti kápolna a rendház korai építési periódusából származik, míg a kis sekrestye később, valószínűleg a XVI. század elején épült a kápolna falához. Ekkor a kolostor reprezentatív lakóépületekkel is bővült a nyugati szárnyban.

20170730_150230.jpgA kolostor nyugati szárnya

Plébániatemplom a kolostor közelében

A kolostor romjaitól egy kissé távolabb, északi irányban egy kápolnát vagy kisebb templomot, körülötte pedig temetőt tártak fel. A források a bencéseken kívül egy Szent Györgynek szentelt templomot említenek Somogyváron 1333-ban. Ez a falu plébániatemploma volt, a szerzetesi templomok ugyanis nem rendelkezhettek plébániai funkciókkal, ezért mellettük általában egy kis templomot építettek a faluban élőknek. 

20170730_150028.jpgA plébániatemplom maradványai

A 416 feltárt sírból a XIV. század végétől a XVI. század közepéig használt pénzek kerültek elő.

A templomhajó XVI. században leválasztott része

Legvégül a templom nyugatra néző kapuján keresztül belépve az egykori hajó XVI. században leválasztott és világi célokra használt részét tekintettük meg, ahol a két nyugati torony is állt egykoron.

20170730_150459.jpgA templomhajóról a XVI. században leválasztott rész, háttérben a válaszfal látható

20170730_150519.jpgÉszaki torony

20170730_150523.jpgDéli torony

Mivel a hőség miatt csak 2-3 ember sétálgatott rajtunk kívül a romterületen, volt időnk mindent alaposan megnézni. Mindenkinek csak ajánlani tudom Somogyvár felkeresését, hiszen a látogatóközpont színes kiállításán rengeteg információhoz lehet jutni, a romterület pedig rendezett, tisztán tartott és a kihelyezett táblák segítségével jól megismerhetők az apátság részei.

20170730_143854_richtone_hdr.jpgMindenkinek csak ajánlani tudom Somogyvár felkeresését

Miután végigjártuk a romkertet, visszasétáltunk a látogatóközpontnál hagyott kocsinkhoz, majd megindultunk észak felé, a Balaton irányába, hogy megnézzük a fonyódi cölöpvárat, melyről következő bejegyzésemben fogok írni.

Az apátságról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó Somogyvárról:

Források és ajánlott oldalak:

http://www.somogyvar.hu/kupavar

http://www.koh.hu/helyszinek/somogyvar-szent-laszlo-nemzeti-emlekhely/641

https://regitemplomok.wordpress.com/2016/04/24/somogyvar-szent-egyed-bences-apatsag/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr7513067746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása