Szigliget várának története

Bencések által épített vár, melyet a törökök nem tudtak bevenni

2017. november 01. - Egri Gábor

2017 nyarán Kereki Fehérkő vára, a somogyvári bencés apátság, valamint a fonyódi cölöpvár meglátogatását követően néhány napot Balatonmáriafürdőn töltöttünk egy barátom házában és a strandolás mellett szakítottunk időt a környék bejárására, néhány történelmi emlék felkeresésére is. Július utolsó napján, a nyári hőségben kerestük fel Szigliget várát, majd a Salföldi pálos kolostorromot. A szigligeti várat nevezik a Balaton várának is, mivel a Balaton-felvidék nyugati részén, egy 230 méter magas, vulkanikus bazalthegy tetején emelt erősségből csodálatos kilátás nyílik a „magyar tengerre” és a Tapolcai-medence tanúhegyeire.

A várat nem nehéz megtalálni, már messziről látszanak a falai és tornyai, a parkolótól pedig csak néhány percet kell sétálni az alsó vár kapujáig.

Szigliget vára és a fantasztikus kilátás

A 71-es főútról jobbra tértünk le Szigliget irányába, majd a vár alsó parkolóját elhagyva a meredek Kisfaludy utcán kapaszkodtunk fel a felső parkolóig. Mivel a szigligeti vár az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartozik, nem lepődtem meg azon, hogy a parkolóban alig találtam szabad helyet, és a belépőjegyekért (melyeknek árát itt lehet megnézni) is sorba kellett állni. A római katolikus templom mögötti, táblával is jelzett meredek út vezet fel a várhoz, melynek jobb oldalán – a templommal átellenben – álló épületben a Korok fegyverei című kiállítást lehet megtekinteni, ami külön belépő megváltása után látogatható.

Szigliget házai és a Balaton a felső vár délkeleti sarkán álló öregtoronyból (Király toronyból) nézve

Szigliget, mint királyi birtok

A tapolcai medence már az őskorban lakott hely volt, ahol később a rómaiak, majd a honfoglaló magyarok is megtelepedtek. A Tapolcai-, és Káli-medence közti terület Kál horkának, majd fiának, Bulcsúnak, – a Vérbulcsú, vagy Lád nemzetségnek – a birtokai közé tartozott, míg a törzsek által megszállt területek közti gazdátlan földek, gyepük, az elkobzott birtokok a X. század végén, a XI. század elején a fejedelem, illetve a király tulajdonába kerültek, igazgatásukat egy-egy várispánság intézete. Szigliget is ezen területek közé tartozhatott, mert a XII. század elejéig a Zalai vár birtokai között említik. Az Atyusz nemzetség egyik tagja, I. Oguz és fivére Miske 1121-ben az almádi Szűz Márai bencés apátság adománylevelében említette először Szigligetet „Zeglegeth” néven.

A vár építése

Szigliget települését 1259-ben IV. Béla király (1235-1270) előbb fiának, István hercegnek – a későbbi V. István királynak (1270-1272) –, majd 1260-ban a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A település melletti, mocsarakból kiemelkedő bazaltcsúcs tetején Favus pannonhalmi apát 1260 és 1262 között egy kis várat építtetett fel. Az erősség korai magja két öregtoronyból – mai nevük: Király torony és Bencés torony – és a köztük felépített palotarészből állt, amely egy sziklagerincre épült, alatta pedig egy fallal övezett udvar helyezkedett el, melynek közepén a várban álló épületek tetejéről összegyűjtött esővíz tárolására szolgáló ciszterna lett kialakítva.

A két öregtorony, köztük pedig a palota épülete a XIII. században

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

A királynak annyira megtetszett a vár, hogy azt 1262-ben csere útján megszerezte a bencésektől és a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta, akik az általuk alapított mórichidai premontrei prépostság gazdag egyházi felszereléseit, kincseit is itt őrizték. 1275-ben a szigligeti várat a Héder nemzetségből származó III. Péter veszprémi püspök foglalta el és tartotta megszállva 1389-ig, a Pok nemzetség monostorának ott őrzött gazdag egyházi felszerelését, kincseit – miseruhákat, zászlókat, elefántcsont szelencéket, kristályköveket – Veszprémbe vitte, s azokat a nemzetség csak a XIV. század elején kapta vissza.

A vár megjelenése a XIII-XIV. század fordulóján

A vár délkeleti sarkában az egyik öregtorony állt (mai neve: Király torony) – ami valószínűleg háromszintes lehetett –, melyhez északról a palota épülete, míg nyugatról a vár legnagyobb területű és belmagasságú, földszinti boltozatos terme csatlakozott. Ez utóbbi terem Kozák Károly régész szerint valószínűsíthetően a várkápolna volt, melyet még a bencések építhettek. A keleti várfalra támaszkodó palotaépület alsó szintje egy nagyobb és két kisebb boltozatos helyiségből állt. Az északi kisebb helyiségből fűtötték a középső nagy terem sarkában álló cserépkályhát, míg a déli kisebb helyiség feltehetően hálóhelyiség lehetett. A helyiségeket az udvar felé nyíló kőkeretes ablakok világították meg.

A vár kelet felől nézve (Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

A palotától északra, a keleti várfal mentén állt a másik öregtorony (mai neve: Bencés torony), ami szintén háromszintes, fafödémes torony volt, itt tárolták később a lőport és a fegyvereket. A két négyzetes öregtornyon kívül még két kisebb, ugyancsak négyzetes torony is épült a várban.

A két négyzetes öregtornyon kívül még két kisebb, ugyancsak négyzetes torony is épült a várban

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Ezek közül az egyik az északnyugati sarkon álló, mérlegsúlyos szerkezetű felvonóhidas Kaputorony volt – mely előtt a sziklába vágott farkasverem nehezítette az ostromlók dolgát –, míg a másik a nyugati várfallal összeépített, négyszög alakú, kis belső torony (mai neve: Tömlöctorony), amely lépcsőtoronyként is működött, mivel innen közelítették meg a belső gyilokjárót.

Balra a két öregtorony és a palota, jobbra pedig a Tömlöctorony

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

A talajszint alatt mélyen megtalált padlószint valószínűsíti, hogy a XIV. század elején épített torony aljában lehetett a vár börtöne

A Móriczhidai család, majd az Újlaki család birtoka

1348-tól mintegy száz éven keresztül ismét a Móriczhidaiaké lett a vár, akik jelentős bővítéseket végeztek az erősségen, ekkor épült ki ugyanis a lőréses fallal övezett alsó vár, melynek északi és nyugati falán egy-egy kisméretű négyzetes tornyot – mai elnevezésük: Huszár torony és Palonai Bálint torony – emeltek.

A XIV. században épült ki az alsó vár (Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Az alsó vár délnyugati sarkában a felvonóhidas kaputorony állt, előtte a várárokkal. Szintén a Móriczhidai család birtoklása idején épült az alsó várban – a felső vár bejárata előtti teraszosan faragott hegyoldalon – az úgynevezett boronás lakóház. A részben emeletes, három helyiséges épület északi és déli helyiségeinek belső magját fagerendákból, úgynevezett boronatechnikával építették meg. Ezt a favázat egy 60 centiméter vastag kőfal vette körül. A várúr faburkolatú lakóhelyisége valószínűleg ennek az épületnek volt a része, a szobák belső terét szemes kályhákkal, később cserépkályhákkal fűtötték. A lakóházhoz, annak északi végén szintenként illemhelyet építettek, az ejtőakna a homlokzaton toronyként jelent meg. A XIV. század végén a felső vár kapujának védelmére egy nagy, többszintes toronybástyát építettek (mai neve: Móriczhidai torony). Ezt a északkeleti sarokban álló tornyot egy gyilokjáró kötötte össze a palota északi végén álló öregtoronnyal (Bencés torony). Szintén a felső várban, annak nyugati fala mentén – a Kaputorony és a Tömlöctorony között – egy háromosztatú lakóházat alakítottak ki.

Szigliget vára a XV. század elején (Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

1424-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötött a Móriczhidai család és a Laczk család, melynek következtében I. Ulászló király (1440-1444) 1441-ben a Laczk családdal rokon némai Kolos Jeromosnak adományozta Szigliget várát és a hozzá tartozó uradalmat. A Habsburg Albert király (1437-1439) halálát követő zűrzavaros időkben gyakoriak voltak a hatalmaskodások, 1442-ben Berky Flóris szigligeti várnagy megtámadta és kirabolta az almádi monostort. Ezekben az időkben a vár többször is gazdát cserélt, míg végül 1445-ben a gazdag és befolyásos Újlaki család kezébe került. Az Újlakiak egészen 1524-ig birtokolták Szigligetet, ekkor Újlaki Lőrinc örökös nélkül halt meg, a várat és az uradalmat pedig a Tóti Lengyel család szerezte meg, amit II. Lajos király (1516-1526) 1526-ban megerősített.

Martonfalvay Imre és Palonai Magyar Bálint várkapitányok

A mohácsi csatavesztést követő trónharcok során a Tóti Lengyelek Szapolyai János királyt (1526-1540) támogatták, ezért I. Ferdinánd császár elkobozta tőlük Szigliget várát és az akkor éppen őt támogató enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat Kulcsár István porkoláb nem akarta átadni Martonfalvay Imre deáknak, Török Bálint megbízottjának, aki 1530-ban erővel foglalta el azt. A várat Martonfalvay – aki a vár kapitánya lett – megerősítette, a tetőzetét és a külső várfalakat kiegészítette.

Az 1530-as években megerősítették a külső várfalakat

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Ekkor bontották le a XIV-XV. század folyamán a felső vár bejárata előtti, teraszosan faragott hegyoldalon épített boronafalas lakóházat, melynek helyén egy nagyméretű, körülbelül 20 méter átmérőjű, ágyúlőréses, pártázatos rondellát emeltek, melyen szakállas puskákat és kisebb ágyúkat helyeztek el.

A XVI. században épült rondella, amit Martonfalvay Imre deákról neveztek el

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

A felső vár Kaputornyától északnyugatra – az alsó és a felső vár közötti falszoros nyugati oldalán – egy kör alakú saroktorony (mai neve: Kerek torony) épült, melynek hadiszerepe az alsó és a felsővárat összekötő záró fal védelme volt. Ezen építkezések során alakult ki a várnak az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben készített rajzai örökítettek meg, és amelyen a későbbi építkezések sem igen változtattak. Az 1540-es években ismét a Tóti Lengyel család birtokolta a várat, melynek híres kapitánya volt 1547 és 1573 között Palonai Magyar Bálint végvári hős, Lengyel Krisztina férje. Magyar Bálint – aki a fonyódi vár kapitánya is volt – sikeresen védte meg az egyre gyakoribb török támadásoktól a rá bízott erősségeket.

Szigliget híres kapitánya volt a XVI. század második felében Palonai Magyar Bálint

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Az 1545 körül a fehérvári török szandzsák ellen kialakított balatoni védelmi vonal várai között – Palota, Veszprém, Tihany, Vázsonykő, Tapolca, Csobánc, Hegyesd, Rezi és Tátika mellett – megtalálható volt Szigliget vára is. Miután 1573-ban Magyar Bálint Szigligeten meghalt, a Balaton déli oldalán álló fonyódi cölöpvár nem sokáig tudott ellenállni az oszmán hódítóknak, azt 1575-ben elfoglalták, felgyújtották, védőit pedig mind megölték.

Szigliget vára a XVI. végén és a XVII. században

Szigliget várának állapota a XVI. század végére meglehetősen rossz volt, ezért Tóti Lengyel István várkapitány részére a királyi kamara 1580-ban pénzt utalt ki a legszükségesebb építkezések elvégzésére. A XVII. század elején többször is elrendelték Szigliget, Keszthely és Csobánc várainak őrséggel való ellátását és a zsold kifizetését, azonban a vár helyzete továbbra sem javult. 1630 körül Lengyel Boldizsár volt a várkapitány, aki alá 12 huszár, 25 gyalogos és egy tüzér tartozott. Ebben az időben a várat erősítették, javították, amint egy, a XVII. század dereka táján készített várkép, egy alaprajz és a várkaput egykor díszítő kőcímer bizonyít.

A várat a törökök sosem tudták bevenni

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Tóti Lengyel Boldizsár után Tóti Lengyel Gáspár lett a várkapitány, aki saját költségén hajókat készíttetett, 1647-ben pedig 400-500 embert kért a szigligeti kikötő kimetszésére, hogy a sajkáknak jó útjuk legyen. Erre azért volt szükség, mert a törökök gyakran keltek át hajókon a Balaton somogyi partjáról, hogy kirabolják az északi parti keresztény falvakat, ellenük emelték a szigligeti vár közelében, a part menti magaslatra épült Óvárat, mely a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt, ahonnan az ellenséges hajókat figyelhették.

A Tóti Lengyelek a XVII. század során javították, erősítették a várat

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

1678-ban Tóti Lengyel János várkapitány és felesége, Sennyei Krisztina építtette a felső vár keleti fala mentén – a kaput védő Móriczhidai torony és a palotától északra álló Bencés torony közötti területen – a középső háromosztatú házat, melyben a barokk konyha és a sütőház kapott helyet, ettől északra pedig egy részben emeletes, szintén háromosztatú lakóépületet.

Jobb oldalon a részben emeletes, szintén háromosztatú lakóépület, mely a Móriczhidai toronytól délre épült

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Utóbbi emeletét a várudvaron álló támfalakra épített folyosón lehetett megközelíteni, a lakószobákhoz kívülről fűthető cserépkályhákat építettek.

Szigliget vára a XVII. században

(Kép: http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/szigliget_var_balaton_balatonfelvidek/)

A vár pusztulása

Szigliget vára a XVII. század végére elvesztette katonai jelentőségét, sorsát egy 1697-es villámcsapás pecsételte meg, melynek során felrobbant a Bencés toronyban tárolt puskapor.

1697-ben villám csapott a vár egyik öregtornyába és felrobbant az ott tárolt puskapor

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Ekkor a vár jelentős része leégett, elpusztultak az ott őrzött oklevelek és egyéb feljegyzések. A még álló épületeket 1702-ben, I. Lipót császár parancsára robbantották fel, így a Rákóczi szabadságharc idején a kuruc seregek már nem tudták használni a várat. Mint ahogy a legtöbb épületünk esetében, a romos, magára hagyott erősség köveit a környékbeli lakosság hordta el építkezéseihez. A XVIII. század második felében a birtokos Tóti Lengyel család a várhegy lábánál építette fel kúriáját, a lakosok pedig megkezdték a Szigligetet övező mocsaras területek – mely egykor nagyban hozzájárult a vár védelméhez – lecsapolását. A XIX. század elején a Putheány és az Inkey család osztozkodott Szigliget területén, majd a vár és az alatta fekvő falu utolsó tulajdonosa az Eszterházy család lett, akik egészen a II. világháború végéig birtokolták Szigligetet.

Szigliget vára 1858-ban (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A vár helyreállítása

A XX. század folyamán a várfalakat többször megerősítették, majd 2013-ban adták át a közel 302 millió forintból megújult szigligeti várat.

A szigligeti vár az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartozik

(Kép: http://www.szigliget.hu/kar/)

A helyreállítás során új falak, tetők, tornyok épültek, kiállítótereket alakítottak ki. Rekonstruálták a középkori várkápolnát a feltételezett helyén, valamint az alsó várban egy kovácsműhelyt, míg a felső várban egy konyhát alakítottak ki. 3D-s kronoszkópok segítségével megtekinthető a Bencés torony villámcsapás következtében bekövetkező felrobbanása. A következő bejegyzésemben a várban tett kirándulásunkról, valamint az Avasi templomrom meglátogatásáról lesz szó.

Végül egy rövid videó Szigliget váráról: