Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Szigliget várának története

Bencések által épített vár, melyet a törökök nem tudtak bevenni

2017. november 01. - Egri Gábor

2017 nyarán Kereki Fehérkő vára, a somogyvári bencés apátság, valamint a fonyódi cölöpvár meglátogatását követően néhány napot Balatonmáriafürdőn töltöttünk egy barátom házában és a strandolás mellett szakítottunk időt a környék bejárására, néhány történelmi emlék felkeresésére is. Július utolsó napján, a nyári hőségben kerestük fel Szigliget várát, majd a Salföldi pálos kolostorromot. A szigligeti várat nevezik a Balaton várának is, mivel a Balaton-felvidék nyugati részén, egy 230 méter magas, vulkanikus bazalthegy tetején emelt erősségből csodálatos kilátás nyílik a „magyar tengerre” és a Tapolcai-medence tanúhegyeire.

A várat nem nehéz megtalálni, már messziről látszanak a falai és tornyai, a parkolótól pedig csak néhány percet kell sétálni az alsó vár kapujáig.

20170731_115130.jpgSzigliget vára és a fantasztikus kilátás

A 71-es főútról jobbra tértünk le Szigliget irányába, majd a vár alsó parkolóját elhagyva a meredek Kisfaludy utcán kapaszkodtunk fel a felső parkolóig. Mivel a szigligeti vár az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartozik, nem lepődtem meg azon, hogy a parkolóban alig találtam szabad helyet, és a belépőjegyekért (melyeknek árát itt lehet megnézni) is sorba kellett állni. A római katolikus templom mögötti, táblával is jelzett meredek út vezet fel a várhoz, melynek jobb oldalán – a templommal átellenben – álló épületben a Korok fegyverei című kiállítást lehet megtekinteni, ami külön belépő megváltása után látogatható.

20170731_115324_richtone_hdr.jpgSzigliget házai és a Balaton a felső vár délkeleti sarkán álló öregtoronyból (Király toronyból) nézve

 

Szigliget, mint királyi birtok

A tapolcai medence már az őskorban lakott hely volt, ahol később a rómaiak, majd a honfoglaló magyarok is megtelepedtek. A Tapolcai-, és Káli-medence közti terület Kál horkának, majd fiának, Bulcsúnak, – a Vérbulcsú, vagy Lád nemzetségnek – a birtokai közé tartozott, míg a törzsek által megszállt területek közti gazdátlan földek, gyepük, az elkobzott birtokok a X. század végén, a XI. század elején a fejedelem, illetve a király tulajdonába kerültek, igazgatásukat egy-egy várispánság intézete. Szigliget is ezen területek közé tartozhatott, mert a XII. század elejéig a Zalai vár birtokai között említik. Az Atyusz nemzetség egyik tagja, I. Oguz és fivére Miske 1121-ben az almádi Szűz Márai bencés apátság adománylevelében említette először Szigligetet „Zeglegeth” néven.

A vár építése

Szigliget települését 1259-ben IV. Béla király (1235-1270) előbb fiának, István hercegnek – a későbbi V. István királynak (1270-1272) –, majd 1260-ban a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A település melletti, mocsarakból kiemelkedő bazaltcsúcs tetején Favus pannonhalmi apát 1260 és 1262 között egy kis várat építtetett fel. Az erősség korai magja két öregtoronyból – mai nevük: Király torony és Bencés torony – és a köztük felépített palotarészből állt, amely egy sziklagerincre épült, alatta pedig egy fallal övezett udvar helyezkedett el, melynek közepén a várban álló épületek tetejéről összegyűjtött esővíz tárolására szolgáló ciszterna lett kialakítva.

also_kicsi_05_szigliget_14_szazad.jpgA két öregtorony, köztük pedig a palota épülete a XIII. században

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

A királynak annyira megtetszett a vár, hogy azt 1262-ben csere útján megszerezte a bencésektől és a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta, akik az általuk alapított mórichidai premontrei prépostság gazdag egyházi felszereléseit, kincseit is itt őrizték. 1275-ben a szigligeti várat a Héder nemzetségből származó III. Péter veszprémi püspök foglalta el és tartotta megszállva 1389-ig, a Pok nemzetség monostorának ott őrzött gazdag egyházi felszerelését, kincseit – miseruhákat, zászlókat, elefántcsont szelencéket, kristályköveket – Veszprémbe vitte, s azokat a nemzetség csak a XIV. század elején kapta vissza.

A vár megjelenése a XIII-XIV. század fordulóján

A vár délkeleti sarkában az egyik öregtorony állt (mai neve: Király torony) – ami valószínűleg háromszintes lehetett –, melyhez északról a palota épülete, míg nyugatról a vár legnagyobb területű és belmagasságú, földszinti boltozatos terme csatlakozott. Ez utóbbi terem Kozák Károly régész szerint valószínűsíthetően a várkápolna volt, melyet még a bencések építhettek. A keleti várfalra támaszkodó palotaépület alsó szintje egy nagyobb és két kisebb boltozatos helyiségből állt. Az északi kisebb helyiségből fűtötték a középső nagy terem sarkában álló cserépkályhát, míg a déli kisebb helyiség feltehetően hálóhelyiség lehetett. A helyiségeket az udvar felé nyíló kőkeretes ablakok világították meg.

05_felso_nagy_szigliget_14_szazad.jpgA vár kelet felől nézve (Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

A palotától északra, a keleti várfal mentén állt a másik öregtorony (mai neve: Bencés torony), ami szintén háromszintes, fafödémes torony volt, itt tárolták később a lőport és a fegyvereket. A két négyzetes öregtornyon kívül még két kisebb, ugyancsak négyzetes torony is épült a várban.

uj_04_felso_nagy_szigliget_14_szazad.jpgA két négyzetes öregtornyon kívül még két kisebb, ugyancsak négyzetes torony is épült a várban

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Ezek közül az egyik az északnyugati sarkon álló, mérlegsúlyos szerkezetű felvonóhidas Kaputorony volt – mely előtt a sziklába vágott farkasverem nehezítette az ostromlók dolgát –, míg a másik a nyugati várfallal összeépített, négyszög alakú, kis belső torony (mai neve: Tömlöctorony), amely lépcsőtoronyként is működött, mivel innen közelítették meg a belső gyilokjárót.

02_felso_nagy_szigliget_14_szazad.jpgBalra a két öregtorony és a palota, jobbra pedig a Tömlöctorony

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

A talajszint alatt mélyen megtalált padlószint valószínűsíti, hogy a XIV. század elején épített torony aljában lehetett a vár börtöne

A Móriczhidai család, majd az Újlaki család birtoka

1348-tól mintegy száz éven keresztül ismét a Móriczhidaiaké lett a vár, akik jelentős bővítéseket végeztek az erősségen, ekkor épült ki ugyanis a lőréses fallal övezett alsó vár, melynek északi és nyugati falán egy-egy kisméretű négyzetes tornyot – mai elnevezésük: Huszár torony és Palonai Bálint torony – emeltek.

also_kicsi_04_szigliget_15_szazad.jpgA XIV. században épült ki az alsó vár (Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Az alsó vár délnyugati sarkában a felvonóhidas kaputorony állt, előtte a várárokkal. Szintén a Móriczhidai család birtoklása idején épült az alsó várban – a felső vár bejárata előtti teraszosan faragott hegyoldalon – az úgynevezett boronás lakóház. A részben emeletes, három helyiséges épület északi és déli helyiségeinek belső magját fagerendákból, úgynevezett boronatechnikával építették meg. Ezt a favázat egy 60 centiméter vastag kőfal vette körül. A várúr faburkolatú lakóhelyisége valószínűleg ennek az épületnek volt a része, a szobák belső terét szemes kályhákkal, később cserépkályhákkal fűtötték. A lakóházhoz, annak északi végén szintenként illemhelyet építettek, az ejtőakna a homlokzaton toronyként jelent meg. A XIV. század végén a felső vár kapujának védelmére egy nagy, többszintes toronybástyát építettek (mai neve: Móriczhidai torony). Ezt a északkeleti sarokban álló tornyot egy gyilokjáró kötötte össze a palota északi végén álló öregtoronnyal (Bencés torony). Szintén a felső várban, annak nyugati fala mentén – a Kaputorony és a Tömlöctorony között – egy háromosztatú lakóházat alakítottak ki.

uj_07_felso_nagy_szigliget_15_szazad.jpgSzigliget vára a XV. század elején (Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

1424-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötött a Móriczhidai család és a Laczk család, melynek következtében I. Ulászló király (1440-1444) 1441-ben a Laczk családdal rokon némai Kolos Jeromosnak adományozta Szigliget várát és a hozzá tartozó uradalmat. A Habsburg Albert király (1437-1439) halálát követő zűrzavaros időkben gyakoriak voltak a hatalmaskodások, 1442-ben Berky Flóris szigligeti várnagy megtámadta és kirabolta az almádi monostort. Ezekben az időkben a vár többször is gazdát cserélt, míg végül 1445-ben a gazdag és befolyásos Újlaki család kezébe került. Az Újlakiak egészen 1524-ig birtokolták Szigligetet, ekkor Újlaki Lőrinc örökös nélkül halt meg, a várat és az uradalmat pedig a Tóti Lengyel család szerezte meg, amit II. Lajos király (1516-1526) 1526-ban megerősített.

Martonfalvay Imre és Palonai Magyar Bálint várkapitányok

A mohácsi csatavesztést követő trónharcok során a Tóti Lengyelek Szapolyai János királyt (1526-1540) támogatták, ezért I. Ferdinánd császár elkobozta tőlük Szigliget várát és az akkor éppen őt támogató enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat Kulcsár István porkoláb nem akarta átadni Martonfalvay Imre deáknak, Török Bálint megbízottjának, aki 1530-ban erővel foglalta el azt. A várat Martonfalvay – aki a vár kapitánya lett – megerősítette, a tetőzetét és a külső várfalakat kiegészítette.

also_kicsi_02_szigliget_16_szazad.jpgAz 1530-as években megerősítették a külső várfalakat

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Ekkor bontották le a XIV-XV. század folyamán a felső vár bejárata előtti, teraszosan faragott hegyoldalon épített boronafalas lakóházat, melynek helyén egy nagyméretű, körülbelül 20 méter átmérőjű, ágyúlőréses, pártázatos rondellát emeltek, melyen szakállas puskákat és kisebb ágyúkat helyeztek el.

martonfalvay_rondella_16_szazad.jpgA XVI. században épült rondella, amit Martonfalvay Imre deákról neveztek el

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

A felső vár Kaputornyától északnyugatra – az alsó és a felső vár közötti falszoros nyugati oldalán – egy kör alakú saroktorony (mai neve: Kerek torony) épült, melynek hadiszerepe az alsó és a felsővárat összekötő záró fal védelme volt. Ezen építkezések során alakult ki a várnak az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben készített rajzai örökítettek meg, és amelyen a későbbi építkezések sem igen változtattak. Az 1540-es években ismét a Tóti Lengyel család birtokolta a várat, melynek híres kapitánya volt 1547 és 1573 között Palonai Magyar Bálint végvári hős, Lengyel Krisztina férje. Magyar Bálint – aki a fonyódi vár kapitánya is volt – sikeresen védte meg az egyre gyakoribb török támadásoktól a rá bízott erősségeket.

01_felso_nagyok_szigliget_16_szazad.jpgSzigliget híres kapitánya volt a XVI. század második felében Palonai Magyar Bálint

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Az 1545 körül a fehérvári török szandzsák ellen kialakított balatoni védelmi vonal várai között – Palota, Veszprém, Tihany, Vázsonykő, Tapolca, Csobánc, Hegyesd, Rezi és Tátika mellett – megtalálható volt Szigliget vára is. Miután 1573-ban Magyar Bálint Szigligeten meghalt, a Balaton déli oldalán álló fonyódi cölöpvár nem sokáig tudott ellenállni az oszmán hódítóknak, azt 1575-ben elfoglalták, felgyújtották, védőit pedig mind megölték.

Szigliget vára a XVI. végén és a XVII. században

Szigliget várának állapota a XVI. század végére meglehetősen rossz volt, ezért Tóti Lengyel István várkapitány részére a királyi kamara 1580-ban pénzt utalt ki a legszükségesebb építkezések elvégzésére. A XVII. század elején többször is elrendelték Szigliget, Keszthely és Csobánc várainak őrséggel való ellátását és a zsold kifizetését, azonban a vár helyzete továbbra sem javult. 1630 körül Lengyel Boldizsár volt a várkapitány, aki alá 12 huszár, 25 gyalogos és egy tüzér tartozott. Ebben az időben a várat erősítették, javították, amint egy, a XVII. század dereka táján készített várkép, egy alaprajz és a várkaput egykor díszítő kőcímer bizonyít.

szigliget_16_szazad.jpg

A várat a törökök sosem tudták bevenni

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Tóti Lengyel Boldizsár után Tóti Lengyel Gáspár lett a várkapitány, aki saját költségén hajókat készíttetett, 1647-ben pedig 400-500 embert kért a szigligeti kikötő kimetszésére, hogy a sajkáknak jó útjuk legyen. Erre azért volt szükség, mert a törökök gyakran keltek át hajókon a Balaton somogyi partjáról, hogy kirabolják az északi parti keresztény falvakat, ellenük emelték a szigligeti vár közelében, a part menti magaslatra épült Óvárat, mely a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt, ahonnan az ellenséges hajókat figyelhették.

szigligetrajzok4_17_szazad.jpgA Tóti Lengyelek a XVII. század során javították, erősítették a várat

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

1678-ban Tóti Lengyel János várkapitány és felesége, Sennyei Krisztina építtette a felső vár keleti fala mentén – a kaput védő Móriczhidai torony és a palotától északra álló Bencés torony közötti területen – a középső háromosztatú házat, melyben a barokk konyha és a sütőház kapott helyet, ettől északra pedig egy részben emeletes, szintén háromosztatú lakóépületet.

also_kicsi_03_szigliget_17_szazad.jpgJobb oldalon a részben emeletes, szintén háromosztatú lakóépület, mely a Móriczhidai toronytól délre épült

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Utóbbi emeletét a várudvaron álló támfalakra épített folyosón lehetett megközelíteni, a lakószobákhoz kívülről fűthető cserépkályhákat építettek.

szigliget_vargrafika_17_szazad.jpgSzigliget vára a XVII. században

(Kép: http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/szigliget_var_balaton_balatonfelvidek/)

 

A vár pusztulása

Szigliget vára a XVII. század végére elvesztette katonai jelentőségét, sorsát egy 1697-es villámcsapás pecsételte meg, melynek során felrobbant a Bencés toronyban tárolt puskapor.

06_felso_nagy_szigliget_14_szazad.jpg1697-ben villám csapott a vár egyik öregtornyába és felrobbant az ott tárolt puskapor

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/szigliget/)

Ekkor a vár jelentős része leégett, elpusztultak az ott őrzött oklevelek és egyéb feljegyzések. A még álló épületeket 1702-ben, I. Lipót császár parancsára robbantották fel, így a Rákóczi szabadságharc idején a kuruc seregek már nem tudták használni a várat. Mint ahogy a legtöbb épületünk esetében, a romos, magára hagyott erősség köveit a környékbeli lakosság hordta el építkezéseihez. A XVIII. század második felében a birtokos Tóti Lengyel család a várhegy lábánál építette fel kúriáját, a lakosok pedig megkezdték a Szigligetet övező mocsaras területek – mely egykor nagyban hozzájárult a vár védelméhez – lecsapolását. A XIX. század elején a Putheány és az Inkey család osztozkodott Szigliget területén, majd a vár és az alatta fekvő falu utolsó tulajdonosa az Eszterházy család lett, akik egészen a II. világháború végéig birtokolták Szigligetet.

szigligetrajzok_1858.jpgSzigliget vára 1858-ban (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

 

A vár helyreállítása

A XX. század folyamán a várfalakat többször megerősítették, majd 2013-ban adták át a közel 302 millió forintból megújult szigligeti várat.

jelenkor2.jpgA szigligeti vár az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartozik

(Kép: http://www.szigliget.hu/kar/)

A helyreállítás során új falak, tetők, tornyok épültek, kiállítótereket alakítottak ki. Rekonstruálták a középkori várkápolnát a feltételezett helyén, valamint az alsó várban egy kovácsműhelyt, míg a felső várban egy konyhát alakítottak ki. 3D-s kronoszkópok segítségével megtekinthető a Bencés torony villámcsapás következtében bekövetkező felrobbanása. A következő bejegyzésemben a várban tett kirándulásunkról, valamint az Avasi templomrom meglátogatásáról lesz szó.

Végül egy rövid videó Szigliget váráról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.szigligeti-var.hu/

http://kirandulastippek.hu/balaton-felvidek/szigliget-var

http://mult-kor.hu/20131216_megujulta_szigligeti_var

http://nsppress.hu/tortenelmi-utazas-a-szigligeti-varba/

http://pazirik.hu/projekt/szigliget/

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://archeologia.hu/content/archeologia/230/szoke-balazs.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8613138160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.