Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Szigliget vára és az Avasi templomrom

Látogatás a Balaton váránál és a közelében található Árpád-kori templomnál

2017. november 03. - Egri Gábor

Az előző bejegyzésemben a Balaton váraként is emlegetett szigligeti vár történetét mutattam be – a XIII. századi építésétől, a török koron keresztül, a vár pusztulásáig – ma pedig a várban tett kirándulásunk, valamint a településen található Avasi templomrom meglátogatása lesz a téma.

20170731_115459.jpgMai bejegyzésem témája a szigligeti várban tett látogatásunk és az Avasi templomrom felkeresése

20170731_111141.jpgA vár alaprajza

Miután a parkolótól a római katolikus templom mögötti, táblával is jelzett úton felértünk a pénztárhoz, és megvettük a belépőjegyeket, az alsó vár délnyugati sarkában álló várkapun (az alaprajzon: 21) keresztül léptünk be a szigligeti vár területére, ahol az első utunk a nyugati várfalhoz épült félköríves toronyhoz (az alaprajzon: 20) vezetett, ahonnan megpillantottuk a Balaton víztükrét.

20170731_112100.jpgAz alsó vár kapuja

20170731_112407_richtone_hdr.jpgKilátás a félköríves, vagy Palonai Magyar Bálint toronyból

A torony az alsó vár korai időszakában, valamikor a XIV-XV. században épülhetett, majd az 1530-40-es években bővítették a vádudvar felé, hogy szakállas puskákat is elhelyezhessenek rajta a török elleni harcokban. A torony elnevezésével kívántak emléket állítani Palonai Magyar Bálintnak, aki 1547-1573 között Szigliget és Fonyód várkapitánya volt és a török ellen sikeresen védte meg mindkét várat.

20170731_112157.jpgA torony előtt állították fel Palonai Magyar Bálint szobrát

A torony mellett, az alsó vár nyugati oldalán egy épület áll – ahol jelenleg büfé működik –, mely valószínűleg a várkatonaság kétterű lakóépülete volt és a XVII. század végén pusztult el (az alaprajzon: 23).

20170731_112606.jpgKétosztatú épület az alsó vár nyugati oldalán

Az alsó vár északi fala mentén álló, egy helyiséges épület a feltárás során előkerült lópatkók, sarkantyúk, szekér alkatrészek alapján feltehetőleg ló istálló volt (az alaprajzon: 24). Az épületben egy kovácsműhelyt rendeztek be, valamint innen lehet lépcsőn felmenni az alsó vár másik, téglalap alaprajzú tornyába, az úgynevezett Huszár toronyba (az alaprajzon: 19).

20170731_113228.jpgHuszár torony az alsó vár északi falánál

20170731_112629.jpgAz északi egyhelyiséges épületben egy kovácsműhelyt rendeztek be

Az alsó vár udvarán egy színpad van felállítva, ahol a népszerű középkori játékokat és a nyári szezonban koncerteket szoktak rendezni. A színpadra néző széksorok mellett elhaladva, megindultunk a felső vár felé.

20170731_112941.jpgSzínpad az alsó vár udvarán, háttérben pedig a felső vár

Először az úgynevezett északi bővítményt értük el, bal oldalunkon, a vár keleti oldalán az 1530-as években épített, korabeli ágyúkkal berendezett Martonfalvay rondella (az alaprajzon: 18) előterében a valamikor a XIV-XV. században épült boronafalas lakóház maradványai látszottak (az alaprajzon: 17), ahol a XVI. század előtt a várúr és családja faburkolatos lakóháza is állt.

20170731_121444.jpgA Martonfalvay rondella

20170731_121220.jpgÁgyúk a rondellán

Aztán a rondella építésekor – amit Török Bálint várnagya, Martonfalvay Imre deákról neveztek el – a lakóházat lebontották.

20170731_121058.jpgJobb oldalon a boronafalas lakóház maradványai látszanak

Mielőtt beléptünk volna a felső várhoz vezető északi falszorosba (az alaprajzon: 15), előbb jobbra mentünk el a falak mentén és az északnyugati kerek torony (az alaprajzon: 16) maradványait néztük meg.

20170731_113558.jpgAz északi falszorosba vezető lépcső

20170731_121302.jpgA felső vár nyugati oldala az északnyugati kerek toronyból nézve

Csak ezután folytattuk utunkat a falszoroson, majd a sziklába vágott szárazárkon (farkasverem) keresztül a felső várba vezető Újlaki kapuhoz (az alaprajzon: 4). A középkorban egy mérlegsúlyos szerkezetű felvonó hídon át lehetett bejutni a felső várba, a kaputornyon keresztül.

20170731_114115.jpgA felső vár Újlaki kapujához vezető fahíd

Az északi bővítmény megépítésekor a felvonóhidat átalakították, majd a XVII. század elején végleg megszüntették. A kaputorony mellett állt az őrszoba (az alaprajzon: 9), majd a nyugati fal mentén következett egy háromosztatú lakóház (az alaprajzon: 8), amit még a Móriczhidaiak építettek valamikor a XIV-XV. században.

20170731_114032.jpgMegérkeztünk a felső várba, előtérben az őrszoba romjai

20170731_114704.jpgHáromosztatú ház a felső vár nyugati oldalán

A lakóház déli végében áll a négyszög alakú, nyugati kis belső torony (az alaprajzon: 3), amit valószínűleg a XIV. század elején építettek, és aljában a vár börtöne kapott helyet, ezért a tornyot napjainkban Tömlöctoronynak nevezik.

20170731_120626.jpgA Tömlöctorony és az előtte felállított kronoszkópok

20170731_114846.jpgKilátás a Tömlöctoronyból a felső vár északi részére, háttérben pedig a Szent György-hegy

A nyugati fal mentén álló lakóházakkal szemben, a vár keleti falánál látható az 1678-ban épült barokk konyha és sütőház (az alaprajzon: 11 és 12).

20170731_114850.jpgBarokk konyha és sütőház a felső vár keleti falánál

A szabad kéményes, emelt padkás konyha a friss vizet biztosító víztárolóval (az alaprajzon: 7) ellátott udvarról nyílt. A bejáratot ajtónálló felügyelte, nehogy illetéktelenek léphessenek be. Bent, a fali polcokon a főzéshez szükséges eszközök tányérok, fazékfedők, rézfazekak sorakoztak, a tűzpadkán a nyílt tűzön nyársak, serpenyők, rostélyok, a tűz fölött a kürtőbe akasztva vaskondérok lehettek. A tűzhely előtt egyszerű, dísztelen asztalok, rajtuk kosarak, teknők álltak.

20170731_120738.jpgA konyha

A konyhából jobbról nyílóhelység korábban lakószoba volt, később raktárnak használták, majd sütőháznak építették át. A sütőkemencét tésztafélék, piték, perecek sütésére és a várnép kenyér ellátására használták. A konyhától balra lévő helység lakószoba volt, cserépkályhával, nagy ablakkal, amely a szakácsok szálláshelyeként szolgált.

20170731_120826.jpgA konyhától balra lévő lakószoba

A konyhát is magába foglaló középső háromosztatú háztól északra egy részben emeletes, szintén háromosztatú lakóépület állt a felső vár keleti oldalán (az alaprajzon: 14). Ezt az épületet szintén 1678-ban építette Tóti Lengyel János várkapitány és felesége Sennyei Krisztina.

20170731_114238.jpgA konyhát is magába foglaló háztól északra álló háromosztatú lakóépület maradványai

Tovább haladva északi irányba elértünk a felső vár északkeleti sarkába, ahol a XIV. század végén épült többszintes toronybástya maradványai állnak (az alaprajzon: 5), melyet a felső vár kapujának védelmére építettek. Elnevezésével a Pok nembeli Móriczhidai családnak állítottak emléket. Ezen a tornyon található egy XVI. század elejéről származó, kiskaliberű várágyú – amit elsősorban az ostromlók élőereje ellen használtak –, az úgynevezett ”kígyócska” másolata, speciális várlafettán. A cső hossza 177 centiméter tömege 35 kilogramm, kalibere körülbelül 3,5 centiméter, a kilőtt vasgolyó tömege körülbelül 1,76 kilogramm.

20170731_114330.jpgAz északkeleti vagy Móriczhidai torony és a ”kígyócska”

A toronyból csodálatos kilátás nyílt a környező, magányosan álló tanúhegyekre – a koporsó formájú Szent György-hegyre, távolabb a várral koronázott Csobáncra tőlünk jobbra pedig a Gulácsra és a Badacsonyra –, valamint az alattunk elterülő alsó várra és a Martonfalvay rondellára.

20170731_120349.jpgBalra a Szent György-hegy, jobb oldalon a Gulács, középen a távolban pedig a várral koronázott Csobánc

20170731_120354.jpgBalra a Gulács, jobbra pedig a Badacsony

20170731_114500.jpgA toronyból csodálatos kilátás nyílt az alattunk elterülő alsó várra és a Martonfalvay rondellára

Tőlünk balra a felső vár kapujához vezető északi falszoros és a farkasverem volt látható.

20170731_114344.jpgA felső vár a Móriczhidai toronyból nézve

Visszatérve a felső vár udvarára, északi irányba indultunk el, ahol előbb a ciszterna (az alaprajzon: 10) mellett haladtunk el, majd egy néhány fokos lépcsőn felsétálva a Pince-ciszternához (az alaprajzon: 7) értünk.

20170731_120651.jpgA Pince-ciszternához és a várkápolnához vezető lépcső

Ezen a helyen a XVI. század közepéig pince állt, majd azt Martonfalvay Imre deák – Török Bálint várnagya – 1543 után víztárolóvá építette át. Innen jutottunk be a vár déli helyiségébe, a várkápolna – a Szent Márton kápolna – termébe (az alaprajzon: 6). A vár ezen legnagyobb boltozatos helyiségéről a kutatók feltételezik, hogy kápolna volt, amelyet a bencés rend épített 1260-62 között, ezért a vár alapításának 750. évfordulóján, 2010-ben a kápolna újbóli életre keltésével emléket állítottak a birtokot adományozó IV. Béla királynak és a pannonhalmi bencés rend várépítő munkájának. A vonóvasakon függő műanyag anyagú színes textilképek közül az első IV. Béla király ábrázolása, míg a második és harmadik kép Szent Márton püspök cselekedeteit mutatja be, ezzel utalva a Szent Márton hegyen, azaz a jelenlegi Pannonhalmán épített első magyarországi bencés templomra és kolostorra. A kápolna előtti teraszról egy, a nyugati várfal mellett emelkedő lépcsőn keresztül előbb a kápolna feletti részre, majd onnan a vár délkeleti sarkán álló, XIII. században épült, eredetileg háromszintes öregtoronyhoz érkeztünk (az alaprajzon: 1), melynek neve Király torony IV. Béla királynak emléket állítva

20170731_114956.jpgA kápolna előtti teraszról a nyugati várfal mellett induló lépcső, mellette a várkápolna bejárata

20170731_115228.jpgA felső vár délnyugati sarkán még magasan állnak a falak

20170731_114901.jpgA délkeleti vagy Király torony és a hozzá csatlakozó palota

Innen is csodás kilátás nyílt a Balatonra, a Badacsonyra, valamint az egész felső várra.

20170731_115410.jpgA Badacsony és a Balaton a Király toronyból

20170731_115239.jpgA toronyból csodás kilátás nyílt a felső várra is

A keleti várfal mentén előbb a szintén az 1260 és 1262 között épült palotarészen haladtunk keresztül (az alaprajzon: 2), majd a másik öregtoronyhoz (az alaprajzon: 13) érkeztünk meg végül, ami szintén a vár egyik legrégebbi épületrésze.

20170731_115358.jpgA palota és a Bencés torony

Ezt a tornyot – ahol a lőport tárolták, és amibe a XVII. század végén a villám csapott – a várat építtető bencés rend tiszteletére Bencés toronynak nevezték el. Itt egy dombormű segít nekünk beazonosítani a környék vulkanikus eredetű tanúhegyeit. A toronyból lépcsőn ereszkedtünk vissza a várudvarra, majd az alsó váron keresztül elhagytuk Szigliget várát, azonban a települést még nem, mivel az avasi templomromot is fel akartuk keresni.

20170731_114853.jpgA Bencés toronyból lépcsőn ereszkedtünk le a felső vár udvarára

Az Avasi templomrom Szigligeten

A kocsihoz visszatérve, leereszkedtünk a Kisfaludy utcán, majd balra rátértünk a Petőfi utcára, onnan pedig a Kossuth utcán folytattuk az utunkat. A templom romjai a Badacsonytördemic felé vezető Iharos utca és a Réhelyi út találkozásától délre, az utóbbi út mellett találhatók. Szigliget Árpád-kori települése – melynek első írásos említése 1121-ből maradt fenn – a balatoni révhely közelében jött létre, melynek központjában állt a ma avasi templomként ismert plébániatemplom.

szigliget_avasi-templom_rom.jpgAz Avasi templomrom Szigligeten

(Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Szigliget_Avasi-templom_rom.jpg)

A plébániatemplom építése

A régészeti ásatások során derült ki, hogy a templom egy római épület helyén, építőanyagainak felhasználásával épült valamikor a XIII. század második felében. Ezt az 1958-as feltárás során a templomrom hajójának falaiban látható, halszálkaszerűen rakott kövek bizonyítják, mivel ezt a fajta falszövetet a rómaiak alkalmazták, a hazai középkori épületekben, romokban hasonlót nem találtak.

20170731_132106.jpgA XIII. században épült templom helyén egy római épület állt

Azt nem lehet tudni, hogy a római kori épületet, melyet a hívők addig templomként használtak, az Atyusz nemzetség idejében építették át, vagy már a pannonhalmi bencések – akik 1260 és 1262 között a szigligeti várat is felépítették – végezték el ezt a munkát. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom északnyugati részéhez – a négyszögletes, délkeleti oldalon álló szentéllyel szemben – egy zömök, kétemeletes, négyzetes alapú, nyolcszögletes felső részű tornyot építettek, amit nyolcszögű kőgúlatető fedett.

20170731_132348.jpgA templom északnyugati részéhez egy zömök, kétemeletes, négyzetes alapú, nyolcszögletes felső részű tornyot építettek, amit nyolcszögű kőgúlatető fedett

A torony – melybe a templom felől nem, csak kívülről lehetett bemenni – a XX. századi helyreállítást követően ma az eredeti tetőzettel látható. A Mindenszentek nevét viselő templom hajójához keletről egy kápolnát vagy sekrestyét építettek a XIV. században, melynek alapjai napjainkban is látszanak, valamint a szentély és a kápolna (vagy sekrestye) szögletében egy ossariumot (csontházat) alakítottak ki.

20170731_132207.jpgA templom szentélye

A falu népe a templom köré temetkezett, ezt a régészeti feltárás során nagy mennyiségben talált csontleletek is bizonyítják. A ma is látható sírok, azonban később keletkeztek, nem a XIII-XIV. században. A templom épületébe a hajó nyugati hosszoldalán nyíló bejáraton keresztül lehetett belépni, az előkerült vörösesbarna és zöld vonalakkal díszített vakolattöredékek alapján azt feltételezik, hogy a templom festett volt.

20170731_132136.jpgA templomhajó nyugati oldala

 

A templom pusztulása, majd feltárása és helyreállítása

Az 1333. évi pápai tized összeírásban, valamint egy 1334-es oklevélben – melyben Szigliget István nevű plébánosát említik – még szerepel a plébániatemplom, azonban a vár felépítését és XIV. századi bővítését követően a településrész fokozatosan elnéptelenedett, lakói a XIV-XV. század során a Várhegy alatt újonnan létrejövő, az erősséghez közelebb eső, és ezért nagyobb biztonságot nyújtó Újfaluba költöztek át. Egy 1420-ban felvett határjárásban leírták, hogy a teljesen elnéptelenedett szigligeti faluban még állt a Mindenszentek tiszteletére épült kőtemplom.

20170731_132630.jpgA templom a XV. századot követően pusztulásnak indult

Később azonban pusztulásnak indult az elhagyatott templom, mely a török korban – valószínűleg 1544 és 1550 között – dőlt végleg romba, majd a törökök kiűzését követően sem állították helyre, köveit a falu házainak építéséhez hordták el. Az 1958-59-es régészeti feltárást Kozák Károly régész vezette, míg az állagmegóvási és helyreállítási munkákat Sedlmayr János és Koppány Tibor irányították.

A nevének eredete és a kőkecske legendája

A templom elnevezésével kapcsolatban azt olvastam, hogy a fölötte fekvő rét neve Ávorsai-rét volt, melynek átalakított alakja lehet a templom mai elnevezése, mivel Avas vagy Avasi nevű, közelben fekvő falu nem szerepel a forrásokban. Mint szinte minden régi épülethez, az Avasi templomromhoz is fűződik egy legenda. Eszerint még a török hódoltság idején egy török katona aranypénzeit és egyéb kincseit egy kőkecskébe rejtette, majd mikor az oszmán hódítók elhagyták az országot, a nehéz kecskét nem tudta magával vinni, ezért otthagyta a romos szigligeti templom előtt. A visszatérő falusiak nem tudták, hogy került oda a kőkecske, találgatták, hogy vajon mit rejt a belseje, de nem mertek hozzányúlni. Teltek-múltak az évek, a kecskén – mely továbbra is a templomrom előtt állt – gyerekek játszottak, lovagoltak. Egy vasárnapon egy idegen érkezett a faluba, az ott lakók kilesték, amint a kőkecskéhez ment, és egy bárddal kettévágta azt. Volt ám nagy ámulás, mikor a rengeteg aranypénz előkerült a kecskéből, amit a török katona – mert ő tért vissza titokban az országba – összeszedett és magával vitt. A falusiak most már bánták, hogy nem vizsgálták meg alaposabban, mit is rejt a kőkecske, amit aztán a gyerekek később szétvertek. A Balaton túlsó felén, a déli parttól nem messze található somogy megyei Kéthelyen is feljegyezték a Kőkecske mondáját, ami rengeteg részletében hasonlít a Szigligeten élő legendához.

További képek láthatók a várról és a templomról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó Szigligetről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.szigligeti-var.hu/

http://kirandulastippek.hu/balaton-felvidek/szigliget-var

http://mult-kor.hu/20131216_megujulta_szigligeti_var

http://nsppress.hu/tortenelmi-utazas-a-szigligeti-varba/

http://pazirik.hu/projekt/szigliget/

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://archeologia.hu/content/archeologia/230/szoke-balazs.pdf

http://szigliget.hu/portal/index.php/bemutatkozunk/muemlekek/avasi-templom

https://regitemplomok.wordpress.com/2016/06/30/szigliget-avasi-templomrom/

http://www.kethely.hu/upload/misc/ertektar/a_k_kecske_mond_ja.pdf

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/avasi-templomrom--szigliget-.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr1913121482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.