Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Máriapócsi Szent Mihály-templom

Nemzeti Kegyhely Máriapócson

2017. november 08. - Egri Gábor

Máriapócs, a híres búcsújáró hely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, az M3-as autópályától délre Nyíregyháza és Mátészalka között, de meg lehet közelíteni a Nagykállót Nyírbátorral összekötő, nemrég felújított útról is. A bazilika és a mellette álló görög katolikus kolostor a település központjában a Kossuth téren található, szemben velük pedig a zarándokház áll.

20161210_122111_richtone_hdr.jpgA kegytemplom Máriapócs központjában található 

A falu eredete

A kis Pócs nevű nyírségi település történetéről nem sok adattal rendelkezünk, az nem különbözött a környező falvakétól. Neve 1280-ban tűnt fel először az oklevelekben, mint Polch vagy Powch. A XV. századtól a Báthori család birtokainak része lett, ekkoriban épülhetett a római katolikus templom, mely – bár jelentősen átépítve – ma is áll.

20161210_122050_richtone_hdr.jpgA római katolikus templom

A Báthoriak XVII. században bekövetkező kihalását követően a Károlyiak birtokolták Pócsot, ahol a római katolikusok mellett megjelentek a görög katolikusok is, fatemplomuk a XVII. század középén már állt. A görög katolikus parókia – mely felett a munkácsi püspökség gyakorolta a joghatóságot – alapítási évét pontosan nem ismerjük. Egyes szerzők álláspontja szerint a magyar területre beköltöző görög katolikus rutének letelepedésével függött össze az alapítás, így a XVII. század közepére tehető, míg mások azt állítják, hogy 1630-ban már fatemploma volt Pócsnak, tehát nyilvánvalóan korábbi a parókia alapítása.

A kegykép megfestése

1676-ban, miután Csigri László, a falu bírája a török rabságból történő szabadulásának és szerencsés hazatérésének emlékére, fogadalomból és hálából festetett egy Istenszülő képet a helybéli görög katolikus lelkész – Papp Dániel – öccsével, Papp Istvánnal. A kép hat magyar forintba került, amit a bíró nem tudott kifizetni, így az ikont a falu egy gazdagabb polgára, Hurta Lőrinc vásárolta meg, majd ajándékozta a kis görög katolikus fatemplomnak. A kép mérete 50x70 centiméter, temperával jávorfára festve készült. A fél alakban ábrázolt, bíbor színű felsőruhát viselő Mária bal karján tartja Jézust – aki jobb kezét áldásra emeli, baljában háromágú, liliomszerű virágot tart, míg a nyakában görög keresztet visel –, jobbjával pedig rámutat: Ő az út. Fejük köré díszes dicsfényt festett a festő, s ott van a szokásos, rövidített formában szereplő felirat is – Jézus Krisztus (IS CS) és Isten Anyja (MT QU)– görög betűkkel. Mária egyik vállán és homlokán csillag látható (a harmadik csillagot eltakarja a Kisded) az ő örök szüzességének ábrázolásaként.

20171008_162422.jpgMa a kegykép másolata látható Máriapócson

A kép felső részét félkörív zárja, a sarkokban pedig egy-egy kerub feje látszik. A kép alján ószláv nyelvű felirat olvasható, amit valószínűleg a kép megvásárlója és templomnak adományozója, Hurta Lőrinc íratott oda: “Ezt a képet Isten szolgája [a név olvashatatlan] állította bűnei bocsánatára”. A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy Papp István annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott ősi bizánci ikont festett át.

A könnyezés csodája

1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázionon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak. December 8-án jelent meg Pócson kíséretével a Tisza vidékre vezényelt császári seregek főparancsnoka, gróf Corbelli tábornok, aki megvizsgálta a táblakép épségét, s a lefolyó könnyeket egy kendővel maga szárította fel. A vizsgálatot másokkal is elvégeztette háromszáz ember jelenlétében, akik között lutheránusok és kálvinisták is voltak. Ezek után Corbelli tábornok sajátkezű nyilatkozatot küldött az egri püspöknek, a császárnak pedig jelentésében számolt be a könnyezés csodájáról.

c2c7fd91b42314997781cd55e8a5da1f_1.jpgCorbelli tábornok tanúságtétele

(Kép: https://www.kozterkep.hu/~/29825/Corbelli_tabornok_tanusagtetele_Mariapocs_1947.html/photos/263534)

Az egyházi vizsgálatot Fenessy György egri püspök rendelte el. A december 26-án megkezdett tanúkihallgatások jegyzőkönyvei 36 katolikus és protestáns tanú egyértelmű vallomását tartalmazták a könnyezés hitelességéről, így a világi és egyházi vizsgálatok hitelt érdemlően bebizonyították, hogy valóban csoda történt: az Istenszülő ikonja könnyezett. Fenessy György egri püspök engedélyezte a tanúvallomások jegyzőkönyveinek közzétételét, kijelentve, hogy Pócs görög katolikus temploma Mária csodás könnyezésének színhelye volt. A kihallgatások jegyzőkönyveinek eredeti példányait ma a Budapesti Egyetemi Könyvtár Hevenesi-gyűjteményében őrzik. A könnyezés csodájának híre az akkori körülmények között is gyorsan terjedt és hamarosan eljutott Bécsbe is. Habsburg I. Lipót osztrák császár és magyar király – vallásos buzgóságában és felesége kívánságára – elrendelte, hogy a könnyező ikont Bécsbe szállítsák át.

A kegykép Bécsbe szállítása

A képet a könnyezés után állandó katonai őrizet alatt tartották a pócsi fatemplomban. A helyiek mindenáron meg akarták akadályozni Bécsbe vitelét, de a császári akarattal szemben semmit nem tudtak tenni. A kegyképet 1697. március 1-jén 150 lovas katona sortüze mellett levették az ikonosztázionról és elindultak vele Bécs felé. Útközben számos másolat készült a csodás képről – nemcsak templomok, hanem magánszemélyek is hozzájuthattak –, hazánkban Egerben, Budapesten és Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) is őriznek egy-egy másolatot, de Ausztriában, Németországban és Svájcban is van néhány másolat. A kegykép július 4-én érkezett meg Bécsbe, ahol nagy pompával fogadták és körmenetekkel vitték egyik feldíszített templomból a másikba. Számos szertartást végeztek, prédikációt mondtak az ikon jelenlétében az egyes templomokban. A képet (Pötscher Madonna) végül a Szent István vértanúról elnevezett dóm (Stephansdom) déli oldalhajójának XVI. századi márványbaldachinja alatti művészi oltáron helyezték el 1697. szeptember 11-én, ahol azóta is nagy tisztelettel őrzik. Pont ezen a napon aratott fényes és döntő győzelmet Zentánál a Savoyai Jenő herceg vezette keresztény sereg a törökök felett, ezzel mintegy lezárva az ország felszabadítását a török uralom alól.

a_zentai_csata_eisenhut_ferenc_kepe_0914_zenta.jpgA zentai csata napján helyezték el az eredeti kegyképet Stephansdom déli oldalhajójának XVI. századi márványbaldachinja alatti oltáron

(Kép: http://ujkor.hu/content/savoyai-jeno-es-a-zentai-csata-a-torok-kor-vege-magyarorszagon)

Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja, hogy 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett hit késztette imádságra, és a bécsiek ennek tulajdonították a győzelmet.

Pócsra került a kegykép egyik másolata

Miközben a pócsi Mária tisztelete növekedett, a pócsi nép egyre siratta a tőle elhurcolt ikont. A pócsi fatemplomban évekig üresen állt a Mária-ikon helye. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban 100 pontba foglalta össze a magyar nemzetet ért fájó jogtalanságokat. A kézirat – melyet az egri káptalani levéltár őrzi – 90. pontjában sérelmezi a pócsi kegykép Bécsbe szállítását és vissza nem hozatalát. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését, amit Lipót császár is támogatott, azonban az ügyben évekig nem történt előrelépés. 1707-ben Pócsra került a kegykép egyik másolata, mely kép történetével kapcsolatban kétféle változat is létezik. Az egyik szerint még az eredeti kép Bécsbe való átszállításakor készítettek arról három másolatot a Kassa melletti Bárcán, a jezsuiták kolostorában, mely képek festőjét nem ismerjük. 1707-ben aztán ezek közül a képek közül vitték az egyiket Pócsra. A másik történet szerint – és ez a valószínűbb – a pócsi görög katolikus lelkész a császárhoz írt levelében a kép visszaadását kérelmezte, aki azonban csak azt ígérte meg az egri püspökön keresztül, hogy másolatot készíttet, és azt juttatja el a pócsi templomba.

20171008_162414.jpg1707-ben Pócsra került a kegykép egyik másolata

A kegykép másolata tehát Telekessy István egri püspök – akiről a Szarvaskő váráról szóló bejegyzésemben volt már szó – intézkedésére készült el, és ez került a pócsi görög katolikus fatemplomba az eredeti helyére. A hívek azonban mégiscsak az eredetit kívánták vissza. Telekessy püspök le is írta egy későbbi levelében: „Én nyolc évvel ezelőtt egy Bécsben festett és az elsőhöz egészen hasonló képet küldtem oda, dehát nem nagy ott annak a tisztelete”.

A kegykép másolatának első könnyezése 1715-ben

Sem a Bécsbe szállított eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt az egyet, amelyiket Pócsra visszavittek. 1715. augusztus 1-jén Papp Mihály fiatal pócsi paróchus a reggeli istentiszteletet végezte a fatemplomban, amikor Molnár János kántor észrevette a Mária-ikon könnyezését. A csodás jelenség hírét futár vitte Kállóba, Bizánczy György görög katolikus helynökhöz. Az augusztus 1-jén, 2-án és 5-én több órán át tartó könnyezést sok százan látták, a híre eljutott az egri püspökhöz, Erdődy Gábor Antalhoz is, aki a könnyezést követő napokban hivatalosan kivizsgáltatta az eseményt. A sok szemtanú vallomásának jegyzőkönyve alapján a vizsgáló bizottság minden kétséget kizáróan igazolta a könnyezés valódiságát. így a püspök már szeptember 29-én engedélyezte a kép tiszteletét. A község ekkor vette fel a Mária előnevet, tehát a második könnyezés, vagyis 1715 óta hívják Máriapócsnak a kegyhelyet.

Az új, barokk templom és a bazilita monostor építése

Bár az adományokat már 1701-től gyűjtötték, az új templom építését harminc évvel később kezdte meg Bizánczy Gennadius György – munkácsi apostoli vikárius, a bazilita (görög katolikus) szerzetesek fő elöljárója – a saját megtakarított pénzéből. Az ünnepélyes alapkőletétel 1731. szeptember 8-án történt, ám a munkácsi püspök halálával az építkezés egy időre megszakadt. Utódai, Olsavszky István Simeon és Blazsovszky György Gábor felújították a már omladozásnak indult falakat, majd Olsavszky Mihály Mánuel püspök folytatta a templomépítést, és 1749-ben elkezdte a bazilita monostor építését is.

mariapocs-03.jpgA templom mellett bazilita monostor épült (Kép: http://www.bucsujaras.hu/mariapocs/)

Egerből panasszal fordultak a királyhoz az építkezés miatt, és kérték annak leállítását. Ennek oka az volt, hogy az egri püspökök ferences szerzeteseket akartak Máriapócsra telepíteni, és ellenezték a baziliták érkezését. Végül a kényszerszünet után OIsavszky Mihály Mánuel püspöknek sikerült befejezni a templomot 1756-ban, a két torony azonban csak száz év múlva, 1856-ban készülhetett el.

20161210_114920_richtone_hdr.jpgA templom két tornya csak 1856-ban készült el

Károlyi Ferenc gróf nagy összeggel járult hozzá az építkezés teljes befejezéséhez és egész pócsi birtokát, közel ezer holdnyi földet a templomnak ajándékozta. A kegyhely jelentőségét mutatja az a tény is, hogy még el sem készült a templom, és máris három püspökszentelésre – 1748-ban Melétiusz nagyváradi püspököt, 1752-ben Palkovics Gábor svidnicai püspököt és 1754-ben Áron Péter fogarasi püspököt szentelték fel – is sor került benne.

20161210_121903_richtone_hdr.jpgA még el sem készült templomban három püspökszentelésre is sor került

A templom berendezése hosszú ideig tartott. A bizánci templomok jellegzetessége az ikonosztázion (képállvány) – mely Máriapócson igen díszes –, 1785 és 1788 között készült. Mintegy száz évvel később, 1896-ban a képeket újakra cserélték rajta.

20161210_121104_richtone_hdr.jpgA díszes templombelső, szemben látható az ikonosztázion

Az ikonosztázion középső, királyi ajtaján az Angyali üdvözlet és a négy evangélista képe látható, míg az ajtó melletti főképek balról jobbra haladva: Szent Miklós, Müra érseke és a görög katolikus egyház védőszentje, majd az Istenszülő, karján a kisded Jézussal.

20171008_161920.jpgA királyi ajtótól balra Szent Miklós, valamint az Istenszülő, karján a kisded Jézussal képek láthatók

A királyi ajtó jobbján az Üdvözítő, mint igaz bíró, Pantokrátor, kezében nyitott evangéliumos könyvvel, amelyben az alfa és az ómega betűk olvashatók, mellette pedig a templom védőszentjének, Szent Mihály főangyalnak a képe látható.

20171008_161916.jpgA királyi ajtó jobb oldalán az Üdvözítő és Szent Mihály főangyal képei találhatók

A királyi ajtó felett található az utolsó vacsora képe, ettől jobbra Jézus életének hat jelenete: Jézus születése, találkozása Simeonnal, megkeresztelkedése, bevonulása Jeruzsálembe, föltámadása és mennybemenetele. Az Utolsó vacsorát ábrázoló képtől balra az Istenszülő ünnepeinek hat képe látható, Szűz Mária születése, a templomba történt bevezetése, az Angyali üdvözlet, menekülés Egyiptomba, Mária elszenderedése és Mária mennybe fölvétele.

20171008_161930.jpgAz ikonosztázion képei

A harmadik képsor közepén Krisztus király, a főpap püspöki díszbe öltözött alakját ábrázoló kép helyezkedik el, tőle jobbra és balra hat-hat apostol képével. Az ikonosztázion tetején Krisztus keresztje áll, a kereszt mellett pedig Szűz Mária és Szent János apostol látható. A kereszt alatt található a sírban nyugvó Jézus, alatta pedig a nagy hal szájából menekülő Jónás próféta festménye. A képállvány mögötti szentélyben található jelenlegi főoltár a XVIII. században épült meg vörösmárványból, mely márványtömb gróf Forgách Pál ajándéka. A királyi kapun csak felszentelt pap léphet át, így csak kívülről tudtam lefényképezni a szentélyt.

20171008_162525.jpgAz ikonosztázion mögött található a szentély a barokk főoltárral

A barokk főoltár freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek, továbbá láthatjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe öltöztetett zarándokok egész sorát.

mariapocs_kegytemplom_szentely_fresko_1393245_8019.jpgA főoltár freskója

(Kép: http://katolikusokeloforuma.network.hu/kepek/bucsujaro_kegyhelyeink_magyarorszagon___mariapocs__radine_zsuzsa_fotoi/mariapocs_kegytemplom_szentely_fresko#slideshow)

A főoltárhoz épült szép baldachint később lebontották, szintén barokk stílusú a templom déli mellékhajójában látható két mellékoltár – a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár – és az északi oldalon álló szószék.

20171008_162043.jpg

20171008_162627.jpgA Jézus Szíve-oltár

20171008_162152.jpgNagy Szent Vazul-oltár

A templomépítő Olsavszky Mihály Mánuel püspök telepítette le a bazilita atyákat Pócson. A Munkácsról érkezett öt szerzetes először a parókia épületében lakott, majd 1753-ban beköltöztek az épülő monostorba, ami a templommal együtt, három évvel később készült el. A püspök a bazilita szerzetesekre bízta a sok áldozattal felépült templom gondozását, valamint a nagy számban érkező zarándokok lelki ellátását.

mariapocs-13.jpgA monostor a templommal együtt 1756-ban készült el (Kép: http://www.bucsujaras.hu/mariapocs/)

  

A kegykép másolatának második könnyezése 1905-ben

1905. december 3-án P. Gávris Kelemen bazilita atya – a kegykép őre – zarándokokat vezetett a templomba. Amikor a kép foglalatát kinyitotta és az ikont közelről megmutatta a zarándokoknak, észrevette, hogy a Szűzanya arca a szokottnál sötétebb, jobb szeméből könnycsatorna húzódik le az arcon, ami egy könnycseppben végződik. A könnyezés december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két napján is, összesen 18 napig. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte és vizsgálta, és megállapította a könnyezés valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára függesztették, ma is ott található a kegykép alatt fém tokban, üveggel borítva.

Az új kegyoltár, valamint a basilica minor cím

1943-ban kezdték el készíteni a pécsi ferences szerzetesek az új, önálló kegyoltárt, mivel a kegykép eredetileg az ikonosztázion királyi ajtaja fölött állt, ahol a nagy tömeg miatt nehezen lehetett megközelíteni. Ezért az északi mellékhajóban lévő mellékoltárt alakították át úgy, hogy közben a kereszthajó falába két új ajtót vágtak.

20171008_162144.jpgA templom északi mellékhajója

Ezeken keresztül kívülről, a templomudvarról is megközelíthető lett a mellékoltáron elhelyezett kegykép, melyhez lépcsőn lehet feljutni.

20171008_162311.jpgA kegyképet az északi mellékhajóban helyezték el

Az északi oldalon van a szószék is, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A szószék mellvédjét a Szamáriai Asszonyt és a Magvetőt ábrázoló domborművek díszítik.

20171008_161952.jpgA szószék a templom északi oldalán áll

A templom belsejét is művészi képekkel festették ki, mely alkotásokat két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel készítette. A szentélyben, a fölső vakablakokban keleti egyházatyákat, az ikonosztázion előtti boltozaton a mennybe fölvett Szűz Máriát, a központi boltozaton, a látszatkupola alatt a négy evangélistát, a hajó utolsó boltszakaszán Nagy Szent Bazil megdicsőülését festették meg. Sajnos a fényviszonyok miatt nem sikerült jobb képeket készítenem a mennyezeti képekről.

20171008_161934.jpgA mennybe fölvett Szűz Mária

20171008_161754_1.jpgA látszatkupola és a négy evangélista

20171008_161804.jpgNagy Szent Bazil megdicsőülése

A kegyképet 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250 éves évfordulójának alkalmából helyezték el az új kegyoltáron negyedmillió zarándok jelenlétében. 1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a "basilica minor" címet adományozta.

II. János Pál pápa látogatása, Máriapócs Magyarország Nemzeti Szentélye

1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmával elzarándokolt Máriapócsra, ahol bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a pócsi Mária kegyképe előtt.

20161210_115608.jpgII. János Pál pápa látogatásának emléktáblája

Ennek a látogatásnak az emlékére készült el a bazilika új bronzkapuja.

20161210_120630.jpgA templom bronzkapuja

2005-ben a kegyképet a budapesti Magyar Nemzeti Galériában megtisztították és restaurálták. 2005. december 3-án Erdő Péter esztergomi prímás a püspöki kar jelenlétében a képet újra megkoronázta a XVI. Benedek pápa által, Rómában megáldott arany glóriával. Ekkor nyilvánították Máriapócsot Magyarország Nemzeti Szentélyévé. 2009 és 2010 folyamán a kegytemplom kívülről teljesen megújult, környezetét rendezték, belül padlófűtés és új padlózat készült, a berendezést teljesen, a faliképeket részlegesen restaurálták.

20161210_120409_richtone_hdr.jpgA templom kívülről teljesen megújult

Ünnepélyes fölszentelésére 2010. szeptember 11-én került sor számos görög és római katolikus püspök részvételével, az ünnep szónoka Christoph Schönborn, bécsi érsek volt.

A kegykép tisztelete

Máriapócs a történelmi Magyarországnak 300 éve az egyik legnagyobb és leghíresebb búcsújáró helye. Különösen a három nagybúcsún keresik fel óriási tömegek a “pócsi Máriát”, sokszor a százezres létszámot is meghaladva egy-egy szombaton és vasárnap. Ez a három nagybúcsú: Szent Illés napján (július 20.), az Istenszülő elszenderedése és mennybevitele napján (Nagyboldogasszony napja – augusztus 15.) és az Istenszülő születése napján (Kisboldogasszony napja – szeptember 8.), illetve a hozzájuk legközelebbi vasárnap. De ezen ünnepi és kimagasló alkalmak mellett kisebb-nagyobb csoportok az egész év folyamán érkeznek a kegyhelyre. A bazilika altemplomában vannak eltemetve a templom alapítói és jótevői, s mellettük a Hajdúdorogi Egyházmegye eddig elhunyt három püspöke. A bazilikában, a kegyoltár melletti falakon nagy üvegtárolókban őrzik azokat a fogadalmi ajándékokat, melyeket a hívek hálából ajánlottak az Istenszülőnek.

20171008_162335.jpgA kegyoltár melletti falakon nagy üvegtárolókban őrzik a fogadalmi ajándékokat

A hagyomány szerint az első könnyezés idején a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy tiszt haldokló gyermekét emelte a képhez. A gyermek megérintette a könnyező képet és meggyógyult. A boldog anya drágaköves nyakéket helyezett az ikon elé, és ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Istenszülőt hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó sorát. Már az első könnyező képet is – amely ma Bécsben látható – gazdag adományokkal ékesítették főúri családok, nemes emberek, de akadt a szegények között is, aki utolsó pénzecskéjét is a Szűz Anya lába elé rakta. A most Máriapócson található másolatot is – amely kétszer könnyezett (1715-ben és 1905-ben) – hasonló ékességek veszik körül. Botok és mankók bizonyítják a csodás gyógyulásokat, sőt a szószék melletti falon egy pár bilincs is látható.

20171008_162403.jpgA szószék melletti falon egy pár bilincs is látható

Korábban a nyakékeket, karkötőket, karikagyűrűket, aranyláncokat és fülbevalókat szeggel rakták fel és megrongálták vele a kép fatábláját, majd kartonra terített fehér anyagra aggatták az ékszereket. Az ikon 2005-ös restaurálása során lekerült róla ez a karton, amely majd az egész képet eltakarta.

20171008_162609.jpgA most Máriapócson található másolat kétszer is könnyezett (1715-ben és 1905-ben)

A kegyhelyről további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó Máriapócsról:

 

 

Források és ajánlott oldalak:

http://mariapocskegyhely.hu/?q=node/1

http://www.c3.hu/~klio/klio993/KLIO9339.html

http://www.bucsujaras.hu/mariapocs/

http://byzantinohungarica.hu/sites/default/files/30_Terdik_Szilveszter.pdf

http://katolikusokeloforuma.network.hu/kepek/bucsujaro_kegyhelyeink_magyarorszagon___mariapocs__radine_zsuzsa_fotoi/mariapocs_kegytemplom_ikonosztazionja#slideshow

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4013199365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.