Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Történelmi Épületcsoport, avagy Vajdahunyad vára Budapesten

A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén álló épületcsoport

2017. november 11. - Egri Gábor

A Budapest szívében található Vajdahunyad várának hivatalosan Történelmi Épületcsoport a neve, amit az 1896-os millenniumi ünnepségekre építettek fel a Városligetben található Széchenyi-szigeten Alpár Ignác tervei alapján. A magyar honfoglalás ezer éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként az Ezredéves Országos Kiállítás befogadására szolgáló épület elkészítésére 1893-ban írtak ki tervpályázatot. Alpár Ignác egy három részre tagozódó épületcsoport – mely ábrázolja a magyar építészet ezer éves történetét – tervével nyerte a kivitelezés jogát: egy Árpád-házi, román stílusú, egy Anjou-Hunyadi, gótikus és egy Habsburg reneszánsz-barokk egységből állt az eredetileg – a szoros határidő miatt – favázas épületcsoport, amit 1896. május 1-jén ünnepélyes keretek között adtak át.

01.jpgTörténelmi Épületcsoport vagy Vajdahunyad vára

 

Hogyan lett a Történelmi Épületcsoportból Vajdahunyad vára?

A kiállítás zárása után az épületbe a Mezőgazdasági Múzeum költözött, azonban csak két évre, mert a tó nedves talaján az ideiglenesre tervezett alapozás és a favázas szerkezet miatt az épület balesetveszélyessé vált, ezért le kellett bontani. Mivel az épületcsoport – amit Ferenc József is kitüntetéssel jutalmazott – nagy sikert aratott a sajtó és a látogatók körében, 1902-ben megindult az újbóli felépítése, ezúttal azonban már tartós, időtálló anyagokból. Az épületcsoport legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várát mintázó főhomlokzati gótikus rész, ezért is kapta a Történelmi Épületcsoport a látogatóktól a Vajdahunyad vára elnevezést.

02.jpgAz eredetileg favázas épületcsoportot tartós, időtálló anyagokból építették fel ismét

(Kép: https://programnemcsakszallas.wordpress.com/2013/10/21/a-varosligeti-vajdahunyad-vara/)

A második világháborúban az épület bombatalálatokban megsérült, rekonstrukciója 1959-ben fejeződött be, 1991 óta pedig műemlék. 

A vár bejárata és a román épületcsoport

2016 decemberében a Hősök tere felől a Kós Károly sétányon haladtunk tovább a Történelmi Épületcsoport felé, útközben elsétáltunk egy égőkkel feldíszített fa – lassan itt a karácsony –, majd Alpár Ignác szobra mellett.

03.jpgA Hősök tere felől a Kós Károly sétányon közelítettük meg a várat

04.jpgAlpár Ignác szobra

2017. októberében ismét felkerestem a Történelmi Épületcsoportot, így a bejegyzésemben a két látogatás során készített képek láthatók. A szigeten álló vár kapujához – Hidas- vagy Nyilaskapu – az oroszlános kőhídon át jutottunk, tőlünk balra a román kori rész volt látható, míg a jobb oldalon a gótikus épületeket csodálhattuk meg, melynek központi eleme a Vajdahunyadi vár másolata.

05.jpgAz oroszlános kőhídon át jutottunk a Hidas- vagy Nyilaskapuhoz, balra a Kaputorony látható

A Hidaskapu – melynek szélessége 10,5 méter – klasszikus középkori várkapu, csapórácsa csak imitált, nem ereszthető le és nem zárható be. A kapu felett lévő Ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki erődítményt elevenítik fel. A kapu két oldalán egy-egy torony áll, a bal oldalon a 37 méter magas Kaputorony (amit Alpár Ignác Kínzótoronynak nevezett) környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit utánozza. A kapu jobb oldalán pedig a Tompa-torony áll, mely mellett már a gótikus épületrész kezdődik.

07.jpgA Tompa-torony és a gótikus épületcsoport

A várban jelenleg két torony látogatható: a Kaputorony és az Apostolok tornya. A Kaputorony legalsó szintjén a második világháborút követően egy kutató dolgozott, és egy hatalmas szekrényt helyeztek el az irodában, amelyet évtizedek múlva, a torony felújításakor félretolva egy elfeledett kis fülkét találtak. A helyiségben több mint 100 éves tervdokumentációra, még Alpár Ignácz által tervezett méretarányos térképekre bukkantak. Miután megnéztük a toronyban található vártörténeti fotókiállítást – amely archív felvételein mutatja be a vár történetét – kimentünk az Ostromfolyosóra, ahonnan a Városligetre és a vár udvarára láthattunk rá.

08.jpgAz Ostromfolyosóról ráláttunk a várudvarra

Miután lejöttünk a toronyból besétáltunk a vár udvarára, ahol a téli hideg ellenére elég sok turista nézelődött. Bal kéz felől a román kori épületcsoport leghangsúlyosabb része a kápolna és a hozzá csatlakozó gótikus kerengő tűnt fel.

09.jpgA kápolna és a hozzá csatlakozó kerengő

A templom eredetileg a múzeum könyvtárának épült, azonban az I. világháború során a vár udvarán ápolt sebesültek és a környékbeliek kérésére 1916-ban kápolnává szentelték, ahol minden vasárnap szentmisét tartanak, és gyakran esküvők és koncertek színhelye. A kápolna alaprajza a lébényi templomét, míg a kapuja a XIII. századi bencés apátsági templom, a jáki templom kapuját mintázza.

10.jpgA kápolna oldalról

11_lebenyi_templom.jpgA lébényi templom (Kép: https://www.orszagalbum.hu/lebenyi-templom-oldalhomlokzata_p_7254)

12.jpgA kápolna bejárata

13_jaki_apatsag.jpgA jáki templom (Kép: http://mapio.net/pic/p-78852932/)

A kápolnától balra Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival épült varázslatos hangulatú kerengőben nézhettünk szét.

14.jpgA kerengő a kápolnától balra épült fel

A zárt, növényekkel benőtt udvar közepén egy díszesen faragott kút áll, sajnos mikor ott jártunk, a kapuk zárva voltak.

15.jpgA kerengő

(Kép: https://programnemcsakszallas.wordpress.com/2013/10/21/a-varosligeti-vajdahunyad-vara/)

2017 tavaszán a román épületcsoport előtti területen felavatták a legnagyobb magyar agrárpolitikus, Darányi Ignác egykori földművelésügyi miniszter szobrát, aki a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot megálmodta. Az alkotás egy padon, ülő helyzetben, ábrázolja a minisztert, kezében iratokkal.

16.jpgDarányi Ignác szobra a kerengő előtt

Darányi Ignác eredeti szobra – mely Kisfaludy Strobl Zsigmond műve volt – a második világháború során, 1944-ben megrongálódott, majd a háború után beolvasztották és anyagát a Sztálin szoborhoz használták fel. Érdemes a román épületcsoportot a tó másik oldaláról is megnézni, valamint a vízre néző Anonymus bár külső teraszára is bemenni, ahonnan a felvidéki várak részleteit utánozó Lovagvár épületeit lehet megtekinteni.

17.jpgÉrdemes a román épületcsoportot a tó másik oldaláról is megnézni

18.jpgA Lovagvár

 

A gótikus épületcsoport

A román kori épületrésszel szemben, a várudvar másik oldalán áll a vár gótikus épületcsoportja, melynek látványát meghatározza a vajdahunyadi vár Nyebojsza-tornyának másolata.

19.jpgA román kori épületrésszel szemben áll a vár gótikus épületcsoportja

(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/vajdahunyad_vara_legi_fotokon/)

20.jpgA gótikus épületcsoport látványát meghatározza az Erdélyben található vajdahunyadi vár Nyebojsza-tornyának másolata

21_vajdahunyad_vara_erdely.jpgVajdahunyad vára Erdélyben, jobb szélen látható a Nyebojsza-torony

A gótikus épületcsoport várudvar felőli része a Hidaskapura merőleges dómhomlokzattal kezdődik, melynek legjellegzetesebb motívuma a Róth Miksa üveg- és mozaikművész műhelyében készült hatalmas, küllőköves rózsaablak.

22.jpgA Róth Miksa üveg- és mozaikművész műhelyében készült hatalmas, küllőköves rózsaablak

Az ablak ívének aljában Mátyás fekete seregének egy-egy páncélos vitézének szobra áll. Az ablakot és a szobrokat közelebbről az Ostromfolyosóról lehet megcsodálni. A várudvar része a gótikus épületcsoporttal övezett Hunyadi-udvar, valamint itt van a neves közgazdász, volt földművelésügyi miniszter, gróf Károlyi Sándor padon ülő szobra, Stróbl Alajos szobrász alkotása.

23.jpgGróf Károlyi Sándor szobra a Hunyadi-udvarban látható

A Hunyadi-udvart szegélyező épületcsoportnak a Hidaskapuhoz legközelebb eső – azzal párhuzamos – része a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélyének bejáratát mintázza, kicsinyítve, majd egy oszlopsoros-bolthajtásos erkély következik Árpád-házi királyok domborműveivel díszítve.

24.jpgA Hunyadi-udvart szegélyező épületcsoportnak a Hidaskapuhoz legközelebb eső része

25.jpgA csütörtökhelyi Zápolya-kápolna (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6khely)

26.jpgOszlopsoros-bolthajtásos erkély, Árpád-házi királyok domborműveivel díszítve

Ezekkel merőlegesen lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza.

27.jpgHunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjei

A gótikus épületcsoport udvari szárnya az Apostolok tornyával végződik, ami a segesvári óratorony másolata.

28.jpgAz Apostolok tornya

Ott, ahol a segesvári óratorony óráját találni, az Apostolok tornyán gyönyörű, fából faragott, úgynevezett angyalos magyar címer látható.

29.jpgSegesvári Óratorony

A 150 lépcsőfok megmászása után a toronyból láthatjuk a Gellért-hegyet és a Citadellát, a budai várat, a Szent István bazilika kupoláját, valamint magára Vajdahunyad várára is letekinthettünk.

Reneszánsz-barokk épület

A várudvaron továbbhaladva egy olaszországi kora reneszánsz összekötő épülethez értünk a jobb oldalon, majd az épületcsoport harmadik részéhez, a Habsburg reneszánsz-barokk részt néztük meg, ahol a Mezőgazdasági Múzeum főbejárata – amely fölött a 41 méter magas kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült – is található.

30.jpgOlaszországi kora reneszánsz összekötő épület

31.jpgA Habsburg reneszánsz-barokk épületcsoport a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrokkal

32.jpgA Mezőgazdasági Múzeum főbejárata

33.jpgA gyulafehérvári Károly-kapu

A várudvar felé néz a Mária Terézia korabeli 77,5 méter hosszú barokk kastélyhomlokzat, míg a műjégpálya (nyáron csónakázó tó) felé a reneszánsz Német-homlokzatot figyelhetjük meg.

34.jpgA Német-homlokzat

A múzeum bejáratával szemben Ligeti Miklós alkotását, III. Béla király (1172-1196) névtelen krónikásának, Anonymusnak a szobrát állították fel 1903-ban, míg a barokk kastélyépület főhomlokzatának kupolái körül a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok állnak.

35.jpgAnonymus szobra (Kép: http://mapio.net/pic/p-42698340/)

A barokk épületegyüttes végén jobbra fordulva a vár keleti oldalára jutottunk, ebben az irányba a kései barokk homlokzat néz. A délkeleti sétányon eredetileg négy mellszobor volt látható: Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Nagyváthy János és Pethe Ferenc mellszobra. Később itt helyezték el egy kőfülkében a Drakula film sztárjának, Lugosi Bélának a mellszobrát is.

37.jpgLugosi Béla mellszobra

Tovább haladtunk az épület mellett és elértünk az annak délkeleti sarkán álló Katalin-bástyatoronyhoz, ami a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.

38.jpgJobb oldalon a Katalin-bástyatorony

40.jpgA brassói Katalin-kapu

39.jpgA Katalin-bástyatorony keleti oldala, a bártfai városháza erkélyével

A műjégpálya felől már nem tudtunk végigmenni az vár mellett, csak a harmadik (barokk-reneszánsz) épületcsoport déli oldalán, amelynek reneszánsz Német-homlokzata néz ebbe az irányba, az 50 méter magas Német-toronnyal –melynek toronysisakja hagymakupolás –, valamint a déli szárny nyugati végén, az alacsony, korai francia reneszánsz stílust utánzó, tetőgerincén delfines kétcsúcsú díszítéssel épített Francia-toronnyal.

41.jpgA Német-torony

A Történelmi Épületcsoportról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül három videó a várról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://index.hu/urbanista/2014/03/30/ha_ma_epulne_a_vajdahunyadvar_milyen_xx_szazadi_epulettel_egeszitenetek_ki/

http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/

http://24.hu/belfold/2016/11/30/37-milliardbol-ujitjak-fel-a-vajdahunyad-varat/

http://budapestcity.org/03-muemlekek/14/Vajdahunyad-var/index-hu.htm

http://www.kirandulasok.com/2013/02/vajdahunyad-vara.html

http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20160623-jart-mar-a-vajdahunyadvar-tornyaban.html

http://www.kirandulasok.com/2013/02/vajdahunyad-vara-jaki-kapolna.html

http://kirandulastippek.hu/budapest/vajdahunyadvar

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2013204625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.