Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Solymos és Lippa várai Arad megyében I. rész

Két vár, melyek kapuként fogták közre az Alföld irányába hömpölygő Marost

2017. november 15. - Egri Gábor

2017 augusztusában öt napos körutazásra indultunk Erdélybe, melynek során számos várat, templomerődöt, egykori szász várost és kastélyt látogattunk meg. A hajnali indulást követően az Ártándi Határátkelőhelynél léptünk át Romániába, majd miután kifizettem a román utakra kötelező útdíjat, Nagyváradtól déli irányba indultunk meg az E671-es vagy 79-es főúton. Aradnál rátértünk a keletre, Déva irányába vezető E68-as vagy 7-es főútra, mely a Maros folyó völgyében kanyarog.

A Nap már lassan delelőre hágott, mikor megpillantottuk a folyó északi, jobb partján álló 252 méter magas hegy tetején emelkedő középkori solymosi vár tekintélyt parancsoló romjait.

20170816_104512_richtone_hdr.jpgSolymos várának impozáns romjai

A várral szemközt, a Maros túlsó, déli partján állt valamikor Lippa vára, melyet a XVIII. században sajnos teljesen elbontottak. Lippa városának és egykori erődítményének keletkezése körül sok a félreértés, számos helyen azt lehet olvasni, hogy a várat a tatárjárást követően építtette IV. Béla király (1235-1270), valójában azonban Hunyadi János erdélyi vajda parancsára alapozták meg Lippán az első erődítményt, addig csak a mezővárosról szólnak a források. A két vár a XV. század közepétől kezdve kapuként fogta közre az Alföld irányába hömpölygő Maros folyót, melyen a fontos jövedelmet hozó sószállítást bonyolították. Solymos várát már jóval korábban, a XIII. század második felében az Erdélyi Érchegység utolsó magaslatára építették fel, ahonnan keleti és északi irányba Erdély hegyeire, míg nyugatra az Alföld végtelen horizontjára nyílik fantasztikus kilátás.

sol.jpgSolymos várából keleti irányba Erdély hegyeire nyílik fantasztikus kilátás

(Kép: http://erdelyikepek.hu/site/solymos-vara-lippa/)

A várrom Solymosvár településétől – amit a középkorban Solymosnak neveztek, csak később bővítették a település nevét a vár utótaggal – keletre található. A következő két bejegyzésemben bemutatom Solymos és Lippa várainak történetét, valamint a solymosi vár megmaradt romjait.

vlcsnap-0944-07-06-02h41m25s926.pngSolymos romjai a Maros északi, jobb partján láthatók

(Kép: http://erdelyikepek.hu/site/solymos-vara-lippa/)

 

Solymos várának megközelítése

Solymosvárra megérkezve a kocsit a várhegy alatti egyik utcában hagytuk, ahonnan negyedórás kapaszkodást követően – a meredek hegyoldalon nem volt könnyű a felfelé haladás a tűző napon – jutottunk el az ódon falak alá.

20170816_095413.jpgA 252 méter magas várhegy

A felvezető ösvény a várhoz közeledve elágazott, jobbra térve a nyugatra néző külső várkapuhoz vezető híd maradványaihoz lehet eljutni, azonban azon keresztül nem lehet megközelíteni a várat, mivel mára csak a híd tartópillérei állnak.

20170816_101022.jpgA hegyre felfelé menet letekintettünk Solymosvár településre

Ezért az ösvényen balra indultunk tovább, így a sziklaárok mentén haladva, majd a szárazárkon átkelve az erősség keleti oldalához érkeztünk.

20170816_101340.jpgSolymos várát három oldalról – nyugatról, északról és délről – szárazárok védte

 

Lippa és Solymos az Árpád-korban

A Maros folyó völgyében fekvő Lippa kicsiny települése az Árpád-házi uralkodók idején a temesvári királyi ispánsághoz tartozott, fontosságát a közeli révátkelő adta. Mivel a kereskedelmi utak találkozásánál feküdt, rövidesen virágzó mezővárossá nőtte ki magát, melynek fejlődését csak a tatárjárás pusztításai vetették vissza, de a XIV. század elejére ismét erőre kapott. Solymos várát a tatárjárást követően – az 1270-es évek elején –, a Lippa városával szemben lévő várhegyen építette Pál szörényi bán, aki családi birtokainak központjává tette meg az erősséget.

 

022_arad_temes_megye_kozepkori_clip_image002.jpgSolymos és Lippa elhelyezkedése

 

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Kozepkori_del_alfold_es_szer/022_arad_es_temes_megye_kozepkori.html)

 

A sóval való kereskedésből nagy jövedelemre szert tevő, tehetős főúr a saját bevételeiből felépített vár mellett, annak közelében egy ágoston rendi kolostort is alapított. Solymos várának első okleveles említése – Castrum Somos néven – 1278-ban történik, amikor a várat az utódok nélkül meghalt Pál végrendelete alapján testvérének, János ispánnak a fia, Pausa kapta meg a hozzá tartozó erdő felével, szőlőivel, egyéb földekkel és szolgákkal.

solymosrajzok5.jpgSolymos várának alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

 

Ekkor a vár egy Öregtoronyból és egy később elbontott várfalgyűrűből állt, amihez különféle faépítmények csatlakoztak. (Az alaprajzon Öregtorony, az építési fázisokat feltüntető alaprajzon az 1. fázis.)

solymosvar-3.jpgSolymos várának építési fázisai (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

 

 

Kán László tartományának részei

III. András király (1290-1301) – az Árpád-ház utolsó aranyágacskája – Kán Lászlót nevezte ki erdélyi vajdának, aki azonban egyre nagyobb hatalmat épített ki és rövidesen saját tartományaként kezelte a vidéket, megtartva magának annak minden jövedelmét. Az Árpád-ház 1301-es kihalását követően Kán László az ország egyik nagyhatalmú oligarchája volt, aki egy ideig a Szent Koronát is hatalmában tartotta. Az ő katonái foglalták el 1300 körül Solymos várát, ami Kán László tartományának legnyugatibb támasza lett a Maros mentén.

image004.jpgSolymos és Lippa Kán László tartományához tartozott

(Kép: http://gyorkos.uw.hu/belga/sokkiskiraly.htm)

 

Az 1311 és 1323 között Temesváron székelő Anjou I. Károly király (1308-1342) a kiskirályok hatalmának felszámolása során összeütközésbe került az 1315-ben meghalt Kán László fiaival, akik kibontották a király elleni lázadás zászlaját. 1316-ban a dévai csatában I. Károly seregei legyőzték az Ákosok – Ernye fia István országbíró fiai, akiktől I. Károly elfoglalta Diósgyőr és Dédes várait – által támogatott Kán fiakat, és valószínűleg ebben az időben (1315-ben) került királyi kézbe Lippa mezővárosa és Solymos vára is. I. Károly király 1315 és 1317 között gyakran tartózkodott Lippán, ahol okleveleket adott ki és királyi pénzverőkamarát is létrehozott.

Solymos vára és Lippa városa, mint királyi birtokok

Ezt követően Solymos vára és Lippa városa több, mint egy évszázadon keresztül királyi birtok maradt, mely többnyire az erdélyi vajdák hatáskörébe tartozott. Nagy Lajos király (1342-1382) idejéből okleveles forrás emlékezik meg a Maros folyó menti sóraktárakról, amikben az akkori idők élelmiszer-tartósításához nélkülözhetetlen sót helyezték biztonságba. Mikor a XV. század elején az itáliai származású Filippo Scolari, vagy más néven Ozorai Pipó – aki Ozora várát építtette – az egyre jobban terjeszkedő törökökkel szemben megszervezte a déli végek védvonalát, a solymosi várbirtok a bánsági területekkel került szorosabb kapcsolatba. Ebben az időben épülhetett az Öregtoronytól délre, a vár kaputornya. (Az alaprajzon korábbi kaputorony néven szerepel, az építési fázisokat feltüntető alaprajzon pedig a 2. fázis.)

20170816_102743.jpgA solymosi vár legkorábban épült része az Öregtorony

A Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) halálát követő zavaros időkben Berekszói Hagymás László temesi főispán, valamint a Guthi Országhok igyekeztek megszerezni a várat a hozzá tartozó uradalommal együtt, ezzel több éves viszály vette kezdetét a két család között. Máig nem tisztázott teljes körűen, hogy ezekben a polgárháborús időkben ki volt Solymos várának tényleges ura. 1439-ben a várat először Habsburg Albert király (1437-1439) zálogosította el a környéken birtokos és hivatalt viselő Berekszói Hagymás Lászlónak, majd tőle hűtlensége miatt 1440-ben I. Ulászló király (1440-1444) elvette és a várhoz tartozó harminc faluval együtt Guthi Országh Mihálynak és Jánosnak adományozta Solymost.

A Hunyadi család birtoka

A Guthi Országh és a Berekszói Hagymás családok viszálykodásába 1444-ben Hunyadi János avatkozott be, aki a korábbi igénylőkre erős politikai nyomást gyakorolva és minimális kártérítést felajánlva szerezte meg végül a birtokainak központjától, Vajdahunyad várától nem messze eső Solymost és a hozzá tartozó uradalmat. Az ő utasítására kezdték el építeni Lippa várát a mezőváros nyugati részén, a Maros folyó egyik kis szigetén.

cultura-hunyadi-janos01.jpgHunyadi János kezdte el építtetni Lippa várát

(Kép: http://cultura.hu/aktualis/hunyadi-janos-a-nandorfehervari-gyozo/)

 

A szabálytalan téglalap alakú kővárat a folyó és az annak a vizével feltöltött vizesárok védelmezte. 1453-ban és 1456-ban V. László király (1444-1457) megerősítette Hunyadi Jánost Solymos várának birtokában, melynek a Hunyadi család egyik megbízható familiárisa, Keszi Balázs lett a várnagya, akinek személye annyira összeolvadt Solymossal, hogy Solymosinak is nevezték. Egy 1456 februárjában keltezett oklevél – ez az első írásos forrás Lippa váráról – már Keszi Balázst említi Lippa várnagyaként is. Hunyadi János az 1456-os világraszóló nándorfehérvári diadalt követően, a táborban kitört pestisjárványban életét vesztette, azonban Solymos várbirtoka megmaradhatott a család kezében még azt követően is, hogy Hunyadi Lászlót 1457-ben a budai vár  Északi előudvarán (mai Szent György tér környékén) lefejezték, Hunyadi Mátyást pedig fogságba vetették. Ezekben az időkben átmenetileg Szilágyi Erzsébet igazgatta az uradalmat, azonban miután Mátyás király (1458-1490) trónra lépett, Solymos és Lippa királyi kézbe került. A Hunyadiak birtoklása jelentette Solymos várának fénykorát, melynek területét jelentősen bővítették. A XV. század közepén épülhetett fel a későbbi belső vár falgyűrűje, (az építési fázisokat feltüntető alaprajzon a 3. fázis), majd valószínűleg az 1480-as években készült el a vár északi emeletes palotaszárnya, amit később Izabella-szárnynak neveztek el (az építési fázisokat feltüntető alaprajzon a 4. fázis).

Giskra János, majd Bánffy Miklós uralma

1462-ben Mátyás királynak sikerült kiegyeznie a Felvidéken jelentős területeket birtokoló cseh huszita vezérrel Jan Jiskrával (Giskra Jánossal), akinek a kezén lévő várakat 25 ezer aranyért megváltotta. A király hűségére tért és szolgálatába lépő Giskra – aki Guthi Országh Mihály nádor öccsének, Guthi Országh Jánosnak a lányát vette feleségül – a váci egyezmény alapján megkapta a solymosi uradalmat és Lippa városát, a két várral együtt.

mikola_ale_jan_jiskra_z_brand_sa.jpgAz 1460-as években Jan Jiskra birtokolta Solymost és Lippát

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Jiskra_J%C3%A1nos)

 

Giskra 1470-es halálát követően Solymos vára és tartozékai visszaszálltak a királyra, aki azokat 1482-ben Alsólendvai Bánffy Miklós aradi és pozsonyi főispánnak és testvérének Jakabnak adományozta. Öt évvel később, 1487-ben azonban Bánffy Miklós kegyvesztett lett, Mátyás pedig elkobozta tőle a korábbi adományt. Bonfini szerint ennek az volt az oka, hogy Bánffy megszöktette szép feleségét, Margit sagani hercegnőt, akire Mátyás szemet vetett, ezért a király haragjában bebörtönöztette és két évig fogva tartotta a főurat, Solymost és Lippát pedig Dóczy Péter és Jaksics István királyi biztosoknak parancsot adva elfoglaltatta.

Solymost és Lippát Corvin János kapta meg

Később a király megbocsátott Bánffynak, azonban a várakat már nem adta vissza neki, hanem törvénytelen fiának, Corvin János liptói hercegnek juttatta őket. Mátyás király uralkodásának utolsó évtizedében jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a főurakkal elismertesse utódjának Corvin Jánost, ezért házasságon kívül született fiának számtalan uradalmat adományozott, azonban Mátyás 1490-ben bekövetkező halálát követően Corvin János ezeket nem tudta megtartani.

baldassare_estense_004.jpgCorvin János herceg 1487-ben kapta meg Solymost és Lippát

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Corvin_J%C3%A1nos)

 

A solymosi uradalommal kapcsolatban az Alsólendvai Bánffyak több éven keresztül, kitartóan jártak közben II. Ulászló királynál (1490-1516), hogy visszaszerezzék egykori birtokukat. Ezzel párhuzamosan az állandó pénzhiánnyal küzdő Corvin János herceg kénytelen volt Solymost elzálogosítani Haraszti Ferenc várnagynak, aki jelentős hasznot húzott a herceg kiszolgáltatott helyzetéből. 1508-ban meghalt a szerencsétlen sorsú Corvin János herceg, halála után özvegyének Frangepán Beatrixnak a kezén maradt Solymos és Lippa vára, majd a Hunyadi örökség – Beatrix újabb házassága és 1510-ben bekövetkezett halála révén – II. Ulászló király unokatestvére, György brandenburgi őrgróf birtokába került. Az írott források arról tanúskodnak, hogy az őrgróf komolyan vette birtokainak az adminisztrációját, amelyek felügyeletét külföldről hozott tapasztalt szakemberekre bízta. A solymosi uradalom már a XV. század végére elérte legnagyobb kiterjedését, ekkor Solymos és Lippa várából, egy várkastélyból, négy városból és közel 180 faluból és pusztából állt. Korabeli források szerint az őrgróf Lippa városát is palánkfallal vetette körbe, amely kisebb lovasportyák ellen tudott védelmet nyújtani.

Az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés

Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés idején a fellázadt keresztesek serege a Maros mentén nyomult előre és megostromolták Solymos és Lippa várait. Utóbbi várnagya, Bodó Miklós – akit 1512-ben neveztek ki – harc nélkül adta át a várat Dózsa György vezérének.

dozsa1514.jpg

http://www.e-kompetencia.si/egradiva/mad_zgo/10/a_parasztfelkels_leverse.html

Solymost ebben az időben a német származású Georg Pratner alvárnagy védte tizennégy katonájával, akik az ostromhoz szükséges felszereléssel gyengén felszerelt támadók első rohamát könnyűszerrel verték vissza. Ezt követően a keresztesek megpróbálták kiéheztetni a védőket, majd azzal fenyegették meg őket, hogy ha nem adják át a várat, akkor a Lippán lakó családtagokon állnak bosszút. Az őrség nyomására az alvárnagy kénytelen volt átadni a várat Dózsa György katonáinak. A lázadás leverését követően Solymos vára többnyire Szapolyai János erdélyi vajda – majd a mohácsi csatát követően magyar király (1526-1540) – kezén volt, aki miután 1528-ban visszatért a lengyelektől, rövid ideig Lippán rendezkedett be. 1529-től Lippa szabad királyi város lett, Szapolyai pedig igyekezett elősegíteni a város lakosainak fejlődését. A XVI. század első felében Solymos vára nagy átalakításon ment keresztül, a belső várfalakat az Öregtorony két külső sarkától induló külső várfallal vették körül, amit ágyúlőrésekkel láttak el és támpillérekkel erősítettek meg, míg a belső falgyűrűt magasították.

vlcsnap-4990-10-28-12h58m47s222.pngSolymos váránál a belső vár köré egy külső falgyűrűt építettek a XVI. század első felében

(Kép: http://erdelyikepek.hu/site/solymos-vara-lippa/)

 

A külső fal délnyugati részén egy új kaputornyot hoztak létre, melyhez a szárazárkon átívelő fahíd vezetett (mely mára már elpusztult), amit három hatalmas hídtartó támpillér támasztott alá. A belső várban, annak délkeleti oldalán egy új épületszárnyat emeltek – az 1480-as években épített északi palotaszárnnyal szemközt – melyben lovagtermet, délnyugati sarkában pedig egy kápolnát alakítottak ki. A külső várfal, valamint a délkeleti épületszárny megépítését követően a belső várudvarra már nem a nyugatra néző korai kaputornyon keresztül, hanem a belső és külső várfal közötti falszoros déli részéből induló, a délkeleti épületszárny alsó szintjén kialakított kapualjon keresztül lehetett bejutni. (A XVI. századi építkezéseket az építési fázisokat feltüntető alaprajzon az 5. fázis jelöli.)

Ostromok a XVI. század második felében

Buda várát 1541-ben csellel vették be a törökök, az ország három részre szakadt, Szapolyai János király özvegye, Izabella királyné, valamint a kis János Zsigmond ekkor megkapták Szulejmán szultántól Erdélyt, így a magyar királyi udvar rövid időre Lippára költözött, ott őrizték 1542 májusáig a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket is.

cranach_the_younger_isabella_jagiellon.jpgSzapolyai János király özvegyének, Izabella királynénak 1541-ben el kellett hagynia Budát

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Jagell%C3%B3_Izabella_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9)

 

Lippára menet néhány napra Solymos várában pihent meg Izabella királyné, aki a hagyomány szerint a belső vár erkélyén, az úgynevezett „Izabella királyné balkonján” búsongott a szomorú sorsán, ezért nevezték el később a vár északi, az 1480-as években épített palotaszárnyát Izabella-szárnynak. Valamikor 1530 és 1600 között Lippa kőből épített belső várát egy fa-föld alapú palánkvárral kerítették körbe, majd később a XVI. században egyre nagyobb számban használt ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelő, az itáliai hadmérnökök által tervezett ó-olaszbástyákat építettek a külső várfal négy sarkán. 1551-ben Fráter György – a pálos szerzetesből lett államférfi – kísérletet tett a szétszabdalt ország egyesítésére, ezért az 1549-es bátori egyezményben foglaltak alapján megpróbálta I. Ferdinánd javára lemondatni a trónról Izabella királynét és János Zsigmondot. Az Erdélybe érkező császári csapatok Giovanni Battista Castaldo itáliai zsoldosvezér parancsnoksága alatt, Báthori András (Bonaventura) és Nádasdy Tamás bandériumaival karöltve megszállták többek között Solymos és Lippa várait, melyekbe Báthori András vonult be 1551. augusztus 3-át megelőzően. A szultán azonban megtorlásul Szokolli Mehmed ruméliai beglerbéget küldte Erdélybe, aki elfoglalta Becse, Becskerek és Csanád várait, azonban a Lippánál gyülekező keresztény sereget nem merték megtámadni. A törökök október elején elindultak a téli szállásokra, ezért Bonaventura Gersei Pethő Jánosra bízta Lippa várának védelmét, míg ő maga Várad felé vonult csapataival. Ekkor azonban Mehmed beglerbég a kedvező helyzetet felismerve gyorsan Lippa felé fordult és a városban áruraktárakat tartó raguzai kereskedők és a lippai rácok segítségével Lippa városát és kiürített várát – melyet Gersei Pethő János a rácok fenyegetésére elhagyott – kardcsapás nélkül foglalta el, azonban Solymos várának ostromával kudarcot vallott.

oj_16_09_14_kep_4.jpg1551-ben még sikerült visszaverni a Solymos várát ostromló törököket

(Kép: http://ujkor.hu/content/a-maros-gyongye-solymosvar-inditek-feladat-lehetoseg)

 

Rövidesen Lippa is visszakerült a keresztények kezére, a felmentő harcokban részt vett többek között a Nádasdy bandériumban harcoló Palonai Magyar Bálint fonyódi és szigligeti kapitány is. A több hetes harcok végén Fráter György szabad elvonulást engedélyezett a Lippát védő Uléma pasának, emiatt azonban végleg elmérgesedett a viszony közte és Ferdinánd császár megbízottja, Castaldo között, aki nem bízott a „Barátban”. Végül 1551 decemberében Castaldo alvinci kastélyában meggyilkoltatta Martinuzzi Fráter György bíborost, a következő évben pedig a törökök büntetőhadjáratot indítottak Ferdinánd ellen. A hadjárat során elesett Temesvár, melyet Losonczi István védett, majd Lippa – ahonnan Aldana spanyol parancsnok harc nélkül futott meg embereivel – és Solymos is. Kara Ahmed pasa serege Szolnok vára alatt egyesült Ali budai pasa seregével – aki korábban elfoglalta Veszprémet, Drégelyt, Ságot, Gyarmatot, Szécsényt, Hollókőt és Bujákot – majd a két sereg Szolnok bevétele után Eger alá vonult. 1552 őszén azonban Dobó István és dicső katonái sikeresen megállították a török előretörést. Solymos várának 1552-es ostromáról a következőket írta Dzselálzádé Musztafa történetíró: Lippához „közel a Szolmisz (Solymos) nevű vára is rakva volt feslett erkölcsű gyaurokkal, melynek lakói harcba ereszkedtek az oroszlánszívű sereggel, de Allah kegyelméből az a vár is elfoglaltatott.”

A következő bejegyzésemben Solymos és Lippa várainak további történetéről lesz szó, valamint a 2017 augusztusi kirándulásunkról a solymosi várromnál.

Források és ajánlott oldalak:

http://www.kozpont.ro/epitett-oroksegunk/a-var-amely-a-maros-gyongye-volt/

 

http://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/solymos_vara/

 

http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/solymos.html

 

http://ujkor.hu/content/a-maros-gyongye-solymosvar-inditek-feladat-lehetoseg

 

http://lexikon.adatbank.transindex.ro/muemlek.php?id=416

 

http://www.banaterra.eu/magyar/L/Lippa/lippa_vara.htm

 

https://www.zaranditurak.hu/2017/06/lippa-1-resz/

 

http://varak.hu/latnivalo/index/1704-Lippa-Var/

 

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Kozepkori_del_alfold_es_szer/022_arad_es_temes_megye_kozepkori.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6413263657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MolnárSzabolcsErdély · www.terjhazavandor.ro 2019.06.10. 21:06:14

Köszönjük szépen! Igazán részletes bemutató, a wikipédia elég rövid, így jól jött.

Egri Gábor 2019.06.10. 21:10:04

Örülök, ha tudtam segíteni!