Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Solymos és Lippa várai Arad megyében II. rész

Kirándulás Solymos várának romjaihoz

2017. november 18. - Egri Gábor

Az előző bejegyzésemben bemutattam Solymos és Lippa várainak történetét 1552-ig, amikor is mind a két vár a törökök kezére került. Mai bejegyzésemben a két vár további sorsáról, valamint a Solymos váránál 2017 augusztusában tett látogatásunkról fogok írni. Lippa várát a kirándulásunk során sajnos nem kereshettük fel, mivel annak falait a XVIII. század első negyedében végleg elbontották, régészeti feltárására pedig napjainkig nem került sor.

20170816_102045.jpgKilátás Solymos várának későbbi kaputornyától és a hídtartó pillérek 2017-ben

 

Solymos és Lippa hányattatott sorsa a XVI-XVII. század fordulóján

1595-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem is belépett a tizenötéves háborúba a Habsburgok oldalán, az erdélyi és havasalföldi csapatok Bocskai István vezetésével Gyurgyevónál vereséget mértek a törökre, miközben egy másik erdélyi sereg Borbély György vezetésével a Maros völgyének számos végvárával együtt visszafoglalta Solymos és Lippa várait. 1597-ben Báthory fejedelem Kovacsóczy Farkas kancellár utódjának, Jósika István kancellárnak és bizalmi emberének adta Solymost, akit azonban összeesküvésben való részvétel miatt – mivel késleltette Erdély Rudolf császárnak történő átadását – a fejedelem 1598-ban elfogatott és a szatmári vár kapuja előtt lefejeztetett. Solymost később Székely Mózes kapta meg zálogba, aki 1602-ben a várba menekült a Basta császári generálistól Tövisnél elszenvedett vereséget követően, majd Solymost – mivel azt nem érezte elég erősnek – elcserélte a magyar származású temesvári pasával Kladova váráért. Lippa várával kapcsolatban az olvasható, hogy 1600-ban Mihály vajda, 1604-ben Bocskai István, 1605-ben Hasszán, temesvári pasa, 1606-ban Petneházy István, jenei várkapitány szerezte meg.

lippa005.jpgLippa vára 1600 körül (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Ahogy egy Márki Sándor által 1606 és 1609 közötti oklevelek és helyszíni adatok alapján megrajzolt tervrajzon látható Lippa erődrendszere három részből tevődött össze. A Hunyadi János által építtetett kéttornyú kővár, melyet a XVI. században palánkból épített külső fallal vettek körül a várostól északnyugatra állt (a tervrajzon Óvár).

lippa006.jpghttp://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

Mellette épült fel az ötszög alakú Töviskvár (fortezza della spine) nevű rész, melynek ötven láb magas falait fából készítették. Mindkét vár szigetre épült, négy-négy bástyával a sarkokon és híd kötötte össze őket egymással, valamint a Lippa városával. Az erődrendszer harmadik részét Lippa szabad királyi városa alkotta, melyet tíz toronnyal és bástyával övezett várfal vett körül, amin kívül vízzel feltöltött árok szolgálta a város lakóinak védelmét. A kikötő a kis erődítésektől északra, a Maros két partján állt.

lippa007.jpgA lippai erődrendszer három részből állt (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Bethlen Gábor 1616-ban átadta Lippát a törököknek

Az erdélyi országgyűlés Bethlen Gábor fejedelem javaslatára 1616-ban a béke megtartása érdekében kénytelen volt határozatot hozni Lippa töröknek történő átadásáról, mely várnak átengedésére a szultán már többször felszólította az erdélyi rendeket. Vajda István várkapitány viszont nem volt hajlandó eleget tenni a határozatnak és a fejedelem parancsának, ezért végül Bethlen ostrommal szerezte vissza tőle Lippát, majd átadta a temesvári beglerbégnek. Dóczy József így írt erről:

„Elég keserves és keresztényhez méltatlan dolog, hogy keresztény kereszténytől a várat elvegye és a töröknek adja és hogy keresztény keresztényre vívjon a  pogány számára.”

Solymos – mely ekkoriban már hadászati jelentőségét vesztette – valószínűleg szintén oszmán fennhatóság alá került. A törökök Lippa várát azonnal helyreállították, a falakat, bástyákat kijavították, és a várakat megfelelő számú őrséggel látták el.  

lippavara.pnghttp://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

 

 

A híres török utazó, Evlija Cselebi 1660-ban kereste fel Solymos várát, ekkor így írt róla:

„A lippai szandzsák földjén és a Maros folyó partján, az ég csúcsáig emelkedő sziklán keskeny magaslatú vár ez; parancsnoka, katonasága, ágyúja s hadiszertára van. Kissé nyugatra néző egyetlen kapuja, harminc háza, s vágott sziklából várszerű mély árka van. A várban Szulejmán kánnak kis dzsámija van, melyben csak tíz ember fér el. Benne egy mély kút van, melyet kősziklába ástak. Ez a kút ily nagy, magas hegy tövében levén, vize három öl közelségben van, és mintha jégdarab volna.”

Lippát pedig így festette le:

 

„A Várovah hegy (a város melletti alacsony hegy) szélénél ötszög alakú, erős, kőépítkezésű, szép vár, amelynek kerülete tízezer lépés. A Maros folyó az északi oldalán lévő falat csapkodva folydogál s mivel e vár némely helyeit megrongálta, erős tömésfal kerítést készítettek oda. Öt kapuja van: északi oldalon a Híd-kapu, attól kétszáz lépésnyi távolban a Vízi-kapu, attól ötszáz lépésnyi távolban a Batal-kapu, attól háromszáz lépésre a Temesvári-kapu, azután kívül van a Martalóc-kapu és a Sorompó-kapu.

varm_temes_134_nagykep.jpgA török uralom alatt álló Lippa vára és városa

(Kép: http://mohacsi-csata.hu/content/1596-lippa-megv%C3%A9d%C3%A9se)

 

E nagy várnak a déli oldalán álló középső vár ötszög alakú, igen erős és szilárd bástyájú vár, melynek kerülete körülbelül ötezer-nyolcvan láb. Ötven lábnyi, emeletes, erős tömésfala van, nem kőépület, hanem véges-végig fából készült erős palánka vár. Csupán egyetlen, keletre néző kapuja, szép felvonóhídja van. Összesen öt bástyája van. Az új vár két tornyú, kőépítkezésű szép vár, melynek árkában víz folyik. Egy felvonóhídja s csakis egy erős kapuja van. E várban a parancsnokon, imámon, müezzineken kívül senki sem lakik.”

Lippa és Solymos várainak pusztulása

1686-ban Caraffa császári generális zsoldosai bevették Lippát, majd 1688-ban Solymos vára is felszabadult a törökök uralma alól. Az 1690-es évek elején még kétszer cserélt gazdát Lippa vára, majd 1695-ben ismét az Oszmán Birodalom része lett.

lippa002.jpgLippa 1692-ben (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

 

Az utolsó ostrom során a falak annyira megrongálódtak, hogy azokat a törökök már nem javították ki, a még álló részeket pedig lerombolták. Az 1699-ben megkötött karlócai békét követően az egykori magyar területek nagy része felszabadult a félhold árnyékából, Lippa és Temesvár azonban törökök kezén maradt, ezért a XVIII. század elején, a Maros partján álló Solymos vára a végvárrendszer részeként megőrizte stratégiai fontosságát, bár sérüléseit nem hozták helyre. Lippát és Temesvárt csak 1717-ben sikerült Savoyai Jenő hercegnek végleg felszabadítania, ezt követően Löffelholz császári ezredes, aradi várparancsnok Lippa várának utolsó maradványait is elbontatta. A városban napjainkban a török időkre már csak az egykori török bazár árkádos épülete emlékeztet, a várból nem maradt semmi.

solymosrajzok6.jpgLippa várát 1717-ben végleg elbontották, Solymos pedig pusztulni kezdett

 

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

 

Végül a Mária Terézia uralkodása alatt mindjobban pusztuló solymosi vár sem kerülhette el a sorsát, felrobbantását 1788-ban rendelte el a Bécsi Haditanács.

solymosrajzok11.jpgSolymos várának felrobbantását 1788-ban rendelte el a Bécsi Haditanács

 

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

 

Épületei azóta gazdátlanul pusztulnak, alapos régészeti feltárásra és a romok konzerválására, kisebb mértékű helyreállítására máig nem került sor, akárcsak Lippa várának esetében.

 

416_1353681912_00.jpgSolymos várának falai még magasan állnak

 

(Kép: http://lexikon.adatbank.transindex.ro/muemlek.php?id=416)

 

A solymosi várromot keleti irányból közelítettük meg, miután átkeltünk a szárazárkon, mely három oldalról vette körül a várat, míg a déli oldalon szakadék védte a támadókkal szemben. A belső és a külső várfal között húzódó falszorosba érkezve gyönyörű kilátás tárult a szemünk elé keleti irányba, a Marosra és a távoli hegyekre.

20170816_101542.jpgKilátás keleti irányba

 

A várnak a keleti, de főleg a déli részén a külső várfalból nem sok maradt meg, azonban a belső vár délkeleti részén, a XVI. század elején épített épületszárny falai még több méter magasságig állnak, jól látszanak az ablakok és ajtók helyei.

20170816_101650.jpgA belső vár délkeleti részén álló épületszárny falai

 

Maga a vár két részből, két koncentrikus falgyűrűből áll, belül a korábban épült belső várral, amit a külső várfal – zwingernek is neveznek – vesz körül. Továbbhaladva a falszorosban a déli oldalon a Marosra láttunk rá, itt nem kellett árokkal védeni a várat, mivel a meredek szakadék természetes védelmet nyújtott.

20170816_101909.jpgA külső vár déli oldaláról a Marosra láttunk rá

 

A külső vár délnyugati sarkában állt a XVI. század elején épített kaputorony (az alaprajzon későbbi kaputorony), amelyhez fahídon lehetett eljutni, amit három darab hatalmas hídtartó pillér támasztott alá.

20170816_101917.jpgA későbbi kaputorony a külső vár délnyugati sarkában

 

A híd mára már nincs meg, azonban a pillérek napjainkban is büszkén állnak, melyek közül a kapu felőli első kettő egyforma, a harmadik ezeknél valamivel hosszabb.

20170816_102233.jpgA három hídtartó pillér

 

Nyugat felé elnézve a távolban látszott Máriaradna települése, a Maros túlsó partján pedig Lippa városának épületei húzódtak.

20170816_102238.jpgMáriaradna és Lippa épületei látszanak a távolban nyugat felé nézve

 

A külső vár kaputornyától északi irányba haladtunk tovább a falszorosban, a nyugati falak között. Egy szakaszon összeszűkült a falszoros, itt a külső fal is elég magasan áll még. Jobbra tőlünk a belső várba vezető, valószínűleg a XV. század elején emelt egykori kaputorony (az alaprajzon korai kaputorony) maradványai emelkedtek.

20170816_102414.jpgBalra látszik a korai kaputorony bejárata, jobbra pedig a külső (későbbi) kaputorony hídjának egyik tartópillére

 

A korai kaputornyot az Öregtoronytól délre, azzal azonos terméskőből építették, utólag – a külső várfal kialakításával egy időben – pedig köpenyezték. A falon az egykori felvonóhíd láncának mozgatására szolgáló nyílások láthatók, de megmaradt a csapórács hornyának nyoma is, a lábazatnál pedig a perselykő. Itt akár be is lehet mászni a belső várba, mi azonban még tovább haladtunk a falszorosban, egészen addig, amíg a külső fal el nem érte a vár legkorábban épült részét, a XIII. században épült négyzetes Öregtornyot.

20170816_102328.jpgA korai kaputorony aljából benéztünk a belső várba, jobbra a délkeleti épületszárny falai

 

Innen már nem lehetett továbbmenni, ezért visszafordultunk és a vár déli – Marosra néző – oldalára mentünk vissza. A külső várfalat a XVI. század elején építették, és mivel az eltakarta a belső várba vezető korai kaputornyot, egy új bejáratot kellett kialakítani, amin keresztül a belső várba lehetett jutni. Erre a célra a szintén ekkor épített délkeleti épületszárny alsó szintjén egy új kapualjat képeztek ki.

20170816_103209.jpgA belső várba vezető új kapu, melyet a délkeleti épületszárny aljában alakítottak ki a XVI. század elején

 

Mi is ezen a részen léptünk be a hozzávetőlegesen 35×22 méter területű, háromszög alakú belső vár udvarára, melynek délkeleti oldala hangsúlyos körívet ír le.

20170816_102750.jpgA belső vár udvara hozzávetőlegesen 35×22 méter területű

 

A délkeleti épületszárny, melyen keresztül a belső várba jutottunk, valamikor a XVI. század elején épült, ebben a részben láthatók a nagyméretű lovagterem maradványai, míg az épületszárny délnyugati sarkában – a korábbi kaputorony mellett – a várkápolna állhatott, erre egy gótikus és egy kora reneszánsz ülőfülke utal.

20170816_102949.jpgA délkeleti épületszárny fala

 

Tőlünk balra, a belső vár nyugati oldalán a kívülről már látott kisméretű kaputorony (korábbi kaputorony), majd attól északra a 3,5×4 méter alapterületű, , feltételezhetően háromemeletes Öregtorony állt.

20170816_102609.jpgA belső vár nyugati oldala, bal szélén a korai kaputoronnyal

20170816_102615.jpgA 27 méter magas Öregtorony

 

Velünk szemben, a belső vár északi oldalán, az 1480-as években épült palotaszárny maradványai álltak, melyet később Izabella-szárnynak is neveztek, utalva arra, hogy Szapolyai János özvegye Buda 1541-es elfoglalását követően rövid ideig Solymos várában tartózkodott.

20170816_102633.jpgAz 1480-as években épült északi palotaszárny, melyet Izabella-szárnyak is hívnak

 

A húsz méter magas, emeletes szárnyat valószínűleg akkor építették, amikor Mátyás király törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta a várat, erre utalnak a szépen faragott, pálcatagokkal díszített, könyöklőgyámos késő gótikus emeleti ablakkeretek még ma is látható töredékei is. A palotaszárnyat a XVI. században reneszánsz díszítésekkel egészítették ki, előtte pedig az Evlia Cselebi által is emlegetett jó vizű kút helyezkedett el.

20170816_102643.jpgAz északi palotaszárny emeletes volt

 

Az északi palotaszárny nyugati, az Öreg toronyhoz közeli végében alakították ki a konyhát, ami a XIX. század végén sajnos beomlott. Megőrződött viszont két kéménykürtő nyoma, melyek közül az egyik keskeny, szögletes, erősen füstös, a másik szélesebb, félkörösen téglával bélelt.

20170816_102621.jpgItt állt a vár konyhája

 

A belső vár északi falának egy szakasza leomlott, ezen keresztül léptünk ki ismét a két várfal között futó falszorosba. Északi irányban a környező hegyekre, valamint a völgyben meghúzódó néhány házra lehetett rálátni, a külső várfalnak itt is csak csekély romjai maradtak meg.

20170816_102914.jpgKilátás északi irányba

 

Mielőtt még visszatértünk volna a kocsihoz, megkerestük a vár nyugati oldalához vezető ösvényt, melyet követve egészen a XVI. században épült későbbi kaputoronyhoz vezető leszakadt hídig, és a három hídtartó pillérig jutottunk. Innen jobban rá tudtunk látni az impozáns várra, mely még most is büszkén magasodik a Maros partján.

 

20170816_104236.jpgBal szélen az Öregtorony, középen a korai kaputorony, míg jobb oldalon a későbbi kaputorony látható

 

A várhegy nyugati oldalán leereszkedve jutottunk vissza a kocsinkhoz, majd a Maros mellett haladó úton indultunk tovább következő célpontunk: Déva vára felé.

 

Solymos váráról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Források és ajánlott oldalak:

 

http://www.kozpont.ro/epitett-oroksegunk/a-var-amely-a-maros-gyongye-volt/

 

http://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/solymos_vara/

 

http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/solymos.html

 

http://ujkor.hu/content/a-maros-gyongye-solymosvar-inditek-feladat-lehetoseg

 

http://lexikon.adatbank.transindex.ro/muemlek.php?id=416

 

http://www.banaterra.eu/magyar/L/Lippa/lippa_vara.htm

 

https://www.zaranditurak.hu/2017/06/lippa-1-resz/

 

http://varak.hu/latnivalo/index/1704-Lippa-Var/

 

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Kozepkori_del_alfold_es_szer/022_arad_es_temes_megye_kozepkori.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr1813270893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.