Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Vajdahunyad vára a történelem viharaiban

A vár története 1620-tól napjainkig

2017. december 29. - Egri Gábor

Mai írásomban az 1620-as évektől veszem fel a vajdahunyadi vár történetének fonalát, néhány évvel azután, hogy az erősséget a Török családtól Bethlen Gábor szerezte meg, és nagymértékű helyreállítási és átalakítási munkálatokat végeztetett el rajta. Az előző két bejegyzésemben – Vajdahunyad vára és a Hunyadi család, valamint Vajdahunyad vára és Bethlen Gábor – a vár korábbi történetét mutattam be.

Szólott Hunyadvár bámuló gyönyörrel:
"Kit látok? oh kit látok? Hunyadit!
Megjöttél hát, oh hősök hőse, végre,
Kit vártalak négy hosszu századig.

Én hittem azt, hogy vissza fogsz te jőni,
Ez a hitem volt, mi erőt adott,
Hogy el ne dőljek, hogy viselni bírjam
A négyszáz éves gyászt és bánatot.

És megjövél... légy hévvel üdvezelve,
Hosszan várt vendég, oh hős, oh apám!
Csak az fáj most, hogy nem tud sírni a kő...
Örömkönyűimet hogy ontanám!"

/Petőfi Sándor: Vajdahunyadon http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184901.htm/

 20170816_161345.jpgA Bethlen-szárny, a Régi-kaputorony és a Zólyomi-szárny 2017 augusztusában

 

 

Ifjabb Bethlen István, Széchy Mária és Zólyom Dávidné

 

Az elkészült várat és az uradalmat Bethlen Gábor unokaöcsének, ifjabb Bethlen Istvánnak adományozta 1620. március 3-án, aki ekkor tizenkét éves volt, így a birtok igazgatásával apja, Bethlen István foglalkozott. 1627-ben ifjabb Bethlen István feleségül vette Széchy Máriát, a Murányi Vénuszt, akiről Déva váráról szóló bejegyzésemben már volt szó. A fiatal házasok Hunyad várába költöztek, ahol azonban csak hat évig élhettek együtt boldogan. Ebben az időben festhették kettejük címerét a Stukatúrás szoba mennyezetére. 1629-ben fiú örökös nélkül halt meg Bethlen Gábor fejedelem, akit előbb második felesége, Brandenburgi Katalin, majd öccse, Bethlen István követett a trónon, de egyikük sem uralkodott egy évnél tovább. 1630-ban végül a szerencsi születésű I. Rákóczi Györgyöt választották az erdélyi rendek fejedelemnek, az ő uralkodásával stabilizálódott Erdély helyzete. Három évvel később, 1633-ban hirtelen meghalt ifjabb Bethlen István, özvegye, Széchy Mária pedig egyezményt kötött apósával idősebb Bethlen István korábbi erdélyi fejedelemmel és annak fiával, Bethlen Péterrel. Az egyezmény értelmében Mária lemondott az ecsedi várról – ami korábban Báthori birtok volt –, de a vajdahunyadi és a dévai uradalmat megtarthatta addig, amíg újra férjhez nem megy. Ha újra férjhez megy, akkor csak Déva várát birtokolhatja tovább haláláig.

057.bmpAz iktári Bethlen család (Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/index.php?id=202470)

 

1634-ben Széchy Mária férjhez ment rozsályi Kun Istvánhoz, ekkor az egyezmény értelmében Vajdahunyadot át kellett volna adnia a Bethleneknek, akik be is perelték az asszonyt, azonban I. Rákóczi György a Bethlenek ellenében Máriát támogatta, így csak 1636-ban került sor a vár kiürítésére, és Bethlen Péter, valamint felesége, Illyésházi Kata beköltözésére. 1646-ban örökös nélkül halt meg Bethlen Péter is, akit két évvel később követett a sírba apja, idősebb Bethlen István, aki még életében elvesztette mindkét fiát. Ezzel férfiágon kihalt az iktári Bethlen család, melynek birtokain idősebb Bethlen István akkor már férjnél lévő három lánya – Kata, aki Zólyomi Dávid felesége volt, Anna, aki először Gyulaffy Sámuel, majd Kun István neje volt és Druzsina, Rhédey Ferenc, későbbi erdélyi fejedelem felesége osztozott. Vajdahunyad várát Zólyomi Dávidné Bethlen Kata kapta meg, akinek férjét 1633-ban I. Rákóczi György fejedelem fogságba vetette, és 1649-ben bekövetkezett haláláig nem is szabadult ki Kővár várából.

 

Zólyomi Miklós és Thököly Imre

 

Zólyomi Dávidnak és Bethlen Katának két gyermeke volt – Miklós és Krisztina, később Barkóczy Sándorné – akik örökölték Vajdahunyadot, később erről a családról kapta a nevét a déli épületszárny, amit azonban korábban építettek. Mikor II. Rákóczi György fejedelem lengyelek ellen vezetett tragikus kimenetelű hadjáratának következtében a törökök és tatárok végigdúlták Erdélyt, Zólyomi Miklós a Déva várát is birtokoló Barcsay Ákos erdélyi fejedelem mellé állt, aki őt Hunyad megye főispánjának nevezte ki. Emiatt a fejedelmi trónt visszaszerezni akaró Rákóczi György 1659-ben – miközben Barcsayt Szebenbe szorította vissza – megostromolta Vajdahunyad várát, ami mindössze néhány napig tudott ellenállni. Rákóczi katonái a várat felprédálták, Zólyomi Miklóst pedig az ecsedi várba zárták. 1660 tavaszán a szászfenesi csatában halálos sebet kapott Rákóczi György, majd Váradon meg is halt, Zólyomi Miklóst pedig nagynénje, Bethlen Druzsina és annak férje, Rhédey Ferenc közbenjárására elengedték.

image252.jpgAz albisi Zólyomi család

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/Osszevont_csaladok/SiebNIKempOroszMNZSPetris/Z/Zolyomy.html)

 

Azonban később sem alakult szerencsésen Zólyomi Miklós sorsa, akit Kemény János, majd Apafi Mihály erdélyi fejedelmek is börtönbe vetették, ezért Fogarasról történő szabadulása után rövidesen, 1667-ben elhagyta Erdélyt. Vajdahunyad várát ekkor több család birtokolta: Rhédey Ferencné Bethlen Druzsina, Barkóczy Sándorné – Zólyomi Miklós testvérének, Zólyomi Krisztinának a lánya – és Thököly István, aki Gyulaffyné Bethlen Anna lányát, Gyulaffy Máriát vette feleségül. 1673-at követően Thököly István fia, Imre, a híres kuruc vezér kezébe került a vár – három lánytestvérével, Katalinnal, Máriával és Évával –, ahol rövid ideig lakott is. Az 1670-80-as években készült urbáriumok és inventáriumok arról tanúskodnak, hogy Thököly Imre igyekezett rendet teremteni a kissé megviselt uradalomban.

20161203_154842_richtone_hdr.jpgThököly Imre szobra a Hősök terén

 

Miután Thököly a bujdosók élére állt, majd Bécs 1683-as sikertelen török ostromát követően a félhold uralma elkezdett hanyatlani, Apafi Mihály erdélyi fejedelem és Thököly egyre jobban eltávolodott egymástól, ami végül nyílt szakításhoz vezetett. 1685-ben a fogarasi országgyűlésen a hűtlennek kikiáltott Thököly Imre javait elkobozták, három lánytestvére azonban továbbra is birtokos maradt Vajdahunyadon, így Thököly még 1686-ban is megfordult a várban. Vajdahunyad vára ezt követően fejedelmi birtok maradt, majd II. Apafi Mihály 1713-ban, majd felesége, bethleni Bethlen Katalin 1725-ben bekövetkezett halálát követően a Kincstár kapta meg.

 

Villámcsapás és tűzvész a XIX. században

 

A várban a Kincstár többnyire külföldi alkalmazottai kerültek, akik elkezdték a középkori erősség termeit és szobáit hivatali helyiségekké átalakítani, aminek során hatalmas pusztítást végeztek az építészeti emlékek körében. A termekbe falakat építettek, a freskókon keresztül ajtókat, ablakokat vágtak, falakat vakoltak és meszeltek. Az 1784-es Horea-féle felkelés – amikor az ortodox vallású román parasztok a főleg magyar származású katolikus nemeseket, lelkészeket és jobbágyokat gyilkolták hat héten keresztül – idején a Hunyad megyei nemesség egy része Vajdahunyad várának falai között keresett menedéket.

20170819_171115.jpgA Horea-féle felkelés idején a vár a nemesek menedékéül szolgált

 

1817-ben I. Ferenc császár erdélyi körútja során látogatást tett Vajdahunyadon is, a vár helyreállítására előlegként 30 ezer forintot adományozott, mely pénzből a Kincstár tovább folytatta a hivatali helyiségek kiépítését, ezzel egyidejűleg a középkori értékek pusztítását. 1823-ban egy villámcsapás okozta tűzvész következtében leégett a vár tetőzete, a vármegye ekkor szükségtetőkkel fedte le az épületeket. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését követő Bach-korszak idején, 1852-ben a járásbíróságot is a falak közé költöztették. Két évvel később, 1854-ben tűz ütött ki a kaputorony melletti egyik helyiségben, ami átterjedt a tetőkre, másnapra pedig már csak a vár kiégett, puszta falai meredeztek az ég felé. Egyedül a Nebojsza-torony úszta meg a pusztulást, amit annak köszönhetett, hogy a vártól távolabb építették, mint utolsó menedéket.

20170816_165316.jpgA vár így nézett ki a tűzvészt követően, egyedül a kép jobb oldalán látható Nebojsza-torony maradt épen

 

 

A vár helyreállítása a XIX. században

 

Arányi Lajos egyetemi orvos-tanár 1867-ben, a Kiegyezés évében kiadott könyve hívta fel az ország figyelmét a romba dőlt várra, és annak a nemzet számára jelentett értékére. Még abban az évben Friedrich Schmidt, a Habsburg birodalom legbefolyásosabb építész-restaurátora tanítványaival együtt részletes felmérést készített a várról. Schmidt nem vállalta el a helyreállítás során a művezető szerepét, hanem arra egyik tanítványát, Schultz (Schulcz) Ferencet ajánlotta, míg ő kidolgozta a restaurációs tervet. 1868-ban megkezdődött a magyar műemlékvédelem első államilag támogatott helyreállítása Schmidt tervei alapján, de Schultz vezetésével. Ekkor már felvetődött, hogy a Hunyadiak egykori erősségét királyi vadászkastélynak alakítják át. Schultz először a palotaszárny földszinti termét (a Lovagtermet) állította helyre, melynek boltozata leszakadással fenyegetett, és megkezdte az Aranyház, az Országház, a Bethlen-szárny és a Zólyomi-szárny helyreállítását is. 1870-ben, 32 évesen hirtelen meghalt Schultz, mielőtt még nekiállhatott volna az érdemi munkának, ekkor Schmidt egy másik tanítványa, Steindl Imre vette át a munkálatok vezetését. A várkastély kiépítését 1872-ben elvetették, ezért csak a Bethlen-szárny elé tervezett neogótikus tornác kiépítésére került sor, amit már korábban elkezdtek építeni.

20170816_161130.jpgA Steindl-féle neogótikus tornác a Bethlen-szárny udvari homlokzata elé épült

 

A tornácot ma Steindl-tornácnak hívják építtetője után, helyén a XVII. században épült Bethlen-féle Nagy tornác állt. A továbbiakban a várkastély kiépítése helyett a középkori épületrészek helyreállítására tevődött át a hangsúly. Steindl az Új-kaputornyot egy emelettel megmagasította, fa körüljáró karzattal és tetőzettel látta el.

20170816_155554.jpgSteindl az Új-kaputornyot egy újabb emelettel, fa körüljáró karzattal és tetőzettel látta el

 

Lebontotta az Arany-ház Medveárokra tekintő háromszögű erkélyét, és annak másolatát építette meg, helyreállította és felmagasította a Hímes-tornyot, ami magas, festett zománc cserepes tetőzetet kapott, tetejébe pedig Hunyadi János bronzszobra került.

20170816_164357.jpgA Hímes-torony tetejébe Hunyadi János szobra került

 

A Tárház-tornyot, a Kínzóbástyát, a Hídvédbástyát és a Bethlen Gábor által épített északkeleti Muníciós bástyát védőpártázattal látták el, utóbbi sarkára még egy kilátótornyocska is épült, amit, később lebontottak.

20170816_155558.jpgA Tárház-tornyot, a Kínzóbástyát és a Hídvédbástyát pártázattal látták el

 

A legnagyobb beavatkozásra a Mátyás-loggián került sor, ahol a földszinti díszes ablakkereteket kiemelte, és másolatokkal helyettesítette azokat, azonban az épületszárnyak belső termeinek helyreállítása elmaradt. Egyedül az Arany-házban történtek munkálatok, melynek során az ablakokat és ajtókat kiszélesítették, szobát szögletessé alakították, majd a Tárházhoz vezető régi folyosó falának lebontása után négy helyiségre osztották. Steindl nem tartózkodott huzamosabb ideig Vajdahunyadon, a munkálatokat gyenge képességű műépítésze és a számvevő irányította, ami a kivitelezés színvonalára igen komoly kihatással volt. Steindl Schultzcal ellentétben a helyreállítás során nem törekedett az eredeti anyagok, kőfaragványok újbóli felhasználására, visszaépítésére, hanem az eredeti épületrész teljes elbontását követően gyatra minőségben kivitelezett másolattal való újraépítésre került sor. Az indokolatlan többletmunkálatok hatalmas költségeit 1874-ben a képviselőház csökkentette, mire Steindl lemondott, a munkálatokat pedig művezetője Piátsek Gyula folytatta. Az addig még egy erkély kivételével érintetlen palota nyugatra néző erkélysorát teljes mértékben elbontotta, és az egészet újból felépítette, azonban a másolatként beépített elemek valójában nem voltak pontos másolatai az eredeti faragványoknak.

20170816_155459.jpgPiátsek Gyula elbontotta a palotaszárny nyugatra néző erkélysorát, és nem pontos másolatként építette újjá

 

1880-ban a Pénzügyminisztériumtól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz került a vár, amelynek az 1881-ben megalakult Műemlékek Országos Bizottsága is alá volt rendelve. A helyreállítások irányításának vezetését a fiatal gróf Khuen Antal vette át, azonban a források szűkössége miatt csak kisebb beavatkozásokra került sor. 1890-ben Khuen mindössze 36 évesen távozott az élők sorából, örökébe Vajdahunyadon egykori művezetője, Möller István lépett, aki új művezetőnek Lux Kálmánt szerződtette, pénzt azonban alig kaptak. 1896-ban Schulek Frigyes vette át a várban végzett munkálatok irányítását, ekkor került sor a Huszárvár helyreállítására.

20170816_164516.jpgSchulek Frigyes helyreállította a Huszárvárat

 

Ebben az évben a millenniumi ünnepségekre felépült Budapesten, a Városligetben a Történelmi Épületcsoport, melynek meghatározó, leglátványosabb része Vajdahunyad várának palotaszárnyának és a Nebojsza-toronynak megmintázása. Ezért is hívják a Történelmi Épületcsoportot más néven Vajdahunyadi várnak.

 

A vár helyreállítása a XX. században

 

Möller István 1907-ben folytatta az általa korábban megkezdett, de félbehagyott munkálatokat. Az északi épületszárny árkádjainak (Mátyás-loggia) falán található freskók érintetlenül hagyása mellett, a szemközti Arany-ház falán lévő címersorozatot eltávolították. Möller megváltoztatta az Arany-ház belső elosztását is, valamint új tetővel látta el azt, ezzel megszüntette az udvarra néző oromzatot.

hunyadrajzok15.jpgVajdahunyad vára 1913-ban, jobb szélen, a Bethlen-terasz (vagy Muníciós-bástya) sarkán látszik a Steindl-féle kilátótornyocska, melyet az 1960-as években bontottak el

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/1439-Vajdahunyad-Vajdahunyad-vara/)

 

 

Eltávolította a toldásokat és a stílszerűtlen pótlásokat, kutatásai alapján pedig meghatározta a vár építési korszakait is. Möller az első világháború kitörését követően, 1916-ban beszüntette a munkát, amit később már nem tudott folytatni, Erdélyt ugyanis a trianoni békeszerződés értelmében Romániához csatolták. 1956-ban Vajdahunyadot ipari várossá nyilvánították, ahol kohászati kombinátot, dolomit gyárat, a Szent Péter hegyen kőbányát létesítettek, míg a Zalasd menti bányákhoz vezető út a Huszárváron ment keresztül.

romania_erdely_vajdahunyad_hunedoara_magyar_kiralyi_vasgyar_hatterben_a_var_fortepan_17625.jpgVajdahunyad az ipari város

 

Az 1950-es évek közepére a vár megint lepusztult állapotba került, a palotaszárny lovagtermében a behordott és ott tárolt cement az esős időben beszivárgó víztől megkötött, és teljesen elfedte a Möller István által helyreállított padlóburkolatot. A Csigalépcső-torony fából készült lépcsőfokai elkorhadtak, így az nem volt használható. Az Új-kaputoronyhoz vezető híd burkolata teljesen tönkrement, az Öreg konyhához vezető Szolgák hídjának csak a pillérei álltak, így a várat nem lehetett megközelíteni. A dolomit gyár építésekor, a robbantások következtében a vár fala és tetőzete több helyen megsérült – az Új-kaputorony és a Hímes-torony fala több helyen megrepedt –, a vár egykor fehér falai a gyárak kéményeiből áradó füst miatt befeketedtek. Több helyen megrongálódott a tetőzet – a Hímes-toronynál például akkor, mikor egy román nemzeti zászlót tűztek ki rá, és a közben eltávolított tetőcserepeket nem rakták vissza a helyére – a befolyt víz pedig a termekben állt, veszélyeztetve többek között a falképeket. A legtöbb ablak üvege betört, a Nebojsza-toronyhoz vezető vészfolyosó nem volt járható. Az újabb – és napjainkig utolsó – helyreállítási munkálatokat 1957-ben a várkápolnával kezdték, a szentélyben és a hajóban egyaránt másfél méterrel magasabbra állították vissza a boltozatot, megtartva az eredeti gyámköveket, záróköveket és bordákat, így újra létrehozták a XV. századi állapotot. A Bethlen-szárnynak a keleti torony és a várkápolna közötti részét, az erősen sérült kútházat – ahol a várkapitány szobája és pitvara, valamint a Stukatúrás szoba volt valamikor – elbontották, a földszinti szobákat és a Nagy Palotát helyreállították, azonban az Öreg konyha feletti szoba padló nélkül maradt.

14206086_1291318834235191_8285256690216233536_o.jpgVajdahunyad vára felülnézetből (Kép: http://erdelyikepek.hu/site/category/vajdahunyad-vara/)

 

1959 és 1961 között az emeleti lovagterem, más néven az Országház terem restaurációs munkálatai folytak, ahol valójában az alsó Lovagteremnek a másolata készült el, mivel a pilléreknek, gyámköveknek és záróköveknek semmi köze nincs a XV. századi eredeti állapothoz, melyet Bethlen idejében változtattak meg. 1965 és 1968 között zajlott a helyreállítás utolsó szakasza, mikor többek között a Mátyás-loggia mindkét árkádsorát bábos korláttal látták el, helyreállították a Zólyomi-szárnya, a Muníciós-bástyáról elbontották a Steindl által épített kis saroktornyot, Dobos-tornyot és a Liliom-Janka-tornyot a konzolok szintjéről építették újjá, megpróbálták a palota erkélysorát – melyet Piátsek Gyula épített – eredeti állapotába visszaállítani, a Kapisztrán-tornyot konszolidálták, boltozatát, kandallóját és kéményét helyreállították, valamint az Új-kaputornyot és a Nebojsza-tornyot is újrafedték.

14305384_1291318824235192_6583280743188484570_o.jpgA vár napjainkban (Kép: http://erdelyikepek.hu/site/category/vajdahunyad-vara/)

Felelt a vendég: "Sajnállak, szegény vár,
Hogy örömedet el kell rontani!...
Csalatkozol: nem az jött, akit vártál,
Az én nevem Bem, és nem Hunyadi."

Szólt vissza a vár: "Én azzal törődjem,
Mi volt akkor s mi mostan a neved?
A név mulandó, változékony; ami
Örök, azt nézem én, a szellemet.

Nem a nevedről, hanem szellemedrül
S annak müvéről ismerek reád:
Az vagy, ki voltál, négyszáz év előtt s most
Te mentetted meg a magyar hazát!"

/Petőfi Sándor: Vajdahunyadon http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184901.htm/

Vajdahunyad várával kapcsolatos bejegyzések:

 

 

Vajdahunyad váráról további képek megtekinthetők a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Végül két videó a várról:

 

 

Források és ajánlott oldalak:

 

Radu Lupescu: Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában (doktori disszertáció, 2006) http://doktori.btk.elte.hu/art/lupescu/diss.pdf

 

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1987)

 

http://www.oocities.org/zoliren2/vajdahunyad/vajdahunyad.htm

 

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro/pdf/008Pataki%20Jozsef_A%20vajdahunyadi%20varuradalom%20a%20XVI%20szazad%20elso.pdf

http://kirandulastippek.hu/del-erdely/vajdahunyad-vara

http://iroklub.napvilag.net/iras/24033

http://iroklub.napvilag.net/iras/24046

http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Romania/Kolozsv%C3%A1r/Kolozsvar_D-nyugat/Vajdahunyad/index.html

http://delerdely.eloerdely.ro/media/book/schreiber-istvan-hunyadvar-huszonket-varura/hunyadvar-22-varura-opt-2.pdf

 

http://biharkutatas.hu/wp-content/uploads/2012/01/em209.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr7213527139

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.