Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Somló vára, Castrum Somlo

A magányos tanúhegyen épített vár

2018. január 09. - Egri Gábor

2017 augusztusának elején Rezi, majd Tátika várainak meglátogatását követően északkeleti irányba indultunk el, hogy felkeressük a Doba mellett található Somló várának romjait. Sümegen keresztül vezetett az utunk, ahol futólag megcsodáltuk az elmúlt évtizedekben példaértékűen helyreállított erősséget. Előbb a 84-es úton, haladtunk északi irányba, majd rátértünk a Veszprém felé vezető 8-as főútra. Jobb kéz felől elhagytuk Somlójenőt, majd szinte egyből – még Somlóvásárhely előtt – lekanyarodtunk balra a Somlószőlős és Doba felé vezető bekötőútra.

"De a mely most pusztán áll fenn, -
  Öszveroppant kőhalom:
Feldúlá a mindent dúló
  Legfőbb erő s hatalom,
Az idő, mely vasgyomrával
  Megemészti, a mi van
E temérdek természetnek
  Minden szege-lyukában.

Pusztán áll, - az enyészetnek
  Szomorító bús jele;
Hajdan büszke nemeseknek, -
  Most a baglyok lakhelye.
A vár setét falain most
  Magas kórók lengenek,
S a falak moh-szakállában
  Hangyák, férgek pezsgenek."

/Kisfaludy Sándor: Somló http://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm#5/

20170801_162830.jpgSomló várának romjai 2017 nyarán

A vár megközelítése

Ha valaki a GPS-be keresőbe a Somlóvár nevet írja be, az könnyen a Dobán a XIX. században felépített Erdődy-kastélynál találhatja magát, mivel annak is Somlóvár a neve. A középkori Somlóvár a Marcal-medence vulkáni eredetű tanúhegyeinek egyikéről, a Somlóról kapta a nevét, mely magányosan tör az égbolt felé.

8706695_9e1de1153b8efd238beef505d6bb6038_wm.jpgSomló, a vulkáni eredetű tanúhegy

(Kép: http://travelo.hu/bor/2015/06/18/mit_tanit_egy_nap_a_somlo-hegyen/)

A várat nem a hegy legmagasabb pontjára – ahol ma a Szent István kilátó áll –, hanem annak Dobára néző északi nyúlványára, egy különálló bazaltkúpra építették. A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos és több udvarral ellátott várat csak déli irányból lehet megközelíteni, a többi oldalról meredek szakadék veszi körbe.

dji_0016-e1497943485270.jpgA várat a hegy északi nyúlványára építették (Kép: http://ejszakaipincetura.hu/programok/somlo-vara/)

Somló erősségét két úton is el lehet érni: az egyik a botanikus Kitaibel Pál nevét viselő, három kilométer hosszú, kilenc állomásból álló tanösvény, amely a Somló hegy déli oldalán található Szent Margit kápolnától indul, majd a Szent István kilátón keresztül vezet a hegy északi oldalán álló impozáns várromhoz. Mi nem ezt az utat választottuk, mivel sajnos már kezdett erősen délutánba hajlani az idő, és még a szállásunkra is vissza kellett érnünk. Ezért a Dobára vezető útról a Három diófa nevű buszmegállónál – a Virág utcát követően, mikor a főút (Somlói út, majd Kossuth Lajos utca) balra kanyarodik Doba felé – letértünk jobbra egy mellékútra, majd a tanúhegy bazaltos lejtőit borító szőlők között – ahol a híres somlói juhfark is terem –, néhol a rossz minőségű és keskeny aszfaltúton egészen egy sorompóig jutottunk, ahol le tudtuk tenni a kocsit.

20170801_165538.jpgSomló romjai a Dobára vezető útról nézve

Innen körülbelül tíz perces kapaszkodást követően – ami a még mindig perzselően tűző napon elég megerőltető volt – megérkeztünk a várat délről védő egykori szárazárok maradványaihoz, a távolban pedig feltűntek a még napjainkban is több méter magasan álló várfalak.

20170801_155803.jpgFeltűntek a még napjainkban is több méter magasan álló várfalak

Érdemes felkeresni a középkori vár romjait, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a környező tájra.

20170801_161434_richtone_hdr.jpg

20170801_161438_richtone_hdr.jpgKilátás a várból

A vár építése

Somló várát feltehetően az 1241/42-es tatárjárást követően, IV. Béla király (1235-1270) nagy várépítő korszakában, vagy legkésőbb a XIV. század elején építették. Először egy 1352-ben keltezett oklevélben találkozhatunk „castrum Somlo” nevével, amikor Nagy Lajos király (1342-1382) elkobozta azt Ugodi Chenik (Csenyik) fia Jánostól és Heym fia Benedek (Himfy Benedek) bárónak adományozta. Létezik ugyan egy 1092-ben vagy 1093-ban kelt oklevél is, Szent László király (1077-1095) idejéből, melyben szerepel „castrum Somlyo” neve, azonban ezt az oklevelet a szakértők hamisnak tartják, véleményük szerint 1389-1390-ben készülhetett. Somló vára 1370 és 1380 között királyi vár volt, várnagya Ákos bán. Később Zámbó Miklós zálogbirtoka lett, majd visszakerült a Szent Korona birtokába.

A Garai család birtoka

1389-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) a hozzá hű ifjabb Garai Miklósnak, a későbbi nádornak és annak testvérének, Garai Jánosnak adományozta. Garai Miklós apja, idősebb Garai Miklós szintén a Magyar Királyság nádora volt, aki Nagy Lajos uralkodása alatt került az udvarba és egyre nagyobb befolyást gyakorolt Erzsébet királynéra. A király 1382-ben bekövetkezett halála után Garai Miklós nádor szinte teljhatalomra tett szert, gyakorlatilag ő irányította Erzsébet özvegy királyné, és a kiskorú Anjou Mária királynő nevében az országot. Mikor 1385. december 31-én II. Kis Károlyt (1385-1386) megkoronázták, Garai hatalma visszaszorult, ezért a főúr részt vett a király ellen 1386. február 7-én, a budai várban elkövetett merényletben, melynek során Forgách Balázs halálosan megsebesítette a mit sem sejtő uralkodót. II. Károly király végül február 24-én, a visegrádi fellegvárban halt meg, egyesek szerint a sebesülésé miatt, mások szerint viszont megmérgezték. Hamarosan azonban Garait is utolérte a végzet, 1386 júliusában a délvidékre kísérte Erzsébet királynét és Mária királynőt, mikor kocsijukat a lázadók megtámadták és Garai Miklóst Forgách Balázzsal együtt meggyilkolták, fejüket pedig II. Károly özvegyének küldték el Nápolyba.

garai_csaladfa.jpgA Garai család (Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/index.php?id=204299)

Ifjabb Garai Miklós megmenekült a vérengzésből, és apja halálát követően Luxemburgi Zsigmondhoz csatlakozott. Harcolt a nikápolyi csatában, majd 1397-ben Cillei Hermannal együtt részt vett a fegyvertelen Lackfiak – Csáktornyai Lackfi István és Simontornyai Lackfi István – meggyilkolásában. Később ifjabb Garai Miklós rokonságba is került Zsigmond királlyal, mikor előbbi Cillei Hermann gróf Anna, míg utóbbi Borbála nevű lányát vette feleségül. A Habsburg Albert király (1437-1439) halálát követően kitört belháborúk során, 1442-ben a lengyel származású Jagelló Ulászló király (1440-1444) király hívei, a Rozgonyiak ostromolták meg és foglalták el Somló várát, mely 1446-ig a kezükön volt. Ekkor visszakerült a vár Garai László nádor – ifjabb Garai Miklós fia – birtokába, majd az ő fia, Garai Jób 1479-ben eladta a váruradalmat Hunyadi Mátyás királynak (1458-1490).

Kinizsi Pál és Szapolyai István rövid ideig birtokolták a várat

Mátyás még abban az évben kedvelt hívének, a híres hadvezér Kinizsi Pálnak adományozta Somló várát, akinek az utasítására a kis területű erősségbe érkezett Leányfalvi Ágoston – aki azelőtt vázsonyi várnagyként építkezett – hogy az új állomáshelyén is jelentősebb munkálatokat végeztessen el, valószínűleg ekkor létesíthették a támpillérekkel tagolt külső várfalat is. Kinizsi Pál 1492-ben elzálogosította a várat Szapolyai István nádornak, aki fiaival – Szapolyai Jánossal, aki 1526-ban király lett és Szapolyai Györggyel, aki eltűnt a mohácsi csatában – együtt Kinizsi 1494 novemberében bekövetkezett halálát követően adományul kapta meg az erősséget II. Ulászló királytól (1490-1516).

Bakócz Tamás építkezései

1495-ben Szapolyai István 12.000 aranyforintért eladta a Somló várát Erdődy Bakócz Tamásnak és testvéreinek. Bakócz – aki 1497-ben előbb egri püspök, majd esztergomi érsek lett – nagyszabású építkezéseket végeztetett a váron, melyet teljesen rendbe hozatott, reneszánsz várkastéllyá alakíttatott. Ekkor készülhettek a vár – mely a XVI. század elején virágkorát élte – faragott ajtó- és ablakkeretei, valamint a szép boltíves és tornyos kápolna.

doba_somlovar_grafika10.jpgBakócz Tamás nagyszabású építkezéseket végeztetett a váron

(Kép: http://www.magyar-varak.hu/magyar/varak_grafikak.php?azonosito=742&betuazonosito=&gkatazonosito=743)

Bakócz Tamás érsek 1501-ben, majd 1517-ben végrendeletileg unokaöccsének, Erdődy Péternek hagyományozta Somló várát és tartozékait, aki II. Lajos király (1515-1526) jóváhagyásával kapta meg azt.

Somló vára a török korban

1526-ot követően az egyre nagyobb területet meghódító törökök közelsége jelentett fenyegetést a várra nézve. 1543 szeptemberében a várhoz közeli Somlóvásárhelynél a Zrínyi Miklós és ecsedi Báthori András (Bonaventura) vezette huszárok körülfogtak és lekaszaboltak egy 3000 főből álló török-tatár csapatot, a csatát túlélő, menekülő tatárok közül sokat a környékbeli parasztok vertek agyon vagy az ingoványba vesztek. 1546-ban Erdődy Péter elzálogosította 2000 forintért a Somló erődítményét és tartozékait devecseri Csoron Andrásnak, majd 1558-ban végleg eladta neki és gyermekeinek: Jánosnak, Katalinnak és Margitnak.

somlorajzok13.jpg1558-ban a devecseri Csoron család kezébe került végleg a vár

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Csoron András a család Devecseren álló udvarházát megerődítette – kőfallal, őrtoronnyal és vizesárokkal vetette körbe –, így az ostromoknak jobban ellenálló várkastéllyá alakította át azt. A Csoron család kezében lévő Somló vára és a devecseri vár együtt biztosította a magyar területek védelmét az oszmán csapatok ellen. A XVI. század közepén Veszprém vára, majd a század végén Pápa vára is a törökök kezére került, utóbbi 1594 és 1597 között, Somló ostromáról azonban nem szólnak a források.

Liszthy László, aki az ördöggel cimborált

1597-ben Csoron János fiú örökös nélkül halt meg, birtokain pedig lányai osztoztak meg: Somló vára ekkor Liszthy Istvánné Csoron Anna kezébe került, azonban a Kincstár pert indított a Csoron lányok birtoklása ellen, mely még 1626-ban is tartott. A hosszan elnyúló per miatt a vár állagmegóvásával senki sem törődött, ezért az 1638. évi országgyűlés kénytelen volt a vár megerősítését elrendelni.

somlovar_grafika_3.jpgAz 1638. évi országgyűlés elrendelte a vár megerősítését

(Kép: http://www.magyar-varak.hu/magyar/varak_grafikak.php?azonosito=742&betuazonosito=&gkatazonosito=743)

Csoron Anna halálát követően fia, báró Liszthy Ferenc lett a vár birtokosa, majd őt felesége Gyulaffy Zsuzsanna és később fia, Liszthy László követte. Liszthy László Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzának megjelenését követően, 1653-ban közreadta a Magyar Mars, avagy Moháchnál történt veszedelemnek emlékezete című eposzát. Liszthy – aki a Pozsonyhoz közeli Köpcsény várában élt – 1655-ben grófi rangra emelkedett, azonban 1662-ben, hamis pénz veretése miatt a bécsi törvényszék halálra ítélte és lefejeztette, vagyonát pedig elkobozták. A gróf állítólag az ördöggel cimborált, kéjgyilkos volt, akinek a kezéhez rablógyilkosságok, gyújtogatások, kínzások kötődtek.

A vár pusztulása

1707-ben a Rákóczi-szabadságharc idején Somló várát Vak Bottyán kuruc generális foglalta el és azt rendbe hozatta, ekkor az erősség a Dunántúlt ideiglenesen megszálló kurucok élelem- és lőszerraktárául szolgált.

somlo.jpgSomló a Rákóczi-féle szabadságharc idején raktár volt

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/doba_somlovar/)

A szabadságharc bukását követően a vár hadászati szerepe megszűnt, állapota az időjárás viszontagságainak kitéve romlásnak indult. Rövidesen előbukkantak az Erdődy család leszármazottai, akik pert indítottak a sok részre szakadt Csóron-Liszthy-örökség birtokosai ellen. Végül 1735-ben visszakerült Somló vára és a birtok az Erdődyekhez, akik egészen 1945-ig kezükben tartották. 1839-ben Erdődy Kajetán gróf Dobán egy egyemeletes kastélyt építtetett klasszicista stílusban, melynek építéséhez Somlóvár köveit is felhasználták. 

galery_image_php.jpgSomló várának köveit a XIX. század elején az Erdődy-kastély építéséhez használták fel

(Kép: http://www.csobancvar.hu/magyar/oldalak/somlo_vara/)

Az Erdődy-kastélyt is nevezik Somlóvárnak, mely épületben napjainkban szocioterápiás pszichiátriai intézet működik.

Állagmegóvások a vár területén

1954 nyarán a várrom területét a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal kitisztítatta, a falakat rongáló növényzetet kivágatta, majd az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben állagmegóvási munkálatokat végeztetett a váron, melynek során a ledőléssel fenyegető falrészeket, boltozatokat megerősítették.

somlo-03.jpgJelentős romok várják a kirándulókat (Kép: http://www.parochia.hu/Templomok/Somlo.htm )

Somló várának teljes régészeti feltárása és helyreállítása még várat magára, bár a közelmúltban sor került néhány falszakasz részleges helyreállítására.

slider4-1200x602.jpgAz erősség felülnézetből (Kép: http://somloi.hu/hu/kezdooldal/)

A várat – mely ingyenesen látogatható – a déli oldalról egy körülbelül nyolc méter széles szárazárok védte, mely kelet felé a szinte függőleges falban végződött, míg a nyugati oldalon a meredeken lezuhanó hegyoldalban tűnt el. A középkorban egy cölöpökön álló híd vezetett az árkon keresztül, melynek azonban mára nem maradt nyoma.

somlorajzok0.jpgA vár alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Miután átkeltünk a még mindig jól felismerhető szárazárkon, megindultunk a vár kapubejárata felé (az alaprajzon: 1), mely napjainkba is aránylag ép állapotban áll a vár nyugati oldalán. A sarokkövek vájatában, az úgynevezett perselyben helyezkedett el a felvonóhíd alsó gerendájának vasas, hengeres végződése, míg a kapunyílás fölött a felvonóhíd csigájának nyílása látható.

20170801_155857.jpgA vár kapubejárata

A kaput egy kis méretű torony védte (az alaprajzon: 2), ahonnan a bejárat ellen támadókat lehetett tűz alatt tartani. A kapubejáraton belépve egy szűk, fallal övezett sikátorba jutottunk (az alaprajzon: 3), mely körülöleli a vár mintegy háromnegyed részét, a nyugati oldalon indulva, végig az északi várfal mentén, majd kelet felé elkanyarodva, egészen a déli oldal közepéig tart, ahol az előudvart lezáró falnál ér véget.

20170801_160131.jpgA fallal övezett sikátor

A sikátorban körülbelül huszonöt métert haladtunk előre, majd jobbra kanyarodva, amikor jobb kéz felé egy ajtónyílásra bukkantunk (az alaprajzon: 8), amelyen keresztül az előudvarba (a térképen: 9) érkeztünk.

20170801_160205.jpgAz előudvarba jutottunk

Az előudvart minden oldalról magas falak veszik körbe, közepén pedig egy a falaktól különálló torony alapjai látszanak (az alaprajzon: 13).

20170801_160305.jpgAz előudvar bejárata, valamint a lépcsős torony alapjai

A kutatók korábban őrtoronynak tartották, azonban napjainkban, az alaposabb vizsgálatok után valószínűbb, hogy inkább a belső várudvarba vezető lépcsőfeljárat lehetett. A lépcsőn feljutva egy felvonóhídon lehetett átjutni a toronnyal szemben, magasan az előudvar szintje felett kialakított, a belső udvarba vezető átjáróba. Az átjáró kapujánál (az alaprajzon: 10), még jól látszik az a két faragott sarokkő, amelyeken a belső udvarba vezető felvonóhídnak az alsó gerendája forgott. Amikor a felvonóhidat leeresztették, az a lépcsős torony kiugró részére feküdt rá, így teremtve meg a kapcsolatot az előudvar és a belső várudvar között. A belső udvarba vezető átjáró kapuja mellett egy szépen falazott, kagyló alakú tetővel fedett őrállás maradványai láthatók.

20170801_161819.jpgJobb szélen láthatók az őrállás maradványai

Az itt tartózkodó őr engedte le a belső udvarba vezető felvonóhidat. Az átjáró kapuján keresztül egy keskeny sikátorba lehetett jutni (az alaprajzon: 12), mely a délre, a belső várudvarba nyíló kapuhoz (az alaprajzon: 11) vezetett. Mi azonban még az előudvarban maradtunk, lenyűgözött az, hogy a vár ilyen jó állapotban vészelte át az évtizedeket, itt valóban nem lehetett térdig érő romokról beszélni. Bármerre nézett az ember, mindenfelé több méter magas várfalak vettek körül minket, azokon túl pedig csodálatos kilátás nyílt a környező vidékre. Talán a nagy meleg volt az oka, de rajtunk kívül senki se tartózkodott a romok között, így kényelmes tempóban fedezhettük fel a vár rejtett zugait, élvezve a természet csendjét. Az előudvar nyugati oldalán kettős fal húzódik, itt álltak a várőrség elhelyezését szolgáló laktanyahelyiségek (az alaprajzon: 4-7).

20170801_160427.jpgBal oldalon az egykori dongaboltozatos laktanyahelyiségek romjai

A kétemeletes épület földszinti helyiségeinek dongaboltozata még napjainkban is látható. Az épületrész nyugatra néző, külső falában, valamint az előudvar déli részét szegélyező várfalban jó állapotban lévő lőréseket lehet megfigyelni. Az előudvarba vezető ajtónyíláson keresztül visszatértünk a fallal övezett sikátorba, majd a vár északi fala mentén haladtunk tovább, amin túl gyönyörű kilátás tárult a szemünk elé.

20170801_160136.jpgA fallal övezett sikátor, jobbra az előudvarba vezető ajtónyílás

20170801_160818.jpgKilátás északi irányba

Tőlünk jobbra felbukkantak a belső vár épületei, melyeket eredetileg az előudvar lépcsős tornyán, és egy felvonóhídon lehetett megközelíteni.

20170801_160723.jpgFelbukkantak a belső vár épületei

Miután felkapaszkodtunk az egykori belső udvar területére (az alaprajzon: 14), alaposabban is szemügyre vehettük a somlói vár jellegzetes, hatszögletű, gúla alakú tornyát. A belső udvar déli sarkában, az egykori délre nyíló kapuval szemköz egy vízfogó ciszternát fedeztünk fel (az alaprajzon: 15), mely a középkorban két részből állt: keleti részébe vezetett bele a tetőkről lefolyó esővizet összegyűjtő, szépen faragott kőből készült cső, míg másik részében egy forrás fakadt, melyet azonban a látogatók által a ciszternába dobált kövek elfojtottak.  A ciszternától jobb kézre, a belső várudvar nyugati falában egy ismeretlen rendeltetésű nyílás vezet befelé (az alaprajzon: 16). A ciszternával szemközt egy ajtónyíláson keresztül jutottunk abba az épületrészbe, mely fölött a már említett jellegzetes, gúla alakú torony – mely mésztufából készült, a vár többi, bazaltból készült épületével szemben – emelkedik (az alaprajzon: 17). Az épületrész két helyiségből áll, egy kisebb méretűből, melybe az ajtónyíláson keresztül lehet jutni, majd ezt a helyiséget egy jó állapotban lévő boltív választja el a következő, nagyobb teremtől, mely fölött a hatszögletű torony emelkedik.

20170801_160833.jpgEz a rész lehetett a kápolna

Ez az épületrész a vár legtöbbet vitatott része. A régi leírások következetesen a vár konyhájaként említik, a tornyot pedig a konyha kéményeként írják le. Ennek azonban ellentmond, hogy a torony belső részének falának sima, fehér vakolatán koromnak, vagy füstnek egyáltalán nem látszik nyoma. Az újabb feltevések szerint ez az épületrész volt a vár kápolnája, melyet Bakócz Tamás építtetett a XVI. század elején lezajló gótikus átépítések során. Ezt támasztja alá a belső terem udvarra néző falán, valamint a szemben lévő falon látható, szépen faragott gótikus ablakkeret. A toronyban a vár harangja lehetett, melynek azonban nem találták meg a maradványait. A kápolna mellett a várépület falából egy négyszögletes kisebb torony (az alaprajzon: 19) ugrik elő, melynek északi és déli falcsonkjából egy-egy kisméterű ablak faragott bélletének fele-fele áll ki.

20170801_160841.jpgA négyszögletes kistorony

A belső várudvar keleti végét egy csúcsíves boltozatú, nyílt csarnok (az alaprajzon: 20, 21) zárja le. Középen egy négyszögletes oszlop áll, mellette pedig két oldalról egy-egy csúcsív, melyek közül a bal oldalinak a hiányzó ívét 1962-ben egészítették ki, melyet jól mutatnak az eltérő színű kövek.

20170801_162619.jpgA nyílt csarnok

A nyílt csarnokból egy nagyobb helyiségbe vezet az út, melynek déli fala az 1980-as éveket követően dőlt le (az alaprajzon: 24), majd ebből a helyiségből a sarokterembe (az alaprajzon: 25) lehet jutni. A nyílt csarnoktól délre található még egy helyiség (az alaprajzon: 23), ahol az emeletre vezető csigalépcső (az alaprajzon: 22) nyomai még jól kivehetők. A keleti várfalon túl egy őrtorony maradványaira bukkantak az 1960-as években (az alaprajzon: 26), mely egyik korábbi alaprajzon sem szerepelt.

20170801_161426.jpgA keleti őrtorony maradványai

A Vak Bottyánról elnevezett torony – mivel a vár kelet felől, a meredek sziklák miatt szinte megközelíthetetlen volt – valószínűleg megfigyelőtoronyként funkcionált. A keleti várfalon először egy kaput nyitottak, melyen keresztül a tornyot a védők meg tudták közelíteni, majd miután ezt a kaput befalazták, a keleti várárkot áthidaló palló segítségével jutottak a két helyiségből álló toronyba. A vár keleti szélén állva, a torony maradványaitól messzire el lehetett látni, Doba és Somlószőlős házain túl a távolban a Bakony vonulatai látszottak.

20170801_162015.jpg

20170801_162025.jpgKilátás a keleti toronytól

A várra visszanézve a ledőlt falú helyiség látszott, melynek boltívében – a gúla alakú toronyhoz hasonlóan – mésztufát találtak a felmérések során.

20170801_161914.jpgA várra visszanézve a ledőlt falú helyiség látszott

Nehezen szakadtunk el a vártól, nagyon élveztük a középkori maradványok felfedezését. Véleményem szerint Somló vára jó példa arra, hogy nem kell minden erősségünket teljesen helyreállítani, azonban azt sem szabad hagyni, hogy a várfalak és az épület összedőljenek, és azok romjait benője a növényzet.

20170801_160907.jpg

Az ember itt nyugodtan elmerülhet egy kicsit a viharos és dicső múltban, élvezheti a természet közelségét, saját tempójában fedezheti fel a vár eldugott, rejtett zugait.

somlo2.jpgA látogatók saját tempójukban fedezhetik fel a vár eldugott, rejtett zugait

(Kép: http://kozepkori-magyar-varak.oroksegvedelem.hu/)

Somló vára bekerült a Nemzeti Várprogramba, majd annak 2016 végén történő módosítását követően is rajta maradt a listán, így hamarosan megindulhatnak a további ásatások,a vár teljes régészeti feltárása, majd részleges helyreállítása.

"Szabadon jár s üvölt a szél
Az ablakon keresztűl,
S némán komor helyhezetben
Néha ott egy bagoly űl,
Honnan hajdan a földesúr
Kevély szemmel tekintett
A környékre, hol több falú
Parancsokat tőle vett.

Borzasztó, bús, mély csend hallgat
A falak közt mostan ott,
Hol hajdan az úri élet
S öröm mozgott és zajgott.
Csak a róka, mely ott lakik
A várnak egy boltjában,
Gördít néha meg egy követ
A köveken futtában.

Vagy a vércse visít ottan,
Ha megtérvén estvére,
A vár felett kereng, lebeg -
S ülni készűl fészkére.
Vagy egy fal-fok, megemésztve
Az idő vasfogától,
Zuhan s roppan le, megválva
Több százados társától."

/Kisfaludy Sándor: Somló http://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm#5/

 

Somló váráról további képek megtekinthetők a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Végül két videó a jó állapotban megmaradt erősségről:

 

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.csobancvar.hu/magyar/oldalak/somlo_vara/

http://www.turautak.com/cikkek/turautak/somlo---somlo-var--kitaibel-pal-tanosveny.html

http://www.varturak.hu/magyar/oldalak/somlo/

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://kozepkori-magyar-varak.oroksegvedelem.hu/

http://www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/somlo02.htm

https://mno.hu/migr_1834/mise-a-bitonal-585167

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr1113561283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2018.01.11. 13:18:29

Régóta izgat ez a kémény dolog. Kétszer is jártam a várban. Magam is láttam, hogy koromnak nyoma sincs, sőt fehér vakolat borítja az építmény belső részét. Ráadásul e terem közepén áll, és nincs alatta semmiféle felépítmény vagy annak nyoma. Egy konyhai kéményt ennél sokkal egyszerűbben lehetett volna kivitelezni, nem is látni ilyet más várban, és nagyon különös, hogy egy torony méretű kéményhez nincs semmilyen tűzhely vagy kemence. De ha volt, akkor meg mi? Ha raktak alatta egy szabad tüzet, akkor semmi értelme a dolognak, mert olyan magasan kezdődik a padlóhoz képest, hogy nem lett volna huzat, inkább az ajtón-ablakon ment volna ki a füst. Ha viszont volt alatta valamilyen felépítmény, akkor az akkora lehetett, hogy miután begyújtották, ott ugyan ember meg nem maradt volna. Pláne, ha úgy körül volt építve, mint a rekonstrukciókon látszik.
Na de a kápolnás elmélet se túl meggyőző. Először is megint hiányzik a párhuzam, sose láttam még ilyen tornyot. Ha harang volt benne, az éppen elveszhetett, de hol a rögzítésének helye? Mi értelme egy belül üreges, de így szűkülő, ablak nélküli toronynak? Nem használható semmire, még fölmenni se lehet bele. Dísznek nem építettek tornyot a középkorban. A tetelye ráadásul lyukas, mi volt rajta, toronysisak? És mit keresne egy templom, kápolna kellős közepén egy alulról teljesen nyitott torony? Az ablak tényleg szép, de miért ne lehetne bármilyen helyiségnek díszes ablaka egy várban?
Szerintem ez csak kémény lehet, de nem konyháé. Itt valami ipari tevékenységre készültek, mondjuk kohót vagy téglaégetőt akartak építeni (az ilyesmihez nem (sem) értek, meg se érc se agyag a Somlón, de mit tudom én...), ez lehetne magyarázat az ismeretlen rendeltetésű kifolyóra is. Később befulladt a projekt, vagy meggondolták magukat. A kéményt nem volt kedvük vagy pénzük lebontani, vagy később még fel akarták használni, ezért meghagyták, de az épületet átalakították, és egy kisebb helyiség került alá, amit ki tudja mire hasznátak. Akár raktár is lehetett, amibe jól jött egy szellőző. Szóval szerintem ez egy "ipari" célal épüt kémény lehet, amit sose használtak az eredeti céljára.
Persze tökre nem értek az egészhez, és azt sem tudom, hogy mit találtak ott esetleg a régészek, vagy hogy nincs-e korom a vakolat alatt (ami mondjuk csak annyit tenne az elméletemhez, hogy valamikor használták, utána vonták ki a forgalomból), de jól esett kicsit találgatni...

Egri Gábor 2018.01.11. 13:48:17

Mindenesetre érdekes elmélet és eszmefuttatás. Többet valószínűleg csak a régészeti feltárások folytatását követően fogunk megtudni a torony/kémény eredeti funkciójáról.