Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Salföldi pálos kolostorrom

A kőkúti Szent Mária Magdolnáról elnevezett pálos kolostor

2018. január 31. - Egri Gábor

2017 júliusának végén és augusztusának elején a Balaton környékén kirándultunk, ahol elég sok történelmi épületet és romot – templomokat, várakat, kolostorokat, kastélyokat – lehet felkeresni. A Kereki mellett álló Fehérkő váráról, a fonyódi cölöpvárról, a somogyvári bencés apátság romjairól, továbbá Sümeg, Rezi, Tátika, Somló és Szigliget várairól már korábban írtam. Akik rendszeresen olvassák a blogomat, azok tudják, hogy a Pálos Rend – mint az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – története és fennmaradt emlékei iránt kiemelten érdeklődöm, ezért is mutattam be röviden a rend történetét, valamint írtam a bükkszentléleki, a budaszentlőrinci, a pilisszentléleki, a klastrompusztai, a toronyaljai és a nosztrai kolostorokról.

2017. július havának utolsó napján, Szigliget várának felkeresését követően a salföldi pálos kolostor romjait látogattuk meg.

20170731_145805.jpgA salföldi pálos kolostor romjai 2017 nyarán

 

Séta a romokig

Szigligettől a Káli-medencében fekvő Salföld mintegy húsz kilométerre található, szintén a Balatontól északra. A szigligeti vár és az avasi templomrom megtekintését követően a 71-es számú főúton indultunk el Balatonfüred felé, majd Ábrahámhegynél elszakadtunk a magyar tengertől és északi irányba folytattuk az utunkat, majd rövidesen meg is érkeztünk Salföldre. A pálos kolostor romjaihoz a piros jelzésű ösvény vezet, melyen akár Ábrahámhegynél is el lehet indulni a Klastrom utcából nyugati irányba. (Itt található egy térkép segítségül.) Mi azonban Salföld déli határában, az Isten dicsőségére felállított kereszt közelében hagytuk a kocsit, és onnan kezdtünk el déli irányba sétálni. Előbb a vulkanikus utóműködés nyomán kialakult Salföldi kőtenger sziklaalakzatai mellett haladtunk el, majd a földút bal oldalán feltűnt a salföldi temető. Ezután egy-két kilométert gyalogoltunk tovább déli irányba, majd elértük a már fentebb is említett piros jelzésű ösvényt.

20170731_143351.jpgA piros jelzésű ösvény a kolostorhoz vezetett

Jobbra kanyarodva néhány száz méter megtételét követően fel is bukkantak előttünk a Szent Mária Magdolnáról elnevezett kolostor erdővel körülölelt, impozáns romjai.

20170731_143948.jpgFelbukkantak előttünk a kolostor erdővel körülölelt, impozáns romjai

 

Salföld története

A Tapolcai-, és Káli-medence területén már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok, a Káli-medencében fekvő Salföld is Kál horkának, majd fiának, Bulcsúnak, – a Vérbulcsú, vagy Lád nemzetségnek – a téli szállásbirtokai közé tartozott. Az Árpád-házi királyok idején Salföldet Salkőkútnak nevezték, mely név valószínűleg a környéken birtokos, az Atyusz nemzetséghez tartozó kőkúti Sal (Saul) nevéből származik, akinek két végrendelete is fennmaradt a XIII. század első feléből.

A kőkúti Szent Mária Magdolnáról elnevezett pálos kolostor első írásos említése

A tatárjárást követően, 1246-ban Özséb volt esztergomi kanonok Báncsa István esztergomi érsek hozzájárulásával a Pilis hegység rengetegébe vonult vissza remeteségbe – a mai Kesztölc határában található Csévi-szirtek alatti Hármas-barlangba –, majd 1250 táján hat remete társával monostort és szentélyt alapítottak a Szent Kereszt tiszteletére. Később Özséb egy látomás nyomán egybegyűjtötte és megszervezte a pilisi és patacsi remetéket, és az egyre gyarapodó rend pápai jóváhagyását kezdeményezte. 1263-ban IV. Orbán pápa utasította Pál veszprémi püspököt – akihez egyházjogilag a pilisi remeték tartoztak –, hogy egyházlátogatással vizsgálja meg a remeteségeket, alkalmasak-e anyagilag és szellemileg Szent Ágoston reguláit betartani és szerzetesrendként működni. Ekkor került összeírásra a Pálos Rend első hét monostora – a pilisi Szent Kereszt, más néven Keresztúr, Badacsony, Elekszigete, Kőkút, Szakácsi, Szent Jakab és Idegséd –, melyek közül csak a bakonyszentjakabi Szent Jakab monostor találtatott a rendi működésre alkalmasnak, feltehetően azért, mert a bakonyszentjakabi monostor egy korábbi, ismeretlen eredetű kolostor volt, ahova pálos szerzetesek települtek be. Ez az 1263-as összeírás említi először „Kőkút sancte Maria Magdalena” néven a salföldi pálos kolostort, mely akkor az egyhajós templomból és a köréje épült remetekunyhókból állhatott, és valószínűleg korábban az Atyusz nemzetséghez tartozó Sal család alapította.

A kolostor virágzása a XV. század második felében

A kolostor második okleveles említése 1307-ből származik, amikor szőlőbirtok adományt kaptak a kőkúti pálos remeték. A XV. század közepén I. Ulászló király (1440-1444) és a gyermek V. László király (1444-1457) hívei között királyi pártharcok folytak a területen és a kolostor a harcok következtében néhány évre elnéptelenedett, majd később a királyi viszályok végeztével, és Mátyás király (1458-1490) trónra kerülésével újból visszatértek a pálosok Salföldre. 1475-ben István bíboros szerpaptól búcsú engedélyt kapott a kolostor, melyet a XV. század második felében gótikus stílusban bővítettek ki és építettek át. A kolostor végső átépítése a XV-XVI. század fordulójára tehető, azonban nem sokáig élhettek békében a pálos szerzetesek Salföldön.

20170731_144929.jpgA salföldi kolostor a XVI. század elején

 

A kolostor pusztulása

Gyöngyösi Gergely pálos generálisnak az 1520-as években készített Inventáriumában már nem szerepelt a kőkúti kolostor, ami azt jelentheti, hogy ha lakták is még szerzetesek, azok nem pálosok lehettek. 1543-ban Székesfehérvár török kézre került, majd a Balaton-felvidéken zajló folyamatos portyázások, hadjáratok, várostromok következtében a Káli-medence falvai fokozatosan elnéptelenedtek. Nagy valószínűség szerint a salföldi kolostor az 1554-es török hadjárat áldozata lett, ekkor végleg elhagyták a szerzetesek, a templom és a kolostor épületei pedig romba dőltek.

350px-salfold_palosok.jpgA kolostort a XVI. század közepe táján végleg elhagyták

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1los_kolostor_(Salf%C3%B6ld))

A törökök 1687-es kiűzését követően a Káli-medence falvai újraépültek a lerombolt várak, várkastélyok és kolostorok köveiből. A Csigó család Salföld település megújulásakor az egykori pálos kolostor számtalan szép faragványát szállíttatta el házak, pincék és istállók építéséhez. Ekkor pusztultak el végleg az egykori kolostorbirtokhoz tartozó egyéb épületek, mint például a Balatonba folyó Burnót-patak vizét felduzzasztó gát, valamint a falu területén álló őrtorony. A duzzasztó gát – melynek megépítésével a pálosok egy halastavat hoztak létre – csekély maradványait Cholnoky Jenő találta meg a Malomvölgyben a kisörspusztai homokbányához vezető út mellett.

Feltárás és állagvédelem

A kolostor maradványainak állagvédelme 1959-ben kezdődött meg minimális feltárásokkal, majd 1962 és 1967 között került sor nagyobb feltárási és restaurálási munkálatok elvégzésére. A feltárást Dr. Sági Károly régész vezette, míg az állagmegóvási tervet Schőnerné Pusztai Ilona készítette el és ő irányította a munkálatokat is.

20170731_145331.jpgA salföldi kolostor templomának szentélye

A kolostorrom helyreállítása az akkori műemlékvédelmi irányzatnak megfelelően az „olasz” stílusban zajlott, vagyis a kőfalakat az eredeti falazó anyagtól láthatóan eltérő, kisméretű téglával egészítették ki.

20170731_144956.jpgA kolostor alaprajza

A helyreállítás során megújult a cserépfedéses sekrestye és a kápolna, melyekben kőtárat alakítottak ki a megtalált, de nem beépíthető faragott kövek bemutatására. Látványos lett a téglával helyreállított, a templomhajót és a szentélyt elválasztó diadalív, a pince boltívei, valamint a templom déli ablaknyílásai.

20170731_145104.jpgA pince boltívei, háttérben pedig a cserépfedéses sekrestye

Ez az olaszos irányzat azonban folyamatos állagmegóvást igényelt volna, ami nem történt meg több mint harminc évig. Így a rom nem bírta ki a magyarországi éghajlat viszontagságait, és sajnos a magyar műemlékvédelem egyik elfelejtett rom-együttesévé vált egészen 2004-ig. 2008-ra fejeződött be a három évig tartó teljes romkonzerválás és felújítás, melyet a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészete végeztetett Farkas Attila erdészeti igazgató vezetésével.

A kolostorrom meglátogatása

Az egykori pálos kolostor romjai egy természetes domb tetején emelkednek, melyre lépcső vezet fel.

20170731_144143.jpgLépcső vezet fel a dombon álló romokhoz

Keleti irányból közelítettük meg az épületegyüttest, mely a templomból és az ahhoz északról csatlakozó négyszögalaprajzú kolostorból áll. Az ösvény elvezetett a 21,6 méter hosszú és 8 méter széles templom – melynek falai még a boltozatig állnak, csak a teteje hiányzik – déli fala mentén, ahova a szentély, majd a templomhajó gótikus ablakai néznek.

20170731_144219.jpgA templom ablakai

A templomhajóba nyugati irányból nyílik a bejárat, míg tőlünk balra a kolostor egykori refektóriumának (ebédlő) és konyhájának csekély maradványai látszottak.

20170731_144314.jpgJobbra a templom bejárata a nyugati oldalon, a bal oldali ajtó pedig a kolostorba vezet

20170731_145309.jpgBalra a refektórium, jobbra pedig a konyha a kolostor udvaráról

A keletelt kolostortemplom a nyolcszög három oldalával záródik, a templomhajó és a szentély egyforma széles, a két helyiséget egy gótikus diadalív választja el egymástól.

20170731_144358.jpgA szentélyt és a templomhajót egy gótikus diadalív választja el

A szentélybe belépve, annak déli falán három csúcsíves ablaknyílás látható, közülük az egyikből még nem tört ki a mérmű, míg északi falán egy ajtó vezet a cserépfedéses sekrestyébe. A szentély falain helyenként még láthatók a bordaindítások nyomai.

20170731_144726.jpgJobbra a mérműves ablak, a két ablak között pedig a bordaindítás

A sekrestyén keresztül lehet eljutni a templomhoz hasonlóan szintén keletelt kápolnába.

20170731_145620.jpgA sekrestye a kápolnából nézve

A templomhajónak nem csak a nyugati oldalán nyílik ajtó – melyen a templomba beléptünk – hanem az északi oldalán is található egy ajtónyílás, mely a kerengővel közrefogott kolostorudvarra vezet.

20170731_145213.jpg

20170731_145141.jpgA templomhajó északi oldalán található ajtó a kolostor belső udvarára vezet

A belső udvar közepén egy helyreállított ciszterna látható.

20170731_144831.jpgCiszterna a kolostor udvarán

A kolostorudvart épületek veszik körül, a templomhajóból kilépve tőlünk bal kézre a korábban már említett refektórium (ebédlő) és konyha állt, szemben velünk – a kolostorkert másik, északi oldalán – egy kamra és az élelmiszerpince alacsony falmaradványai, míg tőlünk jobbra a kolostor legépebben maradt része, a keleti-kolostorszárny látszott.

20170731_145210.jpgA refektórium

20170731_145449.jpgElőtérben a konyha, mögötte a refektórium, balra pedig a kamra

20170731_145150.jpgA keleti-kolostorszárny

Ezt az épületszárnyat – ahol a hálótermek voltak – a pálosok alápincézték, és az így létrejött helyiségek boros pinceként funkcionáltak. Az egykori pincék boltíveit is helyreállították az 1960-as években, a keleti falrész pedig magasan áll.

20170731_145708.jpgAz egykori borospince boltívei

A nyári melegben néhány perc alatt körbesétáltuk a kolostor maradványait, az északnyugati sarokban álló konyhából az egész épületegyüttesre jól rá lehetne látni, ha nem lenne útban néhány faág.

20170731_145217.jpgA kolostor romjai az egykori konyhából nézve

Az északkeleti részen, a borospince bejáratának boltíve előtt elhaladva megkezdtük a leereszkedést a dombról, majd elindultunk vissza Salföld település irányába.

20170731_145041.jpgA borospince bejárata az épületegyüttes északkeleti részén

 

További képek a kolostorról a Studhist Facebook oldalán láthatók: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy amatőr videó a salföldi pálos kolostorról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.salfold.hu/tortenet.php

https://regitemplomok.wordpress.com/2016/06/30/salfold-kokuti-palos-kolostorrom/

http://epa.oszk.hu/01600/01610/00006/pdf/vmm_06_1967_15_zsiray-schpusztai.pdf

http://palosepiteszet.blog.hu/2017/12/23/a_salfoldi_templomrom_karacsonyi_legendaja#more13520241

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3613621130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.02.01. 08:31:46

Gyönyörű táj, remek krándulás, szomorú és gyönyörű történelmi emlékünk, aki nem járt még arra, annak én is csak ajánlani tudom..

Apró figyelmeztetés: Salföld felől közelítve a kirándulóút szélessége hívogató lehet, hogy autóval jusson el valaki a kolostorromhoz. Hacsak nem egy Abrams harckocsi rejével bíró, négykerék meghajtású autószörny van a birtokodban, (de még azzal is kockázatos lehet) eszedbe se jusson, egy átlagos személygépkocsival nekivágni az útnak. Az út több helyen durván vízmosásos, sziklás, köves, árkos szakaszokra oszlik, és különösen tavasszal, vagy nagy esőzések idején tud brutális formát ölteni. Mi már összeakadtunk ott olyannal, aki szétverte az autó alvázát, oldalát és a garntált durrdefektet célozta meg a vállalkozással, nagyjából 1 km/h átlagsebességgel küszködve a köveken felfelé, miközben az autó mind a négy utasa folyamatosan káromkodott, mert visszafordulni nem, legfeljebb csak tolatni tudtak volna, de a kipufogó dob már így is talajt érte.

Lehet, hogy oda lehet jutni, valami csodával határos módon autóval is, de nekem nem úgy tűnt, hogy az utat erre találták ki. Ez már nem az az út, amelyiken az egykori felújításokhoz és állagmegóvásokhoz hordták az építőanyagokat, eszközöket és embereket a teherautók.

Bár ha szereted a kalandot és a kihívásokat: hajrá.

Lóval viszont kedvelt uticél, sok lovassal lehet itt összefutni. Biciklisekkel pláne. Mi is azzal mentünk: city bike, nem hegyi kerékpár. Legfeljebb időnként leszállsz és tolod, ha úgy érzed nem kockáztatsz, vagy nehézkessé válik a terep. Lesz ilyen.

Egri Gábor 2018.02.01. 10:16:41

Köszönöm a hasznos információkat. Meg tudom erősíteni, hogy Salföldről semmiképp se induljon senki kocsival a kolostorhoz. De gyalog sincs messze, legfeljebb fél óra sétával oda lehet érni.