Előző blogbejegyzésemben Vázsonykő várának történetéről volt szó 1494-ig, Kinizsi Pál halálig. A várat – melynek építését a Vezsenyi család kezdte meg a XV. század elején – Mátyás király (1458-1490) híres hadvezére, Kinizsi Pál 1472 után átépítette, bővítette, korszerűsítette. Ekkor épült meg a vár bejáratát védő barbakán, a palotaszárny és a várkápolna is, ahol napjainkban Kinizsi vörösmárvány sírkövét lehet megtekinteni, akit felesége, Magyar Benigna eredetileg a vázsonyi pálos kolostor templomában temettetett el.
Kinizsi Pál 1494-ben bekövetkezett halálát követően Vázsonykő várát özvegye, Magyar Benigna örökölte
Magyar Benigna további két házassága, harmadik férjének meggyilkolása
Kinizsi halálát követően özvegye, a még csak 28-30 éves Magyar Benigna örökölte Vázsonyt, mely birtoknak az igazgatásába már jól beletanulhatott, mivel férje a gyakori hadjáratok miatt kevés időt töltött otthon. Benigna Kinizsi vagyonának egy részén felül – a nagyobb hányadra Szapolyai Imre nádor tette rá a kezét – apja, az 1490-ben elhunyt Magyar Balázs után is örökölt, így az ország egyik leggazdagabb asszonya lett. Az özvegy nem maradhatott sokáig férjezetlen, ezért már 1495-ben hozzáment kamicsáczi Horváth Márk királyi udvarnokhoz, akiből rövidesen budai várnagy lett. 1508-ban Horváth Márk leesett a lováról és kitörte a nyakát, a másodszor megözvegyült Magyar Benigna pedig harmadszor is megházasodott. A harmadik férj – Kereky Gergely, aki tíz évvel volt fiatalabb Benignánál – származásáról nem sokat tudunk. A források szerint az erőszakos, durva férfi okiratot hamisított, templomot gyújtott fel, felesége – akit több nővel is megcsalt – sokat szenvedett miatta. Végül 1519-ben Benigna megelégelte férje viselt dolgait és bérgyilkosokkal vagy bizalmas híveivel megölette Kereky Gergelyt, akinek holttestét a vázsonykői vár lakótornyából a várárokba dobták.
Kereky Gergely holttestét a lakótoronyból a várárokba dobták
Miután fény derült Benignának a gyilkosságban való részvételére, fej- és jószágvesztésre ítélték, II. Lajos király (1516-1526) azonban megkegyelmezett az asszonynak világi és egyházi összeköttetéséinek köszönhetően, valamint egykori férjének, Kinizsi Pálnak az érdemeire tekintettel.
Vázsonykő a Horváth, majd a Zichy család birtoka
Magyar Benigna halála után – egy szerződés értelmében, melyet Benigna és harmadik férje, Kereky Gergely kötöttek a Horváth nemesi családdal – második férjének, kamicsáczi Horváth Márknak a rokonaira szállt Vázsonykő vára és a hozzá tartozó birtokok.
A XVI. század első harmadát követően a Horváth család birtokába került a vár
(Kép: http://jupiter.elte.hu/)
1543-ban török kézre került Székesfehérvár, ekkor a nagyvázsonyi kolostort elhagyták a pálos szerzetesek. 1552-ben Veszprém várának tornyaira is felkúszott a félhold, így Vázsonykő végvárrá vált. A Horváthok utasítására a várőrség – a pálosok tiltakozása ellenére – felrobbantotta az elhagyott kolostort, nehogy azt a törökök erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat. A romba dőlt kolostor köveit a vár falainak megvastagításánál is felhasználták.
A romba dőlt pálos kolostor köveit a vár falainak megvastagításánál is felhasználták
Az elkövetkező években Veszprémből ki-ki csaptak a török könnyűlovas portyázók, akik a nagyvázsonyi jobbágyfalut is akadály nélkül fosztogathatták. Vázsonykő – ami a dunántúli végvárak láncolatába tartozott Palota, Tihany, Tapolca, Csobánc, Hegyesd, Szigliget, Rezi és Tátika mellett – nem tartozott a jelentősebb erődítmények közé, védői nagyobb ostromló seregnek nem tudtak ellenállni.
Vázsonykő nagyobb ostromló seregeknek nem tudott ellenállni
1594-ben a törökök el is foglalták, de csak néhány évig tartották megszállva, a XVII. század elejére ismét császári-királyi fennhatóság alá került. Vázsonykő ekkorra már katonailag jelentéktelenné, ostromágyúkkal rendelkező reguláris sereg ellenében védhetetlenné vált. Nagyvázsony az 1640-es évekig a Horváthok kezén volt, majd 1649-ben a Zichy család birtokába került, akik a vár védelmére a faluba hajdúcsaládokat telepítettek, a védőműveket pedig palánkkal erősítették meg. A törökök kiűzése után a végvárak, így Vázsonykő várának hadászati jelentősége csökkent, utolsó katonai szerepe a Rákóczi-szabadságharc idején volt.
A vár pusztulása, feltárása és helyreállítása
A XVII. század közepén a Zichyek elhagyták a kényelmetlenné vált ódon várat, és egy új, barokk kastélyt építettek a patak túlsó partján, Nagyvázsony északi részén.
A nagyvázsonyi Zichy kastély napjainkban
(Kép: http://www.termespala.hu/kast%C3%A9lyok-v%C3%A1rak-m%C5%B1eml%C3%A9kek,30.html)
A lassan pusztulásnak induló Vázsonykő várát 1756-ig börtönnek használták, majd pálinkafőzésre rendezkedtek be a történelmi falak között. A pálinkafőzőben történt robbanás, majd az 1857. évi tűzvész végképp megpecsételte a vár sorsát, melynek falait fokozatosan elbontották, egyedül a viszonylagos épségben maradt lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek.
Az 1857. évi tűzvész végképp megpecsételte a vár sorsát (Képek: http://jupiter.elte.hu/)
A vár régészeti feltárására és részleges helyreállítására 1954 és 1960 között Éri István régész irányítása alatt került sor.
A vár alaprajza (Képek: http://jupiter.elte.hu/)
2005-2006-ban kisebb feltárások folytak a várban Gere László, Koppány András és Thúry László vezetésével.
A nagyvázsonyi Kinizsi vár napjainkban (Kép: http://mapio.net/o/2212155/)
Látogatás Vázsonykő várában
A vár bejáratát védő, napjainkban is jó állapotban lévő, patkó alakú barbakánt Kinizsi Pál építtette a XV. század második felében.
A barbakán védte a vár bejáratát
Mielőtt továbbmentünk volna a vár belső épületei felé, előbb néhány lépcsőfokon felkapaszkodtunk a barbakán első szintjének magasságában körbefutó gyilokjáróra.
Felkapaszkodtunk a barbakán gyilokjárójára
Innen jó rálátás nyílott a lakótoronyra, a külső és a belső várfalra, valamint a köztük húzódó várárokra, a várkápolnára, továbbá a várudvarra és a lakótorony köré épített egykori épületek – mint például a palotaszárny, a nagyterem és a belső kaputorony – romjaira.
A lakótorony
A várárok a külső és a belső várfal között lett kialakítva
A várkápolna
A lakótorony körül álló egykori épületek romjai és a várudvar
A várba a barbakántól egy híd vezetett át a hegyes facölöpökkel kirakott és vízzel feltöltött farkasverem felett.
A híd a hegyes cölöpökkel kirakott és vízzel feltöltött farkasvermen vezet keresztül
Valamikor a belső és a külső várfal közötti várárok is vízzel volt feltöltve, napjainkban azonban az egykori vizesárokban a várjátékokat rendezik, melyre külön belépőjegyet kell váltani.
Az egykori vizesárok, balra a belső, jobbra pedig a külső várfal
Az erősség bővizű forrása – ami miatt a Vezsenyiek a várat a domb aljába építették – táplálja vízzel napjainkban is a farkasvermet, valamint a belső várudvaron található víztárolót.
A belső várudvar és a víztároló
A várudvarra belépve először az erősség északi részének irányába indultunk el. A nagyterem maradványain, majd a védőfolyosón keresztül közelítettük meg a várkápolna alatti boltozott pincét, ahol kőtár van kialakítva.
A védőfolyosó vezet a várkápolna alatti boltozott pincéhez
A faragott kövek, domborműtöredékek mellett meg lehet tekinteni Magyar Benigna második férjének, az 1508-ban meghalt Horváth Márk vörösmárvány síremlékének fedőlapját. Horváth Márkot, akárcsak Kinizsi Pált eredetileg a vázsonyi pálos kolostor templomában helyezték végső nyugalomra, síremlékeik később kerültek a várba.
Horváth Márk síremléke a kőtárban
A kőtár megtekintése után egy lépcsőn leereszkedtünk a várárokba, az északi oldalon, ahol egy istállóépület tapad a külső vár falához.
Várárok az északi oldalon
Elsétáltunk a farkasveremig, valamint a vár nyugati oldalán húzódó várárkot is megnéztük, azonban a déli oldalra nem tudtunk átmenni, mivel ott éppen a várjátékok bemutatója folyt.
A nyugati oldalon húzódó várárok
A belső várudvarra visszatérve egy falépcsőn felkapaszkodtunk a várkápolnához, mely a vár északnyugati sarkán épült fel Kinizsi Pál idejében.
A várkápolna bejárata
Innen láthattuk a vár nyugati oldalán húzódó kétemeletes palotaszárny romjait, valamint keleti irányban a barbakánt.
A palotaszárny romjai...
... és a barbakán
A várkápolnában található Kinizsi Pál reneszánsz stílusú, vörösmárvány szarkofágjának fedőlapja, amely a közeli pálos kolostorból került ide. A síremlék körül a magyar történelem nagyjainak mellszobrai állnak őrt Árpádtól kezdve, Szent Istvánon át, Hunyadi Jánoson és Mátyáson keresztül Petőfi Sándorig és Wass Albertig.
Kinizsi Pál vörösmárvány szarkofágjának fedőlapja a várkápolnában látható
A 31 szobrot a keszthelyi Túri Török Tibor formázta és a Történelmünk nagyjai című kiállítás keretében lehet őket megtekinteni.
A Történelmünk nagyjai című kiállítás keretében 31 szobrot néztünk meg
Legvégére hagytuk a Kinizsi vár legjellegzetesebb épületét, az ötszintes lakótornyot, melynek kis helyiségeiben berendezett kiállítások a vár egykori életét, a híres hadvezér Kinizsi Pál és felesége Magyar Benigna történetét, valamint az ásatás leleteinek egy részét mutatják be. A földszinten egy kút, valamint a börtön látható, az első emeleten az őrség szobája, egy árnyékszék, a második emeleten a lovagterem, a harmadikon pedig az asszonyház, Magyar Benigna hálóterme tekinthető meg.
A harmadik szinten az asszonyház tekinthető meg
Az egyes szinteket szűk csigalépcsők kötik össze. A lovagteremben tábla figyelmeztet arra, hogy az ott kiállított páncél és sodronying másolat, pusztán hangulati elem.
A lovagterem a második szinten található
A falakon versek és anekdoták olvashatók a vár híres uráról, a legendás hadvezér Kinizsi Pálról, többek között a kenyérmezei csata lefolyásáról.
A falakon versek és anekdoták olvashatók
A lakótorony negyedik emeletén – a deákok és apródok szállásán – az ásatási leletek, emlékek mellett a vázsonykői vár és a vázsonyi pálos kolostor makettjei tekinthetők meg. A torony tetejéről csodás kilátás nyílt a környező vidékre, valamint letekintve az egész erődítmény alaprajzát jól ki lehetett venni.
Kilátás a lakótorony tetejéről
A lakótorony tetejéről letekintve az egész erődítmény alaprajzát jól ki lehetett venni
Míg mi a vár épületeinek felfedezésével voltunk elfoglalva, véget értek a várjátékok, így a külső és belső várfal között húzódó várárok déli részét is meg tudtuk nézni. A délnyugati sarokból is készítettem egy fényképet a palotaszárny maradványairól, majd elbúcsúztunk a vártól, és elindultunk nyugat felé, a pálos kolostorrom irányába.
A palotaszárny a vár nyugati oldalán, háttérben a várkápolna
Mivel a Kinizsi vár bent maradt a Nemzeti Várprogram leszűkített keretében, a legfrissebb hírek szerint 2018-ban el fognak kezdődni a helyreállítási munkálatok, melyek során egy milliárd forint értékben meg fog újulni a lakótorony, részben vissza fogják építeni a palotaszárnyat a reneszánsz belső udvari loggiával, rekonstruálják Kinizsi Pál és Horváth Márk tombáit, valamint a vár épületegyüttesén kívül egy úgynevezett kirendeltségi épületet hoznak létre, ahol látogatótér, kiállítótér, jegypénztár, kávézó, raktárak és szociális helyiségek épülnek meg.
Továbbik képek találhatók Vázsonykő váráról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/
Végül két videó Nagyvázsonyról és a Kinizsi várról:
Források és ajánlott oldalak:
http://kinizsivar.hu/nagyvazsonyi-kinizsi-var/
http://kirandulastippek.hu/balaton-felvidek/nagyvazsony-kinizsi-var
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=19169
http://balcsi.net/balatoni-varak/kinizsi-var
http://www.castrumbene.hu/files/c7_02horvath-koppany.pdf
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1494_november_24_kinizsi_pal_halala/
