Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Buda várának története 1686-tól 1849-ig

A vár újjáépítése, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

2018. június 04. - Egri Gábor

Eddig két bejegyzést írtam Buda várának történetéről, az elsőben a középkori vár és város építéséről és virágkoráról volt szó, a másodikban pedig a törökök 145 éves uralmáról, valamint Buda 1686-os visszafoglalásáról. A legtöbb vár esetében itt véget is szokott érni a dicső történet, esetleg még a Rákóczi-féle szabadságharcban jutott némi szerep az erősségeknek, utána a legtöbb esetben pusztulásnak indultak a falak. Buda esetében azonban nem ez történt, sőt a török kor utáni helyreállításokat követően, a XIX-XX. században is hatalmas építkezések zajlottak a várnegyed területén, és a napjainkban is folyamatosak a felújítások, átépítések, valamint a világháborút követően lerombolt épületek újraépítési munkálatai.

20170130_131047.jpgA budai vár délről, balra a Buzogánytorony, mellette Ferdinánd-kapu, középen pedig a Nagy Rondella

 

Buda helyreállítása a hódoltsági kor után

Az 1686-os ostrom után a vár romokban hevert, a Nagyboldogasszony-templomán (mai Mátyás-templom) és néhány erősebb raktáron kívül alig maradt ép épület a falakon belül, ami a hónapokig tartó ágyúzást átvészelte, az a keresztények végső rohama alatt kitört, és három napig tomboló tűzvésznek esett áldozatul. Az újjáépítés során a vár fő vonásaiban megőrizte a középkori település szerkezetét, az utcahálózat és a telekrajz csak kis mértékben módosult. A nyugati falnál – ahol korábban a vár házai a várfal tetejére támaszkodtak – bástyasétányt (mai Tóth Árpád sétány) alakítottak ki, több helyen térré bővítették az utcák találkozását, ekkor alakult ki a mai Szentháromság tér és a Szent György tér is. Az utóbbi téren épült meg a főőrség háza, a fegyvertár és ágyútelep (Zeughaus) és több kaszárnya, ez is mutatta, hogy Buda továbbra is megőrizte a katonai jellegét.

budapest-i-kerulet-budavari-katonai-szertar-zeughaus-_9.jpgA Zeughaus az 1890-es évek végén, az épületet 1901-re teljesen elbontották

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/budavari-katonai-szertar-zeughaus/3969)

Az ostrom után még fenyegető volt a török közelsége – Székesfehérvár még az oszmánok kezén volt – ezért a várfalak és bástyák helyreállítása szintén sürgős feladat volt. A XV. században Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) által építtetett, majd Mátyás király (1458-1490) által kibővített és átépített, egykor tündöklő királyi palotának a lőporrobbanást követően csupaszon meredező falait csak az 1700-as évek elején bontották le, ezzel a középkori királyi rezidencia szinte teljesen eltűnt a föld színéről. Az új palotakomplexum első épülete közel fél évszázaddal a török kiűzése után, 1735-re épült fel – ez a mai palota Dunára néző, keleti szárny déli részének, az ”E” jelű épületnek (mai Budapesti Történeti Múzeum) az elődje volt –, majd 1749-ben Mária Terézia rendelte el az építés folytatását és egy új palotaépület kiépítését.

budapest-i-kerulet-budavari-katonai-szertar-zeughaus-_1.jpgA budai vár látképének részlete 1737-ből

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/budavari-katonai-szertar-zeughaus/3969)

Az 1686-os harcok során a vár szinte teljesen elnéptelenedett, az újonnan betelepülő polgári lakosság többsége német volt, míg az alsó városrészbe, a Duna melletti Vízivárosba főleg magyarok és szerbek érkeztek, később a lakosság mind jobban elmagyarosodott.

A Rákóczi-szabadságharc és a XVIII. század első fele

A német lakosságnak köszönhetően Buda nem állt az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc felkelői mellé, végig megmaradt a császár pártján. 1713-ban állították fel a Nagyboldogasszony-templom előtt – a korábbi pestisjárvány emlékére – a fogadalmi pestis-emléket, a Szentháromság-szobrot.

v01.jpgA Szentháromság-szobor a Nagyboldogasszony-templom előtt

(Kép: http://www.fszek.hu/kiallitas/webkiallitas/vedoszentek/vedoszentek.html)

1749-től Mária Terézia utasítására és Oracsek Ignác barokk tervei alapján kiépültek a királyi palota északi (mai ”C” épület) és középső szárnyai (mai ”D” épület), majd felépítették a vártemplomot, a Szent Zsigmond-kápolnát is az északi szárnyban, ami nevét a palotanegyedben álló középkori Szent Zsigmond prépostsági templom után kapta, mely az 1686-os ostrom során romba dőlt, falait pedig 1767 után bontották el.

kiralyi_palota_a_18_szazadban.jpgAz Oracsek Ignác által tervezett budavári királyi palota

(Kép: http://budavar.btk.mta.hu/hu/helytortenet/a-budai-var-tortenete-1686-utan.html?showall=&start=1)

20170318_114533.jpgElőtérben a Szent Zsigmond prépostsági templom maradványai a Szent György téren, a háttérben pedig az átépítés alatt álló karmelita kolostor látható, ahova a Miniszterelnökség fog költözni (a kép 2017. március 18-án készült)

Az egykori prépostsági templom alapfalai ma is láthatók a Szent György tér közepén, a felirat szerint a Szent Zsigmond templomban temették el Mátyás király (1458-1490) első feleségét, Podjebrád Katalin királynét 1464-ben, valamint II. Ulászló király (1490-1516) harmadik feleségét Candalei Anna királynét – aki a tragikus sorsú II. Lajos király (1516-1526) születését követően gyermekágyi lázban halt meg – 1506-ban.

20171024_095129.jpg

 

A Szent Jobb a budai várba került

1771-ben az államalapító Szent István király épen maradt kezét, a Szent Jobbot – az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő magyar ereklyét – helyezték el nagy ünnepség keretében a várpalota Szent Zsigmond-kápolnájában. A török elől elmenekített ereklyét a dalmáciai Raguzában őrizték, innen szerezte vissza Mária Terézia királynő. Ettől fogva Buda lett az első magyar szent, Szent István kultuszának központi helye, aminek fénypontja a minden év augusztus 20-án, a Zsigmond-kápolna és a Nagyboldogasszony-templom között megtartott nagy körmenet volt. 1778-ban a Szent Zsigmond kápolnához egy oldalkápolnát – Szent István vagy Szent Jobb kápolna – is építettek, ahol a Szent Jobbot őrizték.

szentjobb-cop_20150217122558_50.jpgA Szent Jobb (Kép: http://www.bazilika.biz/a-szent-jobb-tortenete/a-szent-jobb-tortenete)

A budavári királyi palotát az 1777-ben Nagyszombatról Budára költöztetett – 1635-ben Pázmány Péter által alapított – magyar egyetem kapta meg, de nem maradt sokáig az épületben, mert rövidesen, már II. József (1780-1790) idején Pestre költöztették át, míg a vár a közigazgatás központjává vált. A Habsburg uralkodó 1782-ben több, tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal nem foglalkozó szerzetesrendet is feloszlatott, ami a budai vár történetére is kihatott. A mai Szent György téren álló középkori, Szent János tiszteletére szentelt ferences, vagy más néven minorita templom és kolostor – ahova a források szerint az utolsó Árpád-házi király, III. Andrást is temették 1301-ben – a török hódoltság korában elpusztult, helyén 1736-ra a karmeliták kolostora és temploma épült fel, melynek felszentelésére 1763-ban került sor.

budapest-i-kerulet-varszinhaz-_1.jpgA karmelita kolostor Dunára néző keleti oldala

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/varszinhaz/1773)

Azonban II. József rendelete miatt a karmelita rend nem működhetett sokáig a várban, 1786-ban az uralkodó már arról rendelkezett, hogy az üresen álló, raktárnak használt szerzetesrendi épületben színházat alakítsanak ki, ezt követően bontották le a karmelita templom tornyát.

budapest-i-kerulet-budavari-katonai-szertar-zeughaus-_2.jpgA budai vár látképének részlete 1786-ból

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/budavari-katonai-szertar-zeughaus/3969)

A Várszínház egészen a 2000-es évek elejéig működött, nemrég pedig megkezdődött az egykori karmelita kolostor és templom teljes felújítása, ahova hamarosan a Miniszterelnökség fog költözni.

2009_aprilis_48.jpgA karmelita kolostor épületében mintegy kétszáz éven keresztül a Várszínház működött

II. József rendelkezett a Helytartótanács és az azzal egyesített Királyi Kamara Pozsonyból Budára történő átköltöztetéséről, valamint a Hétszemélyes Tábla is Budán kapott helyet. Üresen álló épület volt bőven, mivel a feloszlatott jezsuita rend Szentháromság téri épülete (mai Hilton Hotel), valamint a szintén feloszlatott ferencesek (minoriták) és a klarisszák (beginák) egymás mellett álló, a mai Országház utca és Úri utca között álló kolostorai is elhagyatottan álltak.

20171024_092955.jpgAz Úri utcában látható felirat szerint: "Itt állott 1448-ban a beginák vagy klarisszák kolostora és szentegyháza, kik a török elől Pozsonyba menekültek. Onnan e szerzet 1714-ben visszakerült régi hajlékába, honnan egy része 1723-ban a pesti új kolostorba  (mely most zálogházul szolgál) költözött. Eltöröltetvén a szerzet 1784-ben a királyi ítélőtáblát, ennek pedig Pestre történt átszállítása után Pozsonyból a királyi helytartótanácsot fogadta be az átidomított templom és kolostor. Ezen épület újabb szabású szárnya 1824-ben emeltetett a néhai minorita kolostor telkén."

A budai várban három alkalommal – 1790-ben, 1792-ben és 1807-ben – tanácskozott a rendi képviselet a Helytartótanács épületegyüttesében kialakított Országházban.

A várpalota a nádori család székhelye lett

A királyi palotában – melynek császári lakosztályait fényűzően berendezték a bécsi Hofburg raktáraiból származó bútorokkal – a Habsburg-ház uralkodói csak ritkán tartózkodtak hosszabban egyedül csak I. Ferenc (1792-1835), aki 1809-ben töltött ott pár hónapot, mikor Napóleon elől Bécsből elmenekült.

287-a_budavari_kiralyi_palota_madartavlati_kepe_nyugat_nagy.jpgA budavári palotában a Habsburg-ház uralkodói csak ritkán tartózkodtak

(Kép: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-10-evfolyam/magyarorszagi-kastelyok-a-18-szazadban/a-budai-kiralyi-palota)

A palota déli szárnyában – a mai Budapesti Történeti Múzeum ”E” jelű épületében – a nádori család lakosztályait alakították ki. 1790 után három nádor lakott a királyi palotában – Sándor Lipót főherceg, József főherceg és István főherceg – közülük leghosszabb ideig József nádor (1796-1847) élt Budán, s leginkább ő hagyott nyomot a főváros képén. Amikor József nádor 1847-ben 71 éves korában elhunyt, az egész ország őszintén gyászolta a "magyar főherceget", a ”legmagyarabb Habsburgot”. Holttestét az általa kialakított nádori kriptában, a Szent Zsigmond-kápolna alatt temették el, ahová leszármazottai 1944-ig temetkeztek. A közkedvelt nádor emlékét törvénybe iktatták, 1869-ben pedig a róla elnevezett pesti téren állították fel szobrát.

42_big.jpgJózsef nádor szobra a róla elnevezett téren

(Kép: http://wikimapia.org/12296906/hu/J%C3%B3zsef-n%C3%A1dor-szobor)

1803-1805 között épült fel a Szent György téren – az egykori karmelita kolostor mellett álló kaszárnyák helyén – a Sándor palota klasszicista stílusban, amely a Sándor család otthona volt, majd a magyar állam a század végén megvásárolta kormányrezidenciának, később a miniszterelnökség költözött ide.

A Szent Jobb és a Szent Korona sorsa

1818-tól az állami ünnep rangjára emelték augusztus 20-át és a várban megtartott Szent Jobb körmenet egészen 1944-ig a legfontosabb állami ünnepség volt.

lovarda_600.jpgA Szent Jobb körmenet 1939. augusztus 20-án, a háttérben a királyi istálló hosszan elnyúló épülete

(Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Szent_Gy%C3%B6rgy_t%C3%A9r,_augusztus_20-i_Szent_Jobb_k%C3%B6rmenet._Fortepan_2980.jpg)

A Szent Jobbot az 1944-es szovjet ostrom elől menekítették el őrzési helyéről, a budai vár Szent Zsigmond kápolnájából. Miután a második világháborúban megsérült Zsigmond-kápolnát nem állították helyre – mely ma a Nemzeti Galéria kiállítóterme –, az ereklye a pesti Szent István-bazilikába került, ahol napjainkban is őrzik, és onnan indul a rendszerváltás óta újjáéledt augusztus 20-i körmenet. 1790-1944 között a Szent Koronát és a hozzá tartozó koronázási ékszereket is a budai várban őrizték, előbb a Várpalota Zsigmond-kápolnájában, majd a királyi palota nyugati szárnyában, a mai Országos Széchenyi Könyvtárnak helyet adó épületben. A második világháborút követően a Szent Korona az Amerikai Egyesült Államokba került, ahonnan csak 1978-ban térhetett haza. A korona 2000. január 1-je óta a Parlamentben, a hozzá tartozó koronázási kellékek a Nemzeti Múzeumban vannak kiállítva. A budai vár történetéhez visszatérve 1830-ban lebontották a királyi palota csillagvizsgáló tornyát, amit még akkor építettek, mikor az egyetem használta az épületet, valamint a középső szárny (mai ”D” épület) nyugati-kupoláját is lebontották – amit még Oracsek tervezett –, hogy harmadik emeletet építsenek az épület középső részére.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

1848. március 15-én a pesti tömeg a várban található Helytartótanács épületéhez vonult, hogy rábírják két követelés teljesítésére: a sajtócenzúra eltörlésére és a politikai foglyok szabadon bocsátására. A várból távozó tömeg magával vitte a József kaszárnya – mai Táncsics Mihály utcában, korábban Kossuth Lajos is raboskodott ott – egyetlen politikai foglyát, a lázító könyveiért bebörtönzött Táncsics Mihályt.

2007_oktober_a_32.jpgTáncsics Mihály szobra a Bécsi kapu előtt

A forradalom győzelme után a várban működött Kossuth Lajos pénzügy-, Deák Ferenc igazságügy- és Eötvös József vallás- és közoktatásügyi minisztériuma. 1849 elején a magyar kormány és parlament kénytelen volt elhagyni a fővárost, amit a császári csapatok szálltak meg. A tavaszi hadjárat során a Görgey Artúr vezette magyar honvédsereg megostromolta Buda várát, amelyet Heinrich Hentzi tábornok 4700 katonája védett.

buda_maj5_16.jpgA csapatok elhelyezkedése az ostrom során (Kép: http://kapszli.hu/buda-ostroma-1849-2/)

A katonai szempontból nem jelentős erőd visszafoglalását inkább politikai indokok motiválták, mint katonaiak, az ostrom – mely május 4-én kezdődött – első időszakában a honvéd csapatoknak még nehéztüzérsége sem volt, az ostromágyúk csak május 8-án érkeztek meg Komáromból és 14-ére készültek el az ütegállások. Hentzi tábornok az ostrom alatt az ágyúival bosszúból több alkalommal lövette a szemközti Pestet, rommá lőve a Duna-parti klasszicista palotákat, köztük az országgyűlésnek 1848-ban helyet adó Vigadó épületét, valamint a tüzérségével a Víziváros épületeit is elpusztíttatta. A május 17-ről 18-ra virradó hajnalon indított magyar támadást a védők még visszaverték.

1200px-than_buda_ostroma.jpgAz 1849. május 17-ről 18-ra virradó hajnalon indított magyar támadást a védők még visszaverték

(Kép:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_ostroma_(1849)#/media/File:Than_Buda_ostroma.jpg)

Pár nappal később, 1849. május 21-én az ágyúk által a Fehérvári kapunál ütött résen át Nagysándor József I. hadtestének honvédjei betörtek a várba, miközben Aulich Lajos II. és Knezich Károly III. hadteste északi és déli irányból támadta a kapukat.

ostrom2.jpg1849. május 21-én a honvéd csapatok a Fehérvári kapunál betörtek a várba

(Kép: http://budapestcity.org/02-tortenet/1849-budavar-ostroma/index-hu.htm)

A Hentzi által a támadók visszaszorítására indított szuronyroham gyorsan összeomlott és maga a tábornok is elesett, rövidesen pedig magyar zászló lengett a budai vár minden bástyáján. Az ostrom során a magyar hadsereg katonái közül 368 fő esett el és mintegy 700-an sebesültek meg, ezzel szemben az osztrák védők vesztesége 710 fő volt, míg 4200 katona hadifogságba esett. 

josef_anton_strassgschwandtner_1849_the_siege_of_buda_img_0825.JPGAz öldöklő küzdelemben Hentzi tábornok is elesett

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Heinrich_Hentzi#/media/File:Josef_Anton_Strassgschwandtner_1849_the_siege_of_buda_IMG_0825.JPG)

Buda magyar kézre kerülésének napján érkezett meg Ferenc József császár Varsóba, hogy I. Miklós orosz cárral tárgyaljon a magyar szabadságharc eltiprásáról. Buda várának 1849-es ostroma megjelenik Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében is. A harcok során a budavári palota teljes tetőzete leégett, a déli szárnyban lévő nádori lakrészek a földszintig kiégtek, valamint elpusztultak a Szent György tér nyugati oldalán álló melléképületek.

20170130_115607.jpgEmléktábla a Fehérvári kapunál, a felirat szerint: "1849. május 21-én a felszabadító honvédcsapatok ezen a helyen léptek először a császáriaktól megszállott budai vár területére tizenöt napi hősies küzdelmük emlékét őrzi e tábla."

A budai vár történetével kapcsolatos írásaim:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://budavar.btk.mta.hu/hu/helytortenet/a-budai-var-tortenete-1686-utan.html

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/budapest--budai-var--varnegyed.html

http://jozsag.iso200.hu/Bevezetes/index.html

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_majus_21_budavar_visszafoglalasa/

https://www.hirmagazin.eu/az-1848-49-es-szabadsagharc-csatai-buda-ostroma-1849

http://kapszli.hu/buda-ostroma-1849-2/

http://lechnerkozpont.hu/cikk/szent-gyorgy-ter-a-varban-hol

http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/budavari-katonai-szertar-zeughaus/3969

Zolnay László: A budai vár (Gondolat 1981)

Gerő László: A budai vár (1962)

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr9414022364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brokkoládé 2018.06.06. 21:09:20

Köszönön szépen a leírást, nagyon tanulságos!