Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Buda várának története 1849-től napjainkig

Építkezések a dualizmus idején, a II. világháború pusztításai

2018. június 11. - Egri Gábor

A korábbi három írásomat követően – lásd a bejegyzés végén – elérkeztünk a budai vár eddigi történetének utolsó fejezetéhez, melyben az erősség históriájának 1849-től egészen napjainkig lezajlott fontosabb eseményeiről lesz szó. A XIX. és a XX. század is bővelkedett építkezésekben, átalakításokban és ostromokban, melyek a vár korábbi képét jelentősen megváltoztatták. 1849-ben rövid időre magyar kézre került a vár, melyet a honvédsereg hősies rohammal vett be a dicsőséges tavaszi hadjárat utolsó szakaszában, május 21-én.

20150501_202100.jpgA Nagyboldogasszony-templom vagy Mátyás-templom napjainkban

A Várkert Bazár és a Budavári Sikló építése

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után megkezdődött az ostrom során megsérült királyi palota helyreállítása, ami 1851 és 1857 között zajlott – és amely egyben korszerűsítést is jelentett, ekkor épült meg a keleti, dunai homlokzat kupolája, – továbbá a XIX. század közepén épült fel a hatalmas és hosszan elnyúló királyi lovarda-istálló épülete a Szent György tér nyugati oldalán. 1873-ban sor került Buda, Óbuda és Pest egyesítésére, melyek közül az előbbi, mindenekelőtt a vár továbbra is megtartotta egységes jellegét, barokkos stílusát, ódon hangulatát. A Várhegy délkeleti lejtőjén, illetve lábánál a királyi kertekhez kapcsolódóan 1875-1883 között épült ki Ybl Miklós tervei nyomán a Várkert Bazár neoreneszánsz kert- és építészeti formákat ötvöző együttese.

77624-varkert-bazar-1900_-ybl-miklos_-fortepan.jpgA Várkert Bazár 1900 körül (Kép: http://fokert150.hu/images/varkert-bazar-1900/)

Továbbá megépült a Clark Ádám téren ma is látható címeres támfal és ekkor bontották le a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát. 1868-1870 között épült meg a Budavári Sikló Széchenyi István gróf fiának, Széchenyi Ödönnek a javaslatára.

budavari_siklo.jpgA Budavári Sikló

(Kép: http://www.archivnet.hu/kuriozumok/grof_szechenyi_odon_a_magyar_magnas_es_a_torok_four.html?oldal=2) 

A budavári palota nyugati bővítése

Mivel a Mária Terézia-féle trónterem – mely a királyi palota legnagyobb terme volt – szűknek bizonyult Ferenc József 1867-es budai koronázása során, felvetődött a királyi palota kibővítésének gondolata. A munkálatok 1890-ben kezdődtek meg, ekkor épült fel a palota nyugati, hétszintes Főhercegi-szárnya (mai Országos Széchenyi Könyvtár ”F” épülete) előbb Ybl Miklós, majd Ybl halála után Hauszman Alajos vezetésével.

abra_1_epuletreszek_201020130603-19838-c3x0io_gallery.jpgA budavári palota alaprajza napjainkban

(Kép: http://hg.hu/cikkek/varos/11101-a-budavari-palota-700-eves-historiaja-4)

Az épülettömb alépítménye nyugati irányban túlterjeszkedett a Nyugati falszoros területén, ezért a krisztinavárosi völgyben nyugvó lábazatra – melyben a gazdasági és személyzeti részt helyezték el – építették fel azt. Az új épület északkeleten és délkeleten csatlakozott a barokk palota északi és déli szárnyához. A barokk szárnyak és az új szárny együtt teljesen körülzárták az eredetileg félig nyitott barokk udvart, mely az "Oroszlános udvar" nevét onnan nyerte, hogy északra nyíló főkapuja külső és belső oldalán két-két kőoroszlán áll őrt.

A palota északi bővítése

A palota további bővítésére csak észak felé volt mód, Hauszmann Alajos ehhez először elbontatta a barokk fegyvertár és ágyútelep, a Zeughaus épületét – csupán bejáratát őrizve meg, felhasználva egy kerti kút, a Herkules-szobor díszítésére –, majd a korábbi barokk együtteshez két új szárnyat épített. A Zeughaus egykori épületének díszes kapuja ma a Duna felé húzódó corinta falba beépítve látható.

budapest-i-kerulet-budavari-katonai-szertar-zeughaus-_5.jpgA Zeughaus kapuja

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/budavari-katonai-szertar-zeughaus/3969)

Ekkor bontották le a Szent Jobb-kápolnát, mely a mai ”C” épület akkor még létező belső udvarába ékelődött. A bővítés a barokk palota hossztengelyének északi meghosszabbítása mentén történt, és ezúttal is a szimmetria elvére épült. A barokk palota három szárnya helyett így a keleti oldalon most már öt épületszárny állt: északról délre a ma "A-B-C-D-E" betűkkel jelölt épületek, így egy összesen 304 méter hosszú épületlánc jött létre. Ilyen hosszú teremsor – Versailles-t leszámítva – egyetlen európai uralkodói rezidenciában sem akadt. Az új dunai homlokzat középpontjába így a korábbi északi szárny (”C” épület) került, melynek tetejére kupola épült, csúcsán a Szent Korona aranyozott másával.

A budavári palota termei

A dunai főbejárat – a Habsburg-terem – elé egy keletre nyíló, kettős karú díszlépcsőt, a Habsburg-lépcsőt építették, melyen keresztül a Savoyai-szobor teraszára lehetett kijutni a palotából.

habsburg_lepcso_a_palota_elott_1930.jpgA Habsburg-lépcső a Savoyai-teraszra vezetett

(Kép: http://hg.hu/cikkek/varos/11035-a-budavari-palota-700-eves-historiaja-3)

Az új északi szárny ("A" épület) töltötte be a fogadó szerepet közvetlenül a fő megközelítési útvonal, a palotától északra elterülő Szent György tér irányába nyíló főkapujával. Itt, az északkeleti traktusban lett kialakítva az Előcsarnok és a ruhatár.

budavari_palota_fobejarat.jpgA palota főbejárata a II. világháborút követően (Kép: http://nol.hu/kultura/kapubol-muzeum-1535721)

a_palota_fontosabb_termei.jpg

A délebbre lévő másik új szárny ("B" épület) nyugati oldalán alakították ki a reprezentáció új központját, a Nagy báltermet, tőle keletre, a Dunára néző részre a neobarokk stílusú Büfé csarnok (Buffet-csarnok) került.

05_nagy_balterem_a_ferenc_jozsef_fele_szarnyban_kepeslap20130603-19838-ganoyh_lead_1.jpgA Nagy Bálterem (Kép: http://hg.hu/cikkek/varos/11035-a-budavari-palota-700-eves-historiaja-3)

A bálterem impozáns méreteivel – 724 négyzetméter alapterületű – immár igazán nagyszabású eseményeknek is teret adhatott.  Tizenöt és fél méteres belmagasságával három szintet foglalt el, a felső szinten páholyokat alakítottak ki, a termet pedig tizenkét darab hatalmas üveggyöngycsillár világította be.

balterem2.jpgA Nagy Bálterem 724 négyzetméter alapterületű volt

(Kép: http://nol.hu/kultura/a-lathatatlan-zeneszek-hult-helye-1536961)

A terem hatalmas ablakai a ma Hunyadi-udvarként emlegetett térségre néztek. A Büfé csarnok ablakaiból Pest panorámájában gyönyörködhetett a bálozásból pihenni térő úri közönség.

buffet_csarnok.jpgA Buffet-csarnok

(Kép. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Budapest,_Kiralyi_Palota,_Buffet_Csarnok.png)

Áthaladva három kisebb, de dúsan díszített termen, a főszárnnyá előlépett egykori északi barokk szárnyban ("C" épület) a korábbinál kisebb, de hasonlóan reprezentatív helyiségbe, a neobarokk Habsburg-terembe juthatott a vendég.

habsburg_terem.jpgA Habsburg-terem (Kép: http://budapestcity.org/10-var/1780-I-Ferenc-palotaja/index-hu.htm)

A terem mennyezetét Lotz Károly hatalmas méretű, Ferenc József és Erzsébet megdicsőülését ábrázoló freskója borította, a falak előtt pedig a palota legnagyobb, Habsburg építőinek carrarai márvány mellszobrai álltak.

habsburg-terem.jpgA Habsburg-teremben a falak előtt a palota legnagyobb, Habsburg építőinek carrarai márvány mellszobrai álltak

(Kép: http://www.sarvarifp.eoldal.hu/fenykepek/galeriak/budai-var/habsburg-terem--3-.html)

A mai ”C” épületben volt a Szent Zsigmond kápolna is, ahol a lebontott oldalkápolna helyett a főoltár mögött alakítottak ki egy díszes, ámde a korábbihoz képest szűkös helyiséget a Szent Jobb-ereklye őrzésére. Az egykori barokk főszárnyban – a "D" épületben – a Hauszmann által kibővített Trónterem vagy Díszterem megtartotta korábbi funkcióját, valamint itt voltak a Mária Terézia korából származó császárnői és császári lakosztályok, melyeket később az ”E” épületbe költöztettek.

tronterem_palota.jpgA Trónterem (Kép: http://hg.hu/cikkek/varos/11035-a-budavari-palota-700-eves-historiaja-3)

Az egy tengely mentén elrendezett, de egymástól meglehetősen távol lévő három fő termet – Bálterem, Habsburg-terem, Díszterem – számos kiszolgáló – összekötő helyiség kapcsolta össze. Voltak dísztermek a korábbi nyugati bővítésben (”F” épület) is, amelyek azonban – mivel inkább a szűkebb értelemben vett királyi "magán" reprezentációt szolgálták – léptékükben is kisebbek lettek. Közülük kiemelésre méltó a neoreneszánsz Mátyás-terem (az alaprajzon Hunyadi Teremként szerepel), valamint a neoromán stílusú Szent István-terem.

hunyadi_matyas-terem_a_palotaban.jpgA Mátyás-terem (Kép: http://hg.hu/cikkek/varos/13475-budai-var-felelost-keresunk)

szent_istvan_terem.jpgA Szent István-terem

(Kép: https://index.hu/urbanista/2016/04/27/szent_istvan_terem_budai_var_helyreallitasa_hauszmann_terv_varkert_bazar/)

Ebben az épületrészben helyezték el a magyar koronázási ékszereket, és itt alakították ki az épület páncéltermét is, továbbá a személyzet lakásait, irodáit, gazdasági helyiségeket, konyhákat, raktárakat.

Felépült a Lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, átépítették a Mátyás templomot és a Halászbástyát

A palota környezetét is átalakították, a Szent György tér nyugati oldalán húzódó királyi istálló lovarda funkciót egy – a Nyugati falszorosban, a királyi palota nyugati, új szárnya (”F” épület) mellett felépített – új épületbe helyezték át, míg a régi istállótól délre, közvetlenül az Oroszlános kapu előterében új, a századforduló divatjának megfelelő őrségépületet emeltek, mely a palotaőrség elit katonáinak központja lett.

lovarda_anno.jpegA Lovarda új épülete

(Kép: https://24.hu/kultura/2017/05/16/kozel-hetven-ev-utan-lassan-ujra-format-olt-a-varban-a-kiralyi-lovarda/)

foorseg.jpgA Főőrségi épület (Kép: http://pestbuda.hu/cikk/20180329_teto_ala_kerult_a_foorseg_epulete_a_varban)

A Nyugati falszorosba épült Lovarda elé került ifjabb Vastagh György szobrászművész alkotása, a Csikós szobor került, melyről aztán a Lovarda előtti teret is elnevezték. A Csikós udvarról a Stöckl-lépcsőn lehetett feljutni a Főőrség épületéhez és a Palota térre, ahonnan a palota északi szárnya és a királyi istálló között vezetett az út a Szent György térre. A XIX. századi restaurálások a Nagyboldogasszony-templomot és környékét is érintették, a leromlott állagú templomot 1874-1896 között Schulek Frigyes a korabeli műemléki elvek szerint, neogótikus stílusban építette át, majd a Mátyás templom környezetét – főként a Halászbástyát – is erőteljesen átformálták.

matyas_templom_a_19_szazad_masodik_feleben.jpgA Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) az átépítés előtt

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/matyas-templom-budavari-nagyboldogasszony-foplebania/486)

halaszbastya_epitese_1895.jpgA Halász-bástya az átépítés előtt (Kép: https://hu.pinterest.com/pin/179581103875943342/)

További építkezések a vár területén

A dualizmus idejében – a XIX-XX. század fordulóján – méreteik miatt különösen sokat elvettek a polgárváros kisvárosias hangulatából a középítkezések. Ekkor épültek fel a Bécsi kapu téren az Országos Levéltár vagy Fellner Sándor tervei alapján a Szentháromság téren Pénzügyminisztérium hatalmas épületei, melyek helyén 8-10 régi polgári ház állt.

palota_a_szentharomsag_teren_nfm.jpegA Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren

(Kép: https://keptelenseg.hu/sorozat/kepek-a-szent-korona-es-a-szent-jobb-tortenetebol-109950?utm_source=rss&utm_medium=banner&tm_campaign=keptelenseg)

A Honvédelmi Minisztérium négyemeletes tömbje a Szent György tér északi oldalán emelkedett Kallina Mór tervei alapján, bejárata a térre nyílt, átellenben vele a királyi palota északi szárnya, a fogadóépület (mai ”A” épület) állt.

budapest-i-kerulet-magyar-kir-honved-foparancsnoksag-_4.jpgA Honvédelmi Minisztérium

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/magyar-kir--honved-foparancsnoksag/2635)

A Honvédelmi Minisztérium mögött – attól északra – a Dísz térre néző homlokzattal épült fel 1897-re a Honvéd Főparancsnokság egy korábbi kaszárnyarész és egy evangélikus templom helyén, így a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság épületei egy tömböt alkottak.

budapest-i-kerulet-magyar-kir-honved-foparancsnoksag-.jpgA Honvéd Főparancsnokság épülete

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/magyar-kir--honved-foparancsnoksag/2635)

Kárpótlásul az evangélikus egyház egy új templomot emelhetett a Bécsi kapu téren. A Szent György tér keleti, Duna felőli oldalán a Sándor-palota és az egykori karmelita kolostor, míg ezekkel szemben, a tér nyugati felén a királyi istálló és a Teleki-palota helyezkedett el.

palota_madartavlatbol.jpg1. Sándor-palota, 2. Budavári Sikló felső állomása, 3. A Királyi Palota főbejárata, 4. Királyi Palota, 5. Oroszlános kapu, 6. Stöckl-lépcső, 7. Főőrségi épület, 8. mai Hunyadi-udvar, 9. Lovarda, 10. Kisebb istállóépület, 11. Királyi istállók, 12. József főherceg palotája (korábban: Teleki-palota)

(Kép: http://pestbuda.hu/cikk/20171207_all_budavar_meg)

Az utóbbi épület – mely a Sándor-palotával átellenben állt – is nagyszabású átalakításon esett át, a mellette álló laktanyát és barokk házakat József Károly Lajos főherceg – József nádor fia – lebontatta és helyükön egy a palotához kacsolódó kertet alakítottak ki.

teleki-palota_1837.jpgÍgy nézhetett ki a Teleki-palota a XIX. században

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/teleki-vagy-jozsef-foherceg-palota/2668)

Az épületet ettől kezdve József főherceg palotájaként emlegették, melyet az 1960-as években bontottak el végleg. A Fehérvári rondelláig húzódó palotakertet a második világháborút követően teljesen elpusztították, a palota és a kert, valamint a királyi istálló helyén ma középkori rommező nyújt szomorú látványt az arra járóknak.

jozsef_fohercegi_palota_1906_erdelyi_mor.jpgA Teleki-palota átalakításával jött létre József főherceg palotája

(Kép: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/teleki-vagy-jozsef-foherceg-palota/2668)

A XX. század elején a Vízi-kapu (a középkorban Szent János-kapu) és a Batthyány-palota között a Külügyminisztérium épülete kapott helyet, mely a második világháború idején megsemmisült, az üres telken napjainkban népművészeti és dísztárgyakat árusítanak.

image_aspx.jpgBalról jobbra: Batthyány-palota, Külügyminisztérium, Honvéd Főparancsnokság

(Kép: http://hvg.hu/nagyitas/20110915_var_nagyitas_bun_seta)

A két világháború közötti időszakban a vár továbbra is kormányzati központként működött, a várpalota nyugati épületének – a korábbi Főhercegi-szárny (”F” épület) – kilenc helyiségében helyezték el 1920. április 1-jétől az államfőnek, a "király nélküli királyság" kormányzójának, a korszak névadójának, Horthy Miklósnak a lakosztályait és hivatalait. Továbbá a várban működött a Pénzügyminisztérium a Szentháromság téren, a Belügyminisztérium – mely az Országház utca és az Úri utca között álló egykori ferences (minorita) és klarissza kolostorokban kapott helyet – és a Honvédelmi Minisztérium is.

oroszlanos_kapu_es_foorseg.jpgSzemben az Oroszlános kapu, jobbra tőle a Főőrségi épület

(Kép: https://www.pinterest.fr/pin/413557178257422936/)

A királyi palota pusztulása a II. világháborúban

1944-ben német csapatok szállták még a fővárost és a várat, benne a fontos kormányhivatalokkal. Az 1945-ös szovjet ostrom során – amikor is a várnegyedet tartották a legtovább a német és magyar katonák, innen kísérleték meg a kitörést 1945. február 11-én – a pusztítás a vár épületeit sújtotta Budapesten a leginkább.

a_maria_magdolna_templom_1945.jpgA Mária Magdolna templom 1945-ben

(Kép: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hatalmas-templom-tartozott-egykor-a-maria-magdolna-toronyhoz-a-varban/)

A mintegy négyszáz épület közül mindössze egyetlen vészelte át sértetlenül – kisebb üvegkárokkal – a harcokat, az épületek egyötöde teljesen megsemmisült, a többi pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett. A legnagyobb veszteséget a várpalota szenvedte el, mely a szovjet ostrom során többek között a német parancsnokságnak, a magyar csendőrségnek és a katonai kórháznak is otthont adott. A palota egész épülete teljesen kiégett, kupolája beomlott, födémei, lépcsőházai leszakadtak, sőt a déli szárnyon a falak jó része is leomlott.  Bombatalálat érte a Nagy bálterem északi részét, a hozzá kapcsolódó Büfé csarnok mennyezete pedig tűz következtében omlott be, oldalfalai apró sérüléseket szenvedtek csak el. Aknák lyuggatták át a Szent Zsigmond kápolna boltozatait, belső kiképzése azonban repeszsérülésektől eltekintve épen maradt. A Szent István-terem és a Mátyás-terem szinte maradéktalanul elpusztult. A Habsburg-teremben viszont csak a Lotz Károly féle freskó egy csekély része vált le a plafonról, más részei épen maradtak, teljesen kiégtek azonban a Mária Terézia szárny barokk eredetű terei. A Trónterem vagy Díszterem mennyezete beszakadt, oldalfalai azonban csak kis mértékig sérültek. Erősen sérült a Habsburg-terembe az épen maradt Savoyai-szobor mögött felvezető Habsburg-lépcső egyik karja is.

itemallthumbbb_big_001348.pngA Habsburg-lépcső 1945-ben

(Kép: http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/lathatatlan_jatszma_a_budai_var_felujitasaert_.1022.html?pageid=119) 

A Szent György téren álló épületek lerombolása

A második világháborút követő újjáépítés során az építészek – művészettörténészek és régészek együttműködésével – rengeteg, 1686 után beépített középkori épületrészt hoztak felszínre és tettek láthatóvá, így több barokk és klasszicista épület nyerte vissza részben vagy egészben középkori homlokzatát. A Hilton Hotel modern épülete a neogótikus Mátyás-templom szomszédságában, a kiégett egykori jezsuita kollégium barokk homlokzatának megtartásával épült, ugyanakkor belefoglalták az időközben feltárt középkori domonkos Szent Miklós-templom maradványait is. A Szent György tér nyugati oldalán a hatvanas években lebontották az összes épületet, így a súlyosan sérült, de helyreállítható József főhercegi palotát a hozzá kapcsolódó kerttel és az istállóépületeket, a Lovardát és a Főőrség épületét, a helyükön feltárt középkori romok láthatók.

411-002_8f81b32cdb4bcd9bcea2ec73e4ae80baf3bf03c0-nol.jpgSzemben a királyi istálló, jobbra pedig a palota északi szárnya a világháborút követően

(Kép: http://nol.hu/kultura/pompas-lopalota-1528781)

A tér másik oldalán álló – a második világháború során súlyosan megsérült, és ezért majdnem lebontott – Sándor-palota külsejét 1989-1990-ben helyreállították, és a 2002-ben befejeződött teljes felújítás után a köztársasági elnök hivatala lett. Legtovább a tér közepén álló Honvéd Főparancsnokság, illetve Honvédelmi Minisztérium épületegyüttesének romjai emlékeztettek a háborús pusztításra, utóbbi épületet aztán teljesen lebontották, míg a Főparancsnokságnak csak a torzója maradt meg.

5-b_honved_foparancsnoksag_kulugyminiszterium_1945_fortepan_105808.jpgA Külügyminisztérium és a Honvéd Főparancsnokság 1945-ben

(Kép: http://pestbuda.hu/cikk/20171207_all_budavar_meg)

Napjainkban a Sándor-palota mellett álló karmelita kolostor – ahol a Várszínház működött hosszú évtizedeken keresztül – felújítása zajlik, ahova a Miniszterelnökség fog költözni, továbbá hamarosan teljesen visszaépül a Lovarda és a Főőrségi Épület, valamint az azokat összekötő Stöckl-lépcső, ezzel újra kialakítják a Csikós udvart is, ahova visszakerül a Csikós szobor, mely a második világháborút követően a Hunyadi udvaron állt.

palota_a_szentharomsag_teren_haboru_utan.jpegA Pénzügyminisztérium 1945-ben

(Kép: https://444.hu/2018/02/20/titokban-ujabb-tizmilliard-forinttal-38-milliardra-dragult-a-leendo-penzugyminiszterium-epulete-hogy-pont-ugy-nezhessen-ki-mint-1908-ban)

A várpalota helyreállítása

A királyi palota – melyet Budavári Palotának neveztek át – területén 1949-ben ásatások kezdődtek a középkori királyi palota feltárása céljából. A Habsburg időkben épült palota helyreállítása azonban majdnem tíz évig nem kezdődött el és a politika erőteljesen beavatkozott minden részletébe. A palotát végül külső kontúrjainak lényeges jellemzőit megtartva, homlokzatát némileg leegyszerűsítve – a királyságra utaló díszítéseket levéve –, belső tereit, melyeknek nagy része a háború során teljesen megsemmisült, teljesen átalakítva építették újjá. A palotának a korábbi kormányzati és reprezentációs funkció helyett kulturális funkciója lett. Elsőnek költözött be a korábbi barokk épületrész déli szárnyába, az ”E-épületbe” a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeuma 1967-ben. Ez a rész szenvedte el a második világháborús harcok során a legsúlyosabb károkat. Az újjáépített szárny bejáratát az Oroszlános udvarba tették, a pince, a földszint és az első emelet kiállítóterei innen közelíthetőek meg. A második emeletre kerültek az irodák, a könyvtár és a fotótár, míg a tetőtéri szintet a restaurátor műhelyek foglalták el eredetileg. Belső udvarát a kilencvenes években befedték, barokk-csarnok néven rendezvénytérként hasznosítják jelenleg is. Az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galéria 1974/75 során költözött fel a palota keleti szárnyának ”B-, C- és D-épületeibe”. Az intézmény főbejárata a hatvanas évek elején lebontott Habsburg-lépcső helyén lett kialakítva a ”C-épület” dunai oldalán, de a másik két épületrész is külön bejáratokat kapott, a Hunyadi udvarból a ”B-épület” míg az Oroszlános udvarból a ”D-épület” közelíthető meg. Az épületbelső központi közlekedő magja a ”C-épület” egykori belső udvarának beépítésével létrejött reprezentatív lépcsőház. A kupola alatt a harmadik emeleten harminc méteres belmagasságú teret hoztak létre. A vártemplom, az egykori Szent Zsigmond kápolna terét födémekkel osztották meg, itt található az épület egyetlen, eredeti formájában megmaradt díszített tere, József nádor és családjának kriptája, amit a hetvenes években több alkalommal kifosztottak, a sírokat feldúlták, és csak 1987-re készült el felújítása.

budai_var_btm16.jpgA budai királyi palota napjainkban

(Kép: https://magyarepitok.hu/atfogo-terv-budai-varpalota-megujulasara)

A ”D-épületben” található az egykori, Mária Terézia-féle Trónterem vagy Díszterem, melyet nagyjából a háború előtti állapotában őriztek meg. A trónterem barokk belső díszítését hosszas vita után viszont végül nem állították helyre, csupán egy leegyszerűsített megoldást viteleztek ki. A ”B-épületben” található egykori Nagy bálterem helyreállítása modern formában történt meg. Hosszát körülbelül 2-2 méterrel lecsökkentették, a Hunyadi udvarba nyíló ablakosztását átalakították a homlokzati szakasszal együtt, belmagasságát három szintről kettőre csökkentették, díszeit falairól teljesen eltüntették, fehérre festették. Az ”A-épületben” – melynek Szent György téri bejáratát, ami egykor a palota főbejárata volt, megszüntették – nyitott meg 1975-ben a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, amit a Hunyadi udvarból lehetett megközelíteni. A földszinten irodák, vetítő, raktárak és a gépészet kaptak helyet, a második emeletre kutatói szobák, irodák, könyvtár és az állandó kiállítás termei költöztek, míg a beépített tetőtérbe kerültek a gyűjteményi raktárak, a restaurátorok műhelyei és egyéb helyiségek. 2005 óta a Nemzeti Galéria használja az ”A-épületet” is, ahol az ideiglenes kiállítások kapnak helyet. A legutolsó beköltöző – 1985-ben – az Országos Széchényi Könyvtár volt, amely a teljes nyugati szárnyat, az ”F-épületet” elfoglalja. Az épületrész két belső udvarát 2,1 méteres belmagasságú, tizenegy szintes vasbetonvázas raktártornyokkal építették be 1973-ra, melyek a jelenleg a könyvtárban tárolt 8 millió magyar vonatkozású kiadvány egy jelentős részét fogadják be. Szerkezetileg teljesen függetlenek az épület többi részétől, alapozásukat az altalajig leásták, a könyvek súlyát hatalmas vasbeton pillérek vezetik a földbe. Mivel kapacitásuk így sem volt elég, raktárként hasznosult a királyi palota gépészeti helyiségeinek korábban helyet adó két alagsori és két pinceszint jelentős része is.

Építkezések és felújítások a vár területén a XXI. században

Napjainkban ismét fontos építkezések zajlanak a budai vár területén, és ahhoz kapcsolódva. 2014-re teljesen rekonstruálták az Ybl Miklós tervei alapján épített neoreneszánsz Várkert Bazárt, a vár délnyugati oldalán egykor álló Lovarda, Főőrségi épület és Stöckl-lépcső jelenleg is zajló visszaépítése mellett felújították a Honvédelmi Főparancsnokság megmaradt torzóját a Szent György tér és a Dísz tér határán.

20180318_122301.jpgÉpül a Lovarda...

20180318_123057.jpg... és a Főőrségi épület 2018 márciusában 

A végéhez közeledik a jövőben a Miniszterelnökségnek helyet adó karmelita kolostor teljes renoválása és átépítése, továbbá néhány éven belül visszaköltözik a várba két további minisztérium is.

20171024_095133.jpgA Karmelita-kolostor és az egykori templom felállványozva 2017 októberében

A Pénzügyminisztérium újra birtokba veheti a régi Szentháromság térre néző épületét, míg a Belügyminisztérium az Országház és az Úri utcák között álló egykori ferences és klarissza kolostori épületekben kap ismét helyet. Előbb azonban a felújításokra kerül sor, így a minisztériumok költözésének időpontja még bizonytalan. 2018-ban fejeződött be a régi budai városháza – melynek három homlokzata közül a leghosszabb a Szentháromság utca vonalában húzódik, a nyugati az Úri utcára, a keleti a Tárnok utcára és a Szentháromság térre néz – egyemeletes műemlék épületének renoválása, valamint 2017-től újra látogatható a Mária Magdolna templom megmaradt tornya, magát a templomépületet ugyanis a második világháborút követően elbontották. A királyi palotában pedig javában folyik a Szent István-terem helyreállítása.

szentistvan.jpgHelyreállítják a Szent István-termet

(Kép: https://hir.ma/kult/megkezdodott-a-budavari-palota-szent-istvan-termenek-textilrekonstrukcioja/709443)

 

A budai vár történetével kapcsolatos írásaim:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://budavar.btk.mta.hu/hu/helytortenet/a-budai-var-tortenete-1686-utan.html

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/budapest--budai-var--varnegyed.html

http://jozsag.iso200.hu/Bevezetes/index.html

http://hg.hu/cikkek/varos/11035-a-budavari-palota-700-eves-historiaja-3

http://hg.hu/cikkek/varos/11101-a-budavari-palota-700-eves-historiaja-4

http://hg.hu/cikkek/varos/11148-a-budavari-palota-700-eves-historiaja-5

http://hg.hu/cikkek/varos/11194-a-budavari-palota-700-eves-historiaja-6

Zolnay László: A budai vár (Gondolat 1981)

Gerő László: A budai vár (1962)

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5214029604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2018.06.12. 20:00:08

úhhh, ez egy olyan poszt amit muszáj volt végigpörgetni aztán alapos olvasással megint belekezdeni. És most látom hogy még van egy sor hasonló poszt, órákat fog ez a blog elvenni az életemből :)
Szóval köszi :)

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2018.06.13. 09:14:02

A Várnegyed második világháború utáni helyreállításakor egy csomó színvonalas, de manapság lesajnált lakóház épült, ezek is megérdemelnek néhány szót. Itt van róla egy cikksorozat:
fovarosi.blog.hu/tags/varnegyedhazai2vhutan

ébrenjáró 2018.06.13. 09:42:37

Világos, hogy ami most van az egy rakás szar. De az is igaz, hogy a régi épületek is bénán túl voltak díszítve, aránytalan, oda nem illő kupolákkal és cirádákkal. A belső termek pedig tömény ízléstelen giccsparádék voltak.