Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Gönci pálos kolostorrom

Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templomrom az erdő mélyén

2018. június 27. - Egri Gábor

2017. szeptember 16-án délután érkeztünk meg a Zempléni-hegység északkeleti oldalán található Kishutára, azonban nem sok időt töltöttünk a szállásunkon, rövidesen felkerekedtünk és hármasban elindultunk, hogy túrázzunk kicsit a környéken és megnézzünk két középkori romot. Átvezettem Telkibányára, ahonnan a piros jelzést (Rákóczi út vagy Szent Erzsébet út) követve előbb a gönci pálos kolostor romját, majd az Amadé várromot látogattuk meg az erdő mélyén.

20170916_150243.jpgA gönci pálos kolostor romjai 2017-ben

Miután a Szabadság úton leparkoltam a kocsit, hamar beváltottunk a fák közé, az ösvény az első néhány száz méteren emelkedett, majd ráérősen kanyargott délnyugat felé a Potács-völgyben. Bő fél óra alatt, két kilométert megtéve elértünk a 265 méterrel a tengerszint felett található Potácsházhoz.

20180625_171252.jpgTelkibányáról a piros jelzésen (Rákóczi út vagy Szent Erzsébet út)  indultunk el a pálos kolostorhoz és az Amadé várhoz

20170916_144603.jpgPotácsház, az első állomásunk

Hamarosan a Gönci-patak (vagy Nagy-patak) keresztezte az utunkat, melyen a vízből kiálló nagyobb köveken és szikladarabokon egyensúlyozva keltünk át, majd a Kis-patakon is átjutva tovább haladtunk az enyhén emelkedő úton.

20170916_144526.jpgA piros jelzést követve átkeltünk a fák között folyó Gönci-patakon

A Potácsháztól kevesebb, mint egy kilométerre találhatók a pálosok által épített, majd a XVI. században elhagyott templom romjai, 320 méterrel a tengerszint felett.

20170916_144518.jpgA Potácsháztól kevesebb, mint egy kilométerre találhatók a kolostor romjai

Hirtelen bukkantak elénk a fák közül a még mindig magasan álló falak, melyek az egykori Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templomhoz tartoznak, a csatlakozó kolostorból azonban mára már szinte semmi sem maradt. Mivel a pálosok – az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – kolostoraikat és templomaikat szerették erdős, hegyes vidékeken felépíteni, az egykor itt lakó szerzetesekhez hasonlóan mi is élvezhettünk a csendet, a nyugalmat és a békét, ami körülvett bennünket.

20180625_171342.jpgTuristatérkép a templomromhoz vezető útról

Az erdő rejtekében, a Dobogó-hegy északkeleti oldalában, az egykori Amadé vár alatt – Telkibányától három kilométerre, míg Gönctől majdnem öt kilométerre – álló pálos romokat senkitől sem zavartatva jártuk körbe.

20170916_150552.jpgRomok az erdő sűrűjében, a templom délkeletről nézve

 

A kolostor alapítása a XIV. században

A gönci pálos kolostor alapításának pontos idejét nem ismerjük, első írásos említése 1371-ből származik, ekkor Nagy Lajos király (1342-1382) oklevélben – melyet december 8-án Fonyban állítottak ki – engedélyezte a pálos szerzeteseknek, hogy a Gönc falun átfolyó patak partján, Gönc mellett egy malmot építsenek és azt örökösen birtokolják. 1384-ben Nagy Lajos lánya, Mária királynő (1382-1385) a pálosok panaszai nyomán megparancsolta a gönci, a regéci és a boldogkői várnagyoknak és alvárnagyoknak, hogy a gönci kolostor szőlőiben termett bor után kilencedet, malomházuk után rendkívüli adót nem szedhetnek.

Adományok és kiváltságok

1406. december 31-én Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) egy Kassa városában kelt oklevelében ismét kénytelen volt megparancsolni a regéci várnagynak és Telkibánya városának, hogy a pálosoktól borkilencedet vagy hegyvámot, élelmük után adót ne követeljen, majd ezt a rendelkezést egy 1419-ben kiadott oklevélben újra megerősítette. Telkibánya várostól 1428-ban a kolostor tizenöt kötélnyi földet kapott, majd 1438-ban Cupror György telkibányai polgár a szántói Csatár-hegyen lévő szőlőjét és malmát hagyta a kolostorra, 1446-ban pedig a Pelsőczi Bebek család tagjai adományozták a pálosoknak a Bányapatakán lévő malomrészüket.

gc3b6nc-1.jpgKép: https://regitemplomok.wordpress.com/2016/04/02/gonc-szuz-maria-kolostor/

1429-ben Miklós egri megyéspüspök szentelte fel a templom szentélyének főoltárát, valamint a Mária-oltárt, továbbá a kolostornak búcsúengedélyt is adott, mely a középkorban jelentős jövedelmet hozott. 1464-ben a kolostor templomának már hét oltára volt és évi 40 napos búcsú tartását engedélyezték a pálosoknak.

A kolostor virágkora a XV. század második felében

A legjelentősebb adományt a kolostor 1450-ben kapta, amikor Symai Kerek László fia, Mátyás pap a Telkibánya végén álló, Szent Katalin tiszteletére emelt templomot és ispotályt ajándékozta a gönci pálos remetéknek, valamint a templom és az ispotály fenntartásához a szerzetesek megkapták többek között a Cheches pusztát, a Wagner szőlőt és egy malmot az Olcsva folyón.

20170916_183214_richtone_hdr.jpgA gönci pálos kolostor a XV. század második felében élte virágkorát

Ezt az adományt 1471-ben Mátyás király (1458-1490) is megerősítette, azonban később Mátyás pap valószínűleg megbánta a bőkezűségét, mert a pálos kolostor vezetőjével, Fráter Péter perjellel kezdett pereskedni. A perben a későbbi kenyérmezei győztes hadvezér, ecsedi Báthori István országbíró a pálos remeték javára döntött, Mátyás pap pedig végül belépett a pálosok közé. A gönci kolostor tovább gyarapodott Mátyás király uralkodásának idején – 1459-ben újabb kúria, telkek, fürdő, malom és malomhely került a birtokukba –, aki megerősítette a pálosok kiváltságait és nekik adományozta szántói szőlőinek kilencedét.

A kolostor pusztulása

A gönci pálos kolostor a XVI. század elején hanyatlani kezdett, ennek jele, hogy 1513-ban Fráter István generális perjel bérbe adta a kolostor egyik puszta malmát Bányapatakán. Az 1526-os mohácsi csatavesztés a pálosok történetében is törést eredményezett, számos kolostorukat – például a Budaszentlőrincen található központi kolostort – rabolták ki és pusztították el a török fosztogatók. A gönci kolostor a Mohácsot követő években még biztos távolságban volt az ország középső és déli vidékeit dúló ellenségtől, azonban sorsát végül nem a török rablócsapatok, hanem a II. Lajos király (1516-1526) halála után kitört belső trónharc pecsételte meg.

20170916_183154_richtone_hdr.jpgA kolostort a XVI. század közepe táján hagyták el lakói

A hol Szapolyai János királyt (1526-1540), hol Habsburg Ferdinándot támogató főurak egymás elleni csatározásai során az egykor oly dicső és büszke ország káoszba és anarchiába süllyedt, nem csak a törvényen kívüliek csapatai, hanem maguk a főurak is raboltak, dúltak és fosztogattak. Valószínűleg ezekben az években néptelenedett el a gönci pálos kolostor, amit végül 1558-ban Martinuzzi Fráter György – a szintén elhagyatott göncruszkai Szent Katalin pálos kolostorral együtt – bérbe adott Gönc városának.

A pálos templom helyreállítása

Ezek után évszázadokon keresztül pusztult elhagyatottan az épületegyüttes, a kolostor rendháza szinte teljesen eltűnt, köveit a környék lakossága építkezésekhez hordta el, azonban a templom falai sikeresen dacoltak az idő múlásával. 1935-ben a Magyar Turista Egyesület Történelmi és Természeti Emlékbizottsága végzett állagmegóvási munkálatokat a romokon, majd 1941-ben Göncről érkeztek kőművesek, akik a leomlott templomfalakat erősítették meg a kritikus helyeken. Ekkor került sor a templom nyugati irányba néző főbejáratának, a nyugati kapunak, valamint a szentély és a sekrestye közötti átjárónak a beszűkítésére, valamint befalazták a hajó és kolostorszárny közötti átjárót. 1990-ben Tamási Judit végzett kisebb ásatást a területen, a 2000-es évek elején pedig a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei kezdtek részletesebb feltárásba Pusztai Tamás vezetésével.

20170916_150952.jpgCsak reménykedhetünk abban, hogy a még álló romokat nem hagyják az enyészetnek

A templom északkeleti oldalánál bukkantunk ki az erdő fái közül, a templomhajó falai több helyen még 6-7 méter magasan állnak. Az egykori pálos kolostortemplom nem volt nagy méretű, az egyhajós épület keleti oldalán látható a nyolcszög három oldalával záródó szentély, melynek déli és keleti oldalának falai erősebben sérültek vagy teljesen eltűntek az elmúlt századok során.

20170916_150209.jpgA templom szentélyének keleti fala kívülről nézve

A templomhajóhoz északról egy folyosó csatlakozott – a templom külső, északi falán jól láthatók a folyosót tartó gerendák fészkei –, ahonnan bejárat nyílt a hajó és a szentély csatlakozásánál, a diadalív vonalában álló három emeletes, négyzetes toronyba.

20170916_150137.jpgA templom északi fala, ahol a folyosó volt

20170916_150112.jpgA torony maradványai

A toronytól keletre, a templom északkeleti sarkán valószínűleg a sekrestye állhatott, melynek mára alig maradt nyoma. Innen egy keskeny ajtón keresztül jutottunk be a templom szentélyébe, melynek közepén egy faágakból eszkábált kettős kereszt állt.

20170916_151007.jpgEzen az ajtón keresztül jutottunk be az egykori szentélybe

20170916_150252.jpgA szentély a templom keleti oldalán volt található

Mind a templomhajó, mind a szentély 3-3 boltszakaszos, egyszerű keresztboltozatos volt, a templom sarkain, illetve a hajó és a szentély falpilléreinek vonalában támpillérekkel erősített.

20170916_150519.jpgA keresztboltozatot a templom sarkain, illetve a hajó és a szentély falpilléreinek vonalában támpillérekkel erősítették

A szentélyt és a templomhajót diadalív választotta el egymástól, utóbbinak két bejárata volt: egy ajtó kötötte össze a hajót és a templom déli oldalához csatlakozó emeletes kolostorépületet, azonban ezt az átjárót 1941-ben befalazták, míg a templom főbejárata nyugatra néz.

20170916_150729.jpgA templomhajót és a szentélyt diadalív választotta el

A főbejárat nyugati homlokzatán, az ajtó felett egy kerek rózsaablak helye látszik.

20170916_150809.jpgA templom főbejárata nyugati irányba néz

Miután keresztülsétáltam a templomon, nyugati irányból is készítettem néhány képet a főbejáratról, valamint az északi templomfalról.

20170916_150903.jpgA templom északi és nyugati oldala kívülről

Az egykor a templom déli oldalához csatlakozó kolostornak nem sok nyoma látszik, a sűrű aljnövényzet mindent beborít, csak a kövekből lehet következtetni arra, hogy itt valamikor egy épület állt.

20170916_150633.jpgA kolostorépületből már csak a szétszóródott kövek maradtak

A templom melletti tisztáson tartottunk egy rövid pihenőt, majd tovább folytattuk az utunkat déli irányba, az Amadé várrom felé.

20170916_150332.jpgA templom melletti tisztáson tartottunk egy rövid pihenőt

Néhány órával később, miután a gönci Amadé várat is megtaláltuk a Zemplén sűrűjében, a Telkibányára visszafele vezető úton ismét elhaladtunk a pálos kolostor romjai mellett. Az esti szürkületben még misztikusabb volt az erdő mélyén magányosan álló, elhagyatott épület.

20170916_183328_richtone_hdr.jpgÉrdemes felkeresni ezt a misztikus templomromot a zempléni erdő sűrűjében

A gönci pálos kolostor templomáról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Források és ajánlott oldalak:

http://www.palosepiteszet.hu/kolostorok/kelet-magyarorszag/a-gonci-palos-kolostor/

https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/gonc--palos-kolostor.html

http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/04_kpisti/130420-gonc-palos/gonc_2012.html

https://regitemplomok.wordpress.com/2016/04/02/gonc-szuz-maria-kolostor/

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Gonc/pages/015_palos.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8414075353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.