Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Amadé vár

Gönc középkori lovagvára

2018. július 02. - Egri Gábor

A gönci pálos kolostor romjaitól dél felé indultunk tovább a piros turistajelzésen, mely a vadregényes zempléni erdő sűrűjébe vezetett minket. Balra tőlünk, a meredek alján csordogált a Kis-patak, míg jobb kézre sziklás-erdős emelkedő húzódott. A kis patak vidám csacsogásán és a lépteink zaján kívül csak a Zempléni-hegység gazdag madárvilágának kórusa hallatszott, amint búcsúzott a nyártól.

20170916_165256.jpgNapjainkra nem sok maradt a gönci Amadé várból

Aztán egymáson gördülő kövek zajára lettünk figyelmesek, és a fejünket felkapva egy – a meredek, sziklás hegyoldalban kecsesen futó – őzet pillantottunk meg.

20170916_154008_richtone_hdr.jpgJobbra tőlünk sziklás-erdős emelkedő húzódott

A hétköznapok hajtásáról, a mindennapi munka egyhangúságáról megfeledkezve, a természet békés hangulatát magunkba szívva haladtunk tovább a jól jelzett ösvényen.

20170916_152847_richtone_hdr.jpgA meredek alján csordogált a Kis-patak

Hamarosan a piros jelzés keresztezte a Kis-patakot, melyen gond nélkül keltünk át, majd egy szélesebb szekérúton folytattuk a gyaloglást. Nemsokára egy tisztásra értünk, majd a várhoz vezető ösvény derékszögben elkanyarodott balra, keleti irányba, míg a szekérút tovább haladt dél felé.

20180625_171355.jpgA várhoz vezető turistaút

Nekivágtunk a 656 méter magas Nagy-Amadé-hegyre vezető meredek kaptatónak, ahol esős időben nem lehet könnyű a feljutás. Szerencsére mi száraz, napos időben érkeztünk, így kisebb pihenőkkel, és néhány, az ösvényen keresztbe dőlt fán való átkapaszkodással sikeresen tettük meg a várromhoz vezető maradék néhány száz métert.

20170916_151914.jpgSok helyen kidőlt fák torlaszolták el az ösvényt a túránk során

A hegy lábánál burjánzó erdőből kiérve előbb egy irtáson másztunk felfelé, ahol az ösvény két oldalát vendégmarasztaló bokrok szegélyezték, majd ismét sűrű bükkerdőbe váltottunk be. A várat hajdan nyugatról védő külső sáncok maradványai jelezték, hogy megérkeztünk az egykori Amadé vár területére.

20170916_162355.jpgMegérkeztünk a vár területére

Azonban aki több méteres várfalakra, tornyokra számít, az csalódottan tapasztalhatja, hogy az Abák ősi fészkéből mára szinte semmi sem maradt, csak a sáncgyűrűk nyomait lehet felfedezni, és a lakótorony csekély maradványai dacolnak a megállíthatatlan időmúlással. A gönci pálos kolostortól kényelmes tempóban majdnem egy órát vett igénybe a várromhoz – mely a hegytömb észak felé lefutó, meredek oldalú, keskeny nyúlványának védelemre alkalmas helyén épült – vezető út.

A gönci vár a XIII. század második felében épült

A vár történetéről, építésének idejéről, pusztulásáról keveset tudunk, és az adatok hiányossága miatt sok esetben egymásnak ellentmondó leírásokkal találkozhatunk. Az Árpád-kori Aba nemzetség – mely királyt is adott az országnak Aba Sámuel (1041-1044) személyében – ősi birtokai Gyöngyös térségében a Mátraalján és a Hernád völgyében terültek el. A tatárjárás során a Hernád folyó mentén fekvő Újvár vagy Abaújvár, mint Abaúj vármegye központja és névadó települése, Északkelet-Magyarország akkori legerősebb erődítménye a mongolok támadásának sikeresen ellenállt. Valószínűleg Újvár (Abaújvár) ura, Aba nembeli Dávid ispán kezdte el építtetni a család új várát Gönctől keletre, a hegyek között, valamikor az 1270-es években. Dávid ispánnak három fia később fontos országos méltóságokat töltött be: a legidősebb fiú, Aba Finta erdélyi vajda, majd nádor lett, Aba Péter országbíró, míg a legkisebb fiú, az 1240 körül született Aba Amadé az Árpád-ház kihalását követően a tartományurak egyikeként (úgynevezett kiskirályként) az ország északkeleti részét birtokolta.

karaxw01.jpgAba Amadé családfája

(Kép: https://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/karacsonyi/karaxw-Title.html)

A legtöbb forrásban az olvasható, hogy Amadé építette a gönci várat, valamikor a XIII. század második felében, azonban tekintettel arra, hogy Amadé apja, Dávid ispán 1280 után halhatott meg, könnyen meglehet, hogy a vár építését már az ő életében elkezdték, majd Amadé fejezte azt be. Viola Judit Sasok a viharban című történelmi regényfolyamában – amiben Aba Amadé életét követhetjük nyomon – is ezt a nézetet képviseli. Az Aba fivérek részt vettek az 1278-as morvamezei csatában IV. Kun László király (1272-1290) oldalán, azonban ez csak átmeneti siker volt, az ország főurainak ellenségeskedése és a király kapkodó, szeszélyes politikája miatt a Magyar Királyságban a központi hatalom meggyengült és zűrzavaros idők következtek.

kun_laszlo.jpgIV. László király (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Kun_laszlo.jpg)

A Kőszegiek, a Csákok, Gutkeled Joachim és az Abák igyekeztek befolyást szerezni a sokszor ingatag király felett, hol az egyik, hol a másik főúri csoportosulás tartotta kezében az uralkodót és a hatalmat, máskor László király belefáradva a folytonos marakodásba, kedvelt kunjainál keresett menedéket.

A vár első ostroma az 1280-as években

1281-ben Aba Fintát felségsértés vádja miatt megfosztották nádori tisztségétől, aki ezért a király ellen fordult. Valamikor 1281 és 1288 között László király seregei sikertelenül ostromolták meg a gönci várat, amit Finta hívei védelmeztek. Amadé azonban továbbra is a király kegyében maradt, előbb országbíró, majd nádor lett.

pe_a_palatina_omodeja.jpgAmadé nádor pecsétje

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Aba_Amad%C3%A9#/media/File:Pe%C4%8Da%C5%A5_palat%C3%ADna_Omodeja.jpg)

1290. július 10-én a kunok meggyilkolták IV. László királyt, akinek történetéről többek között Szentmihályi Szabó Péter: Édua és Kun László, Fehér Tibor: Lidérckirály, valamint Szántó György Aranyágacska című történelmi regényeiben olvashatunk. Amadé az utolsó Árpád-házi király, III. András (1290-1301) mellett annak haláláig kitartott, uralkodása idején szintén többször betöltötte a nádori méltóságot.

Aba Amadé, a tartományúr

Az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett kihalását követően, az anarchia és a háborúskodás évei köszöntöttek az országra, a királyi trónért több jelölt vetélkedett, míg a leghatalmasabb főurak – Csák Máté, a Kőszegiek, a Babonicsok és Subicsok, Ákos nembeli István, Csák Ugrin, Kán László, Borsa Kopasz, Pok Miklós és nem utolsó sorban Aba Amadé – szinte önálló ”kis királyságokat” alakítottak ki maguknak saját hadsereggel, nekik hű nemesekkel, önálló udvarral és bíráskodással.

image004.jpgAba Amadé lett az egyik "kiskirály" a XIV. század elején

(Kép: http://gyorkos.uw.hu/belga/sokkiskiraly.htm)

Amadé – aki tartományúri központját Göncön rendezte be – a cseh Vencel és a nápolyi Anjou Károly közül az utóbbi trónigényét támogatta, maga a későbbi I. Károly király (1308-1342) is többször tartózkodott a források szerint Amadé gönci várában. Ezért kerülhetett sor 1304-ben a vár második ostromára, amikor Vencel hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok segítségével megtámadták azt. Az erősség védelmét István várnagy irányította, akinek vezetésével az Abák visszaverték az ostromlókat.

4a23b8a2d6aa79c3c0ec.jpgI. Károly király is többször tartózkodott Amadé gönci várában

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/194-Gonc-Amadevar/)

A lengyel földről a csehek által elűzött Lokietek Ulászló is menedékre lelt Amadé gönci várában a XIV. század első éveiben, 1304 és 1307 között pedig az Aba nemzetségből származó főúr fegyveresen segítette Ulászlót a lengyel trón megszerzésében. Az 1290 és 1310 közötti időszakból sok olyan oklevél ismert, amelyeket Aba Amadé Göncön adott ki, azonban azok keltezéséről nem lehet megállapítani, hogy a várban vagy a közelében fekvő településen készültek-e.

Amadé meggyilkolása és a rozgonyi csata

Amadé Kassa szabad királyi városa feletti hatalmat is meg akarta szerezni, végül ez lett a veszte, mert 1311. szeptember 11-én a városba látogató főurat a kassai polgárok meggyilkolták. Amadé halálát követően fiai kényszerből egyezséget kötöttek I. Károllyal, melyben megígérték, hogy visszaadják a királynak Újvár és Zemplén vármegyét, valamint a jogtalanul elfoglalt királyi birtokokat, az önkényesen kivetett vámokat megszüntetik, és nem vetnek ki újabbakat sem, továbbá nem építenek várakat királyi engedély nélkül, a nemeseket pedig nem kényszerítik saját bíróságuk elé. Azonban az egyezséget az Abák nem tartották be, 1312-ben az uralkodó ellen fordultak, aki végül július 15-én, a rozgonyi csatában – a szepesi nemesség, Kassa városának polgárai, valamint a johannita lovagrend segítségével – legyőzte az Amadé-fiak és Csák Máté egyesült seregét. Amadé hat fia közül kettő is holtan maradt a csatatéren, a többiek pedig behódoltak a királynak.

20161203_154401_richtone_hdr.jpgI. Károly király a rozgonyi csatában legyőzte az Amadé-fiak és Csák Máté seregét 

A vár I. Károly király kezére kerül

Azzal kapcsolatban, hogy a gönci vár mikor került I. Károly király kezére, szintén eltérő időpontokról lehet olvasni, sok helyen az 1317-es vagy 1318-as év szerepel, mint az életben maradt Amadé-fiak második lázadásának időpontja, de arról is lehet olvasni, hogy az erősséget már a rozgonyi csata évében, tehát 1312-ben elfoglalták a királyi seregek. Csikász Lajos így ír erről a Diadalmas liliomok című történelmi regényének 420. oldalán:

Rögtön a legelső kérdés Gönc, az Aba-sasfészek elfoglalásának időpontja. Abban minden forrás megegyezik, hogy Drugeth Fülöp vette be a várat, de a vár elestének pontos ideje vita tárgyát képezi. A történészek két markáns álláspontot képviselnek ebben a kérdésben: a szakma egyik része 1317, az Amádé fiak második lázadásával hozza kapcsolatba Gönc bevételét, míg mások 1312, legkésőbb 1313 első felére teszik, tehát a rozgonyi csata utáni hadjárat egyik állomásának tekintik. Mivel a források szerint az 1312-es hadjáratot vezető Drugeth Fülöp vette be a várat, míg az 1317-es lázadást Ákos nembeli Mikcs verte le és a maradék Aba-várakat is ő foglalta el, ezért regényemben a vár elestének 1312-es időpontját szerepeltettem és a történetet is ennek alapján építettem fel. Az 1312-es időpontot az is alátámasztja, hogy I. Károly egyik 1316-os oklevele Drugeth Fülöp váraként említi Göncöt, tehát már az 1317-es második Aba-lázadás előtt is a király kezén volt. Egykori egyetemi történészprofesszorom, Kristó Gyula Az Anjou-kor háborúi című kiváló munkája is ezt az időpontot valószínűsíti az Aba-hatalom jelképének számító vár elestével kapcsolatban...”

Ami bizonyos, hogy a sikeres ostromot követően a gönci vár, szolgálati birtokként az újvári (Abaújvár) ispán, Drugeth Fülöp kezelésébe került.

A vár sorsa a XIV. században

1324-ben a források szerint Lukácsnak hívták a várnagyot, aki az időközben nádori tisztségre emelkedett Drugeth Fülöpöt szolgálta. A nádor halálának évében, 1327-ben megkísérelte a vár fenntartására szolgáló várbirtokokat gyarapítani Apród István garadnai birtokával.

a55ed54f8c5c2bef084e.jpgA gönci vár a XIV. században (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/194-Gonc-Amadevar/)

Drugeth Fülöp halála után unokaöccse, Drugeth Vilmos lett az újvári ispán, akinek egy 1332-ben kiállított oklevélből ismert Valter nevű gönci várnagya, aki egyben a regéci várnagyságot is betöltötte, valamint megyei alispán is volt. Ettől kezdve már nem volt önálló várnagya a gönci erősségnek. 1391-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) a várat a Bebek testvéreknek, Imrének és Detrének adományozta, s a Bebek család egészen a XV. század közepéig birtokolta az erősséget, amely azonban már a XIV. század végén elavultnak számított a haditechnika fejlődése, az utaktól való távolsága, valamint a karbantartásának költséges volta miatt. A számos nagyobb, modernebb és kényelmesebb várral rendelkező Bebek család a XV. század elején hagyhatta el vagy romboltatta le a gönci várat, mely azóta szinte teljesen elpusztult.

20170916_165435.jpgA várat a XV. század elején hagyták el, azóta szinte teljesen elpusztult

A XIV. század második felében alapított gönci pálos kolostorral kapcsolatban említik az 1371-ben, 1384-ben, 1407-ben, majd 1428-ban kiállított oklevelek a gönci várat, 1428-at követően azonban nem esik már szó az erősségről. Ezután évszázadokig még csak a romjairól sincs említés, majd a XVIII. században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni.

20170916_162545.jpgA sáncgyűrű és...

20170916_165439.jpg...az öregtorony maradványai

A Kis- és a Gönci-patak (Nagy-patak) völgye közötti gerinc 656 méter magas kiemelkedése egy kis méretű vár építésére ideális terepet jelentett, mivel északról és keletről meredek sziklafalak határolják, így csak a lankásabb nyugati hegyoldalon és a déli keskeny gerincen volt szükség mesterséges erődítésre.

20170916_162550.jpgA lankás nyugati oldal

Mivel az erősségből a sáncgyűrűkön és az öregtorony maradványain kívül nem maradt semmi, nehéz elképzelni, hogyan is nézhetett ki a XIII-XIV. század fordulóján a gönci vár. Csikász Lajos Diadalmas liliomok című könyvében megelevenedik az 1312-es várostrom, az író történelmi regényének 32. oldalán ezt a leírást olvashatjuk:

Gönc vára, az Abák ősi fészke és jelenleg egyik utolsó menedéke ott magasodott előttünk. A hegycsúcs tetején álló erősség innen, lentről bevehetetlennek látszott. Roppant, a szürke sok árnyalatában játszó falai, az ezek fölé magasodó, önmagában várszerűen megerősített palota és a közelében álló, erőt sugárzó lakótorony úgy uralta a környéket, hogy senkinek sem lehetett egy szemernyi kétsége sem felőle: akié a vár, azé itt minden föld, ameddig a szem ellát. Az alsó vár kevésbé tűnt erősnek, de kőalapzatra épült gerendafalait százados tölgyek rönkjeiből alakították ki, és legalább olyan erősek voltak, mint sok más vár kőből emelt erődítményei. Fedett gyilokjáró futott végig a tetejükön, amely kiválóan védte az őrt álló katonákat, és tette keserűvé bármely sereg támadási kísérleteit. Az alsó vár falai előtt végig várárok és földsánc húzódott, ami még inkább megnehezítette az ostromlók dolgát.”

amadevarrajzok1.jpgA vár alaprajza Gajdos Csaba munkája alapján

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/194-Gonc-Amadevar/)

Először tehát az alsó vár területére érkeztünk meg, bár ennek nem sok jelét észleltük, hiszen a falak nem állnak már sehol, egyedül a várfal előtt futó sánc nyomaira lehetett ráismerni, ami a lejtős nyugati oldalon biztosította a gönci erősséget.

20170916_162441.jpgA nyugati oldalon húzódó árok még jól kivehető

A nagyobb sziklatömbök se mutatják annak jelét, hogy egykor ezen a helyen lovagvár állt, azonban az andezit gerinc végső letörésére felmászva, a turistatérképen is jelölt sziklakilátóhelyről csodálatos panoráma tárul a kiránduló szeme elé.

20170916_162459.jpgA nagyobb sziklatömbök se mutatják annak jelét, hogy egykor ezen a helyen lovagvár állt

Délkeletre és keletre a Gönci- vagy Nagy-patak völgyén túl a Bohó-hegy, a Hemzső-bérc, a Reszelt-bérc, a Magas-tér-hegy, valamint a Fenyő-kő erdővel borított kiemelkedései húzódtak, míg északi irányban, a sziklakilátó széléig merészkedve, a fák lombjain túl Kassáig is el lehetett látni.

20170916_162955.jpgSziklakilátóhely 656 méter magasan

20170916_163604_richtone_hdr.jpgA Gönci- vagy Nagy-patak völgye

20170916_163703.jpgCsodálatos kilátás 

Északkelet felé egy apró fehér pontot is sikerült a zöld háttérben felfedeznem, ami nem volt más, mint a füzéri vár. A kilátóhelyen megpihenve ettünk néhány falatot, közben élveztük a páratlan vizuális élményt, majd megpróbáltam megkeresni a vár öregtornyának romjait.

20170916_163619_richtone_hdr.jpgA távolban még a füzéri vár fehérje is látszik

Nem kellett sokat kutatnom, a sziklakilátótól délre, az erdő sűrűjében bukkantam rá a négyzet alapú torony megmaradt falszakaszaira.

20170916_164916.jpgNem kellett sokáig kutatnom, hogy rátaláljak az öregtorony romjaira

Itt még fel lehet fedezni az emberi kéz munkáját, a vár többi részét azonban már visszahódította a természet. Több képet is készítettem a falmaradványokról, amelyek ki tudja még meddig tudnak ellenállni az időjárás pusztításának.

20170916_165218.jpg

20170916_165535.jpgFalmaradványok

Szerencsére az Amadé vár nem merült teljesen feledésbe, azonban nem látok arra sok esélyt, hogy a vár területén az elkövetkező évek során feltárási és helyreállítási munkálatokat végezzenek. Így lassan az is el fog tűnni végleg, ami napjainkban még látható, akárcsak a Perőcsény közelében található Salgóvár esetében. A lakótorony romjai körül jól meg lehetett figyelni a sáncgyűrűk maradványait, melyek egy szűkebb – a felső várat védve – és egy jóval tágabb körben kerítették az erősséget.

20170916_165956.jpgA természet lassan mindent visszahódít

Utóbbi az alsó várfalon kívül futó sánc lehetett, ahol most a turistaút vezet. A keleti oldalt nem kellett sánccal keríteni, a természet gondoskodott a védelemről, mivel a mélybe szakadó sziklafalat a támadók nem tudták megmászni. Csak egyetlen ponton találtam egy szűk és meredek átjárót a sziklák között, ahol egy darabig ereszkedtem, így tudtam készíteni néhány képet a sziklafal külső, keleti oldaláról is.

20170916_164936.jpgÁtjáró a keleti oldalon húzódó sziklák között, a Kéz szikla mellett

20170916_165105.jpgA sziklafal külső, keleti oldala

Mivel sötétedés előtt vissza akartunk érni Telkibányára, ideje volt búcsút venni az Amadé vártól, és megkezdeni a hegyről való ereszkedést.

20170916_172310_richtone_hdr.jpgA lemenő Nap sugarai búcsúztattak minket

Ugyanazon az úton ­– a gönci pálos kolostor templomának romjait érintve – értünk vissza a kirándulásunk kiinduló pontjára, bár az utolsó néhány száz métert már esti sötétségben, a mobiltelefonunkkal világítva tettük meg.

A gönci Amadé várról további képeket lehet megtekinteni a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül egy videó a csekély maradványokról és a páratlan kilátásról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.varbarat.hu/varak/amade.html

 

https://www.gonc.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=36%3Aamadevar&Itemid=17

 

http://www.hegyvilag.hu/?p=81

 

http://www.varak.hu/latnivalo/index/194-Gonc-Amadevar/

 

Csikász László: Diadalmas liliomok (Gold Book, 2015)

 

Viola Judit: Sasok a viharban I-II. (Athenauem Kiadó, 2016 és 2017)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3614087439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.