Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Várpalotai Thury vár I. rész

Kont Miklós, Újlaki Miklós és Móré László vára

2018. szeptember 05. - Egri Gábor

2017 nyarán előbb a Vértes hegységben, majd a Balaton körül kirándultunk és felkerestünk több várat, templomot, egykori apátságok és pálos kolostorok romjait. A Bánd mellett található Essegvár meglátogatása után egy barátom szüleinél szálltunk meg Bakonykútiban, majd kirándulásunk utolsó napjának első állomása Várpalota volt, ahol a híres bajvívó hősről, Thury Györgyről elnevezett várat látogattuk meg.

A Székesfehérvárról Veszprém irányába haladó 8-as főúton érkeztük meg Várpalotára, majd a főútról jobbra letérve a Fehérvári úton haladtunk tovább a belváros felé, végül rátértünk a Szent István útra, mely elhalad a vár előtt.

20170803_094448.jpgA várpalotai Thury vár északi oldala

A kocsit a Thury György téren parkoltam le, a parkon keresztül, az 1956-os és 1848-as emlékművek mellett elhaladva, északnyugati irányból közelítettük meg a négy saroktornyos várat, melynek főbejárata délkelet felé néz, de az észak várfalon is nyílik egy kiskapu, melyen keresztül a belső várudvarra lehet jutni.

20170803_094626.jpgAz északi várfalon nyíló kiskapu

A várudvaron átvágva elsétáltunk a főbejárathoz, ahol megvásároltuk a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni).

20170803_094718.jpgA várudvaron átvágva elsétáltunk a főbejárathoz

Bátorkő vára a Bakonyban

Várpalota környéke a Honfoglalást követően – a közeli Vértes-hegységhez hasonlóan – a Csák-nemzetség területeihez tartozott, akik a vértesi váraik mellett a mai Várpalotától északnyugatra, a Várvölgyben a XIII. században felépítették Bátorkő várát a Bakonyon átvezető, északi-déli irányú útvonal ellenőrzésére.

batorko_vara.jpgBátorkő vára (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/436-Varpalota-Pusztapalota-Batorko/)

A több ágra bomló Csák nemzetségből sokan viseltek fontos világi és egyházi méltóságokat az Árpád-házi királyok idejében, majd az 1301-et követő trónharcok során – a trencséni ág kivételével, melyből a kiskirály Csák Máté származott – I. Károly király (1308-1342) trónigényét támogatták. Az Anjou uralkodó a főúri birtokkoncentrációt megakadályozandó 1326-ban elcserélte Csák nembeli István fiaival – Péterrel és Istvánnal – Gerencsérvárat, Gesztes, Csókakő, Bátorkő és Csesznek várait a hozzájuk tartozó birtokokkal Dombó és Nyék királyi várakra és tartozékaikra.

Kont Miklós nádor, Nagy Lajos király diplomatája

1350-ben Bátorkőt I. Nagy Lajos király (1342-1382) a Kontoknak, Tót Lőrinc tárnokmester és szlavón bán fiainak: II. Miklós pozsonyi ispán és pohárnokmesternek, Lökösnek, Bertalannak és leszármazottaiknak adományozta. II. Kont Miklós a király egyik vezető diplomatája és hadvezére volt, később erdélyi vajda, majd az ország nádora lett. 1361-ben ő alapította a csatkai pálos kolostort, 1364-ben pedig adományul kapta Nagy Lajostól a Valkó megyei Újlakot a hozzá tartozó uradalommal együtt, mely település Kont Miklós leszármazottainak névadója lett. Tekintettel arra, hogy Bátorkő várát a terepadottságok miatt nem lehetett bővíteni, a XIV. század második felében a Kontok egy, a fellegvárnál tágasabb, kényelmesebb palotát emeltettek maguknak a jelenlegi Thury vár helyén, mely udvarház 1397-ben már készen állt, hiszen ekkor egy oklevélben már Palota néven szerepelt.

14_szazad2.jpgA Kontok udvarháza a XIV. században épült

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/463-Varpalota-Thury-var/)

Ennek a XIV. századi épületnek – melyet később várrá alakítottak át – az 1989-es feltárás során láthatóvá vált az eredeti homlokzata kőkeretes ablakokkal, két rózsaablakkal, valamint a palota belső falán épen fennmaradt világi falfreskókra bukkantak.

20170803_100129.jpgA palota belső falán feltárt egyik freskó

Az egyik egy női, a másik egy férfialakot ábrázol, feltehetően az építtető család tagjait örökítve meg.

20170803_100119.jpg

A források szerint 1409-ben Keszi Balázs volt Palota udvarnagya, aki egyúttal Bátorkő várnagya is volt.

20170803_100320.jpgA XIV. században épült palotáról kapta nevét a település

Újlaki Miklós építkezései, Palota várának kialakítása

Újlaki Lőrinc macsói bán – aki II. Kont Miklós unokája volt – fiaként 1410 körül született Újlaki Miklós, akire testvére – Újlaki István – 1430-ban bekövetkezett halála után az egész Újlaki vagyon szállt. Újlaki Miklós az ország egyik legnagyobb birtokosa volt, előbb macsói bán, majd Hunyadi Jánossal együtt erdélyi vajda.

ujlaky_csaladfa.bmpAz Újlaki családfa

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenegyedik-kotet-B410/ujlaky-csalad-kihalt-C058/ )

A tragikus végkimenetelű várnai csatavesztést követően – ahol I. Ulászló király (1440-1444) is elesett – Újlakit beválasztották az országot irányító hét főkapitány közé, ekkoriban (1440 és 1445 között) került sor a Palotán lévő udvarház négyszögletes, négy saroktornyos várrá történő átalakítására.

14_szazad.jpgIlyen volt az udvarház az átépítés előtt (Kép: https://varlexikon.hu/varpalota)

15_szazad.jpgÉs ilyen lett a vár az átépítést követően (Kép: https://varlexikon.hu/varpalota)

A palotai vár kiépítésével egy időben Bátorkő vára elvesztette a jelentőségét, pusztulásnak indult, a XVI-XVII. századi török kor háborúiban már nem játszott szerepet, az újkorban romjait Pusztapalotának, Pusztapalota várának is nevezték. Az 1445. évi országgyűlés törvényt hozott arról, hogy az Albert király (1437-1439) uralkodásának vége óta eltelt zavaros időkben – az özvegy Luxemburgi Erzsébet királyné, valamint kisgyermek fia, Utószülött V. László (1444-1457) és I. Ulászló király között zajló trónharcok során –, 1439 és 1444 között királyi engedély nélkül épült várakat tulajdonosaiknak le kell rombolniuk, különben hűtlenség vádjába esnek, amely a kor legsúlyosabb bűne volt, és halálbüntetés járt érte. A törvényszövegből tudjuk, hogy a török elleni védelemben kiemelt jelentőségűnek tartott szlavóniai erődök és öt további vár, köztük Palota vára (Castrum Palota) kivételt képezett ez alól. E szöveghely egyben az első írásos bizonyítéka a Kontok udvarházának várrá történő átalakításának. Újlaki eleinte Hunyadi Jánossal szövetségben harcolt a török ellen, majd 1453-ban Cillei Ulrikkal és Garai László nádorral kötött szövetséget és Hunyadi ellen fordult. A palotai vár kiépítése mellett Újlaki egy kolostort is építtetett a ferences-rendi szerzeteseknek, melyet 1456. május 16-án avattak fel, valamint Palota várának keleti szárnyában egy vártemplomot is kialakíttatott, melynek védőszentje a Boldogságos Szűz volt.

2b22b144d3b71ec7056e.jpgÚjlaki Miklós egy ferences kolostor is alapított a vár közelében

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/463-Varpalota-Thury-var/)

A vártemplom valószínűleg a korábbi palotaépület együtteséhez tartozó plébániatemplom átalakításával jött létre. Az átépítés során a szentélyt rövidebbre vették, a diadalív alá egy újabb diadalívet húztak, boltozták a hajót, a sekrestye keleti felét pedig az új külső várfalba foglalták. A templom az ekkor kialakult kisebb formájában állt 1702-ig, mikor a kora barokk kápolna építése miatt falainak egy részét lebontották.

20170803_101112.jpgA vártemplom maradványai megtekinthetők a várban

A templomtól északra, hozzá kapcsolódva állt egy kéthelyiséges, kétszintes, a XV. század közepénél korábban emelt épület, mely talán plébánia lehetett. Ennek északi helyiségére – a korai Kont palotához hasonlóan – ráépült az északkeleti torony.

A hagyomány szerint Mátyás király is megfordult Palotán

1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadalt követően meghalt Újlaki legfőbb politikai riválisa, Hunyadi János, majd 1457-ben Újlaki tagja volt a Hunyadi Lászlót halálra ítélő bíróságnak. V. László király 1457-ben bekövetkezett halála után Újlaki megpróbálta megszerezni a trónt, majd 1458-ban csatlakozott az ifjú Hunyadi Mátyás király (1458-1490) elleni szövetséghez, melyet Garai László nádor és Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály kormányzó vezettek. 1459-ben Újlaki meghódolt Mátyásnak, tisztségeit visszakapta, majd az 1471-es Vitéz János esztergomi érsek nevével fémjelzett összeesküvés során a királyt segítette, ezért adományul megkapta Bosznia északi részét és a bosnyák királyi címet. A hagyomány szerint Mátyás király is járt Palota várában az Újlaki család vendégeként, továbbá a vár történetéhez szorosan kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint 1476. december 11-én Beatrix királyné a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal megkötött esküvőjére és a koronázására.

15_szazad2.jpgA hagyomány szerint Mátyás király is járt Palota várában

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/463-Varpalota-Thury-var/)

Újlaki Lőrinc, a nagy múltú család utolsó sarja

1477-ben meghalt Újlaki Miklós, Palota várát és a hozzá tartozó birtokokat fia, Újlaki Lőrinc országbíró, Bosznia hercege örökölte.

ujlaki_miklos.jpgÚjlaki Miklós síremléke

(Kép: http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=%C3%9AJLAKI%20Mikl%C3%B3s)

1490-ben – Mátyás király halálát követően – Újlaki a királynak tett esküjét megtartva, annak törvénytelen fiát, Corvin János herceget támogatta a trónért folyó harcokban. Annak érdekében, hogy a későbbi II. Ulászló király (1490-1516) koronázást megakadályozzák, Corvin János és hívei Budáról Palota várába vitték a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, melyek visszaszerzésére Mátyás király özvegye, Beatrix királyné a híres Fekete Sereget küldte Kinizsi Pál és Báthori István erdélyi vajda vezetésével. 1490. július 4-én Csontmezőnél Corvin János seregei vereséget szenvedtek, a herceg ezt követően lemondott a trón megszerzéséről, a Szent Korona pedig Visegrádra került. Újlaki Lőrinc 1495-ben meghódolt II. Ulászló királynak, 1502-ben ő vezette az esküvői küldöttséget Velencébe, ahol fogadta a király harmadik feleségét, Candale-i Anna királynét. Újlaki Palota várát nem építette tovább, keveset tartózkodott ott, inkább a Vértesben található várgesztesi várat használta. 1524-ben örökös nélkül halt meg, ezzel a család férfiágon kihalt, özvegye – második felesége – Bakos Magdolna az udvar nyomására Móré Fülöp pécsi püspök testvéréhez, Móré Lászlóhoz ment feleségül, aki feltűnik Gárdonyi Géza Egri csillagok című művében, mint negatív szereplő.

Móré László, a hírhedt rablólovag

A fiatal, remek bajvívó hírében álló Móré László – aki 1514-ben, mint Bornemissza János budai várnagy egyik alvezére részt vett a Dózsa-féle parasztfelkelés leverésében, majd főpohárnok és királyi tanácsos lett – házassága révén csatlakozott az ország felső köreihez, a kezébe került a Délvidék jelentős része.

15_szazad_youtube.jpg1524-ben Móré László szerezte meg Palota várát (Kép: Youtube)

Mert bár létezett egy örökösödési szerződés az Újlaki és a Szapolyai család között, mely szerint bármelyikük kihalása esetén a másik örökli a kihalt család minden birtokát, ezt a szerződést II. Lajos király (1516-1526) érvénytelennek tekintette arra hivatkozva, hogy csak azután kötötték meg, miután Újlakit lázadás miatt jószágvesztésre ítélték, s birtokait csak azzal a feltétellel kapta vissza, ha azok halála után a koronára szállnak vissza. Móré László azzal, hogy megszerezte az Újlaki birtokokat, Szapolyai János személyében egy nagyhatalmú ellenségre tett szert, akinek a szerződés alapján szintén fájt a foga a vitatott örökségre, a két főúr ezután két éven keresztül pereskedett. Móré László 1526-ban részt vett a mohácsi csatában, ahonnan sikerült elmenekülnie, majd előbb Szapolyai János király (1526-1540), később pedig I. Habsburg Ferdinánd oldalára állt a trónharcok során, bár tartósan egyik uralkodót sem szolgálta. Ehelyett Móré délvidéki birtokaira támaszkodva a Dunántúl közepén, Várpalotán építette ki uradalmi központját, a környéket pedig hatalmaskodásai révén rettegésben tartotta. A források szerint – sok más kortárs főúrhoz hasonlóan, mint például enyingi Török Bálint, ecsedi Báthori István nádor, ruszkai Dobó István egri hős, Perényi Péter koronaőr – kihasználta az országban uralkodó anarchikus állapotokat, katonái kifosztották az úton járókat, a nemes urakat fogságba vetette, s csak tekintélyes összegű váltságdíj megfizetése ellenében engedte őket szabadon.

Palota 1533-as ostroma

A felhalmozott vagyon védelmére Móré Palota várán további erődítési munkálatokat végeztetett, ekkor épültek meg a vár külső védművei.

20170803_100811.jpgA vár külső védműveit Móré László kezdte kiépíttetni

1531-ben megállapodás született Szapolyai és Ferdinánd között arról, hogy Móré Lászlót meg kell zabolázni, ezért 1533. április 13-án Szapolyai János parancsot adott hadvezérének, Laszki Jeromosnak, hogy foglalja el Palota várát. Szapolyai seregéhez török segédcsapatok is csatlakoztak Hasszán bég vezetésével, míg Ferdinánd egy csapat felvidéki bányászt küldött, akik az aknakészítésben voltak járatosak. Móré bízva a megerősített vár falaiban, bevárta a támadókat és keményen ellenállt, azonban miután egy ágyúgolyótól találva elesett Palota várnagya, a védők kitartása megrendült. A források szerint ekkor Móré gyermekeit és katonáit hátrahagyva, egy kötélen leereszkedett a várfalról, majd eltűnt a Bakony rengetegében.  A bányászok által fúrt akna segítségével az ostromlóknak sikerült a várfal egyik részét ledönteni, ami megpecsételte a vár és védői sorsát.

20170803_100747.jpg1533-ban Szapolyai hadvezére, Laszki Jeromos bevette a várat

Ezután Móré délvidéki birtokaira húzódott vissza, majd huszárjaival Ferdinánd zsoldján harcolt a török ellen. 1542-ben Losonczy István – aki 1552-ben Temesvárnál halt hősi halált – befogadta Mórét kisnánai várába. A legenda szerint a délvidékről elűzött főúr erős huszárcsapata mesebeli mennyiségű kincset vitt magával a mátraaljai várba, ahol Móré úgy élt, mint korábban Palotán. Egy alkalommal rajtaütött a budai pasa karavánján Szolnok közelében, ezért a törökök 1543-ban megtámadták a kisnánai várat. Istvánffy Miklós szerint ekkor Móré csellel próbált szabadulni, kincseit az ostromlók elé szórta, s amíg a törökök az aranyat szedték, megpróbált elmenekülni fiaival, azonban a csel nem vált be, Mórét elfogták és a konstantinápolyi Héttoronyba zárták, ahol élete végéig raboskodott.

Palota vára a dunántúli végvárrendszer része lett

Palota vára Móré László elüldözését követően Szapolyai Jánosé lett, aki 1537. szeptember 30-án a cseh Podmaniczky testvéreknek, Jánosnak és Rafaelnek adományozta, később Ferdinánd is megerősítette a testvérek Várpalota fölötti tulajdonjogát. A Podmaniczkyak hol az egyik, hol a másik uralkodó pártjára álltak, fosztogatták a környéket, az Újlaki Miklós által alapított palotai ferences rendházat pedig feloszlatták. 1540-ben hirtelen meghalt Szapolyai János, amit követően, 1541. augusztus 29-én török kézre került Buda, emiatt rövidesen Palota vára a dunántúli végvárrendszer része lett. A négytornyos, nagy udvarral rendelkező, négyszögletes épület adottságai mellett a területi elhelyezkedése is előnyös volt, a Bakony lábánál a várvölgyi átjáró védelme miatt óriási szerep jutott a jó helyen lévő várnak, ezért kiemelt fontosságú szerepet kapott a magyar végvárak között.

9efa055ac461531d9051.jpgPalota vára 1541-et követően a végvárrendszer része lett

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/463-Varpalota-Thury-var/)

1543-ban a magyar koronázó város, Fehérvár is török kézre került, ekkor az oszmánok megpróbálkoztak Palota várának ostromával, de kudarcot vallottak. Tekintettel arra, hogy a Fehérvár környéki településeket is elfoglalta az ellenség, Palota vára elszigetelté vált, a környékbeli lakosságot a törökök elhajtották, vagy saját javukra dolgoztatták. A szorult helyzet – Hamza bég egyre sűrűbb támadásai – ellenére a Podmaniczkyak nem törődtek a vár állapotával, az egyre elhanyagoltabb állapotba került. Egyedül Mednyánszky János várkapitány és katonái szívós ellenállásának volt köszönhető, hogy Palotát nem tudta elfoglalni az ellenség. 1548-ban a bécsi kincstár vette kezébe az elhanyagolt erősség korszerűsítését, bár a vár megmaradt a Podmaniczky család kezén. A munkálatokat követően kiépült teljesen a belső várat védő külső falöv, melynek sarkain kis bástyák álltak, míg keleti és déli irányban a védelmet egy félkörös, illetve kör alakú nagy bástya is erősítette, ezen túl pedig sáncöv vette körbe.

16_szazad.jpgA XVI. század közepén korszerűsítették a várat

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/463-Varpalota-Thury-var/)

Azonban a vár fekvése abból a szempontból nem volt szerencsés, hogy az északon és keleten magasodó dombokról ágyúval könnyen be lehetett lőni.

Palota helyzete Veszprém eleste után

1549-ben Velicsán fehérvári bég tett kísérletet a vár elfoglalására, sikertelenül. 1552-ben Ali budai pasa serege elfoglalta Veszprém várát, majd északkeletnek kanyarodott és következett Drégely ostroma, ahol hősi halált halt Szondi György várkapitány és maréknyi katonája. Ali ezt követően több nógrádi várat – Ságot, Gyarmatot, Szécsény, Buják, Hollókőt – is elfoglalt, majd a palásti mezőn megverte a keresztény hadakat. Ebben a csatában ott harcolt Thury György is, aki nem sokkal később már Palota várának kapitánya volt. A török sereg a győzelem után egyesült Ahmed pasa Temesvárt, Lippát és Solymost is elfoglaló seregével, de végül Eger várának falait hiába ostromolták, Dobó István és az egri hősök sikeresen állították meg a további előrenyomulást. Veszprém elestével Palota, mint a Fehérvár és Veszprém közötti fontos kereskedelmi és hadiút forgalmát veszélyeztető erőd jelentősége még inkább felértékelődött, Észak-Dunántúl egyik legfontosabb végvárává lépett elő. 1554-ben a törökök meglepetésszerű támadással próbálták meg Palotát elfoglalni, sikerült benyomulniuk a huszárvárba, ahol száz lovat, illetve sok szerszámot zsákmányoltak, de a kőfalakkal nem boldogultak. 1555-ben a törökök ismét támadással próbálkoztak, de azt az éber palotaiak visszaverték. 1559-ben meghalt Podmaniczky Rafael, ekkor Palota újból királyi vár lett, Habsburg Ferdinánd pedig Thury Györgynek adta a várkapitányi rangot.

latogathato_varpalota11.jpgVárpalota vára napjainkban

(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/latogathato_magyar_varak_legifotokon/)

Következő írásomban bemutatom, ki is volt az a Thury György, akit olyan híres bajvívóként tartottak számon, hogy távoli országokból – a mai Egyiptom és Szíria területéről – is érkeztek a magyar területekre harcosok csak azért, hogy vele megvívhassanak. Tovább szó lesz Palota 1566-os ostromáról, majd a vár 1593-as elestéről és a későbbi sorsáról.

A várpalotai Thury várról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül egy videó a vár építési korszakairól:

Források és ajánlott oldalak:

http://thuryvar.hu/

http://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/varpalota-thury-var

http://www.szigetvar-zrinyi1566.hu/varpalotai-var/

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kisnana/az_ezerarcu_kisnana/pages/004_a_felreismert_more_laszlo.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6114224025

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.