Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Tari Lőrinc udvarháza és a Szent Mihály templom Taron

Luxemburgi Zsigmond király híres lovagjának története

2018. október 16. - Egri Gábor

Miután felkerestük Pásztó városának Hasznos településrésze mellett a cserteri vár romjait, folytattuk utunkat Hollókő felé, de mielőtt még elfoglaltuk volna a szállásunkat megálltunk Tar községnél is, ami Pásztótól mintegy négy kilométerre fekszik északkeleti irányban.

20171104_142932_richtone_hdr.jpgTari Lőrinc udvarházának megmaradt falrészlete

A Szondi György úton értünk be Tar településére, melyről jobbra kellett letérni a Petőfi utcára, ami elvezetett a község széléig, ahol a fallal kerített Szent Mihály templom áll, valamint annak közelében látható Tari Lőrinc egykori udvarházának megmaradt faltöredéke.

20171104_143424.jpgAz Árpád-kori eredetű Szent Mihály templom

Tar a Csevice-patak völgyében fekszik

A kanyargós Zagyva folyó völgyének keleti, vagyis a Mátra felőli oldalán fekvő terület a Honfoglalást követően az Aba nemzetség szállásbirtoka, majd 1265-ig királyi birtok volt. Tar falu a Csevice-patak völgyében jött létre, az Ágasvárhoz – a Mátra 789 méter magas vulkanikus hegycsúcsa – vezető út mentén napjainkban is megtalálhatók a híres csevice-források.

megye_nograd_hasznos_tar_a.gifTar a Zagyva keleti partján fekszik

(Kép: http://www.varbarat.hu/varak/terkep_nograd_hasznos_tar_a.html)

Rátót nembeli I. Domokos tárnokmester fia, Porcz (vagy Porch) I. István királynéi lovászmester és trencséni ispán 1265-ben V. István ifjabb királytól (1270-1272) megkapta adományul Ágasvárat (Castrum Agas), valamint Bárkány, Kutasó és Tar falukat, írásos forrásban ekkor szerepelt először Tar neve.

A Tari család

István három fiától származtak a Pásztói, Kazai és Tari családok: I. László bán (1283-1325) örökölte Ágasvárat és Tar falut, akinek fia, II. István (1347) felvette a Tari nevet, és alapítója lett a hasonnevű családnak, míg Porcz István másik fia, a cserteri várat építtető II. Domokos 1293 és 1301 között III. András király (1290-1301) tárnokmestere volt, majd András király halálát és az Árpád-ház kihalását követően előbb Vencelt támogatta, 1304-ben viszont Anjou Károly táborához csatlakozott testvéreivel együtt. I. Károly király (1308-1342) hű támaszaként II. Domokos előbb a királyné tárnokmestere, majd 1314-ben az ország nádora lett, mely tisztséget egészen 1320-ban bekövetkezett haláláig viselte. Taron ebben az időben már állt a birtokos Rátót nemzetség udvarháza és annak közelében egy kis méretű, egyhajós, román stílusú falusi plébániatemplom, utóbbi valószínűleg még a XIII. század közepén épült. A XIV. században a templomépületet egy gótikus hajóval bővítették, valamint ovális alaprajzú, lőrésszerű nyílásokkal tagolt törtköves kerítőfallal vették körül.

tarrajzok2.jpgA templom alaprajza a XIV. században végzett átépítést követően (Kép: http://varak.hu/)

A Tari nevet felvevő II. István utódja, IV. László további birtokokat szerzett családja számára – például a siroki várat –, amit két fia közül végül Lőrinc örökölt, miután János nevű fia 1402-ben meghalt.

Tari Lőrinc, Zsigmond király hű lovagja

Tari Lőrinc 1370 körül született Taron, apja IV. László volt, míg nagyapja a Tari nevet felvevő II. István. Fiatalon került a királyi udvarba, ahol Nagy Lajos király (1342-1382) özvegye, Kotromanics Erzsébet királyné és Anjou Mária királynő mellett vált udvari emberré, hamarosan azonban Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) hű lovagja lett. 1401. április 28-án a Zsigmonddal elégedetlen főurak Budán, a királyi tanács ülésén fegyveresen próbálták rávenni a királyt idegen – főként cseh, német és lengyel – tisztségviselőinek és tanácsadóinak eltávolítására. Zsigmond azonban nem engedett a fegyveres nyomásgyakorlásnak, ezért a lázadók Visegrád várába börtönözték be. A királyi tanács ülésén Zsigmond letartóztatásakor egyedül csak Tari Lőrinc rántott kardot az uralkodó védelmére és szállt szembe az összeesküvőkkel. A harcban több helyen is megsérült – köztük az orrán – de életben maradt, és később fontos szolgálatot tett a királynak, aki Garai Miklós jóvoltából előbb Siklósra került, majd megszabadult a fogságból.

„Midőn országunk némely főpapjai és mágnásai szembefordultak velünk, és személyünkre kezet emeltek, egyedül Lőrinc, az igazság bajnoka, a kiválasztott vitéz forgolódott irigyeink csapatának közepette, karjának erejével küzdve sokak ellen, s a szemünk láttára öt súlyos sebet kapott.”

/https://hu.wikipedia.org/wiki/Tari_L%C5%91rinc#cite_note-7/

A király iránti hűsége – valamint a Zsigmond elleni 1403-ban kitört lázadás elfojtásában játszott szerepe – jutalmául Tari Lőrinc 1404-ben megkapta a királytól a pohárnokmesterséget, így az ország zászlósurai közé emelkedett, ezzel egy időben Hont és Nógrád vármegyék főispánja lett.

luxemburgi_zsigmond.jpgTari Lőrinc Luxemburgi Zsigmond király kipróbált lovagja és diplomatája volt

A főúr 1407. április 26-án kéréssel fordult az uralkodóhoz, melynek hatására Zsigmond király városi kiváltságlevelet adományozott Pásztónak, melyben a város lakóit a budai polgárokkal egyenlő jogokkal ruházta fel. A király a hozzá hű nemesség összefogására 1408-ban létrehozta a Sárkány Lovagrendet, melynek hamarosan Tari Lőrinc is a tagja lett, aki ekkor már Zsigmond második feleségének, Cillei Borbálának volt az asztalnokmestere és fősáfárja.

Tari Lőrinc utazásai, pokoljárása

A sokat utazó Zsigmond királyt Tari Lőrinc több külföldi útjára elkísérte, az egyre magasabbra törő uralkodó parancsára fontos diplomáciai megbízásokat teljesített. Egy dublini közjegyző jellemzése szerint Lőrinc vidám tekintetű ember volt, aki körültekintően és mértéktartással beszélt, kiemelkedett héber-, görög- és latinnyelv-ismeretével, valamint más tudományokban való jártasságával. 1408. január 10-én menlevelet kért Zsigmondtól, hogy felkereshesse Európa főbb zarándokhelyeit, utazása során megfordult Bariban, Krétán, az Ibériai-félszigeten található Santiago de Compostellában Szent Jakab sírjához látogatott el, majd Írországba is eljutott. Egyes vélemények szerint a zarándoklat ürügyén titkos követségben járt, Angliában például a Zsigmond riválisának számító bajor Wittelsbach család gyengítését igyekezett elérni. Tari Lőrinc 1411-ben érkezett meg Írországba, ahol felkereste Szent Patrik barlangját – egy kénes gázokkal telített barlangot, melyet a középkori zarándokok a pokol bejáratának tekintettek –, majd az ott tapasztalt látomásairól egy dublini közjegyzőnek számolt be. A beszámoló eredeti példánya sajnos elveszett, a legrégebbi középkori másolatát tartalmazó kódexet a British Library őrzi. A XVI. század elején egy 13 hexameteres sorból álló latin versrészlet emlékezett meg Tari Lőrinc pokoljárásáról, majd 1552-ben Tinódi Lantos Sebestyén „Zsigmond király és császárnak krónikája” végére illesztette nyolc versszakban Tari Lőrinc látomásainak leírását, melyben akkor már felbukkant a Purgatóriumban égő király képe is.

„Énekben hallottam, vagy volt, vagy nem volt,
Tar Lõrinc hogy pokolba bément volt,
Egy tüzes nyoszolyát õ látott volt,
Négy szeginél négy tüzes ember áll volt.

Szózatot ott Tar Lõrincnek adának,
Az nyoszolyát tartják Zsigmond királynak,
Érsek, püspek, két paraszturak voltanak,
Az négyember hamis urak voltanak.”

/Zsigmond király és császárnak krónikája/

1413-ban Zsigmond király, mint kipróbált diplomatát, Tari Lőrincet küldte a Velencével történő titkos tárgyalások lefolytatására, 1414-ben jelen volt Aachenban Zsigmond német királlyá történő koronázásán, majd elkísérte az uralkodót a konstanzi zsinatra is. Valószínűleg 1426 második felében, vagy 1427 évének elején halhatott meg, fia, Tari Rupert örökölte javait, unokája Tari György volt.

Építkezések Taron a XV. században

A Tari család udvarházának helyén a XV. század első felében Tari Lőrinc egy emeletes lakószárnyból és földszintes alápincézett gazdasági szárnyból álló épületet emeltetett.

20171104_143102.jpg

A földszint és emelet egy-egy helyiségét díszes háló-, illetve keresztboltozat fedte, míg a kis méretű erődítmény külső védelmét egy kőárok és egy palánkfal biztosította.

tarrajzok0.jpgAz udvarház alaprajza (Kép: http://varak.hu/)

Szintén valamikor a XV. század első felében az udvarház közelében álló, Szent Mihály tiszteletére felszentelt kegyúri templomon is jelentős átépítést végeztek, ekkor készült el a szentély három, félköríves, gótikus karéja, mely európai viszonylatban is ritka.

tarrajzok3.jpgA templom alaprajza a XV. században végzett átépítést követően (Kép: http://varak.hu/)

Tari Lőrinc unokája, György hűtlenségbe esett, 1472-ben bekövetkezett halálát követően birtokait a kisnánai várat is birtokló Kompolthy és az Országh családok örökölték, akik az udvarházon kisebb átalakításokat is végeztek a XVI. század elején.

image006.jpgA XVI. század elején átalakításokat végeztek az udvarházon

(Kép: http://www.agt.bme.hu/balassi/Tari_Lorinc_2012.html)

Az udvarház és a templom pusztulása, majd az utóbbi újjáépítése

Ali budai pasa 1552. évi hadjárata során – mikor elesett a Szondi György által védett Drégely, Szécsény, Buják, Hollókő, Ság, Gyarmat – Tar és környéke török uralom alá került, valószínűleg ekkor kezdődött meg az udvarház pusztulása, melyről az 1560-as években már mint erőszakosan lerombolt erődítményről emlékeznek meg a források.

20171104_143420.jpgTari Lőrinc udvarházát a XVI. században rombolták le

tar4.jpgA képen jól látszik, hogy mennyi maradt meg az egykori udvarházból

(Kép: http://tarijurtaakademia.hupont.hu/13/tari-nevezetessegek)

A török korban a templom is romba dőlt, azonban teljesen nem pusztult el, így a XVII. században lehetőség volt a barokk stílusú újjáépítésére, ekkor készültek el a fő- és mellékoltárok. A XVIII. században gyakran változtak Tar tulajdonosai, felbukkant több család is, így a gróf Eszterházy, Draskovits, Reviczky és Almássy családok. Ebben a században sor került a templom teljes átépítésére, az épülethez egy sekrestyét és egy barokk tornyot építettek, továbbá a templomot kerítő fal nyugati szakaszát átépítették, kibővítették.

20171104_143626.jpgA XVIII. században épült meg a templom barokk tornya

1840 táján készült el a templom klasszicista szószéke, majd a legutolsó hozzátoldás 1845-ben történt, amikor a torony homlokzata elé egy klasszicista stílusú timpanonos előcsarnokot építettek. A templom – mely a román, gótikus, barokk és klasszicista építészet stílusjegyeit is magán viseli, azokat egy egységbe olvasztja – belsejében a XIII. és XVIII. század között készült faliképek, freskók láthatók, melyek jelentős művészettörténeti emléknek számítanak.

a0967d4df8db530d4eb4.jpg

8c4a8879ab695415fc82.jpgFaliképtöredékek a templomhajóban (Képek: http://varak.hu/)

A templom és a középkori udvarház kutatásait 1976-ban Juan Cabello és Horváth Aliz vezetésével végezték, a templom helyreállítási munkálatai 1979 és 1984 között zajlottak.

20171104_143619.jpgKellemes őszi időben sétáltunk Taron

Miután leparkoltam a kocsit a Petőfi út végén, először a templomhoz indultunk el, azonban az épületet zárva találtuk, így csak kívülről tudtuk körbejárni.

20171104_143649.jpgA templomot sajnos csak kívülről tudtuk körbejárni

Később olvastam, hogy a templom csak előzetes bejelentkezéssel látogatható, így aki belülről is szeretné megcsodálni az Árpád-korban épült, majd többször átépített Szent Mihály római katolikus templom belsejét és a XIII-XV. századi freskótöredékeket, az hívja a 06/20/828-0950 vagy 06/32/470-330 telefonszámok valamelyikét.

9b53836ecbac54daf84e.jpg

417fd37bc2ca45a2c2fa.JPGAki meg szeretné csodálni a templom belsejét is, annak előzetesen be kell jelentkeznie

(Képek: http://varak.hu/)

A templomkert körül áll a középkori, alacsony, fehérre meszelt, lőrésszerű nyílásokkal tagolt törtköves erődfal, mely szintén műemlék, a kerítőfalon belül pedig néhány XIX. századi sírkő látható.

927e88fabcedd87e3fb3.jpgA templomot kerítő fal szintén műemlék (Kép: http://varak.hu/)

A templom legfigyelemreméltóbb része a keleti tájolású szentély XV. századi átépítésekor létesített három, félköríves, gótikus karéja, a két szélső karéjon egy-egy csúcsíves ablak, míg a középső karéj keleti oldalán egy élére állított négyzetes ablak látható.

tar_szent_mihaly_romai_katolikus_templom.jpg(Kép: https://www.shahtimor.hu/portfolio-filmek/barangolas-nograd-megye-regeszeti-multjaban/)

tar2.jpgA szentély három félköríves, gótikus karéja európai viszonylatban is ritka

(Kép: https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2017/08/01/egbe-nyulo-banyafalak-meselnek-a-multrol-taron/)

ir101kt136.jpgA középső karéj keleti oldalán egy élére állított négyzetes ablak látható

(Kép: http://mek.oszk.hu/01900/01948/html/index331.html)

Miután körüljártuk a templomot, elindultunk a szemközti dombon álló udvarház romjai felé.

20171104_143513.jpgElindultunk a domb oldalában álló udvarház romjai felé

Aki látványos maradványokra számít, az csalódni fog, ugyanis Tari Lőrinc egykori udvarházából napjainkra már csak egy megközelítőleg 13 méter hosszú, 1,2 méter széles, északkelet-délnyugat irányú falrészlet maradt, mely két egykori emeleti ablaknyílást fog közre. A több méter magas falrészlet előtt egy kopjafa és egy emléktábla, mellette pedig egy információs tábla található.

20171104_143025.jpgA több méter magas falrészlet előtt egy kopjafa és egy emléktábla, mellette pedig egy információs tábla található

A domboldalról szép kilátás nyílik a kerítőfallal körülvett templomra, előtérben pedig az udvarház falmaradványára.

f04199cbbb378ae59862.jpgEgy képen az udvarház falmaradványa és a templom (Kép: http://varak.hu/)

Miután megkerültük a két ablaknyílással rendelkező falrészletet, készítettem néhány felvételt az udvarház maradványáról és a Szent Mihály templomról.

20171104_143305.jpgA falrészlet a másik oldalról

20171104_143108.jpgA templom az udvarház romjaitól nézve

Ezt követően visszasétáltunk a kocsihoz, de még nem hagytuk el Tar községét, ugyanis a Hatvant Salgótarjánnal összekötő 21-es főút mentén felkerestük a Kőrösi Csoma Sándor emlékére emelt buddhista kegyeleti emlékművet, a Békesztúpát – amelyet 1992-ben a Dalai Láma szentelt fel –, valamint a sztúpa környékén kialakított emlékparkot.

20171104_151624.jpgA Békesztúpa Taron

A hófehér sztúpa mellett áll Kőrösi Csoma Sándor életét, munkásságát és megvilágosodását bemutató Emlékpavilon, valamint az emlékparkban található egy Meditációs Központot is, mely Magyarország legnagyobb buddhista temploma.

20171104_151924.jpgMagyarország legnagyobb buddhista temploma

Mielőtt elhagytuk volna az emlékparkot, még megkóstoltuk a tibeti jakvajas teát a buddhista park bejáratánál álló Tara Teaházban.

Tari Lőrinc udvarházának romjairól, a Szent Mihály templomról és a Taron található Buddha Parkról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül két videó Tarról és a buddhista emlékparkról:

Források és ajánlott oldalak:

https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/tari-lorinc-varkastely-rom--tar-.html

http://www.matrainfo.hu/telep_tar.php

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-448.html

http://varak.hu/

https://www.irodalmijelen.hu/05242013-1425/orok-utitarsak-tar-lorinc-pokoljarasa-1411

http://kirandulastippek.hu/palocfold/tar-arpad-kori-templom

https://buddha-tar.hu/

http://kirandulastippek.hu/palocfold/tar-buddhista-sztupa

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr1814302721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rabbpeter 2018.10.18. 20:12:52

A helyreállítás tervezője Sedlmayr János volt.
Legendája szerint a Szent Partik-barlangból élve kijutó Lőrincet az ereklyékre vágyó közönség kis híján meglincselte, hogy egy-egy darabját megszerezhessék.
További források:
Tar Lőrinc pokoljárása. Magyar ritkaságok. 1985.
Illetve számos további forrás olvasható Tari Lőrinc wikipédia oldalán is.