Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Salgó vára, Castrum Salgow

A bazaltcsúcsra épült középkori sasfészek

2018. december 05. - Egri Gábor

A Nógrád megyében, Salgótarján közelében található Salgó vára nem tévesztendő össze a börzsönyi Perőcsény település közelében fekvő, a XV. század elején elpusztult Salgóvár romjaival. Szécsény városát a 22-es főúton hagytuk el kelet felé, majd rövidesen a 21-es főúthoz érkeztünk, ahol balra kanyarodtunk a magyar-szlovák határ irányába. A 211-es úton elkerültük Salgótarján belvárosát, és tovább haladtunk északnak. Somoskőújfalunál letértünk a főútról jobbra, az Ifjúsági útra, amely kelet felé vitt ki minket a településről.

Néhány kilométer megtételét követően megérkeztünk Salgóbányára, ahol a keskeny Vár út végén található parkolóban tettem le a kocsit. Innen néhány perc séta következett a szelíden emelkedő erdei úton előbb a sárga kereszt, majd arról jobbra letérve a piros L jelzésen.

elso_kep.jpgSalgó vára 2017 novemberében

Négyszáz méter megtételét követően a vár alatti pihenőhöz – aminek a neve, mint utóbb megtudtam: Mókus park – érkeztünk, ahol egy fából készült mókus szobor, és több a várat bemutató ismertető tábla is látható.

20171105_131400_richtone_hdr.jpgA Mókus parkból már látszott a vár

Boszorkány-kő

Ebből a nyeregből vezet a piros háromszög jelzés a 625 méter magas Salgó hegyen álló várromhoz, mi viszont előbb a szomszédos, 572 méter magas Kis-Salgó hegy tetején álló vulkáni képződményeket néztük meg, ahova a pihenőből a piros L jelzés mutatja az utat. A Kis-Salgó hegyet vastagon befedi a kihűlt láva, a természet érdekes alakzatokat hozott létre a mélyből felszakított üledékzárványokból, hajlott lávalemezekből és kukoricacsövesedő bazaltoszlopokból.

20171105_130123.jpgA Kis-Salgó csúcsát vulkáni képződmények borítják

A hegycsúcsot Boszorkány-kőnek is nevezik, mivel a néphiedelem szerint éjszakánként boszorkányok táncoltak a lapos tetejű sziklán, máshol azt olvastam, hogy innen lökték le a boszorkánysággal gyanúsított asszonyokat. A sziklacsúcsról pazar panoráma tárult a szemünk elé, észak felé a közeli Salgó hegyen jól látszottak a vár maradványai, a távolban, a hegy mögött pedig feltűnt Somoskő vára is, bár sajnos a felhős, esős időben csak homályosan lehetett látni a már Szlovákiában található vár körvonalait. Tiszta időben viszont egyszerre látható mindkét vár a Boszorkány-kőről.

20171105_130450_1.jpg

Nyugatra tőlünk a Cserhát-hegység és a Karancs-hegység húzódott, előtérben pedig Salgótarján épületei tűntek fel. Keletre láthattuk Salgóbányát, ahol a kocsit hagytuk, valamint a távolban felbukkant a Bükk, míg dél irányban a Mátra hegyei is látszottak.

20171105_125952_richtone_hdr.jpgKilátás a Boszorkány-kőről nyugat felé

A Boszorkány-kőtől mindössze háromszáz méterre van a Mókus park, ahonnan további háromszáz méter után már Salgó várának egykori bejáratánál álltunk.

"Itt állt Salgóvár, mint egy óriás,
Ki az egekre nyujtja vakmerő
Kezét, hogy onnan csillagot raboljon;
Itt állt Salgó... az éghez oly közel,
És benne mégis a pokol tanyázott.
A századoknak döntő lábai
Elgázolák rég e vár tornyait.
Belőlök egy-két csonka fal maradt, mely
Szomorkodással tölti idejét,
Mint aki lármás ifjuság után
Éltét megunva remetéskedik."

/Petőfi Sándor: Salgó/

Salgó várának építése a XIII. század második felében

A környéken a XIII. században a Kacsics nemzetség volt a birtokos, ők építették a század második felében a vulkanikus eredetű Salgó hegy sziklaszirtjén a vár magját képező 7,5 x 9,5 méteres, többszintes tornyot és az ahhoz csatlakozó falazott udvart.

salgorajzok1.jpgSalgó várának legrégebbi része az öregtoronyból és a hozzá csatlakozó falazott udvarból állt

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/367-Salgotarjan-Salgovar/)

Kacsics nembeli I. Simon bán 1213-ban részt vett II. András király (1205-1235) első feleségének Merániai Gertrúd királynénak a meggyilkolásában, amiért egy 1229-ben kiadott oklevél szerint Béla herceg – a későbbi IV. Béla király (1235-1270), aki ekkor már ifjabb király volt – birtokait elvette. 1246-ban a Kacsics nemzetség Illés ágából származó I. Péter volt a környék birtokosa, majd Salgó I. Simon bán fiához, II. Simon bánhoz került, aki a Salgay család őse lett. Ő vagy fia, I. (Tarjáni) Miklós építtette Salgó várát, ami a Kacsics nemzetség birtokában maradt egészen a XV. század közepéig.

01_also_kicsi_salgo.jpgSalgó várát a Kacsics nemzetség építette a XIII. század végén (Kép: http://pazirik.hu/projekt/salgo-var/)

1301-ben III. András király (1290-1301) halálával kihalt férfiágon az Árpád-ház és a trónharcok során I. Miklós a trencséni tartományúr, Csák Máté oldalára állt. Rokonának, I. Péternek fiai – Mykus, II. Péter, Leusták és Mihály – szintén a felvidéki nagyurat támogatták, így kerültek váraik, Hollókő, Baglyaskő, Somoskő és Sztrahora vára Csák Máté fegyvereseinek birtokába. A Kacsics nemzetségből egyedül Farkas fia, Szécsényi Tamás – akinek Mihály nevű dédapja I. Simon bán testvére volt és szintén megbüntették a Gertrúd királyné elleni merénylet miatt – csatlakozott I. Károly királyhoz (1308-1342). I. Miklós 1308-ban még Csák Máté mellett kezeskedett, később azonban fokozatosan visszavonult a politikától.

A vár sorsa a XIV. században

Az 1312-es rozgonyi csatában Szécsényi Tamás a királyi seregben harcolt, míg I. Péter fiai az Amádé fiak és Csák Máté egyesült seregében voltak csapatvezérek. Az I. Károly király győzelmével végződött csatát követően az uralkodó az ellene harcoló Kacsics nembelieket száműzte, birtokaikat elkobozta, majd azokat 1313-ban Szécsényi Tamásnak adományozta. Mivel ekkora I. Miklós már nem támogatta Csák Mátét, sőt később a királyhoz csatlakozott, megőrizhette Salgó várát és a hozzá tartozó birtokot, így a várat halála után fiai – II. Miklós és Illés – örökölték. Az írott források az erősséget Castrum Salgow néven először 1341-ben említik, ekkor II. Miklós és Illés közösen birtokolták, ez derül ki egy oklevélből, ami a szomszédos somoskői uradalom határjárásával kapcsolatban készült.

03_also_kicsi_salgo1.jpgAz írott forrásokban először 1341-ben szerepelt a vár (Kép: http://pazirik.hu/projekt/salgo-var/)

1327 után a salgói uradalomhoz Suruthvafő (Zagyvafő) és Rapp falu, valamint Somoskő falu egy része tartozott. A Salgói család tagjai a XIV. század második felében valószínűleg már inkább a völgyben található, kényelmesebb nemesi kúriában éltek, a várban csak háborús időkben, veszély esetén kerestek menedéket. A XIV-XV. század fordulóján a vár a Kacsics nemzetség egy másik ágához – Szécsényi Tamás erdélyi vajda utódaihoz – került. 

A várat 1450-ben a husziták elfoglalták

1411-ben a vár birtokosa Szécsényi Tamás unokája, Szécsényi (Kónya) Miklós bán fia, Simon királyi főajtónálló, aki felvette a Salgói nevet. Halála után fia, Salgói Szécsényi Miklós báró örökölte a várat, aki 1424-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) előtt bűnösnek találtatott hamispénz-verésében, valamint házasságtörésben – együtt élt Garai Miklós nádor testvérének Garai Jánosnak a feleségével, Hedvig mazóviai hercegnővel –, ezért örökös száműzetésre ítélték, birtokait elkobozták, négy vára közül pedig kettőt, a Börzsönyben található Salgóvárat és a mátrai Benevárat földig romboltatták. Ekkor a nógrádi Salgó várát, valamint Miklós báró szécsényi birtokait unokatestvére Szécsényi I. László nógrádi főispán kapta meg.

05_also_kicsi_salgo.jpgSalgó vára a XV. század közepéig a Kacsics nemzetség birtokában volt

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/salgo-var/)

1450-ben az északi országrészt megszálló husziták Salgó várát is bevették, tőlük Mátyás király (1458-1460) seregei foglalták vissza 1460-ban. Ekkora azonban a Szécsényi család – Szécsényi II. László 1459-ben bekövetkezett halálát követően – fiúágon kihalt, így a vár hamarosan a Szapolyai család kezébe került.

Salgó vára a Szapolyai család birtoklása idején

Előbb Szapolyai Imre királyi kincstartó – később horvát-szlavón bán, Bosznia kormányzója, 1486-tól nádor – majd az ő 1487-ben bekövetkezett halálát követően Szapolyai István szepesi főispán, későbbi nádor birtokába került Salgó vára. Szapolyai István nádor 1499-ben meghalt, hatalmas vagyont – melyet eszközökben nem válogatva szerzett –, többek között 72 várat és uradalmat hagyva örököseire.

szapolyai_csaladfa.bmpSzapolyai családfa

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizedik-kotet-9475/szapolyai-csalad-szepesi-A5D4/)

Második feleségétől, Hedvig tescheni hercegnőtől született gyermekei közül Szapolyai Borbála 1512-ben I. (Öreg) Zsigmond lengyel királyhoz – II. Ulászló magyar király (1490-1516) öccséhez – ment feleségül, azonban csak néhány évig volt lengyel királyné, mivel 1515-ben meghalt. Szapolyai István idősebb fiát, Szapolyai Jánost – aki 1499-ben Salgó várát is örökölte – a mohácsi csatát követően, 1526. november 11-én koronázták magyar királlyá, míg kisebb fia, Szapolyai György a mohácsi csata egyik fővezéreként eltűnt az ütközetben. A Szapolyaiak birtoklása idején élte a virágkorát a Salgó erőssége. Valószínűleg a XV. század végén a toronyhoz csatlakozó falazott udvar területét keresztirányú osztófalakkal több részre osztották, majd az udvar helyén egy kétemeletes palotát építettek fel, melynek második emelete favázas szerkezetű lehetett.

02_also_kicsi_salgo.jpgValószínűleg a XV. század végén a felső vár udvarának helyén egy kétemeletes palotát építettek

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/salgo-var/)

A palota elé egy kis félhold alakú előudvar épült a sziklalejtőre, amely a bejáratot és az udvaron létesített, bazaltba vájt ciszternát védte.

06_also_kicsi_salgo.jpgA palota elé egy kis félhold alakú előudvar épült (Kép: http://pazirik.hu/projekt/salgo-var/)

1526 után Ráskay István, majd Bebek Ferenc birtoka lett a vár

Szapolyai János, már mint I. János király (1526-1540) Salgó várát Ráskay Balázs tárnokmester fiának, Istvánnak adományozta. Az ő idejében épült ki a felső vártól északra, a vár alatti lejtő adottságait követő, csigavonalú alsó vár, melynek kiterjedése mintegy 30 x 60 méter.

01_felso_nagy_salgo.jpg1526 után épült ki az alsó vár (Kép: http://pazirik.hu/projekt/salgo-var/)

Az alsó vár falát középen egy patkó alakú toronnyal erősítették meg, továbbá egy alápincézett, fából vagy favázas szerkezettel épített ház is létesült az alsó vár területén. Később Ráskay István egy nagyméretű emeletes reneszánsz palotát emeltetett az alsó várban, míg a délnyugatra néző külső várkapu mellett egy favázas, földszintjén kőfalú őrségépület, valamint egy befelé nyitott kaputorony is felépült. 1540-ben meghalt I. János király, két évvel később pedig Ráskay István is, akinek nem maradt fiú örököse, így a birtokában lévő Salgó és Fülek várait István lánytestvérének Ráskay Dorottyának a férje, az Ákos nemzetségből származó Bebek Ferenc – aki Krasznahorka, Szendrő, Kövi, Torna vára, Csővár és Szádvár birtokosa volt, valamint ő építtette az egri vár legsebezhetőbb részén, a külső vár keleti oldalán a két bástyát (Bebek-bástya és Bebek-torony), bár Tinódi ezt testvérének, az egyházi pályára lépett Bebek Imrének a nevéhez köti – vette birtokba. 1548-ban Ráskay István és Dorottya testvérének, Erzsébetnek a lánya, Bajoni Benedekné született Bodó Anna gyermekei nevében is tiltakozott a Ráskay-örökségből Csővár, Fülek és Salgó várainak, valamint a hozzájuk tartozó uradalmaknak a nagynénjének férje, Bebek Ferenc általi birtoklása ellen. Még ebben az évben Bebek Ferenc segített Dobó Istvánnak, aki Ferdinánd parancsára próbálta megszerezni Eger várát a fogságban lévő Perényi Péter várnagyától, Varkoch Tamástól. Ennek köszönhetően kapta meg adományul Bebek Ferenc Csővár, Salgó és Fülek várait a Habsburg uralkodótól, bár azokat ténylegesen már korábban is birtokolta. Bebek még 1548-ban, királyi engedéllyel nyolcezer forintért eladta Salgó várát Derencsényi Farkasnak.

Salgó vára 1554-ben csellel került török kézre

A török terjeszkedés – 1541-ben csellel bevették Budát, 1544-ben elesett Nógrád, Hatvan, Visegrád, 1546-ban Szanda is a pogányok kezére került – következtében Salgó vára is a végvárrendszer része lett, azonban a modern, ágyúkkal folytatott hadviselés már komoly veszélyt jelentett az addig megközelíthetetlennek számító sziklafokra épült várra. Ezért Salgó új ura, Derencsényi Farkas 1548-ban az erősség leginkább veszélyeztetett pontján, a délkeleti oldalon az öregtorony alatt egy vastag falú, ötszögű 15 x 15 méteres ágyútornyot építtetett, valamint helyreállíttatta és megerősítette a védműveket.

888073aa7a6a23db8df6.jpgAz ötszög alakú ágyútorony (a képen jobbra) 1548-ban épült

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/367-Salgotarjan-Salgovar/)

1554 szeptemberében Kara Hamza szécsényi bég Tojgun budai pasa és Ali hatvani szandzsákbég fegyveres támogatásával elfoglalta Fülek várát, majd csapataival Salgó alá vonult, amit Zagyva Ferenc (lehet olvasni Zagyvai Simonról vagy Ságiványi Simonról is) várkapitány védett. Mivel a magas bazaltkúpra épült vár bevétele nem látszott könnyű feladatnak, Hamza bég cselhez folyamodott.

salgorajzok2.jpgKép: http://varak.hu/latnivalo/index/367-Salgotarjan-Salgovar/

Ahelyett, hogy a súlyos ágyúkat vontatta volna fel a várral szemben álló hegyre, katonáival fákat vágatott ki, majd a vastag fatörzseket ágyúcső formájúra faragtatta. Ezeket az ”ágyúcsöveket” aztán kétkerekű talyigákra szereltette fel, majd az így készült faágyúk elé örököket fogatott, és nagy lármázás közepette a várral szomszédos hegyre vontatta őket fel. Ezt követően a szécsényi bég megüzente a vár kapitányának, hogy ha nem adja fel a várat, akkor az imént felvontatott rettentő ágyúkkal fogja a falakat lerombolni, a védők közül pedig senkit sem hagynak majd életben. A kapitány és a vár védői ettől megrémültek, és mivel a rossz látási viszonyok következtében a fából készült ágyúkat valódinak látták, inkább a vár feladása mellett döntöttek. Így került ostrom nélkül török kézre a bevehetetlennek tartott Salgó vára.

02_felso_nagy_salgo.jpg1554-ben a törököknek csellel sikerült elfoglalniuk a várat (Kép: http://pazirik.hu/projekt/salgo-var/)

A vár pusztulása

Salgó erősségét mintegy negyven éven keresztül tartották megszállva az oszmánok, 1561-ben a török helyőrség megtámadta a somoskői vár magyar védőit, mikor azok a vár alatt lovaikat legeltették, a cselvetésnek tizenkét magyar katona esett áldozatául. 1573-ban Balassa János kapta adományba a salgói váruradalmat, de ténylegesen nem vehette birtokba, mivel a vár továbbra is török megszállás alatt volt. 1577-ben elhunyt Balassa János, így a vár Balassi Bálint költő birtokába került, aki sok időt töltött a közeli Somoskő várában, hiszen ott élt Losonczy István temesvári hős özvegye és két lánya, Fruzsina és Anna, utóbbi volt a költő nagy szerelme, a Júlia-versek ihletője.

03_also_kicsi_salgo2.jpgSalgó vára 1577 és 1594 között Balassi Bálint birtoka volt (Kép: http://pazirik.hu/projekt/salgo-var/)

A tizenöt éves háború során, 1593. november 27-én Pálffy Miklós és Tieffenbach Kristóf seregei visszafoglalták Fülek várát, majd egy kisebb egység – amelyben Balassi Bálint is vitézkedett – Prépostvári Bálint parancsnoksága alatt Somoskő és Salgó várai ellen vonult. Néhány helyen azt olvastam, hogy Fülek esetének hírére a törökök mindkét várat ellenállás nélkül feladták, és Salgót a magyarok robbantották fel, viszont máshol azt írták, hogy a török helyőrség Salgónál ellenállt, ezért 1593 decemberének elején sor került annak rövid ostromára.

41141eeb65db0887528d.jpgA vár 1593-ban került vissza a magyarok kezére

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/367-Salgotarjan-Salgovar/)

A keresztény tüzérség a Kis-Salgó felől kezdte el ágyúzni az erősséget, szétlőtték az öregtornyot és romba döntötték a falakat. Ettől megtört a védők ellenállása és feladták a romos és leégett sasfészket. Mivel a közeli várak – Somoskő, Fülek, Ajnácskő – is a keresztények kezére kerültek ekkor, Salgó vára elvesztette stratégiai szerepét, katonai jelentőségét, ezért helyreállítására a későbbiekben nem került sor. Balassi Bálint csak rövid ideig birtokolhatta Salgót, 1594. május 30-án, Esztergom ostrománál hősi halált halt, míg fia, János 1601-ben hunyt el.

Petőfi Sándor látogatása és a vár feltárása

Salgó vára a XVI. század végétől pusztult, köveit elkezdték építkezésekhez hordani, maradványait fokozatosan visszahódította a természet, udvarát fák és bokrok nőtték be.

salgo509.jpgA vár területét fokozatosan visszahódította a természet

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/367-Salgotarjan-Salgovar/)

1845. június 11-én Petőfi Sándor látogatta meg a szomorú romokat, az ott szerzett élményei visszaköszönnek Salgó című költeményében, valamint Útinaplójában, ahol ezt írta: „Talán nem volt Magyarországon vár, mely oly közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem legfelső csúcsán: tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt.” A költő látogatását egy emléktáblával örökítették meg, mely az alsó vár bejáratánál, a vulkanikus sziklafalon látható. Egy monda is kapcsolódik Petőfihez, ami szerint 1845-ben a költő lovával felugratott a várkapu melletti kis sziklára, és a patkó nyoma a mai napig látható.

salgorajzok8.jpgA vár a XVI. század végétől magára hagyottan pusztult

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/367-Salgotarjan-Salgovar/)

1938-ban az öregtornyot és a vár egyes részeit turisztikai célból kilátószerűen felújították, majd 1981-ben kezdetét vette a korszerű műemlékvédelmi kutatás és helyreállítás Feld István régész vezetésével.

20171105_131225.jpgSalgó várának alaprajza

Salgó legendája

A vár legendájáról Gabányi János Magyar várak legendája című könyvében olvastam. Eszerint az Árpád-ház kihalását követően a komor tekintetű, marcona Kompolty Péter uralkodott Salgó várának öles falai között. Két fia hasonlított hozzá, mind a kettő sötét fürtű, kemény dalia volt, míg azonban Jóbnak a szemeiben a féktelen indulat látszott, addig Dávid tekintete szelíd volt. A három Kompolty szeretett mulatni, de még jobban élvezték a harcok zaját. Egy napon száz fegyveressel elindultak Gedő Simonnak – az egyik legjobb magyar hazafinak – a közelben álló várához, ahova az őrség megvesztegetésével sikerült észrevétlenül bejutniuk. A vár ura éppen estebédjét fogyasztotta szépséges fiatal hitvese, Perenna társaságában, amikor Kompolty Péter és fiai rátörtek. Követelték az aranyat, ezüstöt, lábas és lábatlan jószágokat, valamint enni és inni kértek. Gedő Simon a feleségét védve dulakodni kezdett Kompolty Jóbbal, akinek a szablyája átjárta Gedő uram szívét. Perenna asszonyt, aki sírva borult szeretett férjének holttestére, Kompolty Dávid emelte fel és vitte a lovához, majd a rablók visszatértek Salgó várába Perennával együtt. Rövidesen azonban mind a három férfi magáénak akarta a gyönyörű szőke fiatal özvegyet, a két testvér véres összetűzését az apjuk közbelépése akadályozta csak meg. Végül az öregedő Kompolty Péter úr kijelentette, hogy ő maga fogja feleségül venni Gedő Simon özvegyét, hiszen már régóta vágyott szomszédja fiatal feleségére.

04_also_kicsi_salgo_1.jpg

Kompolty Dávid azonban a násznapot megelőző éjjel belopózott atyjának ágyasszobájába, és megfojtotta apját, majd kardját alvó testvére, Jób mellébe döfte. Ezután az őrjöngő Dávid feltépte Perenna szobájának ajtaját, bal kezével beszorította a rémült asszony száját, jobbjával átkarolta annak karcsú derekét és futott vele a toronyba. A padlás nyitott ablakánál mindkét karjával emberfeletti erővel magához szorította a vergődő és sikoltozó nőt, majd őrült kacagással leugrott a rettenetes mélységbe. Mikor Salgó vára felett szép nyári éjjeleken megjelenik egy piros csillag, a helybeliek azt mondják, hogy oda szállt a szépséges Gedő Simonné lelke.

salgo497.jpgLégi felvétel a várromról (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/367-Salgotarjan-Salgovar/)

Séta a vár maradványai között

A Mókus parkból hamar felértünk az alsó vár délnyugatra néző kapujának maradványaihoz, a középkorban ide érkezett a hegyre felvezető, kanyargó szekérút.

20171105_131753.jpgAz alsó vár délnyugatra néző bejárata

A mintegy öt millió évvel ezelőtti vulkánkitörés által létrehozott nagyméretű, szabálytalan oszlopokból álló bazalttömbre épült felső vár tőlünk jobbra emelkedett, a bazalttömbön láthattuk a Petőfi Sándor látogatásának emlékére elhelyezett táblát.

20171105_131651.jpgPetőfi Sándor emléktábla a sziklafalon, felette pedig a felső vár fala látható

A kaput védő toronyból, valamint az őrség épületéből – amelynek falai a sziklához támaszkodtak – napjainkra már nem sok maradt, így rövid szemlélődés után tovább haladtunk az alsó vár belseje felé.

20171105_131815.jpgFelettünk magasodott a felső vár és az öregtorony

A félköríves alakban megépített, mára már csak 1-1,5 méter magas várfal egy helyen patkó alakban kiugrik, itt valamikor egy kisebb torony állt, mellette pedig egy épület alapjának vagy pincéjének nyomai látszanak.

20171105_132038_richtone_hdr.jpgAz alsó vár fala és a kis torony helye

Szomorúan konstatáltam, hogy az alsó vár összes épülete megsemmisült az 1593-as ostrom során, vagy azt követően.

20171105_131826.jpgAz alsó vár egyik épületének maradványai

Az alsó és a felső vár között elhelyezkedő sziklalejtőre egy fából készült lépcsősoron kapaszkodtunk fel.

20171105_131904.jpgLépcső vezet az alsó és a felső vár közötti sziklalejtőre

Először balra indultam el, ahonnan a várfaltól ráláthattam a vár délkeleti oldalán álló ötszögletű ágyúbástyára, melynek vastag falai még jelentékeny magasságban állnak a sziklatömb oldalában, az öregtorony tövében, belsejében fák és bokrok nőnek, míg a távolban feltűnt a Kis-Salgó csúcsa, a Boszorkány-kő.

20171105_132330_richtone_hdr.jpgAz ötszögletű ágyútorony romjai

20171105_132147_richtone_hdr.jpgA távolban feltűnt a Kis-Salgó csúcsa, a Boszorkány-kő, előtérben pedig az ágyútorony fala

A sziklalejtő másik oldalán, az egykori előudvarban (néhány helyen középső várnak nevezik) látható a sziklába vájt ciszterna, melybe a csapadékvizet gyűjtötték össze a várban élők, mellette pedig egy lépcső vezet fel a felső várba.

20171105_133405_richtone_hdr.jpgA ciszterna, mellette pedig a felső várba vezető lépcső

Egy faragott kőajtón keresztül értünk a felső vár palotaszárnyába, mely eredetileg az öregtoronyhoz tartozó, fallal körülvett udvar volt, azonban a XV. század végén az udvar területét keresztirányú osztófalakkal több részre osztották, majd a helyén egy kétemeletes palotát építettek fel.

20171105_133125.jpgA felső vár palotaszárnyába vezető ajtó

Az osztófalak jól kivehetők napjainkban is, és a kilátás csodálatos, bármerre is forduljon a kiránduló. Végül már csak a vár legmagasabb és egyben legrégebbi része, a tetővel fedett öregtorony volt hátra, melyhez egy további falépcső vezet fel. Természetes a középkorban a torony magasabb volt, a helyreállítások során a legalacsonyabb toronyszintig álló falak fölé építettek meg a védőtetőt.

20171105_133256_richtone_hdr.jpgAz öregtorony és a palotaszárny

A torony ajtajából visszanéztem a felső vár palotájára, majd sorban kinéztem az ablakokon.

20171105_132656_richtone_hdr.jpgKilátás az öregtorony ajtajából

Északnyugat felé Somoskőújfalu látszott, északon pedig Somoskő település házai mellett felbukkant Somoskő vára is, sajnos azonban a rossz látási viszonyok miatt csak homályos képet tudtam készíteni a másik erősségről.

20171105_133031_richtone_hdr_1.jpgSomoskő várából sajnos nem sok látszott

Szerencsére az interneten rátaláltam Babus Patrik salgótarjáni fotóriporter 2016. december 16-án készített varázslatos képére, melyen a vár mögött a Tátra hóval borított vonulatai is feltűnnek.

somosko-1024x443.jpgBabus Patrik Somoskő várát és a Tátrát Salgó várából fotózta

(Kép: http://www.ng.hu/Termeszet/2017/01/29/A-nap-kepe-Somosko-vara-es-a-Magas-Tatra-vonulatai

Miután kigyönyörködtük magunkat, elindultunk vissza előbb a felső vár palotájának romjaihoz, aztán a sziklalejtőre, onnan tovább ereszkedtünk az alsó várba, majd elhagytuk a kis vár területét és visszasétáltunk a kocsihoz.

20171105_132720.jpg

20171105_132627.jpgKilátás az öregtoronyból

A következő állomásunk Somoskő vára volt, ami bár nincs messze Salgó várától, mégis egy másik országban található, hiszen a trianoni békeszerződés következtében ma Szlovákiához tartozik, ellentétben Somoskő településsel, mely még a határon innen van.

További képek láthatók Salgó váráról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül három videó a várról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.salgovar.hu/Kezdolap.html

http://kirandulastippek.hu/palocfold/salgo-vara-boszorkany-ko

http://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/termeszeti-ertekeink/boszorkanyko--es-salgo-vara.html

http://varak.hu/latnivalo/index/367-Salgotarjan-Salgovar/

http://pazirik.hu/projekt/salgo-var/

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=14044

http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184604.htm#88

Gabányi János – Magyar várak legendái (Holnap kiadó, 1991)

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4114435080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.